Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚNIUS 30., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. A városi pártbizottság ülése Szarvason Napirenden: a munkaerőhelyzet Új első titkárt is választott a testület A város további fejlődésével összefüggésben fontos megállapításokat fogalmazott meg tegnapi ülésén az MSZMP Szarvasi Városi Bizottsága az első napirendi pont keretében, aminek témája a munkaerőhelyzet volt. Erre azok a tények sarkallták, melyek tendenciájukban a lélekszám csökkenését, a születések alacsony számát, a fiatalabb nemzedék elköltözését és a munkaképes lakosság elvándorlását mutatják. Szarvas évtizedeken át fogadta a környező települések lakosságát, most pedig, mintha a betelepült családok falura költözésének időszaka következne be. Ennek legfőbb oka — állapította meg a testület Vrbovszki György első titkár vezetésével —, hogy kevés a korszerű üzem. A tisztán szövetkezeti alapokon álló ipar fejlesztése a minimálisra szorult, lehetőségük tartalékok miatt beszűkült. Új, korszerű iparteremtésre lenne szükség, mely vonzaná a fiatalokat, jó munkahelyet, kereseti lehetőséget kínálva. A város vezetői — tájékoztatták a pártbizottságot — több ipari üzem vezetőjével (Folytatás a 3. oldalon) Román néprajzi tábor Battonyán Hétfőn Battonyán megnyílt az országos román néprajzi gyűjtőtábor, amelyet a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szervezett. A középiskolás és főiskolás diákok egy hetet töltenek a battonyai táborban, szakemberek irányításával gyűjtik a Csanádi kismezőváros román néprajzi emlékeit, a népismeret tárgyi és szellemi értékeit. A nemzetiségi táborozók a néprajzi gyűjtés mellett előadásokat hallhatnak a hazai románság művelődéstörténetéről, népi hagyományairól, a táj múltjáról.A nemzetiségi szövetség és a békéscsabai múzeum évről évre megrendezi a nyári néprajzi tábort, így mindig más, románok által is lakott helyiség népi hagyományaival ismerkedhetnek a résztvevők. Gyűjtéseik jóvoltából a tiszántúli nemzetiségi jellegű települések román néprajzának gazdag adattára alakul ki a csabai közgyűjteményben, amelyből a hivatásos kutatók meríthetnek elemző munkájukban. Ankét az ipari társadalompolitikai hatásairól Iparvállalati vezetők, szociológusok és filozófusok, neves írók, közgazdászok, közéleti személyiségek részvételével hétfőn ankétot rendeztek az Ipari Minisztériumban „Az ipari szerkezetátalakítás és az emberi erőforrás fejlesztése” címmel. Kapolyi László bevezető előadásában ismertette a minisztérium által kidolgozott iparpolitikai elképzeléseket, a szerkezetátalakítási programot. Hangoztatja, hogy nem lehet hatékonyan megvalósítani az ipari termelési szerkezet váltását a társadalompolitikai összefüggések figyelembe vétele nélkül. Különösen nagy súlyt kell helyezni az infrastrukturális fejlesztésekre, a kulturális-oktatási alapok megteremtésére, a dolgozók megfelelő és szervezett folyamatos át- és továbbképzéséhez. A képzési tematikában elsődlegesen kell szerepelniük az információs technikának, az elektronikának, a menedzseri tevékenységnek, a korszerű üzemszervezésnek. Kapolyi László hangoztat- ta, hogy a vállalati gazdálkodásban mind nagyobb szerepet kell kapniuk a különböző belső vállalkozásoknak, mégpedig egyenlő esélyek mellett. Az autonóm munkacsoportok megalakulása, a különböző belső vállalkozási formák elterjedése lényegesen javíthatja a kapacitások kihasználását, a ma még igen magas arányú, mintegy 20-25 százalékos „kapun belüli” munkanélküliség felszámolását. A miniszter arról is szólt, hogy egyre többen és egyre többet beszélnek hazánkban a munkanélküliségről, ezzel kapcsolatban kifejtette: az ipari húzóágazatok kihasználtsága ma nálunk csak 50 százalékos, s amíg ilyen a helyzet, addig a magyar ipar foglalkoztatni tudja a munkaerőt. A felszámolásra kerülő üzemek vagy üzemrészek dolgozóit alkalmazni kívánják az ipari szolgáltató szektorban is, amelynek bővítése, fejlesztése szintén kiemelt fontosságú feladat.Az ankéton felszólalt Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese is. Annak a véleményének adott hangot, hogy a hazai iparfejlesztés ma alapvető fontosságú a gazdasági reform továbbvitelében, ami azonban csak a társadalom egészének átalakulásával, modernizálásával valósítható meg. Az akadémikus is foglalkozott a különböző vállalkozások kérdésével, hangoztatva, hogy a közgazdasági szabályozórendszernek és általában a jogi szabályozásnak elő kell segítenie a vállalkozások elterjedését, megteremtve a vállalkozók nagyobb biztonságát, a gazdaságpolitika hosszabb távú kiszámíthatóságát. A nagyvállalatok és a kisszervezetek gazdasági szerepéről szólva elmondta, hogy még ma is sokféleképpen közelítik meg a kérdést, pedig alapvetően a hatékonyság szemszögéből kellene állást foglalni abban, hogy egy-egy munkához, tevékenységhez melyik a legcélszerűbb szervezeti forma. Kulcsár Kálmán beszélt az ipari szerkezetváltási programról is, ennek kapcsán megjegyezte: keresni kell a legkülönfélébb megoldásokat, köztük újra át kellene gondolni a téesz-melléküzemágak szerepét, fejlesztési lehetőségeit, azt, hogy miként kapcsolódhatnának be intenzívebben az iparpolitikai célok megvalósításába. Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű téglagyárat építettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkezdődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épületek felújításához használt kisméretű téglákat gyártanak, de a technológiai berendezések alkalmasak a hőszigetelő téglák égetésére is. A gyártósorokon évente 12 millió tégla gyártására van lehetőség. A képen megkezdődöt a próbagyártás, készülnek a kisméretű téglák (MTI-fotó: Oláh Tibor / KS) A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az idén 110 hektáron termesztettek zöldborsót, melynek betakarítását három kombájnnal most folyamatosan, éjjel-nappal végzik. A hektáronként 5-6 tonnát ígérő termésnek eddig egyharmadát „szüretelték le”, s a gyorsan guruló borsószemek milliárdjait a Békéscsabai Hűtőházba és a konzervgyárba szállítják feldolgozásra Fotó: Kovács Erzsébet A spanyol király Magyarországra látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. Az év eddigi legnagyobb szerszámgépüzlete A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat intenzív piacfeltáró munkája eredményeként a napokban csaknem 6 millió dollár értékű exportszerződést kötött az iráni Ghadir Textil Machinery Manufacturing Industrial céggel. A szerződés alapján a magyar vállalat 18 korszerű, számítógép vezérlésű, CNC szerszámgépet szállít partnerének, az idén és jövőre. A berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártóvállalatnál készítik, a Szerszámgépipari Művekben és a Csepeli Szerszámgépgyárban, ezek az üzletből körülbelül fele-fele arányban részesednek. Az exportra szánt berendezések között egyszerűbb univerzális gépek, esztergák, valamint kis, közepes és nagy méretű modern megmunkáló központok találhatók. Az iráni vevő a magyar szerszámgépekkel kívánja előállítani legújabb típusú textilipari gépeit. Az Iránban lienc alapján készülő szövőgépek gyártásának előkészítésébe a Technoimpex szakembereit is bevonták, s közösen választották ki a legalkalmasabb gyártóberendezéseket. A Technoimpex vállalta a szerszámgépek felszerelését és a perzsa szakemberek betanítását is. Iránban a magyar szerszámgépeknek jó hírnevük van, az elmúlt 10—15 évben a Technoimpex több száz hagyományos berendezést szállított a közép-keleti országba. Az iráni textilgépgyárral kötött exportszerződés várhatóan hosszú távon is megalapozza a külkereskedelmi vállalat piaci pozícióját ebben a térségben, s nagymértékben hozzájárul a Technoimpex idei szerszámgépexporttervének teljesítéséhez. A teheráni céggel kötött szerződés a konvertibilis piacon az idei eddigi legnagyobb összegű üzlet szerszámgépek szállítására. Külföldi és magyar búzafajtákkal Gabonabemutató Fürjesen Tegnap volt Péter, Pál napja, és a hagyományok szerint ilyenkor kezdődik az aratás. Ám az idén késik a természet, így még tegnap, hétfőn kalászos gabonafajtabemutatóra és tanácskozásra gyülekeztek Békés és Csongrád megye mezőgazdasági szakemberei. A Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat fürjesi fajtakísérleti állomásán Gubacsi László, a vállalat dél-magyarországi területi központjának igazgatója nyitotta meg a tanácskozást. Ezt követően dr. Somssich István, a vetőmagvállalat központjának igazgatóhelyettese „Újszerű irányelvek a gabonatermesztésben” címmel tartott előadást. Többek között elmondotta, az elkövetkező években változik hazánkban a növénytermesztés szerkezete. Emelkedik az őszi árpa és a kukorica vetésterülete, míg a búzáé mintegy 90 ezer hektárral csökken. A továbbiakban részletesen szólt a búza, őszi árpa, tavaszi árpa fajtákról, a Triticale és a Durumbúza-termesztés sajátosságairól. Dr. Jolánkai Márton, az MTA martonvásári kutatóintézetének osztályvezetője a nemesítés helyzetéről beszélt. Napjainkban felgyorsult a fajtaváltás, a hazai intézetek igyekeznek kielégíteni a termelői igényeket. A jelenleg hazánkban termesztett 21 búzafajta közül 14-et itthon állítottak elő a kutatók. A továbbiakban arról beszélt, hogy javítani kell a minőséget, s változtatni kell a növényvédelmi technológiákon is. Dr. Czirák László, a NOMI tudományos főmunkatársa a fajtaellátottság helyzetéről adott tájékoztatást. Jelenleg kísérletben több mint 150 búzafajtával foglalkoznak az ország különböző helyein lévő fajtakísérleti állomásokon. Nagy Árpád, a Gabona Tröszt osztályvezetője beszámolt arról, hogy az elmúlt 15 évben évrőlévre romlott a búzák minősége. A jövőben ha meg akarunk felelni a nemzetközi elvárásoknak, szükség lesz a javító hatású, kiváló minőségű búzák termesztésére. Ezt követően a résztvevők megtekintették a fajtakísérleti állomás kisparcellás gabonafajtáit. Jól érzékelhető volt az egyes állományok fagytűrő képessége, a kórokozókkal szembeni rezisztenciája és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képessége. V. L.