Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
Egymásra találnak Rosszízű kifejezés a „munkaerőcsábítás!” Még roszszabb volt az a vállalati gyakorlat, amelyre e kifejezés megszületett. Nemhiába hozta a Munkaügyi Minisztérium azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a vállalatokat a csábításban, a ráígérésben, olyan reklámok közzétételében, amelyek egyoldalúan, csak az alkalmazás előnyeit ecsetelve toborozzák a munkásokat, szakembereket. Mennyivel jobb, ha a vállalatok, tanácsok nem csábítják, hanem csupán tájékoztatják azokat, akikben jövendő munkatársaikat vélik felfedezni! Egy vidéki agrártudományi egyetem kollégiumának portáján minden nap megjelenik húsz példány a szomszédos megye napilapjából. A lapokat bárki ingyen elviheti. El is hordják a nap folyamán, estére nem marad egy példány sem. A kollégiumi szobákba kerülő újságokat aztán elolvassa az egész szobaközösség. Napról napra legalább nyolcvan agráregyetemista értesül a szomszédos megye életéről, többek között gazdasági életéről is, amelyben a végzősök mint mezőgazdasági mérnökök dolgozni fognak. Hogyan kerül a kollégium portájára ez a három újság? A szomszéd megye tanácsa — amelynek különben az agrártudományi egyetemmel szocialista szerződése van — előfizet a megyei lapra, s naponta elküldi a példányokat a kollégiumba. Teszi ezt azért, hogy tájékoztassa a megyéből elszármazott hallgatókat pátriájuk életéről és azért is, hogy a máshonnan származókat megismertesse a megye életével. Mindezt azzal az egyáltalán nem szégyellnivaló szándékkal csinálják, hogy ráébresszék a végzősöket azokra a lehetőségekre, amelyek előttük állnak, ha a megyében kezdik pályájukat. Eredményes lehet ez az igen finom hívogatás? Feltétlenül. Mert mi a végzős pályaválasztása? Az esetek többségében ugrás a sötétbe (kivéve a társadalmi ösztöndíjasokat, vagy azokat, akik valamilyen módon már egyetemre kerülésük előtt kapcsolatba kerültek jövendő munkahelyükkel). A mértékkel, de célszerűen adott információk megvilágítják a sötétet, befolyásolják a végzett hallgató elhatározását. A nap mint nap olvasott cikkekben, riportokban, tudósításokban az öt egyetemi év alatt kibontakozik a mezőgazdasági jellegű, gyorsan fejlődő megye gazdasági élete. Megismerik azokat a területeket, gazdaságokat, ahol szükség van a mezőgazdasági mérnökök munkájára, s a pályát választó végzett agrármérnök már ezekkel az ismeretekkel tanulmányozza az egyetemhez beérkezett állásajánlatokat. Lám, így is lehet! A fentebb említett tanácstól elleshetik a módszert azok, akik még más eszközökkel próbálnak végzős hallgatót szerezni a különböző gazdasági területekre. A példánkbeli kis figyelmesség viszont hozzásegít ahhoz, hogy könnyebben találjon egymásra végzős és munkahely. Gőz József Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 1., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Szorgalmazandó a több évre szóló termékértékesítési szerződések alkalmazása Február 23-án megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága január 31-én tartotta ülését Békéscsabán dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes elnökletével. Napirenden szerepelt a soron következő tanácsülés előkészítése. Az előterjesztésre javasolt anyagok megtárgyalása és elfogadása után úgy határozott a végrehajtó bizottság, hogy a megyei tanácsot 1978. február 23-ra hívja össze Békéscsabára. A továbbiakban megtárgyalta Murányi Miklós osztályvezető előterjesztése alapján a mezőgazdasági termelés és az agrárkereskedelem helyzetéről szóló jelentést. A vita során a szerződéskötések és a szerződéses fegyelem megtartásáról esett legtöbb szó. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdasági termékek rendkívül szerteágazó csatornákon kerülnek forgalmazásra. Jelentős része ennek az élelmiszeripar és a mezőgazdasági üzemek között a közvetlen termékértékesítési szerződés. De számottevő azoknak a termékeknek a száma és mennyisége, melyek közbeiktatott kereskedelmi szervek, illetve termelési rendszerek útján jutnak el a felhasználókhoz. A megye mezőgazdasági üzemeinek árukapcsolata kiterjed más megyei feldolgozó üzemekre és forgalmazóegységekre. Így szerződéses kapcsolat van a Szegedi Konzervgyárral, a paprikafeldolgozóval, a rostkészítővel, a Szolnoki Cukorgyárral, a Hajdú megyei Tejipari Vállalattal, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárral és különböző termelési rendszerekkel. Az állami gazdaságok ÁGKER-en keresztül történő értékesítése a növényi termékek mellett a vágóállatok vonatkozásában is jelentős. 1977-ben az állami gazdaságok az ÁGKER közvetítésével mintegy 72 ezer vágósertést értékesítettek. A TÁSZI megszűnésével megalakult a TSZKER. A megyei TSZKER létrehozásának célja a szervezett csatornákon kívül eső termékek forgalmazásának az összefogása, a közbeiktatott értékesítési tevékenységek kikapcsolása, így például a termelési rendszerek forgalmazásának kiiktatása — hiszen ezeknek elsődleges feladata a termelés fejlesztése. Az árukapcsolatok korszerű formája a termékértékesítési szerződés. Ez a szerződéstípus előírásaival segíti a termelési együttműködést a mezőgazdasági termelőüzemek és a termékfelhasználó vállalat között. Végül is a testület a jelentést elfogadta és megállapította, hogy az utóbbi két évben jelentős változáson ment keresztül a szerződések alkalmazása. Korábban a vállalati nyersanyagbeszerzés alapformája az egy évre szóló szerződés volt. A múlt évtől a hosszú lejáratú szerződésforma került előtérbe. A továbbiakban is szorgalmazandó a több évre szóló termékértékesítési szerződések alkalmazása és szigorítani szükséges a szerződési fegyelem megtartását — mondotta ki a vb. Ezt követően dr. Soós Sándor osztályvezető a társadalmi ünnepségek és szertartások szervezése és rendezése ügyében tett előterjesztést. A jelentés és a vita során a végrehajtó bizottság indokoltnak tartotta a szervezőirodák hálózatának további bővítését. Felhívta az illetékes osztályok vezetőinek figyelmét, hogy Mezőkovácsháza, valamint Szeghalom nagyközségekben — a vonzáskörzetükre is kiterjedő szerepkörrel — új szervezőirodák alakítását a jelen ötéves terv végéig segítsék elő. Ugyanakkor felhívta az érdekelt szervek figyelmét a családi ünnepségek és szertartások társadalmi megrendezésének szélesítésére, világnézeti, erkölcsi, érzelmi hatásának növelésére, a rendezvények színvonalának emelésére. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentések tudomásulvételével ért véget. Fotó: Gál Edit A lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja immár második esztendeje a vasutasok klubkönyvtára Békéscsabán a vasút dolgozóinak, az általános iskolai végzettség megszerzéséhez. Tavaly, a „Mindenki iskolája” keretében 19-en fejezték be a 8 osztályt, tegnap, január 31- én pedig 14 felnőtt hallgató vizsgázott az 5—6. osztályos tananyagból a 168 órás képzésen belül. Képünkön éppen számtanból vizsgáznak Zelenyánszki Mátyás tanítványai. A négytagú vizsgabizottság elégedett volt a hallgatók felkészülésével, ami a pedagógusok lelkiismeretes munkáját is dicséri. A vizsga után a vasutas klubkönyvtárban kedves ünnepségen köszöntötték a munka mellett továbbtanulásra vállalkozó vasutas dolgozókat. A moszkvai Ogonyok magazin címoldalán megjelent rajz, amelyet Leonov űrhajós és Szokolov rajzművész készített, a Föld körül keringő szovjet űrkomplexumot ábrázolja (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Összkomfortos a Szaljut—6 űrállomás Jó ellátásban van része a Szaljut—6 űrállomás két utasának, Jurij Romanyenkónak és Georgij Grecskónak: napi étrendjük 3000 kalóriát tartalmaz és ,a változatosságra sem panaszkodhatnak: az étlapon legfeljebb hatnaponként ismétlődik meg ugyanaz a főétel. Ráadásul a menüt még a Földön úgy állították össze, hogy lehetőleg alkalmazkodjék a két űrpilóta ízléséhez, étkezési szokásaihoz. Az űrmenü kiválasztásánál felhasználták az eddigi tapasztalatokat, s szállító-űrhajó létrehozása pedig azt is lehetővé teszi, hogy friss készletekkel bővítsék az űrhajó ételraktárát. Minderrőla Trud című szovjet lapban számolt be kedden I. Popov, az orvostudományok kandidátusa. Mint cikkében elmondta, korábban az űrhajókon és az űrállomásokon csak igen korlátozott lehetőségek nyíltak az ételtárolásra, a melegítésre, a készletek változatossá tételére. A Szaljut-6 azonban már ebben a vonatkozásban is „összkomfortos” űrállomás : nemcsak melegítőkonyhája van, hanem jégszekrénye, sőt szeméttárolója is. Az étlap változatosságára jellemző, hogy csupán kenyérből három fajta közül válogathat Romanyenko és Grecsko. * * * A két űrhajóst küldöttnek választották a Komszomol áprilisi kongresszusára. Erről az ifjúsági szervezet központi bizottsága értesítette őket. Új téglagyár épül Békéscsabán Még az elmúlt év decemberében született döntés arról, hogy egy új téglagyárat kell építeni Békéscsabán a cserépgyár mellett, a Kétegyházi úton. Akkor arról is döntöttek, hogy a beruházási költségeket — várhatóan 330 millió forintot — az Állami Fejlesztési Bank fedezi. Az új, 4-es számú téglagyár építése ez év márciusában kezdődik meg és 1980 első negyedévében már megkezdhetik a termelést. Évi kapacitása 40 millió tégla készítése lesz és ezt a legkorszerűbb technológiák beállításával biztosítják. Főleg csehszlovák gyártmányú berendezések kerülnek az új téglagyárba, de egy-egy kiegészítő gépegységet tőkés importból szereznek majd be. Fontos célkitűzés a beruházás tervezésénél, hogy ahol csak lehet, kiküszöböljék a nehéz fizikai munkát, az egészségre ártalmas munkakörülményeket. A termelőberendezések távirányítással működnek majd és a gépek jórésze teljesen automatizált lesz. Az új téglagyárat a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezi és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építi több alvállalkozó bevonásával. Nehezíti a munkát, hogy a tervezés és az építés párhuzamosan folyik és elég rövid a kivitelezés végső határideje is. Ezért a párt- és állami szervek, valamint a beruházásban érdekelt vállalatok képviselői tegnap, kedden, Békéscsabán tervegyeztető megbeszélést tartottak, melyen megállapodás született arról, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik a beruházás határidőre történő elkészülését. E cél érdekében szoros együttműködésre van szükség a tervező, az építő, a beruházó és a Békés- Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat között. Krumplileves tasakban, barátfüle dobozban A már kialakult piacigényeknek megfelelően a héjától megtisztított, eddig selejtnek minősített nyersanyagból , az újkrumplival azonos ízű, parázsburgonyának nevezett „csemegéből” csupán az első félévben hatvan vagonnal adnak a hazai piacra. A háziasszonyok örömére megkezdték a kis csomagolású kiszerelést is, ami köretek gyors készítését, zöldséges apró burgonya tálalását is lehetővé teszi. Az itthoni kereskedelmi igények miatt egyelőre nem exportálják a burgonyakészítméket, melynek nyersanyagát az ország több gazdaságától kapják szerződés alapján. Ebben legnagyobb szállító partnerük a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Külön árukészlet-bővítést jelent a lakosság részére a szilvás gombóc és a dobozolt lekváros derelye előállítása. A két tésztaféléből az év első felében 65 vagonnal szállítanak az ország élelmiszerboltjaiba. Az érdeklődést mutatja, hogy például az osztrák szomszédok három vagon derelyét rendeltek a békéscsabai üzemtől. Új szezonterméke a hűtőháznak a csomagolt halászlé is. A Gyomai Halászati Termelőszövetkezettel kooperálva mintegy 100 vagon halászlé előregyártásával segítik a háztartásokat, és ezzel megrövidítik a háziasszonyok „konyhaidejét”. A népgazdaság haszna sem lebecsülendő: az alig 15 éves hűtőgyár termékeinek ugyanis mintegy hatvan százaléka külföldi piacról hoz devizát az országnak. A termékeiről jól ismert Békéscsabai Hűtőházban megkezdték a tasakos, rántással ellátott 260 grammos csomagolásban a burgonyaleves, a 300 grammos csomagolású lekváros derelye és a szilvás gombóc nagyüzemi gyártását a kisfogyasztásra. A termékkészletet — teljes gyártási kapacitással — az apróburgonya konyhakész gyártásával is bővítették.