Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
BÉKÉS MEGYEI 1988. NOVEMBER 1., KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. " Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOT elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület november 4-re, péntekre öszszehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal, szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szakszervezetek háromnaposra tervezett országos értekezletének időpontjául az elnökség december 24-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági tervjavaslatban foglaltak várható hatásait a dolgozók életszínvonalára. Megállapította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kormányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseiben. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kompenzálására tett szakszervezeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalékú emelése éppen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra többféle lehetőség is kínálkozik, abszolút összegben — a korábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változtatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létminimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. Egytestületes pártbizottság alakult Szarvason Megújuló munkamódszer és stílus A Szarvasi Városi Pártbizottság ez év júliusában levélben kereste meg tagjait, a közvetlen irányítású pártszerveket, alapszervezeteket, írják, mondják el javaslataikat a helyi pártélet korszerűsítésével, megújulásával kapcsolatban. Szenvedélyes, sokoldalú, elkötelezett vitáikat követően augusztus 24- én kibővített pártbizottsági ülés foglalt állást amellett, dolgozzák ki a végrehajtó bizottság nélküli egytestűsé,tes pártmunka feltételeit és munkamódszereit. Elbeszélgettek a pártbizottsági tagokkal, vállalják-e a megváltozott körülmények közötti megnövekedett felelősségű munkát. Hatan kérték felmentésüket a testületi tagságból. A pártbizottsági tagok munkahelyi vagy területi alapszervezetétől is megkérdezték, mennyire elégedettek pártbizottsági képviseletükkel. A felsőbb pártszervek a szarvasiak kérésére kísérleti jelleggel engedélyezték a XIV. kongresszusig az egytestületes formára való áttérést. A pártbizottság augusztusban úgy ítélte meg, hogy a városban nem indokolt pártértekezlet öszszehívása. Azóta viszont ellenkező információk is érkeztek a testülethez. A párttagságot foglalkoztató kérdésekről tegnap, október 31-én tárgyaltak. Vitábra bocsátották, legyen-e vagy sem Szarvason pártértekezlet.A kibővített pártbizottsági ülésen dr. Sonkoly János, a városi pártbizottság első titkára irányította a vitát, amelyen a város és a területhez tartozó községek 40 pártszervének, közel 2200 párttagnak a véleményét tolmácsolták a párttitkárok. Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei titkára, valamint a többi meghívott ezen az értekezleten sokféle és sokoldalú eszmefuttatást hallgatott végig. A számos hozzászóló véleményét összesítve összeszámolták az alapszervezetekben a pártértekezlet mellett és ellene szavazókat, valamint a tartózkodókat. Megközelítőleg 30—70 százalékos aránykülönbség alakul ki a pártértekezlet megtartása mellett, illetve ellen. Mindkét véleményt váltlók gondolatai azonban sugallták, hogy a nemrégiben megválasztott pártvezetést képesnek érzik a pártélet megújítására. A kisebbségi véleményeket, amelyek az értekezlet megtartását javasolták, sem szabad figyelmen kívül hagynunk — mondta dr. Sonkoly János. A pártértekezlet mellett érvelők kifogásolták, hogy a tagság a pártbizottság összetételét és munkáját kevéssé ismeri. Sokan összekeverik a függetlenített apparátust a pártbizottsággal. Számos városfejlesztési és várospolitikai kérdés tisztázásra vár. Az ellenzék véleménye szerint öt hónappal az országos pártértekezlet után ne újabb értekezletekkel kössék le energiáikat, hanem a megújult összetételű helyi pártvezetés korszerűsítő programja alapján dolgozzanak. Nincs értelme, nem megfelelően előkészített, elhamarkodott értekezletet összehívni, újabb programot kidolgozni, amikor hamarosan elérkezik a XIV. pártkongresszus ideje. A városi pártbizottság a véleményeket összegző első titkár által előterjesztett javaslatot fogadta el, s ez a következő: a városi pártbizottság az augusztus 24-i döntése allapján, folytatja az való áttérést, ehhez kéri a tagság támogatását. Nem hívja össze a városi pártértekezletet, viszont programjában felgyorsítja a tartalmi, szervezeti és a személyi változásokat. A javaslatot mindössze egy tartózkodással egyhangúlag fogadta el a testület. Egy hónapja juttatták az alapszervezetekhez a vitaanyagot, amely a Szarvasi Városi Pártbizottság munkájunak, munkamódszerének, munkastílusának fejlesztésére vonatkozik. Az egytestületes, végrehajtó bizottság nélkül működő pártbizottság megalakul Szarvason. Ez közvetlenül irányító politikai testület lesz, amelynek tisztázták feladatait, hatáskörét, döntési mechanizmusát és összetételét. Munkáját állandó munkabizottságok és szakmai csoportok segítik. Alapelvük, hogy az alapszervezetekben dolgozó párttagok véleményét minél hamarabb hasznosíthassa a testület,, de a pártbizottság tevékenységével is tisztában legyen a ■tagság. Folyamatos legyen a tanácsi testület és a városi pártbizottság információcseréje. A tanácsi önállóság megtartása mellett a pártbizottság munkájában az elvi politikai irányítás a fő célok és elvi követelmények megjelölését jelenti. A testület a vitaanyagot kisebb módosításokkal és az alternatív javaslatok különkülön megszavaztatásával elfogadta. Ezt követően felmentette a végrehajtó bizottság tagjait, majd kijelölte azokat a pártszervezeteket, amelyek a pártbizottságba delegálhatnak tagokat a lemondók és hiányzók pótlására. A testület végezetül elfogadta három hónapra a munkatervét. Bede Zsóka Bizottságának egytestületes munkája Átalakulóban a mezőgazdasági integrációs szervezetek Az élelmiszergazdaságban jövőre várhatóan mintegy ezer, együttműködő szervezet alakul át, választ a jelenlegitől korszerűbb működési formát. Egy részük — az új társasági törvény szellemében — átlép a jogi személyiségű gazdálkodó egységek közé, vagyis az egyszerű gazdasági társaságból közös vállalatot, korlátolt felelősségű társaságot (kft-t), vagy részvénytársaságot alapít. Olyan formációt választanak, amelyben az anyagi eszközök a korábbinál jobban hasznosulnak, a befektetett tőke jelentős osztalékot, nyereséget hozhat. Az újjáalakuló szervezetek, amelyek mezőgazdasági termelésre, élelmiszer-feldolgozásra, illetve szolgáltatásra egyaránt vállalkoznak, a tömegtermelés mellett a termékek minőségének javításában is érdekeltebbé válnak. A MÉM területén több mint 1100 együttműködő szervezet jött létre az elmúlt évtizedekben, köztük több mint 60 termelési rendszer, valamint számos agráripari egyesülés, közös vállalat, gazdasági társaság. Hozzávetőleg egyharmaduk élelmiszerfeldolgozásra vállalkozott, a többi ipari, építőipari, illetve szolgáltató tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság. Ezek jelentős részét a különféle tulajdonformával működő állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdaságok, ipari üzemek és szövetkezetek közösen alapították. Együttműködésük a legutóbbi felmérés szerint összességében eredményes. A jövőben kialakuló, illetve átalakuló új gazdasági szervezetek működésére az eddiginél is inkább a vertikális integráció lesz a jellemző. A mezőgazdasági üzemek részvénytársaságaiban, közös vállalataiban a résztvevők — tagsági viszonyuk révén — egy szervezeten belül vállalkoznak a mezőgazdasági alaptevékenységre, feldolgozásra és értékesítésre. Alakulóban van máris több olyan gazdasági társaság, amelynek kutató-fejlesztő intézet, termelő vállalat, feldolgozó, illetve értékesítő cég is résztvevője. Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál és sírboltjánál Az 1918-as polgári demokratikus — őszirózsás — forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál és sírboltjánál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte Károlyi Mihály életútját, majd így folytatta: — A magyar október igazi népforradalom volt, tömegerejét a szervezett munkások és fellázadt katonák alkották, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül megdöntötték a korhadt régi rendszert. Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanács tagjaiból. — E forradalom több történelmi feladatot is megoldott. Mint nemzeti forradalom, győzelmes volt, hiszen elérte, amiért a magyarság évszázadok óta, elmondhatatlan áldozatok árán sikertelenül harcolt. Elérte az Ausztriától való különválást, a Habsburgok végleges trónifosztását, Magyarország függetlenségét, a köztársaságot. A magyar, október az ország történetében először teremtette meg a demokratikus Magyarországot. Megvalósult a gyülekezési, szervezkedési, szólás- és sajtószabadság, az első igazán demokratikus választójogi reform, a nőkre is kiterjedő általános választójog. Az első magyar népköztársaság kormánya földreformot is kidolgozott; ennek során Károlyi Mihály saját birtokán 34 ezer holdat osztott fel a földnélküli parasztok között. Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szociáldemokráciára építette politikáját. Azt a nézetet hirdette, hogy ha teljesen radikális forradalmi kormány alakul, amely földet oszt és szocialista államot teremt, ez a nemzeti kisebbségekre is nagyobb vonzerőt gyakorolhat, mint a szomszéd országok nemzeti propagandája. Már ekkor elkezdődött az „átsimulás” a szocialista ahogy akkor mondták: szociális — forradalomba, amely 1919. március 21-én ezért is győzhetett vértelenül. Károlyi Mihály nagy érdeme, hogy politikájával mindkét forradalom vértelenségét segítette, ami — meglehet, kétszer is — polgárháborútól mentette meg az országot. — Már ő is feltette azt a kérdést, amit manapság anynyit hallunk: mi lesz Magyarországgal a jövőben ? Válaszát nemcsak elfogadhatjuk, de erőt és hitet meríthetünk belőle a mi mai küzdelmeinkhez: „Európában és a világon másképp fog megvalósulni a szocializmus, mint ahogy azt a XIX. századi forradalmárok elképzelték, de mindenképpen be fog következni ., Az első Magyar Népköztársaság elnökének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára (képünkön),, az Országgyűlés nevében Stadinger István és Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István főtitkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képviselői. A megemlékezés virágait elhelyezték a fővárosi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokratikus forradalomra és Károlyi Mihályra emlékezve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Megnyílt a Sárréti Népfőiskola „A Péter András Gimnázium kezdettől fogva természetes kötelességének érezte, hogy a Sárrét vidékén a dán népfőiskolák mintájára egy magyar szellemű népfőiskola megszervezésével próbálkozzék. Sajnos, ennek a feladatának a megvalósításához sem tudott korábban hozzáfogni (anyagiak hiánya miatt)... Szeghalom ennek az elhanyagolt, nagy magyar vidéknek, a Sárrétnek a középpontja, elsőrendűen alkalmas nemcsak egy gimnázium, hanem egy népfőiskola megszervezésére is” — olvashatjuk Nagy Miklós igazgatótól, a szeghalmi gimnázium 1941/42. tanévről szóló évkönyvében, de akár a most nyíló Sárréti Népfőiskoláról is írhatta volna. A népfőiskola megnyitó ünnepségére tegnap este 6 órakor került sor Szeghalmon, a városi művelődési központ tanácskozótermében. Vígh Györgyné, a művelődési központ igazgatója köszöntötte az érdeklődők népes táborát és a vendégeket, köztük dr. Becsei Józsefet, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettesét, a földrajztudományok kandidátusát. A bevezető után sor került a jövő év márciusáig tartó előadás-sorozatból az elsőre, amelyet dr. Becsei József tartott Szeghalom településföldrajza címen. — ml —