Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. JÚNIUS L, VASÁRNAP Ünnepi könyv75 Békéscsabán ma délelőtt 11 órakor a városi tanács udvarán ünnepélyes keretek között nyitják meg az idei könyvhetet. Bárány Tamás, Bata Imre, Cseres Tibor, Fodor András és László- Bencsik Sándor vesz részt az ünnepségen, melyen műveikből a Jókai Színház művészei olvasnak fel. Vasárnap este Mezőberényben rendezik meg az első író-olvasó találkozót Bárány Tamás, Bata Imre és László-Bencsik Sándor részvételével, másnap Orosházán Cseres Tibor, Szarvason pedig Filadelfi Mihály és Sass Ervin találkozik az olvasókkal. Kedden Szeghalmon, szerdán Csorváson és Mezőberényben, csütörtökön Mezőhegyesen és Kondoroson, pénteken pedig Almáskamaráson lesz író-olvasó találkozó. A könyvesboltok kivonulnak az utcákra, és már az első napon könyvsátrakat állítanak fel több városban és községben is. Május 31-én, szombaton a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kétezer dolgozója tartott kommunista szombatot. Az építőmunkások szabad szombatjukon, a nyolcórás műszak alatt keresett munkabérüket megyénk óvodáinak, iskoláinak támogatására, vállaltuk munkásszállójának bővítésére és dolgozóik lakásépítésének támogatására ajánlották fel. Amint Iga István, a vállalat pártbizottságának titkára elmondta, a kommunista műszak alatt mintegy 350 ezer forint volt a dolgozók keresete. Am: 1,2® seriffje Megyei ünnepség Békéscsabán, a XXIV. pedagógusnapon Tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács ■ székházának tanácstermében , bensőséges ünnepséget rendeztekő a XXIV. pedagógusnap al- S katonából. A megjelenteket Aío■yer Andrásné, a Pedagógusok ■ Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára üdvözöle, majd Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese 5 ünnepi megemlékezést tartott. A pedagógusnap alkalmából Klauskó Mátyás, az MSZMP KB - Központi Ellenőrző Bizottságé nak tagja, a Békés megyei Tanács elnöke kitüntetéseket nyúj£ tett át. • Az Oktatásügy kiváló Dolgo■ zója lett Gyuricza Gáspárnéta- 5nár, (Békéscsaba, 10. sz. általános iskola), Puskás Lászlóné ■ igazgató, (Békés, Kisegítő Iskola), Kurucz Lajos igazgató, (Gyula, 2. sz. általános iskola), Abonyi János tanár, (Orosháza, Kulích Gyula Általános Iskola), • Molnár Lászlóné igazgató, (Szarvas, 1. sz. általános iskola), • dr. Czáriák Zoltán tanár, (Bé■ lsóscsápa, Ál Matini Zeneiskola), ■ Obudh László tanár, (Nagybám■ hegyes), Vincze Ilona tanár (Bé■ késsámson), Demcsák András•né vezető óvónő, (Békésszent£ andrás), Fekete Istvánné tanár ■ (Szeghalom, Sebes Gy. Általá- Inos Iskola) Kossa Gusztáv mű£ szaki tanár (Békéscsaba, 611. sz. ■ Ipari Szakmunkásképző Intézet), Hantos Gusztáv igazgatóhelyettes (Szarvas, gimnázium), Csepelényi Attila főhivatású nevelő (Békés, Fiúkollégium), Joós Béláné óvónő (Mező-5 berény), Tasnádi Jolán (Békés, • 5. sz. általános iskola), Dér La■ Josné tanár (Gyula, 1. sz. álta£ János iskola), Hídvégi Aladárné tanár (Orosháza, József A 5 általános iskola), Kohut Pálné • tanítónő (Szarvas, Középhalmi 5 Általános Iskola), Bálint János igazgató (Doboz), Tassy János igazgató (Magyarbánhegyes), Náfrádi Sándor tanár (Csorvás), dr. Klucsik Lajosné tanítónő (Kondoros), Szivák Gáborné tanár (Körömágyharsány), Klopok Lászlónné tanár (Békéscsaba, Rózsa F. Gimnázium), Barándy Margit tanár (Békéscsaba, 4—8. sz. általános iskola), Szmola Imréné vezető óvónő (Szeghalom), Fábián Ferenc tanár, szakfelügyelő (Gyula, 2. sz. általános iskola), Kunos Károlyné óvónő (Orosháza), Kovács Mihályné tanár (Mezőkovácsháza, 2. sz. általános iskola), Janurik György tanár (Szarvas, 1. sz. általános iskola), Tábit Istvánná vezető óvónő (Kaszaper), Adamkovics Mária igazgatóhelyettes (Tótkomlós, általános iskola és gimnázium), Vaszkó Irén tanár (Endrésd, 1. sz. általános iskola), Bencze Elemér igazgatóhelyettes (Ecsegfalva), Nagy József igazgatóhelyettes (Battonya, gimnázium), Ronyecz Pál igazgatóhelyettes (Gyoma, Gimnázium), Maczárk Járves igazgatóhelyettes (Békéscsaba, Közgazdasági Szakközépiskola), Ladányi Lászlóné tanítónő (Murony), Vas Béláné óvónő (Gyula), Margittai Margit tanár (Orosháza, 3. sz. általános iskola), Veres Béláné óvónő (Sarkad), Nagy Imre műhelyvezető (Szeghalom, Járási Központi Műhely), Vass Józsefné igazgatóhelyettes (Okány), Vízéli József igazgatóhelyettes (Dévaványa, 2. sz. általános iskola), Kesztyűs Lajosné tanár (Gyula, Erkel F. Gimnázium), Sipos Péter igazgató (Battonya, Nevelőotthon), Vörös László tanár (Mezőhegyes, 614. sz. Szakmunkásképző Intézet), Bertalan Viktor tanár (Biharugra), Hevér Katalin főhivatású nevelő (Békés, általános iskolai Diákotthon), Szántó Lajosné vezető óvónő (Vésztő), Kenger István tanár (Körösladány). Harminchat pedagógus Miniszteri Dicséretben részesült, huszonhattain vehették át a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, valamint huszonegy pedagógus és oktatásügyi dolgozó kapta meg a Megyei Tanácselnöki Dicséretet. A tegnap délelőtti megyei ünnepség közös ebéddel zárult Kétezer építőménkés Hozzákezdtek a zöldborsó komnista szombatja betakarításához megyénkben Megyénkben — amint azt Hankó László, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője elmondta — a tavaszi esők hatására szépen fejlődött minden növényféleség. A gazdaságokban a héten elsősorban a széna betakarítását végezték. Lucernából a tavalyi hektáronkénti 17 mázsás átlaggal szemben az idén, első kaszálásból 20 mázsás átlagtermést takarítottak be. Amikor az időjárás engedte, a gazdaságok gépei a kukoricatáblák és a cukorrépa kultivátorozásán dolgoztak. Kukoricából mintegy 140 ezer hektáron végzik el ezt a munkát, a cukorrépa vegyszeres felülkezelését 19 ezer hektáron fejezték be A hét végén, pénteken és szombaton hozzáfogtak a szakaszosan vetett szabadföldi zöldborsó betakarításához. Ebből a megyénkben összesen 4 ezer hektár termését takarítjákbe és dolgozzák fel. A tavaszi munkákkal párhuzamban megkezdték az aratási előkészületeket is. Megyénk több gazdaságában már megtartották a tavaszi gépszemléket, javítják a kombájnokat, fertőtlenítik a tároló- , helyeket. XXX. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Miniszteri rendelet az autóbuszállomány rekonstrukciójáról A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletet adott ki az üzemi autóbuszok selejtezéséről és annak irányelveiről. A már hatályba lépett rendelkezés szerint az V. ötéves terv időszakában, ki kell selejtezni a népgazdasági szempontból gazdaságtalan üzemű olyan autóbusz-típusokat, amelyek gyártását 1960-ban befejezték és nincs biztosítva szervezett alkatrészellátásuk; az 1966. előtt gyártott járművekből épített csuklósbuszokat; a húsznál több személyt befogadó buszokat, ha az üzembe helyezés óta 12 év eltelt s az ennél kisebb, de több mint nyolc éve üzemeltetett buszokat; az Ikarus főegységekből épített, típusjel nélküli autóbuszokat; a közlekedési vállalatoknál már kétszer felújított és újabb generálozásra szoruló autóbuszokat, valamint a Csepel teherautó-alvázra szerelt, személyszállításra használt, köznyelven szólva „fakarusz“ buszokat. A rendelet a fegyveres testületeken és a rendészeti szerveken kívül valamennyi vállalatra, trösztre, intézményre, költségvetési szervre, szövetkezetre, ezek társulására és szövetségeire kiterjed. A selejtezésre érett autóbuszokat a KPM autófelügyelete — hasonlóan, mint a tehergépkocsi-állomány rekonstrukciójánál — rendkívüli műszaki felülvizsgálattal minősíti, megállapítja, hogy az autóbusz meddig tartható üzemben. A gazdaságtalannak minősített autóbuszra új forgalmi engedély és rendszám nem adható ki, a kocsit a határidő lejárta után azonnal ki kell selejtezni • • • A miniszteri rendelet — hasonlóan a teherautó-állomány rekonstrukcióját a IV. ötéves terv végéig előíró rendelethez — a takarékossági határozat végrehajtására született és elsősorban a tömegközlekedés javítását szolgálja. Az intézkedés a számítások szerint mintegy 5500 autóbuszt érint. A rekonstrukciót a tehergépjármű-selejtezésnél szerzett tapasztalatok felhasználásával 1976-tól egyszerűsített formában hajtják végre. Az autófelügyelet most dolgozza ki a rendkívüli felülvizsgálat módszereit, ütemtervét, amelyről az érintett szerveket időben értesíti. Az autóbusz-selejtezés során — a tehergépjármű-selejtezés gyakorlatától eltérően — az Ikarus korszerű 200-as típuscsaládjának megjelenése következtében általános típusváltásra is sor kerül. Az újfajta Ikarusok ára azonban a korábbinál mintegy 300—400 ezer forinttal több. Ezért a selejtezés miatt újonnan beszerzett buszok árkülönbözetét a költségvetés támogatásaként megadja a vállalatoknak.