Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

Egy nagy múltú egyetem Európa egyik legősibb fel­sőoktatási intézménye a Sop­roni Erdészeti és Faipari Egyetem. Az ideivel a 173. oktatási év kezdődött el ebben a csodálatos, botani­kus kerttel övezett nagy múltú intézményben. Ottjár­­tunkkor éppen azon tűnőd­tem, hogy diákkoromban csak a legmerészebbek­ mer­tek vállalkozni a felvételire e nagy hagyományú, a hall­gatókkal szemben mindig magas követelményeket tá­masztó egyetemre. Közben több mint tíz esztendő telt el... De a köztudatban, az érettségizők, s talán a peda­gógusok körében is még mindig él ez a­z oda nem le­het bekerülni” tudat. Pedig a magyar faipar utóbbi tíz évben tapasztalt robbanás­­szerű fejlődése a korábbi évekhez képest a szakembe­rek sokszorosát igényli. A mai gyakorlat szerint egy faipari karon végzett mér­nökre 3-4 álláshely­ is vár. Éppen ezért meglepő, hogy Békés megyéből az idén sen­ki, de tavaly is csak egy diák választotta hivatásául a faipari mérnöki szakmát. Holott ilyen szakemberekre megyénkben is szükség len­ne... De kiket is képeznek ezen az egyetemen? Az erdőmér­nöki karon okleveles erdő­mérnököket. A fiatalok az ötesztendős sikeres tanul­mányuk után az országos er­dészeti és faipari irányító szerveken kívül az állami erdő- és fagazdaságokban, a környezetvédelemben, a termelőszövetkezetekben, és még sok egyéb területen is elhelyezkedhetnek. A faipari mérnöki karon okleveles fapiari mérnökö­ket és okleveles üzemmérnö­köket képeznek. A faipari mérnöki kar hallgatói a ki­termelt fa feldolgozásától a késztermékek előállításáig terjedő ipari termelés elmé­leti és gyakorlati ismereteit sajátíthatják el öt év alatt. Az üzemmérnökképzés vi­szont csak három esztendő. A frissen végzetteket pedig egyre nagyobb számban vár­ják a faipari vállalatok, az erdő- és fafeldolgozó válla­latok, a bútor- és építőipar. A soproni egyetemhez tar­tozik önálló igazgatási szer­vezetként a Székesfehérvá­rott működő földmérési és földrendezési főiskolai kar, amelyen a képzési idő 3 év. A földmérő üzemmérnökök elsősorban a földmérési és térképészeti szakágban dol­goznak, de szinte valameny­­nyi iparággal kapcsolatban vannak munkájuk során. Mindössze ennyi az, amit rövid egyetemi tartózkodá­sunk alatt megtudtam az ok­tatásról. A diákoktól pedig annyit: ma is rangot jelent a Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetem hallgatójának lenni! S azt is csak később értettem meg — hiszen az intézmény hagyományaival később ismerkedtem meg — amikor az egyik hallgató így köszönt: Jó szerencsét! Hiszen 1735-ben a hazai er­dészeti felsőoktatás a felső­fokú bányászati, kohászati képzéssel együtt indult meg. Mindaddig, míg önálló in­tézményként az Erdészeti Tanintézet meg nem kezd­hette működését 1808-ban, ugyancsak Selmecbányán. Az első világháborút követő békeszerződéssel kapcsola­tos területrendezések során Selmecbánya Csehszlovákiá­ba került. A főiskolának az áttelepítéskor Sopron városa nyújtott otthont! És nem is akármilyet! Olyan otthont, ahol az ősi, nemes hagyomá­nyok a korszerű, magas szintű tudással együtt újít­ják meg évről évre a sopro­ni egyetem régóta őrzött rangját. K. S. E. ✓Uj áruház Sopronban Nyaralók és vendégházak a Fertő-tó partján SZÜLŐFÖLDÜNK A leghűségesebb város Sopron szépségét számta­lan jelzővel dicsérték már. Az Alpok nyúlványainak kéklő hátteréből szemet gyö­nyörködtető látványként bontakozik ki a város tor­nya, a Szent Mihály temp­lom hatalmas tömege. A vá­rosba érve 2000 év történel­me fogadja a látogatót. A Várhegy illír településéből, a római uralom négy évszáza­dából és hazánk évezredes múltjából számtalan emlé­ket őriz Sopron. A második világháborúban sokat szen­vedett. Az épületek nagy többsége elpusztult. A folya­matos műemléki helyreállí­tás nagy áldozatok árán olyan városképet állított helyre, melyre méltán büsz­kék a soproniak. Nem mú­zeumvárost hoztak létre, ha­nem olyan történelmi város­képet, amely ma is lakott, hiszen a helyreállított mű­emlék házakban a jelen kor igényét kielégítő lakások kaptak helyet. Ennek a pél­damutató módszerrel folyta­tott műemléki munkának elismeréseként tüntették ki a várost 1975-ben az Európai Műemlékvédelmi Arany­éremmel. A jelentős történelmi mű­emléket őrző belváros kü­szöbe a Széchenyi tér. A két­emeletes, toszkán oszlopok­kal díszített épület falán van Széchenyi István emléktáb­lája. A tér nyugati oldalán az úgynevezett Újhelyi-házon további emléktáblák látha­tók. 1839—40 telén a régi postaépület előtt silbakolt Petőfi Sándor. Sopron leg­forgalmasabb üzleti útvona­la és egyben korzója a Le­nin körút. Belső páros olda­lának házai a várfal aljá­ban sorakozó középkori vá­sáros bódék, sátrak helyén, s azok méreteinek szigorú megtartásával épültek. E há­zak közül sokat leromboltak a II. világháborús bombázá­sok. A körút páratlan olda­lán egymást érik a műemlé­ki védelem alá helyezett ba­rokk, rokokó és klasszicista stílusú lakóházak. Az előkaputól a vá­rostorony alatti átjárón ve­zet az út a sok száz év építészeti emlékét egybe­­gyűjtő, harmonikus szépségű Beloiannisz térre. A város jelképeként jól ismert to­rony alapjai a rómaiak ide­jéből valók. Az Árpád-kor­ban kezdték építeni. A vá­rostoronynak a tér felől eső részén áll a Hűség-kapu, mely az 1921. évi népszava­zás emlékét idézi. Erre utal a város címerének szalagjá­ban a felirat: Civitas Fidelis­­sima. Azaz: a leghűségesebb város. A Hűség-kaput Kis­falu­di Strobl Zsi­gmond ter­vezte. A Beloiannisz térnek a gótikus kortól a barokkig sok század stílusát őrző épü­letegyütteséből a legfiata­labb a városi tanácsháza, melyet a 400 éven át ma­­gistrátusi székháznak hasz­nált régi középkori épület helyén 1895-­ben emeltek. A város kertes lakó-, üdü­lő- és kirándulóövezete a Lövérek. IV. Béla által lete­lepített íjászok nevét őrzi a terület. Parkok, erdők, üdü­lők, szállodák váltogatják egymást. A Károly-magaslat modern kilátótornyának te­tejéről gyönyörű kilátás nyí­lik Sopronra és környékére. A vele szemben levő hegy­tetőn emelkedik az Interví­­zió és Eurovízió 174 méteres tornya. S. J. Soproni séták A megyei lapok 111. szakmai konferenciájának Sopron adott otthont. A szeptember eleji nyárutó három napja nemcsak arra engedett időt, hogy a szerkesztőségek ve­zető munkatársai eszmét cseréljenek a sajtómunka irá­nyításának korszerűsítéséről, hanem­­ a vendégszerető házigazdák jóvoltából — lehetőséget teremtett nagyobb sétákra a városban, és hosszabb utakra a város környé­kén. Így járhattuk be napi feladataink végeztével a kör­nyéket a napsugaras Fertő-tótól a nagycenki Széchenyi­­kastélyig, a fertőrákosi kőbányától Balf híres gyógyfür­dőjéig. Az otthont adó erdészeti és faipari egyetem mel­lett betekinthettünk a termékeiről híres Győr-Sopron me­gyei húsipar mindennapjaiba — ebben egy remek ter­mékkóstoló is segített bennünket —, megismerhettük a neves vasúttársaság tevékenységét, s végül a hosszú sé­ták fáradtságaira a műemléki város jó hírű kisvendég­lőiben találhattunk enyhét. Kirándulásra, országjáráshoz kedvcsinálónak szerepel­­jen itt néhány mozaikkocka a soproni és Sopron környéki látnivalókról. GYSEV, múzeumvasút A maga nemében egyedül­álló, ma is önállóan műkö­dő és gazdálkodó vasúttársa­ság által fenntartott Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút az elmúlt év októberében ün­nepelte centenáriumát. Az országot jelentős valutabevé­telhez juttató GYSEV-nek kiemelkedő a szerepe a ke­let-nyugat, illetve viszont irányú forgalom lebonyolítá­sában. A vasút legjelentősebb ál­lomása a közös osztrák— magyar határállomás, Sop­ron, ahol a vasút nemzetkö­zi forgalma kereskedel­mi teendőinek javát végzik: a vasúti mérlegelést, áru­elosztást, raktározást és tá­rolást. A teljes hálózat irá­nyítását a budapesti vezér­­igazgatóság látja el, a köz­vetlen igazgatás a soproni igazgatóság és az osztrák üzletvezetőség feladata. Az utóbbi tíz évben roha­mosan megnövekedett fel­adatok ellátására Sopronban 1976- ban rendező-pályaud­vart, 1977-ben pedig a város kétszáz éves évfordulóján korszerű személypályaudvart adtak át rendeltetésének. A vállalat vezetősége 1973- ban saját kezelésbe vette az állomásokon működő vasúti vendéglőket, az idegenforga­lom növekedésével a bécsi úti határátkelő büfét nyitott 1977- ben, Fertőszentmikló­­son halásztanyát épített, Sop­ronban pedig a Bécsi Kapu borozó vált a látogatók köz­kedvelt szórakozóhelyévé. A vasút sajátos földrajzi fek­vésének, s az idegenforga­lomra tekintettel megalakí­tották a Lokomotív Idegen­forgalmi Utazási Irodát. Az iroda idegenforgalmi programjait vasúti jelleg te­szi sajátossá, a Fertő-tó part­ján 1977­ óta gőzvontatású „öreg” vonatokat közleked­tetnek, és a GYSEV a fenn­tartója a nagycenki Széche­nyi Múzeum vasútjának is, ahol a vendégek külön dí­jazás ellenében a vonat gőz­mozdonyát maguk is vezet­hetik, cserébe díszes okleve­let kapnak, mint a Széche­­nyi-múzeumvasút tisztelet­beli mozdonyvezetői. Külön érdekesség, hogy a keskeny vágányú múzeum­vasút járműveinek össze­gyűjtésekor a hazai kisvas­útakon a szakemberek sok olyan járművet találtak meg, amelyeket ugyan már nem lehetett üzembe állítani a múzeumvasúton, de egykori szerepüket és jellegüket fi­gyelembe véve érdemesnek ítélték a megmentésre. Az ötlet önmagát kínálta, s vé­gül is 1978. július 9-én, a 28. vasutasnapon Nagycenken felavatták a szabadtéri kis­vasúti járműkiállítást. Megért egy kirándulást. K. E. P. 1980. október 5., vasárnap Dobozolt sonka, disznósajt, véres hurka Ellentétben Békés megye húsiparával — amelynek mgghatározója a Gyulai Húskombinát, s mellette még kisebb, nagyobb üze­mek is színesítik a képet — Győr-Sopron megyében az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, jó másfél évtizede az ágazat egészét átfogja. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Győr—Sopronban a „négy lábon álló” húsipar egységes. A négy gyár közül a sop­roni a legpatinásabb: a mé­szárosok városi közös vágó­­hídjáról már egy 1392-es alapítvány is említést tesz. Nagyot ugorva az időben: a nagyüzemmé fejlődött sop­roni húsgyárat 1949-ben ál­lamosították a Kapuvári Húsipari Vállalat leányvál­lalata megnevezéssel. Ez a soproni vállalat a húsüze­mek 1963-as összevonásáig önálló volt. Újabb nagy átalakulás elé éppen napjainkban néz a párizsit, virslit, nyári turis­ta szalámit és véres hurkát készítő gyár, tudniillik a lakóházak közé ékelődött feldolgozó üzem új helyét a város széli vágóüzem mellett jelölték ki. Ezzel a sertés- és marhavágás, valamint fel­dolgozás folyamatát, többé nem szakítja majd meg a húsáru furikáztatása. Győrben 1563-ból fenn­maradt írás tanúskodik mészárszékek létezéséről és a város első mészáros céhé­nek megalakulásáról. A mai gyár alapjait 1902-ben ve­tették meg, amikor a köz­vágóhíd építését elkezdték. Húsüzem 1952-ben települt a vágóhíd mellé, eladdig a soproni gyár látta el Győr városát húskészítményekkel. A jelenlegi korszerű vágó és feldolgozó vonalak végter­méke a párizsi és a virsli mellett a füstölt, főtt kol­bász, a lecsókolbász, külön­böző felvágottak, hurkafélék és a disznósajt. Az 1975-ben kezdődött rekonstrukció be­fejeztével új termékek a kü­lönböző súlyú egységcsoma­gokban forgalmazott sertés- és marha-, valamint vagdalt­­húsok A kapuvári gyár ugyan nincs olyan nagy múltú, mint a két előbbi, de jelene és jövője semmivel sem ér­demel kevesebb figyelmet, mint a soproni, vagy a győri gyáré. A vállalat két és fél ezer munkavállalójából ezer itt dolgozik. A belföldön is ismert, de javarészben tőkés exportra szállított dobozolt sonka, dobozolt lapocka, da­rált sertéshús, szeletelt ba­con itt készül. A sonkagyár­tás az utóbbi évek rekonst­rukciós fejlesztéseinek eredményeként európai szín­vonalú. Végül a mosonmagyar­óvári gyárról annyit: a vál­lalat legkisebb üzeme, ugyancsak fejlesztés előtt áll, aminek befejeztével szárazáru-termelése meg­kétszereződik. Ez az az üzem egyébként, ahol gyu­lai kolbászt is gyártanak. Nem ez az egyetlen közös vonás a két megye húsipara között: a Szigetközi Agrár­ipari Egyesülés feladatai között a hústermelés és feldolgozás éppen úgy ott szerepel, mint a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés céljainak sorában. Soproni utcarészlet Ez is soproni! Termékbemutató a város húsüzemének készít­ményeiből

Next