Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPUJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1r MEGYEI TANáCS LAPJA 1982. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Magyarországra látogat a Francia Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke július 7—9. között hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. (MTI) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tagjai meghallgatták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről, majd Kovács Jenő, a KISZ KB titkára adott tájékoztatást a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a lenini Komszomol XIX. kongresszusán részt vett magyar delegáció jelentését, és támogatásáról biztosította a kongresszus kezdeményezéseit, melyek a világ haladó, demokratikus ifjúsági szervezeteinek összefogását célozzák a háború elkerülése, a béke megőrzése, a leszerelés és a társadalmi haladás ügyéért vívott harcban. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy , ifjúsági szövetségünk a jövőben is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a Komszomol és a KISZ közötti kapcsolatok erősítésének, a közös céljaink megvalósítását segítő tapasztalatcsere és együttműködés elmélyítésének, a népeink, ifjúságaink közötti barátság kiszélesítésének. A Központi Bizottság jóváhagyta a DIVSZ XI. közgyűlésén részt vett magyar delegáció munkáját Megállapította, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség közgyűlésén elfogadott határozatok a világ haladó ifjúsági szervezetei számára olyan cselekvési programot nyújtanak, amelynek megvalósítása jól szolgálja a béke megőrzéséért, a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés elmélyítéséért küzdő fiatal nemzedék világméretű harcát. Támogatásáról biztosította a XI. közgyűlés által „Egységbe ifjúság, jogunk van a békéhez!” jelszóval meghirdetett békevilágkampányt, és megerősítette, hogy ifjúsági szövetségünk hazai és nemzetközi munkája során kész tevékeny szerepet vállalni az akció sikeres megvalósításában. A XI. közgyűlésen a DIVSZ főtitkári tisztségére ismét a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget választották. A főtitkári feladatok ellátásával a Központi Bizottság újból Barabás Miklóst, a KISZ KB titkárságának tagját bízta meg. Ezután Juhász András, a KB titkára az 1981—82-es ifjúsági parlamentekről adott tájékoztatást, amit a KB jóváhagyólag tudomásul vett. Ezután állásfoglalást fogadott el a rendezvénysorozat tapasztalatairól és az ifjúsági parlamentek rendszerének továbbfejlesztéséről. Az ifjúsági parlamentek alapvetően betöltötték funkciójukat — hangsúlyozza az állásfoglalás. Módot adtak az állami ifjúságpolitikai tevékenység ellenőrzésére, mozgósították a fiatalokat a társadalom előtt álló feladatok megoldására, lehetővé tették a fiatalok számára véleményük és javaslataik kifejtését az őket és a közösségeiket érintő kérdésekben. A viták igazolták a KISZ X. kongresszusán elfogadott, az ifjúság élet- és munkakörülményeivel, tanulási, művelődési, testedzési lehetőségeivel kapcsolatos megállapítások és kezdeményezések helyességét. Néhány helyen azonban kedvezőtlen tapasztalatok, szervezési hibák is voltak. Nem mindenütt számoltak be az intézkedési tervek végrehajtásáról, egyes helyeken nem éltek eléggé a KISZ-jogosítványok adta lehetőségekkel. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az ifjúsági parlamentek megrendezésének alapelvei, főbb funkciói időtállónak bizonyultak. Ezen belül azonban szükség van az ágazati sajátosságoknak jobban megfelelő, differenciáltabb szabályozásra. A Központi Bizottság hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban a KISZ-szervezeteknek nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fiatalok a parlamenteken elhangzott minden észrevételre, javaslatra érdemi választ kapjanak. Fontos feladat az intézkedési tervekbe foglaltak megvalósításának folyamatos ellenőrzése és a fiatalok rendszeres tájékoztatása a végrehajtás tapasztalatairól. Szabványügyi tárgyalás a KGST-ben Olajos Józsefnek, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének vezetésével küldöttség utazott az NDK-beli Neubrandenburgba, ahol ma kezdődik a KGST szaványügyi együttműködési állandó bizottságának ülése. A 20 éve alakult bizottság a mostani ülésen mintegy 240 KGST- szabvány jóváhagyásáról dönt. A jóváhagyásra kerülő fontosabb szabványok — melyek közül 25-öt magyar szakemberek dolgoztak ki —, a fémforgácsoló szerszámgépek, a villamos felvonók fő paramétereit, a könnyűipari gépek típusait, a traktorok, mezőgazdasági gépek, valamint az ásványolaji termékek vizsgálati módszereit szabályozzák. A tanácskozáson megvitatják a KGST-szabványok kidolgozásának jövő évi munkatervét is. Az elképzelések szerint 1983-ban a szocialista országok nemzetközi szervezete összesen 1900 témában alkot új vagy korszerűsít régi szabványokat. Ezek közül néhány — az integráció szempontjából is jelentős —, szabvány a mezőgazdasági gépek, számítógépek, gépkocsik, villamossági berendezéseinek műszaki követelményeit, az autóbuszok biztonságtechnikai követelményeit, valamint az élelmiszerek vizsgálati módszereit szabályozza majd. Az ülésen aláírják azt a megállapodást is, amely a mérőeszközök típusvizsgálatának és hitelesítési eredményeinek kölcsönös elismerését szabályozza. Elfogadták a MTESZ cselekvési programját A MTESZ Országos Elnöksége tegnap Fock Jenő elnökletével ülésttartott, amelyen egyebek közt megvitatták és elfogadták a szervezet 1982—86. közötti időszakra kidolgozott cselekvési programját. A MTESZ fokozottan segíti az állami szerveket olyan tervek, szabályozók kidolgozásában, amelyek jobb feltételeket teremtenek az innovizáció kibontakozásához. A tagegyesületek — a gazdasági és műszaki értelmiség kezdeményezéseit hasznosítva — fokozottan részt vesznek a gazdaságirányítás korszerűsítését szolgáló tervek előkészítésében, majd végrehajtásában, az iparfejlesztési és struktúraváltoztatási programok kidolgozásában. A cselekvési program napirendre tűzi az üzemi szervezetek munkájának korszerűsítését. Ezek — a szakszervezetekkel és a KISZ- szervezetekkel együttműködve — jelentősen hozzájárulhatnak a vállalati fejlesztési feladatok megoldásához, érdemi segítséget nyújthatnak a dolgozóktól származó ötletek, javaslatok, az újítások, találmányok hasznosításához és elterjesztéséhez, a szocialista brigádok és a dolgozó kollektívák tevékenységéhez. Az üzemi csoportok elősegíthetik azt is, hogy a vállalatvezetés a jelenleginél aktívabban vonja be a műszaki, gazdasági és agrárértelmiséget a vállalati döntések előkészítésébe. Értékelték a TSZKER munkáját A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatának áruforgalma az alapítástól eltelt négy év alatt csaknem megkétszereződött, de ha a szolgáltatásokat is beszámítjuk, az összforgalom két és félszeresére emelkedett — hangzott el a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tegnapi elnökségi ülésén, ahol áttekintették a TSZKER eddigi munkáját. Rámutattak: a vállalat alapításával az volt a cél, amit ez idő alatt el is értek, hogy a nagy, önelszámolású mezőgazdasági egységek munkáját összehangolják, az egyes területi központok közreműködésével megszervezzék az áruforgalmat, szolgáltatásaikkal segítsék a tagszövetkezetek termelését, jobb anyag- és áruellátását. A TSZKER-t 960 termelőszövetkezet hozta létre, ma 1195 tagja van, s így tevékenységében az ország közös gazdaságainak csaknem 90 százaléka érdekelt. A vállalat működésének anyagi alapját a tagszövetkezetek a vagyoni betétek összeadásával teremtették meg. Jelenleg ez a vagyon meghaladja a 140 millió forintot. A betétek közötti szóródás igen nagy, tízezertől kétmillió forintig terjed. Mivel csekélyebb vagyoni hozzájárulással rendelkező szövetkezetek kevésbé érdekeltek a forgalom bővítésében. A jövőben — az elnökség véleménye szerint — növelni kell a tagok hozzájárulását. Törekedni kell arra is, hogy a TSZKER az árut megbízás alapján, közvetítőként értékesítse, most a betéti összeg jelenleg csak kereskedelmi feltételek megteremtéséhez elegendő, megvásárlásukra pedig nem. A vállalat további hatékony működéséhez elengedhetetlen újfajta szakágazati önálló egységek szervezése. Ezek országos szinten képesek apró, kisebb jelentőségű mezőgazdasági termékek exportfeldolgozására, a meglevő pénzeszközök hasznosítására és a tsz-ek kiegészítő tevékenységének fejlesztésére. A TSZKER fontos üzletpolitikai feladatának tekinti, hogy a gazdaságokat munkájukhoz szükséges gépekkel, eszközökkel, anyagokkal is ellássa. Folytatni kívánják azt a sikeres tevékenységet, amely az egyes, felesleges kapacitással rendelkező termelőszövetkezeteket összehozza az ipari üzemekkel. Az ilyen ügynöki tevékenységből származó bevételt az ipari termelés fejlesztésére fordítják. A jövőben tovább fokozzák a lakosság ellátásában való részvételt, a gazdaságok által megtermelt termékeket — a legrövidebb úton — saját boltjukból juttatják el a fogyasztókhoz. Augusztus 20-ig tekinthető meg a Szolnoki Galériában a II. alföldi fazekas triennálé. A kiállításon az alföldi fazekas népi iparművészek legjobb munkáit mutatják be (MTI-fotó — Csikós Ferenc felvétele — KS) Tanácskozás a hajtatott zöldségfélék növényvédelméről Két megye — Békés és Csongrád — növényvédelmi szakemberei, nagyüzemi gazdaságok és hajtatásos zöldségtermeléssel foglalkozó aktív kistermelők találkoztak tegnap, június 30-án Orosházán, a művelődési központban. A Magyar Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Társasága, továbbá a Békés és Csongrád megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások vezetői, kutatói rendeztek itt nagy érdeklődést kiváltó szakmai tanácskozást. A megjelenteket délelőtt 10 órakor Gaál Sándor főosztályvezető, a MAE növényvédő szer kémiai és higiénés szakosztály titkára köszöntötte, majd bejelentette: a tanácskozás címszava: „Hajtatott zöldségfélék növényvédelme házikertben és nagyüzemben”. Ezután arról szólt, hogy a növényvédő szerek mindinkább nagy fontosságúak, az egyre jobban meghonosodó zöldségtermelésben. Alkalmazásuk azonban csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a kisgazdaságokban, a nagyüzemekben ismerik azok hatását. Ezután hangzottak el a szakmai előadások. Dr. Antal Attila, a zárttéri növénytermesztés humántoxikológiájáról, dr. Budai Csaba a hajtatott zöldségfélék megoldatlan növényvédelmi kérdéseiről, Csatlós Imre és Király Jenő a szermaradvány-vizsgálatok eredményei hajtatott kultúrákban, dr. Füzesi István és dr. Nagy László Az Actellic 50 SC, Bi 58 EC, Ambush 25 EC expozíciós vizsgálata üvegházi paradicsomtermesztésben címmel tartott nagy figyelmet kiváltó előadást. Az előadók elmondották, hogy e tanácskozást megelőzően, a Békés és Csongrád megyei termelőknél, a helyszínen szereztek tapasztalatokat, hogy milyen növényvédő szereket, milyen technológiával használnak a fólia alatti hajtatásos termelés esetén. Ezen a tanácskozáson felhívták a jelenlevők figyelmét arra, hogy a kistermelőknek is permetezési naplót kell vezetniük. Ugyanis megállapították a látogatások során, hogy sok termelő felelőtlenül dolgozika mérgekkel, védekezőeszközöket nem használ, s ezáltal mindenekelőtt saját magát károsítja. Ugyanakkor veszélyezteti a fogyasztó egészségét is, mert igen sok termelő a várakozási idő letelte előtt adja piacra frissen permetezett áruját. A jövőben — hangsúlyozták az előadók — a növényvédelmi és agrokémiai állomások fokozzák a szermaradványok kimutatását szolgáló vizsgálatokat és élnek hatósági jogkörükkel. Az előadásokat hozzászólások követték. E ritka alkalommal élve a jelenlevők közül, sokan tettek fel kérdéseketa Magyar Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Társasága, valamint a Békés és Csongrád megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások kutatóihoz, szakembereihez. Balkus Imre Napirenden: a munkahelyi demokrácia Érdekes vita bontakozott ki tegnap délután, a szakszervezetek megyei tanácsának székházában, azon a kerekasztal-konferencián, amelyet a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének központja szervezett a HVDSZ Békés megyei Bizottságával. A vitán, amelyet a HVDSZ-központ szervezési és káderosztályának képviseletében Orbán János vezetett, az ágazati szakszervezet megyei bizottságának tagjai, illetve a szakszervezethez tartozó vállalatok és intézmények szbtitkárai vettek részt. A kerekasztal-konferencia napirendjén ezúttal a munkahelyi demokrácia helyzete és továbbterjesztése szerepelt. A meghívottak saját munkahelyük tapasztalataiból kiindulva minősítették az üzemi demokrácia fórumainak eddigi működését, tartalmának alakulását, formáit és bevált módszereit, s ugyanezen az alapon tettek javaslatokat az üzemi demokráciát szélesítő határozatok tartalmasabb végrehajtására. Utóbbival összefüggésben, legtöbben azt hiányolták, hogy a vállalatok gazdasági vezetőit a felügyeleti szervek nem ellenőrzik elég rendszeresen. A tegnapi békéscsabai beszélgetés része annak a tapasztalatszerző sorozatnak, amelynek tanulságait a HVDSZ-központ ez év őszén készül összegezni. KÉP