Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
1980. október 5., vasárnap Húszéves a Köröstáj Két évtizeddel ezelőtt, 1960 tavaszán jelent meg első alkalommal lapunk kulturális melléklete, a Köröstáj. A Népújság akkori szerkesztő bizottsága elhatározta, hogy a melléklet célja: szervezni, ösztönözni az evidéki művészeti életet, fórumot adni költők, írók, képzőművészek, kritikusok, honismereti kutatók gondolatainak. Az itt élőknek, az innen elszármazottaknak, az ide kötődőknek. 1962-ig kéthetenként, utána minden vasárnap két oldalon jelentkezett a kulturális melléklet, mely a két évtized alatt ezernél jóval többször közvetítette az olvasókhoz a táj íróinak hangját, mutatta be képzőművészeink alkotásait, és járult hozzá kritikai munkásságával a művészeti élet, a közművelődés kibontakozásához. Csütörtökön délelőtt fél 11 órakor ünnepi ülésre gyűltek össze Szeghalmon, a járási hivatal tanácskozótermében a kulturális melléklet írói, az abban publikáló képzőművészek, valamint a megye kulturális életének képviselői, hogy megemlékezzenek a jubileumról, megidézzék a kezdeteket, és felmérjék, mit adott a Köröstáj a vidék irodalmi, művészeti életéhez, és mit kell adnia ezután. Az ünnepi ülésen megjelenteket — közöttük dr. Kormos Sándort, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetőjét, Szeljak Györgyöt, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Enyedi G. Sándort, a Népújság főszerkesztőjét, Filadelfi Mihályt, az Új Aurora főszerkesztőjét, az írószövetség Békés megyei tagozatának titkárát, dr. Tóth Bélánét, az SZMT politikai munkatársát, Cs. Tóth Jánost, a KISZ megyei bizottságának munkatársát, valamint a házigazdákat, Kerekes Kálmánt, a nagyközségi pártbizottság titkárát és Kozák Sándor tanácselnököt — Sass Ervin, lapunk főmunkatársa, a Köröstáj szerkesztője köszöntötte. Megemlítette, hogy a jubileum létrejöttének sok önzetlen segítője volt, elsősorban Szeghalmon, ahol a járási nagyközségi könyvtár kollektívája elkészítette és közreadta a Köröstáj 20 évének mintegy 10 ezer tételes repertóriumát, a helytörténeti gyűjtemény pedig helyet adott annak a gyűjteményes kiállításnak, melyen több mint félszáz képzőművész alkotásait mutatják be. Szólt a község vezetőinek figyelmességéről, és szintén sokoldalú segítőszándékáról, mely a jubileumi találkozó elengedhetetlen feltétele volt. Ezt követően Enyedi G. Sándor méltatta a Köröstáj elmúlt húsz esztendejét, kivívott helyét a tájegység életében, kiemelve azok munkásságát, akik a kezdetektől mind a mai napig a kulturális melléklet önzetlen támogatóivá, munkatársaivá szegődtek. Bevezető szavai után harmincöt írónak, költőnek, kritikusnak, honismereti kutatónak és képzőművésznek nyújtotta át a jubileum alkalmából készült, ofszetlemezre nyomott emléklapot, és a 20 évet felölelő repertórium egy-egy példányát. Az ünnepi ülés előadója, dr. Kormos Sándor emelkedett ezután szólásra. „Művészet és közművelődés” címmel tartott előadásában a művészetek egyént formáló erejéről szólott, kiemelve, hogy ez az erő csak a szocializmus országaiban, a szocialista kulturális forradalomban bontakozik ki, mert csak a szocializmus teszi lehetővé a társadalom műveltségi színvonalának általános és állandó emelését, a kultúra alkotásában részt vevők számának szüntelen növelését, az új, szocialista kultúra teljes kibontakozását, amely a múlt kulturális örökségét kritikailag sajátítja el. Elemezte a művészeti alkotások tömegméretű elterjedésének feltételeit, szükségességét, közművelődésünk e fontos feladatát. Beszélt az amatőr művészeti mozgalomról és a népművészetről is, melyek fontos részét, és sajátos területét képezik közművelődésünknek, a művészeti életnek. Előadásának második részében a közművelődési párthatározat nyomán megindult szemléletváltozásról szólt, az Olvasó Népért mozgalom eredményeiről, melynek sikeréhez a napilapok kulturális mellékletei is hozzájárulnak. — A napilapok mellékletei sorából kiemelkedik a Köröstáj — mondotta dr. Kormos Sándor —, amely megjelenésének huszadik évfordulójára emlékezünk. A Népújság egyedülálló, úttörő, bátor kezdeményezésének célja akkor is, ma is az, hogy a Körösök vidékén élő költők, írók, képzőművészek, helytörténeti kutatók és népművelők fórumává tegye a mellékletet, s azok számára is biztosítson megjelenési lehetőséget, akik innen indultak hazánk fővárosába, vagy országunk más vidékeire, vagy egyszerűen mindazoknak, akik ilyen vagy olyan módon kinyilvánítják az evidéki tájhoz, az itt élő emberekhez való kötődésüket. Helytelen lenne tagadni, hogy a Köröstáj jelentősége sokszor túlmutat e vidék határain, hiszen a melléklet a hatvanas, hetvenes évek szocialista közművelődésének erőteljes, figyelemre méltó eszköze volt és maradt. Az ünnepi ülés után a jubileum résztvevői Miklya Jenő muzeológus vezetésével körsétát tettek a városiasodó Szeghalmon, megtekintették a nagyközség nevezetességeit, majd ebéd után Kozák Sándor tanácselnök fogadásán vettek részt aművelődési központban. A tanácselnök Szeghalom múltjával, jelenével, közművelődési, kulturális életének változásaival ismertette meg hallgatóságát, majd válaszolt több kérdésre. A fogadás után Hegyesi János költő a gimnázium tanulóifjúságával találkozott, és beszélt életútjáról, mondta el több versét. Délután 5 órakor dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a szeghalmi helytörténeti gyűjtemény kiállítótermében a „Köröstáj” gyűjteményes tárlatot. A tárlat hatalmas érdeklődést váltott ki a nagyközség művészetszerető közönségében, a termek zsúfolásig megteltek. Dr. Becsei József a Köröstáj művészetszervező tevékenységét hangsúlyozva — többek között — a következőket mondotta: — Végignézve az itteni kiállításon szereplő alkotásokat, pusztán azok száma is meglepheti a látogatókat. Gondolhatjuk: ilyen sokan voltak, vannak kapcsolatban a Köröstájjal ? Örömmel nyugtázhatjuk, hogy ez a nagy szám kifejezésre juttatja a Köröstájnak azt a specialitását, hogy számos művészt tudott megszólaltatni, számos művésszel tart rendszeres kapcsolatot, s számosan vannak, akik időnként vissza-visszatérnek. A szeghalmi jubileumi találkozó a járási-nagyközségi könyvtárban irodalmi esttel zárult. Ezen Felkai Eszter és Korompai Vali színművészek mutatták be a Köröstáj szerzőinek műveit, Rokovics István gitárszólókkal működött közre. Az estet és a jubileumi napot Kerekes Kálmán, a nagyközségi pártbizottság titkára zárta be az esemény jelentőségét kiemelő gondolatokkal. Dr. Kormos Sándor tartott előadást az ünnepi ülésen „Művészet és közművelődés” címmel Enyedi G. Sándor átadja Hegyesi János költőnek a Köröstáj-emléklapot Ismerkedés Szeghalommal. A találkozó résztvevői a főtéren. Előtérben Makrisz Agamemnon szobra Tanácselnöki fogadás a művelődési központban. Kozák Sándor ismerteti a nagyközség kulturális életének változásait Dr. Becsei József mondott megnyitó beszédet a múzeumi tárlaton. Mellette Miklya Jenő, a helytörténeti gyűjtemény vezetője Irodalmi est a könyvtárban. Közreműködtek Felkai Eszter és Korompai Vali Gál Edit felvételei