Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ­m MÁJUS 6, VASÁRNAP Ára: 1,30 forint A tetteken a sor Közvéleményünk helyesléssel, egyetértéssel fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának március 19— 30-i üléséin hozott határozatokat a munkásosztály vezető szerepé­nek erősítéséről, helyzetének további javításánál, valamint a közművelődés helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól. A KBI határozat kiemelte, hogy a tár­gyalt témákban pártunk gazdag tapasztala­tokra tett szert és most a tetteken a sor, hogy társadalmi életünk e két fon­tos területén, az eddigi ered­ményekre támaszkodva igénye­sebben, gyorsabban haladjunk előre. Ezért is hívta fel a Köz­ponti Bizottság az illetékes párt-, állami és társadalmi szerveket, hogy a határozatok­ból származó feladatok elvégzé­sére tegyék meg a szükséges intézkedéseket, s külön a kor­mányhoz is fordult az állami feladatok kidolgozása, meghir­detése és végrehajtása végett. A párt határozatai végrehaj­tásának fontos láncszemének tarthatjuk most, hogy a Minisz­tertanács legutóbbi ülésén in­tézkedési tervet hagyott jóvá a munkásosztály helyzetére, a köz­­művelődés fejlesztésére vonat­kozó KB-állásfoglalás teljesíté­sére. Az intézkedési terv meg­alkotására annál is inkább szükség volt, mivel a társada­lom vezető erejéről való jobb gondoskodás, a művelődés ügye nem nélkülözheti az átgondolt és tervszerű kormányzati mun­kát, a minisztériumok, állami szervek összehangolt, szervező tevékenységét abban a szellem­ben, amelyben a fontos pártha­tározatok születtek. A témák természete is olyan, hogy konk­rét intézkedéseket igényelnek, s hogy csak mást ne is említ­sünk, a munkásosztály társadal­mi presztízsének erősítése ko­moly feladatokat ró a kormány­zati szervekre, a közművelődés­­fejlesztéséért pedig egyebek kö­­zött ki kell dolgozni az új, egy­séges felügyeleti rendszert, va­lamint új közművelődési tör­vényt kell alkotni. Ennek megfelelően a kormány most elfogadott munkaterve gondos körültekintéssel emeli ki azokat az állami feladatokat, amelyek immár a tettek nyel­vére fordítják le a nagy jelen­tőségű párthatározatok elvi iránymutatását. Csupán tallózva a kormány­zati munkaprogramban, kiderül, hogy a Minisztertanács a jövő­ben a kérdések széles­ körében készül intézkedni, serkenteni és mozgósítani. A munkásosztály vezető szereptének növelése céljá­ból a kormány, a szakszerveze­tekkel egyetértésben irányelve­ket dolgozott ki az üzemi de­mokrácia fejlesztésére, kimun­kálja a dolgozók jogsegély-kép­viseletének a mainál hatásosabb rendjét, továbbfejleszti a mun­kásokat érintő személyzeti mun­kát, szélesíti a munkások to­vábbképzési lehetőségeit, hogy közülük a legalkalmasabbak tervszerűen kerülhessenek tár­sadalmi, gazdasági vezető posz­tokra. Intézkedik ezenkívül, hogy a jövőben tovább javuljon a dolgozók egészségének védel­me. A SZOT a Munkaügyi Mi­nisztériummal közösen tervet dolgozott ki a munkaidő-csök­kentés bevezetésére a hátralé­vő területeken. A legfontosabb, közeljövőre szóló tennivalók mellett a Mi­nisztertanács azt is meghatároz­ta, mivel kívánja előmozdítani a következő ötéves terv idősza­kában a munkások anyagi hely­zetének javítását, így az V. öt­éves tervtől sor kerül például olyan közgazdasági szabályzók kidolgozására és alkalmazására, amelyek mindenekelőtt a nagy­üzemekben, a gazdálkodás haté­konyságának alapján, biztosítják a dolgozók keresetének dinami­kus növekedését, ugyancsak to­vábbi intézkedések várhatók a munkások lakáshelyzetének job­bá tételére. A közművelődés fejlesztését szolgáló kormányintézkedési tervben is gyakran szerepel a szó:­munkások. A Miniszterta­nács és a SZOT úgy látja, köz­­művelődésünk leginkább a mun­kásokat érintően szorul fejlesz­tésre. A kormány ezért a jö­vőben gondoskodik a munkás­­kerületeik, települések hiányzó közművelődési intézményeinek pótlásáról. Az új lakótelepeket közösségi célokat szolgáló objek­tumokkal látják el. A kormány tevékenysége ezenkívül arra is irányul, hogy egészében javul­jon a közművelődés anyagi­­ és egyéb ellátottsága, tekintélye és rangja is a társadalmi életben. Ezt a célt fogja szolgálni a Köz­­művelődési Alap létesítése a költségvetésben és a közműve­lődést serkentő törvény terve­zetének a kidolgozása is. A kormány most felhívta az ága­zati minisztériumokat, hogy ezentúl behatóbban vizsgálják a területükhöz tartozó dolgozók kulturális helyzetét, kezeljék ki­emelten a jobb művelődési fel­tételek megteremtését. Miként a Központi Bizottság ülése, úgy a kormány döntése is fontos gyakorlati útmutatót ad az állami és társadalmi szervek­nek a márciusi párthatározat végrehajtásához. Része, mégpe­dig fontos része annak a mun­kának, amely a X. kongresszus határozatainak eredményes vég­rehajtásáért folyik az ország­ban. Negyedszázados a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés A közeljövőben ünnepli meg­alakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködési bizott­ság. A magyar ipar műszaki szín­vonalának gyors ütemű fejlesz­tésében döntő szerepet játszott­­ak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, doku­mentációk, műszaki leírások, lis ■ceacnek­ás know-how-ok. A két ország közötti műszaki-tu­dományos együttműködés bő­vülésének eredményeként állan­dóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem három­ezer ipari, mezőgazdasági doku­mentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 1­700-at adott át Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIX. ÉVFOLYAM 103. SZÁM aaaeeasseeaBaaaaaaeaaaaaaBasaaaBaaanaaaaaaaaaaasaaaaaaaaBaaBaaeBaaaaaaaaaeaaaeaaBai Gázvezeték a Kárpátokban A Szovjetunió és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság ha­tárán, a Kárpátokban elkészült a „Testvériség” gázvezeték má­sodik szakasza. Hegyes terepen először fektettek le 1420 milli­méter átmérőjű csöveket. A gázvezetéket orosz és ukrán építők készítették. A „Testvé­riség” gázvezeték második sza­kasza lehetővé teszi, hogy je­lentős mértékben fokozzák a szovjet gázszállítást az európai országokba. A „Testvériség” gázvezeték építése a Kárpátokban (Fotó: APN O KSI JÓL SIKERÜLT KEZDEMÉNYEZÉS: BÉKÉS MEGYEI NAP BUDAPESTEN (7. oldal) MÁS ÉRDEKEK METSZŐPONTJAI A TERMELÉKENYSÉG (3. oldal) Régi ranghoz méltóan Kiváló Állami Gazdaság a mezőhegyes! Ünnepség a művelődési központban Az ünnepség első részében Ta­kács Ferenc megemlékezett az állami gazdaságok 25 évvel ez­előtti szervezésének körülmé­nyeiről. Szólt arról, hogy milyen korszerű mezőgazdasági nagy­üzemek alakultak ki azóta. A Mezőhegyes­ Állami Gazdaság szerepéhez ebben a hallatlan nagy munkában nem férhet két­ség — állapította meg. Külön szólt arról, hogy az utóbbi évek­ben milyen jelentős szociális jel­legű beruházásokat valósítottak meg. Csupán 1973-ban Békés és Csongrád megyében 300 millió forintot használtak fel ilyen be­ruházásokra. A múlt esztendő­ben 388 dolgozó költözött új la­kásba, melyet 13 millió forint állami támogatással építhettek. Dr. Lénárt Lajos miniszterhe­­lyetes arról az erős ver­senymezőnyről beszélt, amely 1973-ban a terv túlteljesítésével kialakult. Összesen 42 állami gazdaság pályázhatott a Kiváló cím elnyerésére. A mezőhegye­­sinek nem férhetett kétsége a cím elnyeréséhez, hiszen az it­teni terméseredmények, a mun­ka termelékenységének alakulása magasan felette állt a többinek, méltó a gazdaság régi rangjához. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság 1973-ban 52 millió forint nyere­séggel zárta az esztendőt. Kere­ken 12 millió forinttal jobb ered­ményt ért el, mint 1972-ben! A gazdaság vezetésében történt át­szervezések nem okoztak törést. Sőt az új vezetőség felismerte a helyi viszonyokban rejlő lehe­tőségeket, s ezek még jobb ki­használására törekedett. A gaz­daság elsők között csatlakozott a különböző iparszerű termesztési rendszerekhez, kimagasló szerve­zettséggel országra szóló ered­ményt ért el. Supala Pál igazgató megkö­szönte a szocialista brigádokba tömörült dolgozóknak a hektá­ronkénti 49,1 mázsa búza és 76,2 mázsa szemeskukorica-termés elérését, a kukorica-vetőmagter­mesztésben elért eredményeket, a tehenészetekben dolgozóknak a tehenenként kifejt 3 630 liter tejet, a műszakiaknak a cukor­­répatermő-terület 1570 hektár­ra való növelését, a Kiváló Ál­lami Gazdaság cím elnyerésének lényegében ezek voltak az alap­jai. Munka közben számos szo­ciálpolitikai intézkedést valósí­tottak­ meg. Ebben az esztendő­ben 13,3 százalékkal növelik az előző évhez képest a gazdaság eredményét. Ezután kitüntetéseket adtak át, majd Hunya István köszön­tötte az ünnepség résztvevőit. Csatári Béla a párt megyebizott­ságának gratulációját továbbí­totta. Az ünnepség Lapusnyik Lajos pártbizottsági titkár zár­szavával fejeződött be. D. K. ünnepi díszbe öltözött májusi 4-án Mezőhegyes. A 189 éves ál­­­lami gazdaság az 1973. évi igen eredményes munkájáért meg­kapta a mezőgazdasági miniszter és a MEDOSZ elnöksége által adományozott kitüntetést, a Ki­váló Állami Gazdaság címet. Ezt a művelődési központban rende­zett ünnepségen dr. Lénárt La­jos mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes adta át Supala Pál igazgatónak, a gaz­daság dolgozóinak és vendégei­nek nagy tapsa kíséretében. Az ünnepség elnökségében ott volt Hunya István, a MEDOSZ orszá­gos elnöke, Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, Klensztner András, az Állami Gazdaságok Országos Központ­jának vezetője, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Gajdács György, a megyei tanács osztály­­vezetője, Keszthelyi Zoltán or­szággyűlési képviselő, Werner Wehr a schwanebergi (NDK) ve­tőmagtermelő állami gazdaság szb-titkára és Takács Ferenc, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok területi Központjá­nak helyettes vezetője.

Next