Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

BÉKÉS MEGYEI­­ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LEPIO 1988. JÚNIUS 1., SZERDA Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! Országgyűlési bizottságok a műszaki fejlesztésről Az Országgyűlés terv- és költségvetési, ipari, vala­mint kulturális bizottsága — Bognár József elnökleté­vel — együttes ülést tartott kedden az MTESZ székházá­ban. A résztvevők a hazai műszaki fejlesztés helyzetét és feladatait vitatták meg. A testületek elé terjesztett írásos beszámoló szerint je­lentős veszélyeket rejt ma­gában Magyarország világ­­gazdasági pozíciójának gyen­gülése, a gyors ütemű mű­szaki fejlődés fő folyamatai­tól,­­az új műszaki kultúrá­tól való leszakadás erősödő tendenciája. Fokozott erőfe­szítések szükségesek a struktúra átalakításának­ gyorsítására, a versenyké­pesség javítására. Követke­zetesen kell törekedni a má­sutt elért új tudományos és műszaki eredmények átvéte­lére és gyors hasznosítására. Az új műszaki eredmények létrehozásában meghatározó szerep hárul a műszaki ér­telmiségre. A gazdaság mű­szaki fejlődése megköveteli a gazdaságpolitika és a mű­szaki fejlesztéspolitika fo­lyamatos ötvözését és a mű­szaki fejlesztés érdekeinek érvényre juttatását a gaz­dasági eszközrendszerben. Az előterjesztéshez Tété­nyi Pál, az OMFB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a kedvezőtlen folyamatok megfordítása, a fejlett műszaki színvonalhoz való közeledés sokrétű prob­léma. Igen nagy szükség lenne a kutatómunka felté­teleinek lényeges javítására, a központi, a banki és az egyéb finanszírozási formák, valamint az innovációs fej­lesztések jobb összehango­lására, a műszaki értelmiség alkotó munkájának fokozott elismerésére. Mint mondot­ta: fontos lenne, hogy az Országgyűlés­ az eddiginél jelentősebb szerepet vállal­jon a gyorsabb ütemű mű­szaki fejlődés feltételeinek megteremtésében. A vitában tizenhatan fej­tették ki véleményüket. Nagybánhegyes: Dicséret a tartósan kiemelkedő munkáért A 80-as évek első felében mintha megszakadt volna a magas színvonalú szövetke­zeti munkáért Nagybánhe­­gyesre jutó elismerés folya­mata. Addig, szinte zsinór­ban kilenc alkalommal ér­demelték ki a Kiváló Szö­vetkezeti Gazdaság címet, azóta pedig egyszer sem. Az 1987. évi gazdálkodás során nyereségüket az előző évi­hez képest 62 százalékkal növelték, valamivel­­ több mint 80 millióról 51 milliót könyvelhettek el, s ezzel az igen kimagasló és folyama­tos teljesítménnyel a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a TOT elnökének csak a dicséretét kaphatták meg. — Nagy szó, és nagy elis­merés az 19­­7. évi munká­ért a dicséret — mondotta ünnepi köszöntőjében Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titká­ra. — A jól, az igen tekin­télyes nyereséggel gazdálko­dó szövetkezetek közül csak a legjobbaknak adódott a bánhegyesieknek juttatott­­ elismerésből. De így van rendjén, mert így van érté­ke a kiváló címnek és az okleveleknek — majd így folytatta: — Nagy érdeklődéssel hallgattam Horváth Endre tsz-elnök előadását azokról az erőfeszítésekről, melyeket a Zalka Tsz tagsága tett az eredményesen működő gaz­daságért 1987-ben. Az ér­dekeltség további kiterjesz­tésével — ahogyan fogalma­zott — újabb tartalékokat tártak fel a termeléssel ösz­­szefüggő gondjaik megoldá­sához. Nagyra értékelhetők a költségek csökkentésére ho­zott intézkedéseik. Ezek egyik évről a másikra — csak a műszaki főágazat te­rületén — négymillió forint­tal javították eredményes­ségüket. Bizonyosan itt is, és más területeken is, még je­lentősek a tartalékaik. Való­színű, hogy az érdekeltség növelésével, a vállalkozói szemlélet erősödésével, a kü­lönböző tulajdonformák tö­kéletesebb együttműködésé­vel eredménysorozatukat to­vább folytatják. Ezt követően átadta a szövetkezet elnökének a jó, az igen eredményes munká­val kiérdemelt Dicsérő ok­levelet, majd az ünnepélyes küldöttgyűlés kitüntetések átadásával folytatódott, és Czibula János elnökhelyet­tes zárszavával fejeződött be. D. K. A Békés Megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság az idei szezon­ban is megteremtette a sétahajózás feltételeit a Körösökön. A korábbi vízibuszt egy csen­desebb, kényelmesebb hajóra cserélték, amelyet hároméves szerződés alapján bérelnek a SZOT sétahajózási központjától. A hajót május 31-én, tegnap délelőtt mutatta be a gazda­sági társaság az idegenforgalmi szakembereknek Fotó: veress Erzsi Szövetkezeti export Az ipari szövetkezetek az idén is lendületesen növe­lik exportjukat. A hagyomá­nyos formában működő szö­vetkezetek konvertibilis ex­portja az év első négy hó­napjában forintban mérve 42,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. S bár ebben szerepet ját­szott a forint árfolyamvál­tozása is, a 640 millió fo­rintos exporttöbblet nagy ré­széhez az ipari szövetkeze­tek értékesebb termékek el­adásával jutottak. Az átla­got meghaladó volt a növe­kedés a szövetkezeti vegy­iparban. Kiemelkedő ered­ményeket értek el Békés, Tolna és Szabolcs megye szövetkezetei, és külön em­lítést érdemel a kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet lendületes exportnövekedé­se. Sok szövetkezet folytat biztató tárgyalásokat nyuga­ti partnerekkel vegyes vál­lalat alapításáról. Nemrég indította tevékenységét Fer­tődön a FERBAU Kft., amely a Fertődi Építőipari Szövet­kezet és a dán partnerek részvételével tetőtéri abla­kok közös magyarországi gyártására vállalkozott. A tatai­ Kemobil Szövetkezet osztrák partnerével mosó­szerek gyártására alapított vegyes vállalatot. Az elmúlt napokban kezdte meg mű­ködését texasi székhellyel a magyar CompuDrup Műsza­ki Fejlesztő­ Kisszövetkezet és az amerikai Kaiser Re­search Inc. Ezekre az iskolafüzetekre már a következő tanévben lesz szükség. Felvételünk Békéscsabán, a Szabadság téri papír­boltban készült Fotó: Gál Edit A Piértnél már az új tanévre készülnek Miközben a kisdiákok a VAKÁCIÓ betűit „fogyaszt­ják”, egyre türelmetlenebbül számolgatva, hány nap van még hátra ebből a tanévből, a kereskedelem már az 1988—89. iskolaszezonra ké­szül. A Piért Kereskedelmi Vállalat dél-magyarországi kirendeltségének telekgeren­­dási lerakata — az itteni hatalmas raktárak az egész megyét ellátják papír-író­szer árukkal, taneszközök­kel — tegnap Békéscsabán tartotta meg árutájékoztató­ját. A kereskedelmi vállalatok, kiskereskedelmi egységek vezetői kaptak meghívást erre a szokásos tájékoztató-­­ ra, ahol Kovács Pál lerakat­­vezető mondta el, milyen mértékben tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Mindenekelőtt ismertette az új iskolaszezon akcióit, az elővásárlási akciót, amely­nek lényege, hogy a saját, illetve a közös boltokban — megyénkben három helyen, Békéscsabán, Gyomaendrő­­dön és Mezőberényben — 20­1 forint értékű vásárlás után sorsjegyet kap a vevő, és boltonként egy számító­gép a nyeremény. A ,,Miért az iskoláért” akcióban me­gyénkből a tarhosi nevelő­­otthon leendő első osztályo­sai kapnak ingyen tanfel­szerelést, táskákat, tolltartó­kat, füzeteket, ajánlott tan­szereket — ezeket június 6- án adja át a lerakat. A har­madik akció lényegében egy partneri kedvezmény, ame­lyet azok a vállalatok, efé­szek kaphatnak meg, ame­lyek június 30-ig átveszik az iskola­szezoncikkeket, és azt nyolc, úgynevezett banki na­pon belül ki is fizetik. S vé­gül a negyedik hagyományos akció: az iskolatanszer-vá­­sár, amely július 25. és au­gusztus 6. között lesz, ami­­koris a közös és saját Piért-Folytatás a 3. oldalon) Új munkahelyek megyénkben Pályáztak — nyertek Mint arról a közelmúltban lapunkban beszámoltunk, a munkahelyteremtő beruházásokra kiírt pályázaton az első elbírálás alkalmával megyénkből három vállalat, szövetkezet kapott központi anyagi juttatást. Két házi­ipari szövetkezetben — a gyulaiban és az orosháziban — érdeklődtünk arról, hogy pályázatukban milyen mun­kahelyteremtő megoldásokra vállalkoztak, s most, a po­zitív válasz után, hogyan valósítják meg elképzelései­ket. " A gyulaiak tavaly au­gusztusban értesültek erről a lehetőségről, s mivel a sar­­kadi részlegüket minden­képpen bővíteni akarták, úgy gondolták, ők is pá­lyáznak. Arra vállalkoztak, hogy ötvennel növelik a létszámu­kat. Új munkatársaik fele a telepen dolgozik majd — nagy részük a varrodában, öten kézzel rongy- és gyap­­júszőnyeget szőnek —, a töb­biek otthonukban, bedolgo­zóként. Sarkadon, illetve a település környékén jelentős munkaerő-kínálat van, így kölcsönösen előnyös üzletet kötöttek azzal­, hogy üzemü­ket egy emeleti rész ráépí­tésével bővítik. Munkahely­hez, kereseti lehetőséghez juttatnak ötven embert, egy­úttal a szövetkezet termelési értékét 10 millió forinttal növelik. Az ellentmondása ennek az elképzelésnek az, hogy míg az új részleg működé­sének megindításához bőven lesz jelentkező, addig a gyulai központi telepen munkaerőgondokkal küszkö­dik a szövetkezet. Mégsem oldható meg azonban a probléma azzal, hogy a kör­nyékről beutaznak a dolgo­zók, mivel ezek az emberek nem vállalják az ingázást. A tervek szerint az épít­kezés július elsején kezdő­dik, 1989. március elsején lesz a műszaki átadás. A be­ruházás várhatóan majdnem 10 millió forintba kerül, en­nek az összegnek több mint a felét a szövetkezet gazdál­­kodta ki, a különbözetet — 2,4 millió forint kedvező kamatú kölcsönt, 1,6 millió forint vissza nem térítendő juttatást — az Állami Fej­lesztési Intézet juttatja ré­szükre pályázatuk alapján. Az Orosházi Háziipari Szövetkezet hasonló gondok­kal küzd, mint a gyulaiak. Az egyik legkisebb, oroshá­zi részlegükben — a viasz­öntőben — kevés a dolgozó, ugyanakkor Gádoroson 250 embernek nincs állandó munkaviszonya, továbbá több mint ezren naponta in­gázásra kényszerülnek. A viaszöntő üzem beru­házását jelentősen olcsóbbá teszi az, hogy az Orosházi Vas-Műanyag Ipari Kisszö­vetkezetnek — amelynek egyébként a háziipari szö­vetkezet bérmunkában ké­szíti a viaszöntvényeket —, Gádoroson van egy haszná­laton kívüli telepe, s gyakor­latilag csak ezt kell rendbe tenni ahhoz, hogy megindul­hasson a termelés. A beru­házás költsége várhatóan 1,3 millió forint lesz, s a pá­lyázatban 800 ezer forint tá­mogatást kértek. A pénzt vissza nem térítendő juttatás formájában kapják meg. Ha az összeget időben folyósít­ják számukra, a jövő év elejétől kezdődhet a munka, április elsejétől pedig már teljes kapacitással dolgoz­hatnak. Az orosházi telepen eddig 8-10-en foglalkoztak viaszöntéssel, a gádorosi üzem beindításával további 30 ember jut munkahelyhez. Ez — ha nem is jelentős mértékben —, de enyhíti a térség foglalkoztatási ,feszült­ségeit, másrészt a szövetke­zet termelési értéke is meg­nő. B. Cs.

Next