Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

BÉKÉS MEGYEI N­É­PÚJSÁG 1978. MÁRCIUS 1., SZERDA Barátság Népek barátsága. Törté­nelmünk folyamán hányszor hangoztatták nagyjaink fel­emelő, az érzésekre is ható, ugyanakkor felelősségteljes kinyilatkoztatásként e két szó jelentőségét. A sorsfor­dulók viharaiban edződő, a nehézségekkel dacoló, ezer­szer kipróbált szálak erősí­tése immár 30 éve új, szo­cialista tartalmat kapott. Különösen a Szovjetunió népeihez fűződő barátsá­gunk lett elmélyültebb, sokoldalúbb. Hol és mikor kezdődött ez a barátság? Talán a feb­ruári vagy októberi forra­dalom barikádjain, amikor több tízezernyi magyar in­ternacionalista ragadott fegyvert a szovjet hatalom megteremtéséért. Vagy a Tanácsköztársaság idején, amikor Lenin a Pravda ha­sábjain így üzent a magyar munkásoknak: „Az a hábo­rú, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja, az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializ­mus győzelméért.” És egy napon földünkre léptek a szovjet katonák, akiknek először félve, de reménytel­jesen nyújtották oda pa­rasztjaink kérges tenyerü­ket. A kiéheztetett, körül­zárt Budapest ostroma után a pincékből feltántorgó em­bereket már a vörös csilla­gos felszabadítók kínálták barna kenyérrel. Három évtized. Ennyi idő telt el az MSZBT létrehozá­sa, a magyar—szovjet barát­­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása óta. Húsz éve alakult meg a Szovjet— Magyar Baráti Társaság. Az elmúlt esztendőkben vaskos kötetek, dokumentum-gyűj­temények jelentek meg ha­zánk és a Szovjetunió együttműködésének, barát­ságának megszámlálhatatlan eseményeiről, az 1848-as zászlók visszaadásától az orenburgi gázvezeték meg­építéséig. Évfordulók, meg­emlékezések sora. Ma már a mindenféle kampánytól mentes, mind jobban tere­bélyesedő, a magyar—szov­jet barátságot átfogó sok­rétű munka jellemzi a me­gyei tagcsoportok tevékeny­ségét. Minden segítséget megkapnak a helyi párt­­szervezetektől, szocialista brigádoktól. Az előrelé­pést mutatja, hogy míg 1970-ben mindössze két tag­csoport működött szűkebb hazánkban, ez a szám ta­valy már 59-re módosult. De nem is a számszerűség a döntő, hanem a rendezvé­nyek­ tartalmasabbá tétele. Természetesen semmi sem pótolhatja a személyes talál­kozásokat. Az emberrel, a várossal, a tájjal. A baráti társaságok tagjai közül évente 1500-an utaznak a Szovjetunióba és idehaza is hasznosítják az ott szerzett tapasztalatokat. Egyre töb­ben látogatnak a testvéri Penza megyébe és az ide érkező szovjet csoportok is gazdag élménnyel térhetnek haza megyénkből. Nem is lehet ez másként, hiszen az MSZBT-tagcsoportok nagy hatással vannak a közvéle­ményre, alakítják, formál­ják véleményüket, tehát po­litikai, ideológiai munkánk sarkalatos pontjai. A barát­ság ápolása, szorosabbra fű­zése a békét és a haladást szolgálja, amelyért küzdünk és harcolunk a népek mil­lióival. Seres Sándor Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Cukoriparunk eredményei és gondjai Az egész országban 120 ezer hektáron 480 ezer ton­na cukrot termelt ta­valy a mezőgazdaság. Ebből a hatalmas mennyiségből a Sarkadi Cukorgyárhoz tar­tozó területen 39 ezer tonna, a mezőhegyesihez közel eső részen pedig mintegy 45 ezer tonna cukrot termel­tünk meg. Ez azt jelenti, hogy­­megyénk 353 mázsás hektáronkénti répa átlagter­mése jóval felülmúlja az országos értéket — ez utób­bi ugyanis 322 mázsa volt. Cukoriparunk helyzetének fenti summázata tegnap hangzott el Sarkadon, ahol a Magyar Agráripari Egye­sület növényvédelmi szak­osztályának és a vendéglátó cukorgyáriaknak a rendezé­sében tartottak tanácskozást az érdekeltek, a termelők és a gyárak képviselői. A cél, hogy az idén ősszel leg­alább ilyen, vagy még jobb eredményről tudjanak be­számolni. Ehhez azonban — mint számos hozzászólásból, s főként Madarász András­nak, a Sarkadi Cukorgyár főosztályvezetőjének előadá­sából kiderült , lényege­sen jobb, körültekintőbb munkára van szükség, első­sorban azért, mert lényege­sen csökkent a drága gé­pekre, növényvédő szerekre nyújtott állami támogatás, a termelőknek tehát maguk­nak kell a nyereséges ter­mesztés minden feltételéről gondoskodniuk. Ez azonban nem lehetet­len — bizonyította elhang­zott tájékoztatójában dr. Kovács Gábor, a Békés me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás igazgató­ja, aki részletes útbaigazí­tást adott a cukorrépa-ter­mesztés feltételeiről me­gyénk időjárási, környezeti viszonyai között. A legfon­tosabb — hangsúlyozta —, hogy gondosan jelöljük ki, válasszuk meg a vetés, ille­tőleg a növényvédelmi munkák idejét, módozatait; legyünk tekintettel az új technológiák alkalmazásá­nak körülményeire, s tudo­másul kell venni, hogy a nagyüzemi termelés mai adottságai közepette a tech­nológiától, a különböző nö­vényvédelmi és egyéb elő­írásoktól való mégoly apró eltérés is jelentős ered­ménybeli különbséget hoz­hat. A szakember felhívta a figyelmet — egyebek között — a cukorrépa kártevői (répalevéltetű, bagolylepke­hernyó stb.) elleni védeke­zés, illetőleg a lombtrágyá­zás jelentőségére, lehetősé­geire. A tanácskozás talán leg­nagyobb érdeklődéssel foga­dott részeként Veres And­rás, a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet főmér­nöke foglalta össze a gazda­ság szakembereinek a répa­­termesztéssel kapcsolatos többéves tapasztalatait. A gondok sorában egyebek kö­zött megemlítette, hogy a gazdaságok többsége mind a mai napig nem tudta be­szerezni az igen jól bevált Herr­eau-gépsorokat, s a je­lentős állami támogatás megszűntével, mostantól még kevésbé tudja. Különö­sen aggasztó ez, ha figye­lembe vesszük, hogy hason­ló értékű nagy teljesítmé­nyű gépeket a termesztők egyelőre a szocialista orszá­gokból sem szerezhetnek be, s az alkatrészellátás sem kielégítő, amivel a gépek élettartamát meghosszabbít­hatnák. Félő: ez végül oda vezet — állapították meg a tanácskozás résztvevői —, hogy a termelők az utóbbi évek sikerei után ismét kénytelenek majd visszafej­leszteni a cukorrépának, ennek az igen kényes és igényes növénynek a ter­mesztését. - V. I. - Bíró József tájékoztatója a külkereskedelem helyzetéről A szocialista országokkal továbbra is kiegyenlített árucserét akarunk folytatni, tőkés külkereskedelmünkben azonban az idén az export­nak erőteljesen túl kell ha­ladnia az importot — mon­dotta keddi sajtótájékoztató­ján Bíró József külkereske­delmi miniszter. Az export fokozása szükséges külkeres­kedelmünk egyensúlyának javításához. Ez azonb­an igen nagy feladat, mert a tőkés országokban jelentősen csök­kent a gazdasági növekedés üteme és ez a tendencia to­vább tart. Szaporodnak az importkorlátozások, s csak valóban korszerű, a keres­letnek megfelelő árut tudunk eladni. Az utóbbi hónapok­ban tapasztalt növekvő ex­portban már tükröződik, hogy vállalataink érzékelik a változást, a kivitel növeke­désének üteme azonban még mindig nem kielégítő. Az exportmunka fokozására igyekeznek ösztönözni a vál­lalatokat azzal is, hogy a je­lenleginél szélesebb körben exportjogot adnak azoknak a vállalatoknak, amelyek je­lentős arányokban növelik kivitelüket a tőkés orszá­gokba. Barátsági est Mezőmegyeren Vendég az NDK-ból A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága tovább foly­tatja a barátsági napok szervezését megyénkben. Február 28-án,­­ tegnap az NDK-ból érkezett vendég Udo Sobota személyében, aki az NDK Kulturális és Tájékoztatási Centrum mun­katársa, és a Magyarorszá­gon dolgozó NDK fiatal szakmunkások vezetője. A kedves vendéget a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságán, Békéscsabán Nyá­ri Sándor titkár köszöntötte. A találkozón ott volt Szik­­szai Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának munka­társa. Nyári Sándor tájékoztatót adott a megye munkaerő­­helyzetéről és gazdasági eredményeinkről. Szikszai Ferenc szintén adott ismer­tetőt erről a témáról, kibő­vítve azzal, hogy milyen megyénkben a nemzetiségiek helyzete, testvérmegyei kap­csolata. Mivel köztudomású, hogy megyénkben szép számmal élnek német ajkú­ak is. Udo Sobota e látogatás al­kalmával elmondotta: öröm­mel vette a meghívást, mert nemcsak Budapestet, hanem az ország más területét is megismerheti, így többek között Békéscsabát és Mező­hegyest, ahol este NDK ba­rátsági estet tartottak. Délután találkozott a nagyközség vezetőivel, vala­mint a szakmunkásképző intézet nevelőtestületével és hallgatóival. Tájékoztatást kapott a szakmunkásképzés­ről, majd előadást tartott az NDK-ban végzett hasonló tevékenységről. A témával kapcsolatban a barátsági esten filmet is vetítettek: Tanulni, ismerni, tudni cím­mel. Ezenkívül egy négyré­szes filmet láthattak a gyű­lés résztvevői az NDK né­pének életéről, munkájáról, jelenlegi helyzetéről. Fotó : Martin Gábor A Csepel Autógyár 4-es számú gyárának munkásai, akik a szeghalmi, dévaványai és körösladányi gyáregységekben dol­goznak, vállalták, hogy idei tervüket december 23-ig telje­sítik. A felajánlásból alaposan kiveszik részüket a dévavá­nyai gyáregység dolgozói is. Ebben a gyáregységben főleg a speciális alvázak és az azokhoz szükséges alkatrészek ké­szülnek „ . ... Fotó: Lonyai Laszlo Jól bevált forma a nőklub Gyulán Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottsága Február 28-án, tegnap dél­előtt Békéscsabán, a Hazafi­as Népfront megyei titkár­ságán tartotta ez évi első tanácskozását a népfront megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottsága. A tanácskozást Lapusnyik Lajosné, a nőbizottság el­nöke­­nyitotta meg, majd Balogh Imre, gyulai városi titkár­­ számolt be ,a nőpoliti­kai tevékenységről. Többek között elmondotta, hogy ez­zel kapcsolatban minden év­ben intézkedési terv készül, amelyet következetesen vég­rehajtanak. Legjobb ered­mény: a nők foglalkoztatásá­ban Van, mivel ez százszá­zalékos, sőt az utóbbi idő­ben, elsősorban a kereskede­lemben és a textiliparban, munkaerőhiány lépett fel. Gyulán az iparban él ,a ke­reskedelemben például 3500 nő dolgozik. A gazdasági egységeknél viszont gond, hogy eltérés van a női — főleg az idő­sebb korosztály — bérezése és a férfiak fizetése között. Általában az a tapasztalat, hogy a munkahelyeken in­kább a betanított munkakört adják a nőknek és nem so­kat törődnek a szakképesí­téssel. Tájékoztatójában beszélt a vezetésben való részvételről, amely elsősorban a válasz­tott szerveknél kielégítő, a gazdasági egységeknél már kevésbé. Ezután a nő- és ré­tegpolitikai tevékenységről szólt, s elmondotta, hogy jól bevált forma a nőklubok működtetése. Gyulán nyolc körzetben, Gyulaváriban pe­dig három helyen működik nőklub szép eredménnyel. A beszámolóhoz sokan szóltak hozzá, s élénk érdek­lődést tanúsítottak a­ gyulai­ak munkája iránt a bizottság tagjai. Ezután a megyei munkabizottság tervét és a munkacsoportok tagjainak számát hagyta jóvá a ta­nácskozás. Kedves epizódja volt az összejövetelnek, hogy a közeledő nemzetközi nő­nap alkalmából Nagy József, ■a Szarvasi Állami Tangazda­ság igazgatója, a Hazafias Népfront megyei alelnöke köszöntötte a bizottság női tagjait és a tisztelet jeléül a népfrontbizottság nevében virágot adott át. Negyven magyar vállalat a tavaszi lipcsei vásáron Hatvan ország 9 ezer cé­ge, köztük csaknem 40 ma­gyar külkereskedelmi és kül­kereskedelmi joggal rendel­kező vállalat mutatja be ipa­ri újdonságait és fogyasztási cikkeit a március 12—19. kö­zött a tavaszi lipcsei vásá­ron — jelentették be a vásár rendezői az NDK nagykö­vetségén tartott keddi sajtó­­tájékoztatójukon. A szocialista országok a nemzetközi együttműködés, a KGST-integráció eredmé­nyeit reprezentáló beruházá­si javakat mutatnak be, a dinamikusan fejlődő, sokol­dalú gyártási kooperációk egyik példájaként olyan egyenáramú gépsor is látha­tó majd, amelyet magyar, csehszlovák és NDK-beli szakemberek közösen fejlesz­tettek ki, a sorozatgyártásuk is munkamegosztás alapján valósul meg a jövőben. A sajtótájékoztatón el­mondták, hogy soha ennyi fejlődő ország még nem ál­lított ki Lipcsében, mint ez­úttal, összesen 20 fejlődő or­szág cégei mutatják be gép­ipari termékeiket és fogyasz­tási cikkeiket. A lipcsei vá­sáron első ízben vesz részt Afganisztán, Etiópia és Ve­nezuela. A magyar vállalatok tíz különböző csoportban állíta­nak ki, egyebek közt mérő­műszereket, szerszámgépe­ket, élelmiszeripari berende­zéseket, adatfeldolgozó esz­közöket és elektrotechnikai termékeket. A szabadterüle­ten magyar mezőgazdasági gépek is láthatók lesznek.

Next