Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. JÚNIUS SZOMBAT Ara:l— forint Werg proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Aktívaüilés a szakmunkástanulók világnézeti neveléséről Tegnap délelőtt 10 órakor Békéscsabán, az ifjúsági ház nagytermében aktívaülést tartottak, melyen a meghívottak a szakmunkástanulóiatalok között folyó világnézeti nevelés kérdéseit vitatták meg. Az aktívaülésen részt vett Rosta László elvtárs, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa, Pápai Béla elvtárs, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatása és továbbképzési főosztályának vezetője, Nagy János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Takács Lőrinc elvtárs, az SZMT titkára és Kibédi Varga Lajos elvtárs, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára. A megjelenteket Enyedi G. Sándor elvtárs, a Békés megyei pártbizottság titkára üdvözöle, majd Nagy Jenő elvtárs, a Békés megyei pártbizottság osztályvezetője „A szakmunkástanuló fiatalok között végzett világnézeti nevelőmunka helyzete és feladatai” címmel tartott előadást. Erősítenünk kell a társadalmi felelősségtudatot — Már tanácskozásunkra pártjunk megyei végrehajtó bizottsága döntése nyomán kerül sor — mondotta. A tanácskozás és a téma jelentőségét az adja, hogy olyan időszakban vitatunk meg fontos kérdést — nevezetesen a szakmunkástanuló fiatalok között folyó világnézeti nevelést —, amikor társadalomfejlődésünk szempontjából alapvető és meghatározó a munkásosztály helyzete, utánpótlásának biztosítása. A pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehajtása közben társadalmunk figyelme fokozottabban a jövő nemzedékeinek nevelésére irányul. Minderre serkentőleg hatott az 1970. februári Központi Bizottsági határozat, a szakmunkásképzésről hozott törvény, az ifjúságpolitikai határozat, a közoktatás fejlesztéséről szóló és az ezekhez kapcsolódó megyei párt-, tanácsi, KISZ-, szakszervezeti intézkedések. Az említett határozatok, törvények alapján a korábbinál jobb társadalmi munkamegosztás jött létre az ifjúság nevelése ügyében. A KISZ és az iskola gyakran szűken értelmezett feladatai, felelőssége helyébe mindinkább a társadalmi felelősségtudat erősítésének igénye lépett, fokozottan hangsúlyozva az üzem, az intézmények tennivalóit e feladatok megvalósítása-A Központi Bizottság közoktatáspolitikai határozata egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmunkásképzés fejlesztése — az általános iskola fejlesztése mellett — egyik legközvetlenebb közoktatáspolitikai feladatunk. A sok ok mellett elsősorban azért, mert az intenzív fejlődés egyre több és jobb szakembert igényel. A munkásosztály utánpótlása ma már nem egyszerűen mennyiségi feladat. Mindinkább előtérbe kerülnek az utánpótlással szemben támasztott minőségi követelmények. Tisztelt Aktívaülés! Megyénkben a szakmunkástanulóikkal való foglalkozás, a világnézeti neveléssel kapcsolatos tennivalók súlyát, jelentőségét jól jelzik szakmunkásképzésünk méretei. Jelenleg 7264 szakmunkástanuló készül a munkáséletre. A szakmunkástanulók nagy többsége az általános iskola elvégzése után közvetlenül kezdi meg a szakma elsajátítását, körülbelül 8—10 százalékuk az érettségi után. Sajnos, az iskola szelektív hatása is érzékelhető. A továbbtanulásra való alkalmasság mérésének alapja a számszerű tanulmányi eredmény. Gyakori, hogy az általános iskolában gyengébb eredménnyel végzőket irányítják a szakmunkásképző iskolába. Vagyis a munkássá válás ezekben az esetekben bizonyos iskolai kudarccal fűződik össze, gyakran az lesz munkás, aki az iskola mércéje szerint középfokú továbbtanulásra nem, vagy nem eléggé alkalmas. Az effajta szelekció mind pedagógiai, mind társadalompolitikai szempontból egyaránt negatív. A szakmunkásképzés világnézeti, politikai értékeit a nehézségek ellenére is pozitív eredményeink közé sorolhatjuk. Az új munkások helyzetének Békés megyei vizsgálata során egyértelmű volt a megyei pártbizottságnak az a megállapítása, hogy a fiatal szakmunkások politikai aktivitása a törzsgárdához tartozó szakmunkások aktivitásával vetekszik. Adatok, tények bizonyítják, hogy a fiatal munkásnemzedék alapműveltsége meghaladja a megye munkássága egészének általános műveltségi szintjét. Egy részük az átlagosnálmagasabb képzettsége birtokában viszonylag rövid idő alatt képes alkalmazkodni a munka techni(Folytatás a 3. oldalon.) A raktáremlés elnöksége. Enyecsi G. Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára megnyitja e tanácskozást. Mellette jobbról Rosta László elvtárs, az MSZMP KB munkatársa, balról Pápai Béla, a MVM főosztályvezetője Nagy Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az aktívaülés előadója Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából A XXIII.pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak Budapesten, a Parlament Kupolacsarnokában. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter köszöntötte a kitüntetett nevelőket, oktatásügyünk érdemekben gazdag, szorgalmas munkásait, pedagógustársadalmunk kiemelkedő képviselőit. Ezt követően eredményes oktató-nevelő munkásságuk elismeréseként 130 pedagógusnak adott át kitüntetéseket. Az oktató-nevelő munkásban kifejtett kimagasló tevékenységükért tízen kapták az Apáczai Csere János díjat Hatvanöten Kiváló Tanár, harnminchatan Kiváló Tanító, tizenkilencen Kiváló Óvónő kitüntetésben részesültek. Megyénkből Kiváló Tanár kitüntetést kapott Béres István szakfelügyelő, a gyulai 2. sz. Általános Iskola tanára; Hantos Gusztávvá, a szarvasi 2. számú Általános Iskola tanára és Pálfi György, a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Kiváló Tanító kitüntetést László Istvánné, a békéscsabai Conrado Benitez Általános Iskola tanítója és Rácz Lajosné, a kétsopronyi Általános Iskola igazgatója kapott Kiváló Óvónő kitüntetést Hájas Gáborné, a mezőhegyes 12. számú óvoda vezető óvónője kapott. Tegnapdélelőtt pedagógusoknak, ifjúsági vezetőknek kitüntetéseket adott át a KISZ Békés megyei Bizottsága. A kitüntetéseket Irhász Lajosné és Pataki József, a KISZ Békés megyei Bizottságának titkárai nyújtották át. A KISZ Központi Bizottsága hosszú éveken át végzett eredményes és áldozatkész munkájáért KISZ Érdeméremmel tüntette ki Magyaróvári Mihályt, a mezőshegyesi Szakmunkásképző Intézet igazgatóját A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége az úttörőcsapatok irányítása és vezetése terén kifejtett eredményes munkásságáért Úttörőveztői Érdeméremmel tüntetett te hat úttörőcsapatvezetőt. A KISZ Központi Bizottsága a KISZ-alapszervezetek munkájának irányításában kifejtett kimagasló tevékenységükért Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetésben részesített két pártösszekötőt. A felsoroltakon kívül 15 pedagógus kapta meg a Kiváló Üttörővezető kitüntetést, a KISZ KB Aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntetett jó négy ifjúsági vezetőt, KISZ KB Dicsérő Oklevelet kapott tizennégy pedagógus és KISZ-aktíva. Kiváló ifjúságvezető lett tizenhét KISZ- fiatal A könyv ünnepe Költő barátom mesélte, hogy a múlt év decemberének valamelyik zimankós napján meghívták az ország egyik parányi falujába. Hívták pedig azért, hogy osztozzon az örömben, úgy, mond: jelenlétével emelje a könyvtáravatás pompáját, olvasson fel legújabb verseiből, s beszéljen a poézis műhelytitkairól. Egy energikus, fiatal tanító volt az ünnep házigazdája, aki nemcsak a műsort szerkesztette meg, hanem megírta az avatás forgatókönyvét jóformán percről percre. Még olyan apróság is bermefoglaltatott — ami különben aligha felejtődött volna el —, hogy pontosan 15 órakor a tanácselnök elvtárs átvágja a nemzetiszínű szalagot, majd átadja a könyvtár kulcsait. Tizenöt óra előtt pár perccel véget ért az ünnepi beszéd, majd, mint a forgatókönyv leírta, két kislány ezüstözött tálcával, ollóval és a kulcsokkal járult az elnök elé, aki egy pillanat múlva, váratlan ötlettől sugallva így szólt: azt hiszem, az a helyes, ha költő vendégünket tiszteljük meg azzal, hogy megkérjük , vágja el a nemzetiszínű szalagot. Tiszteljük meg, barátaim, a költészetet! A költő kezébe vándorolt tehát az olló, aki szintén egy váratlan ötlet sugallatára a tömeg kellős közepéről karonfogva elővezetett egy hetykekalapos legényt és így szólt: tiszteljük meg az olvasót azzal, hogy saját kezével vágja át a nemzetiszínű szalagot. Perc sem telt el eddig. Megszámlálható szívdobogásnyi idő alatt így tisztelte meg egymást az állam, a költő, az olvasó, vagyis a nép. Ez a kölcsönös egymást magtisztelés hamarosan országosan is megismétlődik. A könyvheti könyvek utolsó kötetein is megszáradt már a nyomdafesték, hogy elfoglalják helyüket a kirakatokban, a polcokon, a sátrak ponyvái alatt, városok utcáin, terein, községek, falucskáik és tanyaközpontok kultúrotthonai előtt. Költők és írók készítik az úticsomagot, hogy jelenlétükkel is megtiszteljék az olvasót. Mert nemcsak vásár, és nemcsak az alkotás seregszemléje lesz az idei könyvhét, hanem egymás kölcsönös megtiszteltetése is. Jelképesen először te tisztelgünk ama politika előtt, amely évről évre nagyobb és nagyobb összeget teremt elő az ország szellemi vagyonának gyarapítására. Mert könyveik nélkül elképzelhetetlen az emberi élet. Ott, a könyvsátrak árnyékában tisztelgünk jelképesen az alkotásnak is. A költőnek, aki szüntelenül a szívét-lelkét tárja a világ elé, s aki talán érzékenyebb idegrendszerénél fogva jobbam reagál a bánatra, az örömre, és gyakran, azt írja meg a versben, amit mi valamennyien érzünk, csak nem tudjuk megfogalmazni pontosan. Tiszteletaz írónak, aki hétköznapi történeteinket átkölti, de úgy költi át, hogy mindannyian tanuljunk belőle, vagy gyönyörködjünk benne. Tisztelet nekik azért is, mert nyelvünket pallérozzák, anyanyelvünk tisztaságát őrzik, gazdagítják, gyarapítják. S hogy felejtődhetne ki ebből az ünnepi sorból a könyvtárosok, a könyvterjesztők sokasága? Különösen ebben a folytonfolyvást időzavarban szenvedő világban fontosak ők, hiszen okos közvetítésükkel lerövidíthetik a mű útját az írótól az olvasóig. Az olvasó dicséretét pedig ékesen hirdeti, hogy immár soksok esztendő óta egy teljes hét valóban a könyv piros betűs ünnepe. 8. 1*