Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­É­PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚNIUS 30., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. A városi pártbizottság ülése Szarvason Napirenden: a munkaerőhelyzet Új első titkárt is választott a testület A város további fejlődé­sével összefüggésben fontos megállapításokat fogalma­zott meg tegnapi ülésén az MSZMP Szarvasi Városi Bi­zottsága az első napirendi pont keretében, aminek té­mája a munkaerőhelyzet volt. Erre azok a tények sarkallták, melyek tenden­ciájukban a lélekszám csök­kenését, a születések ala­csony számát, a fiatalabb nemzedék elköltözését és a munkaképes lakosság el­vándorlását mutatják. Szarvas évtizedeken át fo­gadta a környező települé­sek lakosságát, most pedig, mintha a betelepült családok falura költözésének idősza­ka következne be. Ennek legfőbb oka — állapította meg a testület Vrbovszki György első titkár vezetésé­vel —, hogy kevés a kor­szerű üzem. A tisztán szö­vetkezeti alapokon álló ipar fejlesztése a minimálisra szorult, lehetőségük tartalé­kok miatt beszűkült. Új, korszerű iparteremtésre len­ne szükség, mely vonzaná a fiatalokat, jó munkahelyet, kereseti lehetőséget kínálva. A város vezetői — tájékoz­tatták a pártbizottságot — több ipari üzem vezetőjével (Folytatás a 3. oldalon) Román néprajzi tábor Battonyán Hétfőn Battonyán meg­nyílt az országos román néprajzi gyűjtőtábor, ame­lyet a Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövetsé­ge, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szervezett. A középiskolás és főiskolás diákok egy hetet töltenek a battonyai tábor­ban, szakemberek irányítá­sával gyűjtik a Csanádi kis­­mezőváros román néprajzi emlékeit, a népismeret tár­gyi és szellemi értékeit. A nemzetiségi táborozók a néprajzi gyűjtés mellett elő­adásokat hallhatnak a hazai románság művelődéstörté­netéről, népi hagyományai­ról, a táj múltjáról.­A nemzetiségi szövetség és a békéscsabai múzeum évről évre megrendezi a nyári néprajzi tábort, így mindig más, románok által is lakott helyiség népi hagyományai­val ismerkedhetnek a részt­vevők. Gyűjtéseik jóvoltá­ból a tiszántúli nemzetiségi jellegű települések román néprajzának gazdag adattá­ra alakul ki a csabai köz­­gyűjteményben, amelyből a hivatásos kutatók meríthet­nek elemző munkájukban. Ankét az ipari társadalompolitikai hatásairól Iparvállalati vezetők, szo­ciológusok és filozófusok, neves írók, közgazdászok, közéleti személyiségek rész­vételével hétfőn ankétot rendeztek az Ipari Minisz­tériumban „Az ipari szerke­zetátalakítás és az emberi erőforrás fejlesztése” cím­mel. Kapolyi László bevezető előadásában ismertette a minisztérium által kidolgo­zott iparpolitikai elképzelé­seket, a szerkezetátalakítási programot. Hangoztatja, hogy nem lehet hatékonyan megvalósítani az ipari ter­melési szerkezet váltását a társadalompolitikai össze­függések figyelembe vétele nélkül. Különösen­­ nagy súlyt kell helyezni az infra­strukturális fejlesztésekre, a kulturális-oktatási alapok megteremtésére, a dolgo­zók megfelelő és szervezett folyamatos át- és tovább­képzéséhez. A képzési tema­tikában elsődlegesen kell szerepelniük az információs technikának, az elektroniká­nak, a menedzseri tevékeny­ségnek, a korszerű üzemszer­vezésnek. Kapolyi László hangoztat-­ ta, hogy a vállalati gazdál­kodásban mind nagyobb sze­repet kell kapniuk a külön­böző belső vállalkozásoknak, mégpedig egyenlő esélyek mellett. Az autonóm munka­­csoportok megalakulása, a különböző belső vállalkozási formák elterjedése lényege­sen javíthatja a kapacitások kihasználását, a ma még igen magas arányú, mintegy 20-25 százalékos „kapun be­lüli” munkanélküliség fel­számolását. A miniszter ar­ról is szólt, hogy egyre többen és egyre többet be­szélnek hazánkban a mun­kanélküliségről, ezzel kap­csolatban kifejtette: az ipari húzóágazatok kihasználtsága ma nálunk csak 50 százalé­kos, s amíg ilyen a helyzet, addig a magyar ipar foglal­koztatni tudja a munkaerőt. A felszámolásra kerülő üze­mek vagy üzemrészek dolgo­zóit alkalmazni kívánják az ipari szolgáltató szektorban is, amelynek bővítése, fej­lesztése szintén kiemelt fon­tosságú feladat.­­Az ankéton felszólalt Kul­csár Kálmán, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kár-helyettese is. Annak a véleményének adott hangot, hogy a hazai iparfejlesztés ma alapvető fontosságú a gazdasági reform továbbvi­telében, ami azonban csak a társadalom egészének átala­kulásával, modernizálásával valósítható meg. Az akadémikus is foglal­kozott a különböző vállalko­zások kérdésével, hangoztat­va, hogy a közgazdasági sza­bályozórendszernek és ál­talában a jogi szabályozás­nak elő kell segítenie a vál­lalkozások elterjedését, meg­teremtve a vállalkozók na­gyobb biztonságát, a gazda­­ságpolitika hosszabb távú kiszámíthatóságát. A nagy­­vállalatok és a kisszerveze­tek gazdasági szerepéről szól­va elmondta, hogy még ma is sokféleképpen közelítik meg a kérdést, pedig alap­vetően a hatékonyság szem­szögéből kellene állást fog­lalni abban, hogy egy-egy munkához, tevékenységhez melyik a legcélszerűbb szer­vezeti forma. Kulcsár Kálmán beszélt az ipari szerkezetváltási programról is, ennek kap­csán megjegyezte: keresni kell a legkülönfélébb megol­dásokat, köztük újra át kel­lene gondolni a téesz-mel­­léküzemágak szerepét, fej­lesztési lehetőségeit, azt, hogy miként kapcsolódhat­nának be intenzívebben az iparpolitikai célok megvaló­sításába. Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű téglagyárat építettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkez­dődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épületek felújításához használt kisméretű téglákat gyártanak, de a technológiai berendezések al­kalmasak a hőszigetelő téglák égetésére is. A gyártósorokon évente 12 millió tégla gyár­tására van lehetőség. A képen­ megkezdődöt a próbagyártás, készülnek a kisméretű téglák (MTI-fotó: Oláh Tibor / KS) A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az idén 110 hektáron termesztettek zöldborsót, melynek betakarítását három kombájnnal most folyamatosan, éjjel-nappal végzik. A hektáronként 5-6 tonnát ígérő termésnek eddig egyhar­­madát „szüretelték le”, s a gyorsan guruló borsószemek milliárdjait a Békéscsabai Hűtőházba és a konzervgyárba szállítják feldolgozásra Fotó: Kovács Erzsébet A spanyol király Magyarországra látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. Az év eddigi legnagyobb szerszámgépüzlete A Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat inten­zív piacfeltáró munkája eredményeként a napokban csaknem 6 millió dollár ér­tékű exportszerződést kötött az iráni Ghadir Textil Ma­chinery Manufacturing In­dustrial céggel. A szerződés alapján a magyar vállalat 18 korszerű, számítógép ve­zérlésű, CNC szerszámgépet szállít partnerének, az idén és jövőre. A berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártóvál­lalatnál készítik, a Szer­számgépipari Művekben és a Csepeli Szerszámgépgyár­ban, ezek az üzletből körül­belül fele-fele arányban ré­szesednek. Az exportra szánt berendezések között egyszerűbb univerzális gé­pek, esztergák, valamint kis, közepes és nagy méretű modern megmunkáló köz­pontok találhatók. Az iráni vevő a magyar szerszámgépekkel kívánja előállítani legújabb típusú textilipari gépeit. Az Irán­ban lienc alapján készülő szövőgépek gyártásának elő­készítésébe a Technoimpex szakembereit is bevonták, s közösen választották ki a legalkalmasabb gyártóbe­rendezéseket. A Technoim­pex vállalta a szerszámgé­pek felszerelését és a per­zsa szakemberek betanítását is. Iránban a magyar szer­számgépeknek jó hírnevük van, az elmúlt 10—15 évben a Technoimpex több száz hagyományos berendezést szállított a közép-keleti or­szágba. Az iráni textilgépgyárral kötött exportszerződés vár­hatóan hosszú távon is meg­alapozza a külkereskedelmi vállalat piaci pozícióját eb­ben a térségben, s nagymér­tékben hozzájárul a Tech­noimpex idei szerszámgép­­exporttervének teljesítésé­hez. A teheráni céggel kö­tött szerződés a konvertibi­lis piacon az idei eddigi legnagyobb összegű üzlet szerszámgépek szállítására. Külföldi és magyar búzafajtákkal Gabonabemutató Fürjesen Tegnap volt Péter, Pál napja, és a hagyományok szerint ilyenkor kezdődik az aratás. Ám az idén késik a természet, így még tegnap, hétfőn kalászos gabonafajta­­bemutatóra és tanácskozásra gyülekeztek Békés és Csong­­rád megye mezőgazdasági szakemberei. A Vetőmagter­meltető és -Értékesítő Vál­lalat fürjesi fajtakísérleti ál­lomásán Gubacsi László, a vállalat dél-magyarországi területi központjának igaz­gatója nyitotta meg a ta­nácskozást. Ezt követően dr. Somssich István, a vetőmagvállalat központjának igazgatóhelyet­tese „Újszerű irányelvek a gabonatermesztésben” cím­mel tartott előadást. Többek között elmondotta, az elkö­vetkező években változik hazánkban a növénytermesz­tés szerkezete. Emelkedik az őszi árpa és a kukorica ve­tésterülete, míg a búzáé mintegy 90 ezer hektárral csökken. A továbbiakban részletesen szólt a búza, őszi árpa, tavaszi árpa faj­tákról, a Triticale és a Du­­rumbúza-termesztés sajátos­ságairól. Dr. Jolánkai Márton, az MTA martonvásári kutató­­intézetének osztályvezetője a nemesítés helyzetéről be­szélt. Napjainkban felgyor­sult a fajtaváltás, a hazai in­tézetek igyekeznek kielégí­teni a termelői igényeket. A jelenleg hazánkban termesz­tett 21 búzafajta közül 14-et itthon állítottak elő a kuta­tók. A továbbiakban arról beszélt, hogy javítani kell a minőséget, s változtatni kell a növényvédelmi technoló­giákon is. Dr. Czirák László, a NO­­MI tudományos főmunkatár­sa a fajtaellátottság helyze­téről adott tájékoztatást. Je­lenleg kísérletben több mint 150 búzafajtával foglalkoz­nak az ország különböző he­lyein lévő fajtakísérleti ál­lomásokon. Nagy Árpád, a Gabona Tröszt osztályveze­tője beszámolt arról, hogy az elmúlt 15 évben évről­­évre romlott a búzák minő­sége. A jövőben ha meg akarunk felelni a nemzetkö­zi elvárásoknak, szükség lesz a javító hatású, kiváló mi­nőségű búzák termesztésére. Ezt követően a résztvevők megtekintették a fajtakísér­leti állomás kisparcellás ga­bonafajtáit. Jól érzékelhető volt az egyes állományok fagytűrő képessége, a kór­okozókkal szembeni rezisz­tenciája és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képessé­ge. V. L.

Next