Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPUJSAGI MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TAHÓCS LIPIC 1984. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint Környezetvédelem, ideológia a KISZ KB napirendjén Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, megjelent és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is. A KISZ Központi Bizottsága Kovács Jenőnek, a KB titkárának szóbeli kiegészítése után előterjesztést vitatott meg és fogadott el a KISZ ideológiai munkájának javításával összefüggő feladatokról. A dokumentum megállapítja, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége magáénak vallja a szocialista eszményeket, megbecsüli eredményeinket, büszke hazánk nemzetközi tekintélyére. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága Szórádi Sándor titkár előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatairól szóló határozatot. Végezetül a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. Kovács Jenőt érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt felmentette titkári tisztségéből, központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársági tagsága alól. Emőd Pétert kooptálta a Központi Bizottság tagjai sorába, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. A Központi Bizottság Barabás Miklóst — akit az Országos Béketanács főtitkárává választott — érdemei elismerése mellett felmentette titkársági tagsága alól. Cservény Vilmost, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a titkárság tagjává, és megbízta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkári teendőinek ellátásával. Szilárdítani a pénzügyi fegyelmetMÉSZÖV elnökségi ülése Február 29-én a békéscsabai székházban Tanai Ferenc vezetésével tartotta ülését a MÉSZÖV elnöksége. A napirendért több fontos téma szerepelt, mint például az ellenőrzési és jogi iroda ez évi munkatervének megállapítása; az ÁFÉSZ-ek keretében bonyolítandó közművelődési és sportmozgalom tevékenységének konkrét megjelölése a megyei közös tagsági érdekeltségi alap 1984. évi költségvetésének jóváhagyásával együtt. Határozatot hoztak az elnökségi ülésen a szövetség ez évi költségvetésére, valamint az első félévben összehívandó küldöttközgyűlés előkészítésének feladataira, továbbá megvitatták az ÁFÉSZ-ek elmúlt évi pénzgazdálkodásáról szóló jelentést. Az írásos előterjesztést szóbeli kiegészítésével „megpatkolta” Pataki Tibor, a MÉSZÖV főmunkatársa, aki külön is ráirányította a figyelmet néhány fontos körülményre. Noha a megye fogyasztási szövetkezetei együttvéve jól zárták az elmúlt évet (10 milliárdnyi árbevételük 3,9 százalékkal volt magasabb a bázisévinél, a 271 milliós nyereségük pedig 23,9 százalékkal haladta meg azt), tavaly már fokozódtak pénzügyi nehézségeik. A beterjesztett jelentés részletesen elemezte azokat a körülményeket, melyek gondot okoztak a pénzgazdálkodásban. Ilyen volt többek között a fizetőképtelenség láncolata, mely az év folyamán több vállalatra kiterjedt. Olyan helyeken is jelentkezett sorban állás az aszály miatti veszteségek, az alaphiány miatt, ahol azelőtt nem ismerték ezt. Az 1982-ben kiutalt és vissza nem fizetett termelési előlegek meghaladták (Folytatás az 5. oldalon) Ügyeleti díjazás Orosházán Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága február 29-én, tegnap dr. Sonkoly Kálmán elnökletével ülést tartott Békéscsabán. Az SZMT-székházban rendezett tanácskozás első napirendi pontjában dr. Gazdag István igazgató főorvos és Rálik Istvánnászb-titkár ismertette az orosházi városi kórházban bevezetett új ügyeleti díjazás tapasztalatait. írásos előterjesztésükből kitűnt: az ügyeleti és készenléti szolgálatot az egyes szakmai szükségletek alapján, az ésszerű takarékossági elvek figyelembevételével szervezték meg az egyesített intézményben oly módon, hogy a betegeket állapotuknak megfelelően az ügyeleti időben is szakszerűen ellássák. Ugyanakkor a munka jellege, az igénybevétel intenzitása és gyakorisága alapján differenciálták a díjazást. Noha a központi röntgen és labor, valamint a véradóállomás szakdolgozói munkahelyük kiemeltté való nyilvánítását „örömmel fogadták”, ám a műtőssegédek, betegszállítók és a műszaki ügyeletet ellátók nem tartották kielégítőnek díjuk emelésének arányát. Ezért további vizsgálatok szükségesek a jövőben. A kérdések megválaszolása és a hozzászólások elhangzása után dr. Horváth Éva megyei főorvos a településeinken befejezett, illetve megkezdett rekonstrukciós, felújítási munkálatokról tájékoztatta a testületet, majd Csamangó Vilmos, a megyebizottság titkára a két ülés között végzett munkát, értékelte a tegnap délutáni ülésen" -y-n XXXIX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Kereskedelmi szakemberek tanácskozása Megyénkben hat nagykereskedelmi vállalatnak van kirendeltsége, illetve lerakata, kettőnek pedig mintaterme. Munkájukat nagyban befolyásolja az áruellátás. A kapcsolatok bővítését, a meglevő gondok enyhítését szolgálta a szerdán délelőtt Békéscsabán megtartott közös tanácskozás, amelyet a megyeitanács kereskedelmi osztálya szervezett. A megjelent szakembereket, a megyei pártbizottság, a MESZÖV, a KPVDSZ képviselőjét dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvözölte. Ezután Krizsán Miklós osztályvezető értékelte a nagykereskedelmi vállalatok telephelyeinek tevékenységét. Elmondotta többek között, hogy a lerakatok többsége jól dolgozik, megfelelő raktárakkal rendelkezik. Korszerű körülmények között szolgálja ki vevőit a békéscsabai és az orosházi FŰSZERT, a Vídia és jelentős bővítést valósít meg a RÖ- VIKÖT. Nem mondható el mindez a PIÉRT-ről, hiszen a békéscsabai lerakat áruszállítása évek óta tervszerűtlen, a túrák rendszeresen késnek. Ennek egyik oka, hogy a Békés megyei telep a vállalat legkorszerűtlenebb egysége. Az Amfora mintatermére jellemző: az itt kiállított áruk nem mindig a valóságos készletet mutatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben további erőfeszítéseket kell tenni bizonyos termékek gyártatására, a határ menti árucsere bővítésére, a megrendelések pontosságára. Erősíteni szükséges a nagy- és a kiskereskedelmi vállalati központok együttműködését, amely csak a kölcsönös bizalmon alapulhat. A lerakatok még nagyobb önállósága szintén javíthatja a kereskedelmi munkát és mérsékelheti a megyén kívüli beszerzéseket, amely növeli a költségeket. Végül a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok szakemberei mondták el véleményüket az áruellátásról, a partneri kapcsolatok továbbfejlesztéséről, majd Krizsán Miklós válaszolt az elhangzott kérdésekre. Dr. Szabó Sándor pedig az aktuális kereskedelempolitikai teendőkről beszélt, s. s. Nők a mezőgazdaságban A mezőgazdasági szövetkezetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesztett írásos beszámolóból kitűnt, az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősége, ennek nyomán 1980 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is, ám átlagkeresetük alacsonyabb a férfiakénál. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, közöttük a nők élet- és munkakörülménye. A gépesítés, az általános technikai fejlődés eredményeként a gyengébb nem képviselőinek fizikai megterhelése tovább csökkent. Különösen akorszerű állattenyésztési telepeken lettek kulturáltabbak a munkakörülmények. Az egészségre káros, tiltott munkakörökben nőket nem foglalkoztatnak. Előnyös az is, hogy falun is javult a lakossági szolgáltatás. A vitában felszólal Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: a nők munkavállalása és anyai hivatása nem kerülhet ellentétbe egymással. Rugalmas módszerekkel , például bedolgozói munkalehetőséggel is szükséges támogatni kettős hivatásuk összeegyeztetését. Fából valuta Tegnap, szerdán délután Gyulán, az Erkel Művelődési Központban rendezte termelési tanácskozását a DEFAG gyulai műszaki fafeldolgozó erdészete. A kollektívát Gál Imre vezető tájékoztatta az elmúlt év gazdasági eredményeiről. Elöljáróban elmondotta, hogy a jelenlegi összetétel az év elején alakult ki, amikor is egyesültek a vésztői erdészettel. A vésztőiek elmúlt évi gazdálkodása olyan jól alakult, hogy eredményeik alapján joggal pályázhatták meg az Élüzem címet. Termelési értéküket és nyereségüket a tervezettnél egymillióval szárnyalták túl. Harmincöt hektár új erdőt telepítettek, 21 ezer köbméter fát termeltek ki, és tőkés exportjukat 3,6 helyett 7,5 millió forintra teljesítették. Ebben az értékben szállítottak papírfát Jugoszláviába és Olaszországba. A műszaki fafeldolgozó erdészet is túlteljesítette elmúlt évi tervét. Csaknem tízmillió forint értékű tőkés exportot teljesítettek. Az NSZK-ba, Ausztriába és Franciaországba szállítottak több mint ezer köbméter fűrészárut, 31 ezer rakodólapot, összesen 17 ezer 300 köbméter gömbfát és ezerhétszáz köbméter fenyőárut dolgoztak fel. Az ez évi tervekről elmondotta, hogy most már közösek lesznek nemcsak az eredmények, hanem a gondok is. Kellőképpen összehangolt és tervezett munkát kell végezni ahhoz, hogy a jónak mondható elmúlt évi teljesítést az idén is megismételhessék. B. O. A mezőgazdasági könyvhónap záró rendezvénye zajlott le tegnap, szerdán délután Szarvason, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán. Tudományszervezési feladatokról, számítógépes információkeresésről és a videoszolgáltatásról tartott előadást ez alkalomból Molnár István, az Agroinform igazgatóhelyettese. Ezt követően ünnepélyesen megnyitották a főiskola épületében a képen látható új könyvesboltot, melyet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat üzemeltet Fotó: Gál Edit Vadászok megyei küldöttközgyűlése Tovább fejlődött a vadgazdálkodás A keményebb gazdasági körülmények között a megyei vadásztársaságoknak több munkára, nagyobb erőfeszítésre volt szükségük az eredmények eléréséhez, s mindez nagyobb költségekkel is járt — mondta dr. Romvári László, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának titkára a tegnapi közgyűlésen, amelyet Csatári Béla, az intéző bizottság elnöke vezetett le. Részt vettek a közgyűlésen dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, Nagy Sándor megyei vadászati felügyelő, Pacsika György rendőr alezredes, Gulyás György, a MOHOSZ megyei titkára, dr. Szilasi Mihály, a PM Bevételi Igazgatóság munkatársa. Részben a nehezebbé vált körülmények, részben egyéb okok következtében már az év elején négy vadásztársaság fizetési gondokkal küzdött, s ebből a Geszt környéki vadásztársaság ki sem tudott lábalni. Jelentős bevételi kiesést okozott már az év első felében a tavaszi őzbakvadásztatás anyagi eredménycsökkenése, a várt külföldiek egy részének elmaradása miatt. De anyagi gondot jelentett a külföldiek fácánvadásztatásának kiesése, illetve késedelme is. Ehhez járult, hogy a MAVAD túlzásba vitte a lőtt fácán átvételénél a minőségi követelményeket. Ám ennek ellenére tény, hogy a roncsolásos lövést ma igen drágán kell megfizetni, legtöbbször a közösség kasszájára. A külső körülmények hatására megnövekedett követelmények nagy feladat elé állították a vadászközösségek vezetőit, tagjait. Többségükben helytálltak, de egyes funkciókban személyi változásokhoz is vezetett. A megyei intéző bizottság munkájáról szólva az előadó tájékoztatta a közgyűlést, hogy azelmúlt évben az intéző bizottság három vadásztársaságot ellenőrzött. Valamennyinél szükségesnek látta hangsúlyozni az egyesületi demokratizmus erősítését, a közgyűlések jobb előkészítését. Célszerűnek tartotta a számszaki adatok előre történő kiküldését a meghívókkal együtt, a jó munka elismerését kapcsolni a vadászati lehetőségekhez. Nagyobb gondot kell fordítani a közgyűlések hatáskörének tiszteletben tartására, az ebből eredő szabálytalanságok felszámolására. Foglalkozott a továbbiakban a bemutató vadgazdaság tevékenységével, a vadásztársaságok ötéves beruházási munkájával, a Geszt környéki vadásztársaság tavalyi helyzetével, aminek következtében az kettévált zsadányi és geszti vadásztársaság néven. A megyében 1983 végén 49 vadásztársaság volt 2003 vadásszal és 43 vadászjelölttel. Az előadó szóbeli kiegészítőjében kitért arra, hogy több vadásztársaság elzárkózik új tagok felvételétől, és többen nem tartják be azt a szabályt, hogy a vadászjelöltet hat hónap után, eredményes vizsga esetén a tagok sorába kell felvenni. A hivatásos vadászok száma 125, amelyből 13 fővadászként van alkalmazásban. A vadgazdálkodást értékelve megállapította, hogy az intéző bizottság tapasztalata szerint a vadásztársaságok kihasználták lehetőségeiket és ennek következménye, hogy jó eredményeket értek el végül is. Javult a helyzet a fácánnevelésben, kezd kialakulni a megfelelő gondozói létszám, amely elősegíti a magasabb felnevelési százalékot. A Bemutató Vadgazdaság közel 165 ezer naposcsibét bocsátott a társaságok rendelkezésére. Ennek hatását csak a vadászat befejeztével lehet megállapítani, de eredményei mutatkoznak a külföldiek fácánvadászatánál. Eredményes volt a nyúlbefogás is. Szóvá tette, hogy több helyen alacsony a hivatásos vadászok alapbére, és problémák vannak a munkaruha-ellátottságukban. Ezt követően az intéző bizottság titkára a bizottság tavalyi pénzgazdálkodását ismertette. Ennek során tett említést a vadgazdasági központ létesítéséről, amely előreláthatóan ez év közepére (Folytatás a 4. oldalról)