Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­É­PÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Ars: V* forint XLI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ai Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről, a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nem­zeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelke­dett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedel­mi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985- ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívum­mal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának né­mi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mel­lett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos nö­velését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső fel­tételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűz­tek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar ter­melése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előre láthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézke­dések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményekép­pen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben ki­viteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a ter­vezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7-8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985- ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatá­sok növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980- tól 1985­-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljöve­delem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó fel­halmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma fo­lyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökke­nés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a kere­sők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvé­nyes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység ter­jedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz­­állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszak­ban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az ál­lóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent. 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfel­használás alakulásában nagy szerepe volt az energia felhasz­nálásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egység­nyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, va­lamint a kommunális és egyéb, nem anyagi ágazatok fo­gyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szük­ségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdál­kodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növeke­dett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdál­kodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a me­zőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövede­lemnövekmény 4­5-e az árszínvonal emelkedéséből szárma­zott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984- ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valame­lyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az idő­szak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocia­lista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. II termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó év­ben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel­­viszonylatba 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 14 szá­zalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növe­kedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripariter­­mék-kivitel visszaesésének.­­ Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értéke­sítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyi­sége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfel­használást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb felté­teleket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szo­katlanul hideg 1984 1985-ös tél folyamán akadályozták a ter­melést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differen­ciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szak­ágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A köz­ponti fejlesztési programok által felölelt területek többségé­nél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0.5—0.6 szá­zalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában sze­repe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelené­sének. (Folytatás a 2. oldalon) lt gazdasági fejlődés főbb mutatói Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület a Miniszter­­tanács előterjesztése alap­ján módosította a jogtaná­csosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvény­­erejű rendeletet és szélesí­tette a jogtanácsosi tevé­kenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi mun­kaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki ku­tatással, fejlesztéssel, vala­mint iparjogvédelmi alkotá­sok hasznosításával kapcso­latos szervező tevékenysé­get. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek ta­pasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a ta­nácsi és külképviseleti szer­vek a törvényes rendelkezé­seknek és az állampolgárság­gal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjeszté­sek elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussa­nak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett ke­gyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körülte­kintően végezték. Érvénye­sült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani, így csak különös méltány­lást érdemlő, humánus okok­ból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Il Lenini Komszomol kitüntetései A XII. világifjúsági és diáktalálkozó előkészítésében és lebonyolításában végzett kiemelkedő munka elismeréseként a Lenini Komszomol Központi Bizottságának kitüntetéseit adták át tegnap délután a KISZ KB székházában. A kitün­tetéseket Iván Pavlovics Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa nyújtotta át, Em­őd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára jelenlétében. A Le­nini Komszomol Központi Bizottságának fesztiválkitüntetését heten, oklevelét 14-en, köztük a Békés Megyei Népújság szer­kesztősége, emlékplakettjét ugyancsak 14-en kapták, köztük Lónyai László, lapunk munkatársa. Jó évet zárt a Gyulai Munkácsy Tsz Szabó Miklós hozzászólása . No, nem panaszkodha­tunk, látja, jó a hangulat is, jól megy a t­sz-nek. Szépen fizetett a gabona, pedig az időjárás nem nagyon járt a kedvünkben. Úgy tudom, 15 százalék körül lesz a része­sedés, amit a béren fölül kapnak a tagok! Barna Pista bácsi ugyan már nyugdíjas a feleségével együtt, de azért tudja, hogy s mint mennek a dolgok a közösben, vagyis a Gyulai Munkácsy Tsz-ben. Fényes az ünneplő csizmája, fényes a kedve is, hiszen éppen ma, január 31-én 65 éves, amikor a tsz — amelynek ő 1952 óta tagja — a zárszámadó köz­gyűlését tartja itt a városi művelődési központban. Valóban „jól megy” a Munkácsy tsz-nek, ez derült ki a vezetőség beszámolójá­ból is, amit Sótyi János el­nök ismertetett a közgyűlé­sen. A beszámoló előtt Kiss Mihály, a tsz pártvezetőségé­­nek titkára köszöntötte a tagságot, a­ meghívott ven­dégeket, közöttük Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárát, Gyula város or­szággyűlési képviselőjét. Ezt követte az elnöki beszámoló, majd a különböző bizottsá­gok vezetői adtak számot a testület munkájáról. Hozzá­szólásokkal folytatódott a közgyűlés — a felszólalók között volt Szabó Miklós is. A szünet után többek között kitüntetések, jutalmak át­adására került sor. Sótyi János, a termelőszö­vetkezet elnöke bevezetőkép­pen a tsz gazdálkodásának feltételeiről, körülményeiről, s a vagyoni helyzetéről szólt, majd néhány jellemző ada­tot ismertetett. Eszerint 6400 hektár a Munkácsy tsz összes földterülete, s ebből 4 ezer hektár a szántó, a többi­ rét, legelő és egyéb te­rület. A szántót évek óta növekvő szerves- és műtrá­gyázással, altalaj lazítással, évi 5—600 hektáron mesze­­zéssel javítják, összesen 873 tagot számlál a közös gaz­daság, közülük 392 a dolgo­zó tag, a többi nyugdíjas, já­radékos. Az alaptevékenységek be­mutatását a növénytermesz­téssel kezdte az elnök. El­mondta, hogy az 1985-ös év­re a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetemmel együtt készítették el az alaptevé­kenység szerkezetére vonat­kozó optimumszámításokat, melyek megerősítették, hogy a jelenlegi vetésszerkezeten belül a kukorica arányát még lehet növelni, a bizony­talanabb eredménnyel járó szója és lábab terhére. így (Folytatás az 5. oldalon) A mikrofonnál Sótyi János elnök. Mellette, a képen jobbról: Szabó Miklós

Next