Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSAG ES a MEGYEI TEHACS LEPJE 1986. JÚLIUS 1., KEDD Ara: 1,80 forint XII ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Az országgyűlési bizottságok napirendjén: A családjogi törvény módosítása Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, va­lamint szociális és egészség­­ügyi bizottsága hétfőn együt­tes ülést tartott a Parlament­ben: a családjogi törvény módosításának elveiről fej­tették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó tes­tület tagjai előzetesen kéz­hez kaptak — dr. Petrik Fe­renc igazságügyminiszter­helyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a ha­zai jogkodifikáció több évti­zedes gyakorlata szerint há­rom lépcsőben történik a tör­vények megalkotása, vagy módosítása: először az elérni kívánt cél — a koncepció — meghatározásával, ezt köve­tően az elvek kialakításával, végül a jogszabály szövegter­vezetének kidolgozásával. A jogalkotó munkába eddig rendszerint a harmadik sza­kaszban kapcsolódtak be a képviselők. Ez az első alka­lom, hogy — a kormány döntése alapján — mindhá­rom szakaszban véleményt nyilvánítanak a társadalmi szervezetek és a szakmai tes­tületek, s igénylik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Ezzel a for­mával a törvényalkotásban is erősíteni kívánják a szo­cialista demokratizmust, a közösségi részvételt a társa­dalom egészét érintő kérdé­sek rendezésében. Utalt a miniszterhelyettes arra, hogy az eddigi vitákon — a Hazafias Népfrontban, a KISZ KB Intéző Bizottságá­nál, a Magyar Nők Országos Tanácsában és a Magyar Jo­gász Szövetségben — egyet­értéssel fogadták a család­jogi törvény módosításának fő céljait. Azt, hogy tovább kell erősíteni a család intéz­ményét, a családi kapcsola­tokban a felelősség vállalá­sára, a kötelességérzet fo­kozására kerüljön egyre in­kább a hangsúly, a jogsza­bályi előírások még hatéko­nyabban szolgálják a gyer­mekek érdekének védelmét, s a házastársi jogok és köte­lességek szabályai a házas­ság fennállása alatt, s an­nak felbomlása után is az ed­diginél jobban biztosítsák a felek egyenlő teherviselését. Az eddigi viták tapasztalatai szerint mindenki elfogadja, hogy egységesen 18 éves kor­ban állapítsák meg a házas­ságkötési korhatárt, abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy kell-e „szigorítani” az úgynevezett közös megegyezéses válás fel­tételein. Ez utóbbi témában, egyáltalán a válásokkal kap­csolatban az a törekvés, hogy a bíróság csak azután mondja ki a házasság fel­bontását, ha meggyőződik a válni készülők közötti kap­csolat végleges megromlásá­ról, s a felek jól meggondol­ták szándékukat, véglegesen elhatározták a válást. A vi­tában felszólaló képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a családért érzett fele­lősség fokozása nemcsak jogi probléma, hanem társadalmi kérdés is. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesta László (országos lista) és An­­talffy György (Csongrád me­gye) vezetett — Petrik Fe­renc válaszolt az elhangzot­takra, s utalt arra,­­ hogy a törvénymódosítás szövegter­vezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságainak még módjukban lesz foglal­kozni a családjog korszerűsí­tésének témájával. Ülésezett a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a TOT elnö­kének vezetésével megtartott ülésén a Területi Szövetsé­gek Ellenőrzési Irodáinak múlt évi tevékenységét, va­lamint a jogvédelmi munká­kat és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak jogsegély-szolgálati helyzetét vitatta meg. A testület meg­állapította, hogy a területi szövetségek ellenőrzési iro­dái a szövetkezetek belső el­lenőrző, valamint tulajdono­si és a vezetői munkát segí­tő 1985. évi feladataikat a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusának határo­zataival összhangban, vala­mint a szövetkezetek belső ellenőrzéséről szóló rendele­teknek megfelelően a szövet­ségek elnökségének határo­zatai szerint végezték el. A TOT elnöksége felkérte a területi szövetségek elnöksé­geit, hogy mielőbb tekintsék át az ellenőrzési tevékeny­ség hatékonyságának növe­lése érdekében végzendő fel­adatokat és fokozottan kísér­jék figyelemmel az iroda el­lenőrzései szerint az érdek­­képviseleti kezdeményezése­ket és szükség szerint a tes­tületi ülésen is foglalkozza­nak az egyes szövetkezetek­ben tapasztalt kritikus je­lenségekkel. Magyar—szovjet kormányközi bizottság A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság hétfőn Moszkvában a KGST székházában megkezdte 35. ülésszakát. Az üléssza­kon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szov­­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Kapolyi László ipari miniszter. Az ülésszak munkájában részt vesznek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagy­­vállalatok vezetői. Az ülésszak központi feladata, konkrét intézkedések ki­dolgozása az ez év júniusi budapesti legfelső szintű megbe­széléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. Semmelweis-napi ünnepség Semmelweis-napi ünnepsé­get tartottak hétfőn a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A nagy orvostudós születésé­nek 168. évfordulója tisztele­tére megrendezett ünnepi ülésen részt vett Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Az ülést Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár beszédben méltatta a magyar orvostudomány kimagasló alakjának életpályáját, tu­dományos tevékenységét, majd hangsúlyozta: A magyar orvosok 30 ez­res táborának túlnyomó többsége megfelel a magas erkölcsi követelményeknek. Nemcsak hirdeti az erkölcsös magatartást, de gyakorolja is mindennapi munkájában. Az erkölcsi magatartás szabá­lyozására Etikai kódex ké­szül, amely segíti az orvo­sokról kialakított nem hízel­gő kép átformálását, erköl­csi megújhodást indít el az orvostársadalomon belül, ugyanakkor védelmet nyújt az orvosnak a megalapozat­lan vádak, rágalmak ellen, hogy nagyobb biztonsággal végezhesse felelősségteljes munkáját. Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Medve László egész­ségügyi miniszter kitünteté­seket adott át: Kiváló Or­vos kitüntetést 39-en, Kiváló Gyógyszerész kitüntetést 6- an, Kiváló Munkáért kitün­tetést pedig 50-en vettek át. Honismereti Akadémia A honismereti mozgalom­ban tevékenykedő népfront­aktivisták hétfőn megkezd­ték tanácskozásukat Buda­pesten a Szövosz oktatási központjában. A XIV. Honis­mereti Akadémia programját ebben az évben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága, az Országos Közművelődési Központ, a Fővárosi Tanács és a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa szervezte. A Himnusz közös elének­­lését követően Bánffy György színművész szavalt, majd Kanyar József állami díjas levéltárigazgató, a Hazafias Népfront Országos Honisme­reti Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A honismereti akadémia munkájában részt vevők ezen a héten öt napon ke­resztül tanácskoznak a hon­ismereti mozgalom irányítá­sának, szervezésének kérdé­seiről, képzési lehetőségei­ről, a helytörténeti-honisme­reti gyűjtemények helyzeté­ről, a mozgalom sajtójáról, a pályázatokról és a vetélke­dőkről. Az őszi árpa aratását kevés kivétellel már befejezték, s az elmúlt hét végétől a búzát kezdik vágni megyénk mezőgazdasági nagy­üzemeiben. Mi újság a határban? — tettük fel a körkérdést tegnap délelőtt hat tsz­­ben, s az egyikbe el is látogattunk. Gádorosi November 7. Tsz. Zahorecz Jó­zsef elnök: — Az 1104 hektár őszi búza aratását pén­teken kezdtük. A hét második felében se­gítség is érkezik hozzánk Borsodból, azután pedig a mi gépeink mennek hozzájuk arat­ni. A termés jobb, mint reméltük, de ked­vesebb, mint lehetne. Medgyesbodzási Egyetértés Tsz. Kozimsz­­ky Zoltán növénytermesztési főágazatvezető: — Június 25-én kezdtük a 150 hektár ko­rai búza vágását. Most szünetet tartunk, és szerdán folytatjuk, addigra érik be a töb­bi. Gyulai Munkácsy Tsz. Sótyi János elnök: — Az árpa vágását két nap alatt befejez­tük, a búzával a hét vége felé tudunk in­dulni. Az eső hátráltatott egy kicsit, késlelteti az érést, de jó a kapásoknak. Sajnos, nem készült el időre az új szárítónk, pedig 8 nap alatt le tudtunk volna aratni, és me­hetnénk Túrkevére bérmunkára. Kardoskúti Rákóczi Tsz, Kunos Zoltán termelési elnökhelyettes: — Hétfőn délelőtt kezdtük a búza vágá­sát, 900 hektár az aratnivaló. Jobb, egészsé­gesebb a gabona, mint tavaly volt. Medgyesegyházi Haladás Tsz. Forgó Pál elnökhelyettes: — A búzánk 1017 hektár, kedden kezdjük vágni. Hétfőn érkezett egy Claas Domináto­­runk, ezzel együtt van ebből a típusból öt, és három E 512-es. Jó idő esetén 14 nap alatt végzünk. Telekgerendási Vörös Csillag Tsz, Boda Mihály elnökhelyettes: — A próbavágást kedden-szerdán kezd­jük. Vetőmagbúzát termesztünk, amit nem lehet szárítani, tehát meg kell várnunk, hogy csökkenjen a nedvességtartalom. Je­lenleg még folyik a szelekció, vagyis az ide­gen kalászokat eltávolítják a táblákból. Tisztítás, fémzárolás után zömmel a megye gazdaságaiban kerül majd a mag a földbe. — Azért jó lehet irányíta­ni ezt a monstrumot — san­dítok a Claas Dominátorra. Motollája mohón falja a búzatáblát a Gádorosi No­vember 7. Tsz. földjén. — Meg lehet próbálni! •— érti el a megjegyzést Zaho­recz József, a tsz elnöke, or­szággyűlési képviselő. — Né­ha én is felülök. Felkapaszkodók. Szemre szűk a fülke, de hamar ki­derül, célszerű és kényelmes itt minden, az üléstől a ven­tillátorig. Gyera Pál, aki át­engedi a helyét, „régi moto­ros”, 23 éve szánt-vet-arat. Egy pedálra lép, és a kor­mánykerék közelebb kerül hozzám. — Ezzel állítjuk, tudja a pocakosoknak messzebbre. Most beállítjuk a vágóasz­talt, ami 5 méter 10 centi széles. Kézmagasságban kezelőka­rok — mindegyik karnyúj­tásnyira —, kapcsolók és jel­zőlámpák sora, alattunk fel­irat németül, angolul, fran­ciául. A kormánykerék alatt is felfedezek egy kerek mű­szert, olyan mint egy kilo­méteróra. — Az is. Ha pedig átkap­csolom, így nin, akkor a dob­fordulatot mutatja. És köz­ben ez a tizenötféle jel is mind segít, ha például ez kezd világítani, tudom, hogy félig a tartály, ha a mellette lévő, akkor meg már teli. És itt fönn, ez a ventillátor. Most jó, de hőségben nyava­­lát sem ér, a por eltörni a szűrőket, csak a meleget fúj­ja. — Melyik műszerre kell nagyon figyelni? — Hát mindegyikre! Az ott jobbra például a szem­­veszteségjelző, minél több kis lámpa világít, annál több a szórás. Arra pedig vigyázni kell! Mellette, a ki­sebb, az üzemóramutató.. — 1508-at mutat, tehát ennyi órán át dolgozott. Hány éves a kombájn? — A negyedik szezont kez­di. Akkor indulhatunk? — Hogyne! — vágom rá, mintha mindent értenék... Az egyik jobboldali kar segítségével leereszkedik a vágóasztal, mögöttünk feldü­börög a motor. Aratunk. A kormány meglepően érzé­keny, így aztán sétálunk jobbra-balra, pedig le sem merem venni a szemem a vágóasztal jobb széléről. És akkor még ott vannak a lámpák, műszerek, karok, pedálok és kallantyúk! Ki tudna még azokra is figyel­ni!? Azért kérdezősködni próbálok. — Álmosító a zaj? — Most jó, nincs meleg, nem porol. De olyan hőség, mint tavalyelőtt is, könnyen elnyomta az embert, míg nem volt váltás. Jó, hogy most már hat gépre tizen­­ketten vagyunk. — És a kereset? Az előbb kapott defektet a másik Claas, az a bajszos fiatalem­ber, Szekeres József, és Var­ga Miklós dolgozik rajta. (Folytatás a 3. oldalon) A tartályból pótkocsira kerül a gabona

Next