Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

A MEGYEI PÁRT­BIZOTTSÁG ÉS­­A MEGYEI TANÁCS LAPJA. 1974. DECEMBER 1. VASÁRNAP Ára: 1,20 forint A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front évfordulója A snásoffisk világháborúban Magyarországon az antifasiszta ellenállás és a demokratikus fej­lődés erői az ország sajátos helyzete miatt (egyszerre volt­­kárvallottja és haszonélvezője a német szövetségnek) csak ké­­­főn valósíthatták m­­eg összefo­gásukat. A Békepárt néven mű­ködő kommunisták, egyes belső ellenzéki erőik és az antifasiszta és kommunista emigráció a há­ború egész időszakában igyeke­zett németellenes frontot alakí­tani, és hazánkat kiszakítani a náci „élettérből”. Az antifasisz­ta ellenállás legkövetkezetesebb erejének, a kommunista mozga­lomnak egyedül volt kész prog­ramja a népfront-politikára,­­ a háború utáni független, szabad, demokratikus Magyarország fel­építésére. A közös fellépés, az egységfrontba tömörülés feltéte­lei azonban csak az 1943—14-es katonai vereségek, a második s ma­gyar hadsereg összeomlása, a Vörös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyomán értek be. 1944 május vé­gén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról han­goztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemok­raták, egyes kisgazdák és egyéb csoportok antifasiszta egység­­szervezete, amelyhez később a Nemzeti Parasztpárt képviselői is csatlakoztak. Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fű­ződő remények nem váltak va­lóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1944. decem­ber 2-án, az immár felszabadult Szegeden megalakuljon a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front, amely­t az időközben újjászervezett Ma­gyar Kommunista Párt, a Ma­gyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Függet­len Kisgazdapárt, a Polgári De­mokrata Párt és a szakszerveze­tek erőit tömörítette, elfogadta a kommunisták „Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programjá”-t. A program gyökeres külpoli­tikai fordulatot követelt. Azon­nali bekapcsolódást az antifa­siszta koalícióba, fegyveres szembefordulást a náci Német­országgal és hazai nyilas csat­lósaival. Leszögezte, hogy a leg­messzebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat. Kinyilvání­totta az eljövendő demokratikus magyar külpolitika alapelveit; a szoros barátságot a Szovjetunió­val és a környező demokratikus államokkal; a volt uralkodó osz­tályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta világkoalíció an­golszász­ hatalmaival kialakí­tandó jó kapcsolatokat A belpolitikában a program célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a fasiszta és a népellenes szerve­zetek feloszlatását, a közigazga­tás és a fegyveres testületek meg­tisztítását a fasiszta és a népel­­lenes elemektől. Az ország de­mokratikus átalakításának alap­vető felté­tseként széles körű földreformot helyezett kilátásba és előirányozta a nagytőke ál­lami ellenőrzését, az energiafor­rások államosítását. Célul tűzte­­ a tökéletesebb szociálpoliti­ka megvalósítását is. A Front programja a legfon­tosabb és legsürgősebb belpoli­tikai feladatnak az új, demok­ratikus államhatalom megte­remtését tekintette. Sürgette, hogy a demokratikus pártok megbízottaiból és antifasiszták­ból alakítsanak minden hely­ségben nemzeti bizottságokat, és a bizottságok a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front helyi szerveiként működjenek. Síkra­­szállt a nemzeti bizottságokra támaszkodó Alkotmányozó Nem­zetgyűlés és a Front ideiglenes kormányának megalakulása mellett. Ez a nemzeti, demok­ratikus és antifasiszta program alkalmas volt a magyar társa­dalom különböző rétegeinek, az alapvető osztályoknak a tömö­rítésére. A gyors nemzeti ösz­­szefogás létrejötte — mert ez történt —, egyértelműen a de­mokratikus erők sikere volt, és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös ér­dekeit hangsúlyozó politikát. Mindamellett ez a politika mélységesen elvi jellegű volt, hiszen a Komintern híres 1935-ös VII. kongresszusának (ez hirdette meg a népfrontpo­litikát) szellemében járt el. A Márciusi Front, a Törté­nelmi Emlékbizottság, a Magyar Front kezdeményezései után megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front — a koalí­ciós idők egységfront-szervezete — ezen a néven 1949-ig mű­ködött. Keretei között egyre in­kább a demokratikus átalakítá­sért legkövetkezetesebben har­coló Magyar Kommunista Párt, illetve a Baloldali Blokk vette át a­­vezetést. A fordulat évét követően a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szo­cialista átalakulást igénylő Füg­getlenségi Népfronttá alakult át. Ez utóbbi szervezet pedig köz­vetlen elődje volt a szocializ­mus építésére szövetkezett dol­gozók 1954-ben megalakult Ha­zafias Népfrontjának. D. M. Szigorítás a darabműz-számításb­an A Minisztertanács rendeletet hozott a vasút­, illetve a gép­jármű-fuvarozási szabályzat ki­egészítéséről, módosításáról. Ezek szerint a vasút a belföldi forgalomban darabáru-fuvaro­zást nem végez, a gépjárműfuva­­rna kötele® a gyorsáru- és a darabáru-küldeményeket elvál­lalni. A rendelet meghatározza, hogy mi tekinthető gyors-, illet­ve darabárunak, mi nem szál­lítható ezeken a címeken, s mi a következmény, a teendő abban az esetben, ha ilyen küldemény elvész. Világ proletárjai„ XXIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1000 emailz —­m rerrorgépkocsi ! Ismét rendkívüli műszakkal segít a Volán A két héttel ezelőtti rendkí­vüli szállítási műszak jó ta­pasztalataira alapozva, a mostani szombat—vasárnapot is a me­gyei fuvarozási feladatok vég­rehajtásának gyorsítására hasz­nálja fel a 8., számú Volán Vál­lalat. Ez alkalommal az elsődleges cél a mezőgazdaság megsegíté­se. Az előzetes felmérések sze­rint a vállalat a két nap alatt — szombaton két és fél ezer, vasárnap három és fél ezer ton­nát — összesen mintegy hat­ezer tonna­­ cukorrépát szállít majd a termelőktől a feldol­gozókhoz. A hét végén is dolgozó 350— 400 szállító járműből minden második segíti most a mezőgaz­daságot, míg a gépkocsiparknak egy másik, igen jelentős részé­re az a feladat jutott, hogy szombaton és vasárnap 200 va­­gonnyi, vasúton érkező árut fu­varozzon el. . Mindemellett jó néhány teher­gépkocsi közvetlenül szolgálja ki a megye építő- és építő­anyagiparát, a rendkívüli mű­szak két napja alatt. Így kap­ja meg az újkígyóst ÁFÉSZ fe­déllem­ezüzeme is a homok­­utánpótlást Makóról, így jut­nak el az építőipari panel­elemek is Békéscsabáról Oros­házára stb. A 8. számú Volán Vállalat kollektívája — a szombaton és vasárnap is dolgozó ezer em­ber — ezen a nehéz őszön im­már második alkalommal bi­zonyítja, hogy a megye minden­kor számíthat helytállására. HÉTFŐTŐL SZOMBATIG (3. oldal) visszavár szőkébb SZÜLŐFÖLDETEK! (4. oldal) A NEMZETISÉGI HAGYOMÁNY ÁPOLÁSA KÖZÜGY (5. oldal) Ma: December 13-án rendezik a választmányi ülést Tanácskozott a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének el­nöksége Csatári Béla elnökleté­vel pénteken délután ülést tar­tott Békéscsabán, a Technika Házában. Gál István titkári tájékoztató­ja után az elnökség megvitatta és néhány módosítással jóvá-­ hagyta a választmányi ülés írá­sos jelentését. Úgy foglalt ál­lást, hogy a jelentést kiegészí­tik a tudományos tagegyesüle­tek múlt évi munkájáról szóló írásos beszámolók, valamint a választmányi ülésen elhangzó szóbeli kiegészítő. A MTESZ választmányi ülését december 19-én, délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg Békéscsabán, a Technika Házában. Az elnökség ezután megvitatta és jóváhagy­ta. Körösfalvi Pál társelnöknek „A tudományos-technikai forra­dalom lényege és érvényesülése megyénk gazdaságában” című, tanulmánynak megfelelő előter­jesztését. Az elnökség igen jó­nak ítélte és további felhaszná­lásra alkalmasnak tartotta az említett összeállítást. (A tanul­mány részletes ismertetésére la­punkban még visszatérünk.) A szervezet elnöksége megtár­gyalta és tudomásul vette a mű­szaki fejlesztési bizottság 1974. évi munkájáról szóló beszámoló jelentéseit. Amint a jelentés­ből kitűnik, a bizottság eredménye­sen betöltötte hivatását, hozzá­járult a megye műszaki fejlesz­téséhez, a szakemberek szakmai ismeretének gyarapításához. Ezt bizonyítja többek között az idei műszaki fejlesztési hónap gaz­dag programja is. Ennek kere­tében 55 előadás hangzott el, egy tapasztalatcserét, három ki­állítást és nyolc filmvetítést ren­deztek a MTESZ és tudományos tagegyesületei. A rendezvények iránti érdeklődést hűen fejezi ki az. ho°v az előadásoknak, il­letve kiállításoknak mintegy 6000 résztvevője volt. Emellett a bizottság más mó­don is hozzájárult a megye fej­lesztéséhez, műszaki problémái­­nak megoldásához. Ilyen többek között, hogy döntést megalapo­zó írásos javaslatot adtak a me­gyeszékhely erzsébethelyi ter­­málkúriáinak hasznosításával kapcsolatos szakvéleményükkel. Ezenkívül vizsgálatot kezdtek a lakásállomány elavulásának problémáival összefüggésben, s ennek alapján szintén haszno­sítható anyagot dolgoznak ki. A­ bizottság kezdeményezte a Bé­kés megyei üdülőterületek hely­zetével foglalkozó kerekasz­tal­­megbeszélést A tanácskozás si­keres volt: már folyamatban van egy tanulmány összeállítá­sa, amelyet előreláthatóan 1975 első negyedévében terjesztenek az elnökség elé. Az elnökség végül megvitat­ta, majd jóváhagyta a KISZ Bé­kés megyei Bizottsága és a MTESZ Békés megyei Szerve­zete közötti együttműködési megállapodás tervezetét, P. P. Békemozgalmi vezetők hazánkban Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke a héten hivatalában találkozott a szocialista országok békemozgalmainak ha­zánkban tartózkodó vezetőivel. Képünk a fogadáskor készült, jobbról Kállai Gyula, vele szem­ben a­ szovjet delegáció vezetője (MTI Fotó : Tóth István felvétele. — KS!

Next