Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPÚJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 1. SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Losonczi Pál felszólalása az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — szólalt fel Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állásfoglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emelő délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ-palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon és az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a Magyar ENSZ-képviselet ideiglenes ügyvivője. télt ki. Elnök Úr! Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szervezetünket éppen az a nagy elhatározás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború”. De vajon elmondhatjuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? Úgy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos a nemzetközi feszültség kiéleződése jellemez”. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek történnek a világbéke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölényszerzésre, a népek nemzeti és társadalmi felszabadulási folyamatának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kialakulásának fő okát a fegyverkezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa eshetőségével fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika századában? Akkor, amikor kézzel fogható közelségbe került az olyan globális problémák megoldási lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincseinek kiaknázása, a világűr békés meghódítása, az éhínség és a pusztító népbetegségek felszámolása, a rojhamosan romló természeti környezet megmentése. Vajon elképzelhető-e globális együttműködés nélkül e valóban nagyszerű lehetőségek valóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásával erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szomszédként békességben élünk együtt, és előmozdítjuk a szociális haladást s az életfeltételek javítását. A Magyar Népköztársaságnak, ha szabad így mondanom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegzisztencia: a (Folytatás a 2. oldalon) Kitüntették a Vöröskereszt megyei titkárát A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége tegnap, szeptember 30-án délelőtt ülésezett. Elsőként a vendégeket köszöntötték: Frank Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát, Nagy Jenőt, az MSZMP megyei bizottságának titkárát és dr. Forrai Józsefet, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Ezután az 1982—83-as oktatási év ifjúsági vöröskeresztes munkájának tapasztalatait, a következő tanév feladatait tárgyalták dr. Sarnyai Ferenc elnökletével. Vizsnyiczai László, a megyei Vöröskereszt titkárhelyettese terjesztette elő a jelentést, amely szerint megyénk vöröskeresztes mozgalmának jelentős bázisát képezi az általános iskolákban működő ifjúsági vöröskeresztes csoportok és a középfokú tanintézetekben működő ifjúsági alapszervezetek. Az általános iskolákban több mint hétezer taggal dolgozik ,106 kisegészségőr csoport és 111 úttörő egészségőr csoport. A vöröskeresztes munka tartalmában szerves részét alkotja az iskolai nevelő, oktató és az úttörőmozgalmi munkának. Eredményesek a tanfolyamok, a mozgalmak és versenyek. Országos elismerést szerzett például a Békési 3. számú Általános Iskola csapata a tavalyi elsősegélynyújtó-versenyen. A „tiszta iskola” cím meghirdetésével a Vöröskereszt a gyerekek tisztaságigényét szeretné alakítani, fejleszteni. A középfokú tanintézetekben az ifjú vöröskeresztes csoportok helyett ma már alapszervezetek dolgoznak, közel 2 ezer 500 taggal. A jövőben jobban kell ügyelni a vöröskeresztes tanfolyamok szervezésére, tartalmasságára és látogatottságára. A téma számos hozzászólót biztatott véleményének elmondására. Hárs Györgyné értékelte az ifjúság körében végzett vöröskeresztes munka hatékonyságát. Az elsősegélynyújtó tanfolyamok fontosságát hangsúlyozta a kampányszerű vetélkedőkkel szemben. Dr. Jakubecz Sándor felhívta a figyelmet a családi életre nevelés előadássorozat fontosságára. A diákság körében is népszerűek a kényes kérdésekre választ adó „cetlikonferenciák”, amelyeket az életkori sajátosságok szerint rendeznek. Dr. Baly Hermina és munkacsoportja három járás fiataljai körében végzett pszichiátriai felmérést. Tapasztalatairól beszélt, s arról, hogy a megyénkben dolgozó fiatal orvosok a KISZ-en belül nagyobb részt tudnának vállalni a vöröskeresztes munkában, például az elsősegélynyújtás oktatásában. Dr. Forrai József megyei KISZ-titkár az ifjúsági mozgalom és a Vöröskereszt-fiatalok körében végzett tevékenységének egymásra gyakorolt jó hatásáról számolt be. A vitához hozzászólt Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára is. Üdvözölte a jelenlevők eredeti gondolatait és javaslatait. A vezetőségi ülésen második napirendi pontként szerepelt az angolai és mozambiki testvérszervezet támogatására meghirdetett ruhagyűjtési akció szervezése. A vezetőségi ülés megható mozzanata volt, amikor Hantos János köszöntötte 60. születésnapján öz Ferenc megyei titkárt, majd átnyújtotta neki a Munka Érdemrend arany fokozatát munkája elismeréseként. Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára gratulált az ünnepeltnek és megemlékezett mozgalmi múltjáról. Bede Zsóka az Ferencet köszöntik Fotó: Fazekas László Ülésezett a KNEB A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tár-gyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több ,mint egynegyede fiatal. Figyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők és a nagy tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok aránya. Továbbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben. A vállalt határidő 1981 novembere volt. Azóta eltelt két év, s a magyar fél még mindig nem vette át az acélöntődét Orosházán, az Alföldi Kőolajipari Gépgyárnál... Írásunk a lap 5. oldalán olvasható Fotó: Fazekas László Dekoratőrök találkozója öt megye — Hajdú-Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés — dekoratőreinek kétnapos szakmai tanácskozása kezdődött pénteken délelőtt Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A Magyar Reklámszövetség dekoratőr szakosztályának, valamint Békés megyei szervezetének rendezésében megtartott találkozón a kirakatrendezőket, a kereskedelemben dolgozó, reklámmal és propagandával foglalkozó szakembereket Krizsán Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályán® vezetője köszöntötte. Ezután Csepregi Miklós, a Magyar Reklámszövetség oktatási bizottságának vezetője, a Magyar Hirdető kereskedelmi vezérigazgató-helyettese tartott előadást a magyar reklámról, gondjairól. Kifejtette többek között, hogy a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen jelenségek kihatnak a reklámra is, amelynek az a feladata, hogy felgyorsítsa a gazdasági folyamatokat. Csakhogy ma még nem mindenki gondolkodik hasonlóképpen. A gazdaságosság növelését úgy értelmezik, hogy a reklámköltségeket alaposan megnyirbálják. Pedig most nagyobb szükség van hatékony reklámra, mint valaha. Igaz, kevés a tudományos alapossággal kidolgozott munka, nincs elegendő szakember, csupán egy éve folyik felsőfokú oktatás. Beszédének további részében gyakorlati példákkal bizonyította a tervezés szükségességét. Részletesen szólt a továbbképzésről, az összehasonlító reklám szerepéről, a gazdálkodó szervezetek és a reklámszakemberek együttműködéséről. Fontosnak tartotta a versenyszellem fokozását, viszont az értékelés komplexebbé tételét sürgette. A program Tolvaly Ernőnek, a kirakatrendező-iskola tanárának előadásával folytatódott, amely a reklámművészet és a kortárs művészet kölcsönhatásáról szólt. Délután András Vera pszichológus, egyetemi tanár a kirakat kialakításának pszichológiai szempontjairól, Kiss Sándorné, a Szivárvány Áruház dekorációs osztályának vezetője a versenykirakatokról tartott értékes előadást, majd megnézték a gyulai versenykirakatokat. Ma délelőtt megtekintik a békéscsabai dekoratőrök munkáját, és kiosztják a díjakat. Végül konzultációra kerül sor, amelyet Merena Sándor, a szakosztály titkára vezet. (Seres) Október — takarékossági hónap Október első napjaiban mindenütt az országban szóban és írásban méltatják a takarékosság gondolatát, gyakorlatának hasznát, előnyét és célját. A gondolkodó embernek mindig is az ösztönében volt a takarékosság, a „gondolj a holnapra, tegyél valamit félre” jelmondat. Amikor kialakult az árutermelés, belépett az életbe a mai értelemben használt pénz, a holnapra, a jövőre a pénzt tették félre. Tartalékolták — természetesen azok, akik tehették. Bőrzacskóban, kincsesládában, vagy földbe süllyesztve, ide-oda dugdosva — de az otthon tartott „takarékbetét” nem volt veszélytelen. Az igények így hozták magukkal a bankári, majd banki, pénzintézeti vállalkozások kialakulását. A bankok eleinte csak őrizték a pénzt, megfelelő díj ellenében, de rövid idő alatt nyilvánvaló lett a gazdasági fejlődés kívánalma, hogy a pénz visszatérjen a vérkeringésbe, befektetést nyerjen. Kamat fejében kihelyezték hitelként, a betételhelyezőknek pedig kamatot nyújtottak. Az egyéni megtakarítás szolgálta mások, a társadalom hasznát is; utólagos, rendszeres takarékosságra késztette azokat, akik a hitelt igénybe vették. A bankok, pénzintézetek néhány évtizede a pénztakarékosság iránti figyelemfelkeltés céljából az egész világon október hónapban jelentős ismeretterjesztő akciókat folytatnak, és a hónap utolsó napja, OKTÓBER 31-E TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP. Ez történik októberben nálunk is, országos, megyei méretekben egyaránt. Békés megyében valamennyi postahivatal, a tíz takarékszövetkezet 46 kirendeltségével és a 21 OTP-fiók együttesen arra készül, hogy minél szélesebb körben adjon tájékoztatást a különböző takarékbetét-formák előnyeiről, hasznosságáról, s tapasztalatot szerezzen az igényekről. Amikor az egyéni pénztakarékosságra, ezen keresztül a takarékos szemléletre orientálunk, mindig biztosra vesszük, hogy ez széles társadalmi ügyet is szolgál. Bizonyos, hogy a beosztó életmód, felfogás érvényesül az otthon falain kívül is, munkahelyen, közéletben egyaránt, ha engedik. Ahol a családban „helye van minden forintnak”, ott a gyermekek sem tanulnak pazarlást. Amelyik munkahelyen hiányként mutatják ki az eltűnt szerszámokat, tönkrement anyagokat, az ellazsált időt, a hibás teljesítményt és megkeresik a valós okait, ott van, és lesz tekintélye a spórolásnak. Tulajdonképpen a takarékosság, a belülről jövő, erre irányuló igény a „számítottnál” nagyobb horderővel bír napjainkban. Kulcskérdés. Gazdasági eredményeink javításának nélkülözhetetlen eleme. Békés megye felnőtt lakosságának nagy része takarékos, beosztó. Igazolja ezt többek között az, hogy a betétek együttes összege az év végére túlhaladja a 6,8 milliárd forintot. Az évi növekedés a 440 milliós tervezettet jelentősen felülmúlja. Megvan és meg lesz az alapja annak, hogy a takarékos szemlélet tovább szélesedjen, az eredményes gazdálkodás a termelőüzemekben, gazdaságokban is javuljon. A takarékos szemlélet ugyanis nem alkalmi igény, hanem folyamatosan növekvő követelmény. Bakos Sándor