Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
Egy nagy múltú egyetem Európa egyik legősibb felsőoktatási intézménye a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. Az ideivel a 173. oktatási év kezdődött el ebben a csodálatos, botanikus kerttel övezett nagy múltú intézményben. Ottjártunkkor éppen azon tűnődtem, hogy diákkoromban csak a legmerészebbek mertek vállalkozni a felvételire e nagy hagyományú, a hallgatókkal szemben mindig magas követelményeket támasztó egyetemre. Közben több mint tíz esztendő telt el... De a köztudatban, az érettségizők, s talán a pedagógusok körében is még mindig él ez az oda nem lehet bekerülni” tudat. Pedig a magyar faipar utóbbi tíz évben tapasztalt robbanásszerű fejlődése a korábbi évekhez képest a szakemberek sokszorosát igényli. A mai gyakorlat szerint egy faipari karon végzett mérnökre 3-4 álláshely is vár. Éppen ezért meglepő, hogy Békés megyéből az idén senki, de tavaly is csak egy diák választotta hivatásául a faipari mérnöki szakmát. Holott ilyen szakemberekre megyénkben is szükség lenne... De kiket is képeznek ezen az egyetemen? Az erdőmérnöki karon okleveles erdőmérnököket. A fiatalok az ötesztendős sikeres tanulmányuk után az országos erdészeti és faipari irányító szerveken kívül az állami erdő- és fagazdaságokban, a környezetvédelemben, a termelőszövetkezetekben, és még sok egyéb területen is elhelyezkedhetnek. A faipari mérnöki karon okleveles fapiari mérnököket és okleveles üzemmérnököket képeznek. A faipari mérnöki kar hallgatói a kitermelt fa feldolgozásától a késztermékek előállításáig terjedő ipari termelés elméleti és gyakorlati ismereteit sajátíthatják el öt év alatt. Az üzemmérnökképzés viszont csak három esztendő. A frissen végzetteket pedig egyre nagyobb számban várják a faipari vállalatok, az erdő- és fafeldolgozó vállalatok, a bútor- és építőipar. A soproni egyetemhez tartozik önálló igazgatási szervezetként a Székesfehérvárott működő földmérési és földrendezési főiskolai kar, amelyen a képzési idő 3 év. A földmérő üzemmérnökök elsősorban a földmérési és térképészeti szakágban dolgoznak, de szinte valamenynyi iparággal kapcsolatban vannak munkájuk során. Mindössze ennyi az, amit rövid egyetemi tartózkodásunk alatt megtudtam az oktatásról. A diákoktól pedig annyit: ma is rangot jelent a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatójának lenni! S azt is csak később értettem meg — hiszen az intézmény hagyományaival később ismerkedtem meg — amikor az egyik hallgató így köszönt: Jó szerencsét! Hiszen 1735-ben a hazai erdészeti felsőoktatás a felsőfokú bányászati, kohászati képzéssel együtt indult meg. Mindaddig, míg önálló intézményként az Erdészeti Tanintézet meg nem kezdhette működését 1808-ban, ugyancsak Selmecbányán. Az első világháborút követő békeszerződéssel kapcsolatos területrendezések során Selmecbánya Csehszlovákiába került. A főiskolának az áttelepítéskor Sopron városa nyújtott otthont! És nem is akármilyet! Olyan otthont, ahol az ősi, nemes hagyományok a korszerű, magas szintű tudással együtt újítják meg évről évre a soproni egyetem régóta őrzött rangját. K. S. E. ✓Uj áruház Sopronban Nyaralók és vendégházak a Fertő-tó partján SZÜLŐFÖLDÜNK A leghűségesebb város Sopron szépségét számtalan jelzővel dicsérték már. Az Alpok nyúlványainak kéklő hátteréből szemet gyönyörködtető látványként bontakozik ki a város tornya, a Szent Mihály templom hatalmas tömege. A városba érve 2000 év történelme fogadja a látogatót. A Várhegy illír településéből, a római uralom négy évszázadából és hazánk évezredes múltjából számtalan emléket őriz Sopron. A második világháborúban sokat szenvedett. Az épületek nagy többsége elpusztult. A folyamatos műemléki helyreállítás nagy áldozatok árán olyan városképet állított helyre, melyre méltán büszkék a soproniak. Nem múzeumvárost hoztak létre, hanem olyan történelmi városképet, amely ma is lakott, hiszen a helyreállított műemlék házakban a jelen kor igényét kielégítő lakások kaptak helyet. Ennek a példamutató módszerrel folytatott műemléki munkának elismeréseként tüntették ki a várost 1975-ben az Európai Műemlékvédelmi Aranyéremmel. A jelentős történelmi műemléket őrző belváros küszöbe a Széchenyi tér. A kétemeletes, toszkán oszlopokkal díszített épület falán van Széchenyi István emléktáblája. A tér nyugati oldalán az úgynevezett Újhelyi-házon további emléktáblák láthatók. 1839—40 telén a régi postaépület előtt silbakolt Petőfi Sándor. Sopron legforgalmasabb üzleti útvonala és egyben korzója a Lenin körút. Belső páros oldalának házai a várfal aljában sorakozó középkori vásáros bódék, sátrak helyén, s azok méreteinek szigorú megtartásával épültek. E házak közül sokat leromboltak a II. világháborús bombázások. A körút páratlan oldalán egymást érik a műemléki védelem alá helyezett barokk, rokokó és klasszicista stílusú lakóházak. Az előkaputól a várostorony alatti átjárón vezet az út a sok száz év építészeti emlékét egybegyűjtő, harmonikus szépségű Beloiannisz térre. A város jelképeként jól ismert torony alapjai a rómaiak idejéből valók. Az Árpád-korban kezdték építeni. A várostoronynak a tér felől eső részén áll a Hűség-kapu, mely az 1921. évi népszavazás emlékét idézi. Erre utal a város címerének szalagjában a felirat: Civitas Fidelissima. Azaz: a leghűségesebb város. A Hűség-kaput Kisfaludi Strobl Zsigmond tervezte. A Beloiannisz térnek a gótikus kortól a barokkig sok század stílusát őrző épületegyütteséből a legfiatalabb a városi tanácsháza, melyet a 400 éven át magistrátusi székháznak használt régi középkori épület helyén 1895-ben emeltek. A város kertes lakó-, üdülő- és kirándulóövezete a Lövérek. IV. Béla által letelepített íjászok nevét őrzi a terület. Parkok, erdők, üdülők, szállodák váltogatják egymást. A Károly-magaslat modern kilátótornyának tetejéről gyönyörű kilátás nyílik Sopronra és környékére. A vele szemben levő hegytetőn emelkedik az Intervízió és Eurovízió 174 méteres tornya. S. J. Soproni séták A megyei lapok 111. szakmai konferenciájának Sopron adott otthont. A szeptember eleji nyárutó három napja nemcsak arra engedett időt, hogy a szerkesztőségek vezető munkatársai eszmét cseréljenek a sajtómunka irányításának korszerűsítéséről, hanem a vendégszerető házigazdák jóvoltából — lehetőséget teremtett nagyobb sétákra a városban, és hosszabb utakra a város környékén. Így járhattuk be napi feladataink végeztével a környéket a napsugaras Fertő-tótól a nagycenki Széchenyikastélyig, a fertőrákosi kőbányától Balf híres gyógyfürdőjéig. Az otthont adó erdészeti és faipari egyetem mellett betekinthettünk a termékeiről híres Győr-Sopron megyei húsipar mindennapjaiba — ebben egy remek termékkóstoló is segített bennünket —, megismerhettük a neves vasúttársaság tevékenységét, s végül a hosszú séták fáradtságaira a műemléki város jó hírű kisvendéglőiben találhattunk enyhét. Kirándulásra, országjáráshoz kedvcsinálónak szerepeljen itt néhány mozaikkocka a soproni és Sopron környéki látnivalókról. GYSEV, múzeumvasút A maga nemében egyedülálló, ma is önállóan működő és gazdálkodó vasúttársaság által fenntartott Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút az elmúlt év októberében ünnepelte centenáriumát. Az országot jelentős valutabevételhez juttató GYSEV-nek kiemelkedő a szerepe a kelet-nyugat, illetve viszont irányú forgalom lebonyolításában. A vasút legjelentősebb állomása a közös osztrák— magyar határállomás, Sopron, ahol a vasút nemzetközi forgalma kereskedelmi teendőinek javát végzik: a vasúti mérlegelést, áruelosztást, raktározást és tárolást. A teljes hálózat irányítását a budapesti vezérigazgatóság látja el, a közvetlen igazgatás a soproni igazgatóság és az osztrák üzletvezetőség feladata. Az utóbbi tíz évben rohamosan megnövekedett feladatok ellátására Sopronban 1976- ban rendező-pályaudvart, 1977-ben pedig a város kétszáz éves évfordulóján korszerű személypályaudvart adtak át rendeltetésének. A vállalat vezetősége 1973- ban saját kezelésbe vette az állomásokon működő vasúti vendéglőket, az idegenforgalom növekedésével a bécsi úti határátkelő büfét nyitott 1977- ben, Fertőszentmiklóson halásztanyát épített, Sopronban pedig a Bécsi Kapu borozó vált a látogatók közkedvelt szórakozóhelyévé. A vasút sajátos földrajzi fekvésének, s az idegenforgalomra tekintettel megalakították a Lokomotív Idegenforgalmi Utazási Irodát. Az iroda idegenforgalmi programjait vasúti jelleg teszi sajátossá, a Fertő-tó partján 1977 óta gőzvontatású „öreg” vonatokat közlekedtetnek, és a GYSEV a fenntartója a nagycenki Széchenyi Múzeum vasútjának is, ahol a vendégek külön díjazás ellenében a vonat gőzmozdonyát maguk is vezethetik, cserébe díszes oklevelet kapnak, mint a Széchenyi-múzeumvasút tiszteletbeli mozdonyvezetői. Külön érdekesség, hogy a keskeny vágányú múzeumvasút járműveinek összegyűjtésekor a hazai kisvasútakon a szakemberek sok olyan járművet találtak meg, amelyeket ugyan már nem lehetett üzembe állítani a múzeumvasúton, de egykori szerepüket és jellegüket figyelembe véve érdemesnek ítélték a megmentésre. Az ötlet önmagát kínálta, s végül is 1978. július 9-én, a 28. vasutasnapon Nagycenken felavatták a szabadtéri kisvasúti járműkiállítást. Megért egy kirándulást. K. E. P. 1980. október 5., vasárnap Dobozolt sonka, disznósajt, véres hurka Ellentétben Békés megye húsiparával — amelynek mgghatározója a Gyulai Húskombinát, s mellette még kisebb, nagyobb üzemek is színesítik a képet — Győr-Sopron megyében az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, jó másfél évtizede az ágazat egészét átfogja. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Győr—Sopronban a „négy lábon álló” húsipar egységes. A négy gyár közül a soproni a legpatinásabb: a mészárosok városi közös vágóhídjáról már egy 1392-es alapítvány is említést tesz. Nagyot ugorva az időben: a nagyüzemmé fejlődött soproni húsgyárat 1949-ben államosították a Kapuvári Húsipari Vállalat leányvállalata megnevezéssel. Ez a soproni vállalat a húsüzemek 1963-as összevonásáig önálló volt. Újabb nagy átalakulás elé éppen napjainkban néz a párizsit, virslit, nyári turista szalámit és véres hurkát készítő gyár, tudniillik a lakóházak közé ékelődött feldolgozó üzem új helyét a város széli vágóüzem mellett jelölték ki. Ezzel a sertés- és marhavágás, valamint feldolgozás folyamatát, többé nem szakítja majd meg a húsáru furikáztatása. Győrben 1563-ból fennmaradt írás tanúskodik mészárszékek létezéséről és a város első mészáros céhének megalakulásáról. A mai gyár alapjait 1902-ben vetették meg, amikor a közvágóhíd építését elkezdték. Húsüzem 1952-ben települt a vágóhíd mellé, eladdig a soproni gyár látta el Győr városát húskészítményekkel. A jelenlegi korszerű vágó és feldolgozó vonalak végterméke a párizsi és a virsli mellett a füstölt, főtt kolbász, a lecsókolbász, különböző felvágottak, hurkafélék és a disznósajt. Az 1975-ben kezdődött rekonstrukció befejeztével új termékek a különböző súlyú egységcsomagokban forgalmazott sertés- és marha-, valamint vagdalthúsok A kapuvári gyár ugyan nincs olyan nagy múltú, mint a két előbbi, de jelene és jövője semmivel sem érdemel kevesebb figyelmet, mint a soproni, vagy a győri gyáré. A vállalat két és fél ezer munkavállalójából ezer itt dolgozik. A belföldön is ismert, de javarészben tőkés exportra szállított dobozolt sonka, dobozolt lapocka, darált sertéshús, szeletelt bacon itt készül. A sonkagyártás az utóbbi évek rekonstrukciós fejlesztéseinek eredményeként európai színvonalú. Végül a mosonmagyaróvári gyárról annyit: a vállalat legkisebb üzeme, ugyancsak fejlesztés előtt áll, aminek befejeztével szárazáru-termelése megkétszereződik. Ez az az üzem egyébként, ahol gyulai kolbászt is gyártanak. Nem ez az egyetlen közös vonás a két megye húsipara között: a Szigetközi Agráripari Egyesülés feladatai között a hústermelés és feldolgozás éppen úgy ott szerepel, mint a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés céljainak sorában. Soproni utcarészlet Ez is soproni! Termékbemutató a város húsüzemének készítményeiből