Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139 Véradó Vassék Szeghalom. Vass Gábor és gyermekei, az ifjabb Gábor, Imre és Ibolya eddig együttesen már kilencvenhét alkalommal adtak térítésmentesen vért rászoruló embertársaiknak. Mivel az idősebb Vass Gáboron kívül a többiek ma is aktív véradók, hamarosan eléri a Vass család a százas számot. Gratulálunk és további jó egészséget kívánunk! Gondozottak nyaralása Okány. — A helyi elmeszociális otthon gondozottjai és az ápolók közül ötvenen július 21—28-a között Balatonszepezden nyaralnak. A kedvezményes árú üdülés nagy élmény lesz az otthon lakói részére. Testületi búza Ecsegfalva. — Beérett és levágásra került az önkormányzat által művelt földterületen a búza és az árpa. A learatott gabonát azonnal értékesítik is, szolid nyereséget produkálva az önkormányzatnak. Alakul a piknik műsora Vésztő. — Lassan véglegessé válik az augusztus 20-ai csoktmonostori Sárréti piknik műsora. Az egész napos rendezvény gyerekműsorral indul délelőtt, majd folklór-egyveleg után a Fúvósfesztiválra kerül sor. Az esti műsorban fellép többek között Bródy János, Dinnyés József és több ismert zenekar. Nem marad el a tavaly már nagy sikert aratott tűzijáték sem. Két igazgatójelölt Körösnagyharsány. — Két jelölt nyújtotta be pályázatát a iskolaigazgatói posztra, akik közül a képviselő-testület még ebben a hónapban választ. Családi csereüdültetés Körösladány. — Július 15— 22-e között tizenhét helyi gyerek utazott a testvérfaluba, az erdélyi Kalotaszentkirályra nyaralni. A kalotaiak 26-ától húsz fővel viszonozzák a vendégeskedést. Mindkét alkalommal családok látják vendégül a külföldi gyerekeket. A fotókat Czebe Sándorné készítette A körösújfalui polgármesteri hivatal épülete SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE A közelmúltban a Szeghalom környéki Szuperinfóban szokatlan hirdetés jelent meg. Ebben a Szellemi Kaszinó, röviden Szeka adott hírt átszerveződéséről, elképzeléseiről. Néhány sor ebből: „Célunk a város megítélésének javítása, a ma oly siralmas helyzetű szellemi műhelyek létfeltételeinek javítása, hagyományteremtő, az itt élők kikapcsolódását segítő rendezvények szervezése, s ezen keresztül a vidék imázsának formálása.” A Szeka alapítói zömmel helyi és környékbeli vállalkozók, név szerint Blaskó Pál, Balogh László, Berke József, Demecs István, Layer István, Kovács Zsolt, Ladányi László, Mészáros Ferenc, Rith Norbert. Közülük most kettővel, Blaskó Pállal és Ladányi Lászlóval beszélgetünk eddigi tevékenységükről, terveikről. „ Már három sikeres rendezvény van mögöttünk, tehát van mire alapoznunk. Kezdődött a Ladányi cukrászda kerthelyiségének avatása alkalmából rendezett műsorral, ahol a helyi amatőr csoportokon kívül a bolíviai Otavi zenekar is fellépett, majd nemrégen a békéscsabai kebelbarátok szerepeltek ugyanitt. Két hete a református parókia mellett az általunk kialakított Bogdán Lajos parkban az első Sárréti Dalnoktalálkozót rendeztük meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy sokan segítik munkánkat a város lakói közül, akiknek ezúton köszönünk meg mindent. A Szeka a bejegyzési formaságok után kulturális egyesületként kíván működni, teljesen politikamentesen, ám lehetőség szerint túllépve Szeghalom határain. További elképzeléseinkben még több rendezvény szerepel, részben a Ladányi cukrászdára, részben a Bogdán Lajos parkra alapozva. Programjainkkal egy-egy réteget kívánunk megcélozni, a legifjabbaktól az idősebbekig. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy az egyesület gazdálkodása rövid távon nem lesz nyereséges, mégis úgy érezzük, valakiknek meg kell kezdeni azt az utat, melynek révén a Sárrét szellemi, kulturális felemelkedése megkezdődik. Ha mi ehhez a magunk csekély erejéből hozzá tudunk járulni, már nem volt eredménytelen a munkánk” — fejezték be mondandójukat a Szeka képviselői. Cél a szellemi műhelyek létfeltételeinek javítása Az első sikeres rendezvény, a Sárréti Dalnoktalálkozó egyik fellépője, Bihari Kocsis Csaba Ismeretlen H. Kiss Ferenc 1903. decemberében látta meg a napvilágot Szeghalmon. Élete úgy kezdődött, mint bármely földműves, gazdálkodó család sarjának. Keményen dolgozott 27 kateszteri holdnyi szikes földjén, hogy a betevő falatot előteremthesse szeretteinek. Szeghalom község politikai közéletébe a harmincas évek második felében kapcsolódott be, történetesen a Tildy— Temesvári választások idejében. 1942-ben, mint azt az akkori községi elöljáróságról készített tabló is bizonyítja, már a községi vezetés tagja. Ekkor a földművelés és a szociális ügyek tartoztak hozzá. Emberi, közéleti életét két dolog jellemezte leginkább: igyekezett magánemberként politikamentesen élni, bárkihez így közeledni, de a közéletben szinte örök ellenzékiként lépett fel. Például szimpatizált a kisgazdákkal, mint haladó mozgalommal, a nyilas eszméket mélységesen elítélte, de ezzel együtt minden erőszakos, diktatórikus törekvést is. Ennek következtében előbb „piszkos nagyjaink kommunistának”, később „piszkos kuláknak” titulálták. 1944 után mint gazdálkodó próbált megélni, a politikai hadszínterektől távol tartotta magát, pedig olyan személyek kérték ki véleményét, mint Veres Péter író-politikus vagy a szinte földijének számító Hegyesi János. Emberi megpróbáltatásai — annak ellenére, hogy az új társadalomban például tsz-alapítóként részt vett — legtöbb sorstársához hasonlóan a Rákosi-uralom idején kezdődtek. 1956 szeghalmi eseményei éppen gazdai teendői során érték el. Egyik szomszédjánál disznótorban volt, amikor a község kommunista vezetői megkeresték, tájékoztatva arról, hogy a vasutasok tüntetést szerveznek. Kérésükre, velük karöltve vett részt a piactéri (mai Szabadság tér) népgyűlésen, ahol a tömeg kikiáltotta a Forradalmi Tanács elnökének. Mint egyenes, őszinte ember sok atrocitást sikerült pozíciója révén megelőznie. Például egyik korábbi „ellenlábasának” elősegítette biztonságos távozását, aki ezért később „hálából” félholtra verette. A szovjet csapatok bevonulásával községvezetői megbízása véget ért. Furcsa módon a távolról jött karhatalmi megbízottak emberibb módon bántak vele, mint akikkel októberben kérésükre kénytelen volt együtt vonulni a tömeggel. 1956-ot követően — Kistarcsa után — politikai megbélyegzettként emberi megalázásoknak volt kitéve, mely meghurcolások még évek múlva sem engedték őt és családját visszatérni a megszokott emberi életbe. Lelkileg meggyötörve, keserű tapasztalatokkal 1972-ben hunyt el. Szeghalom képviselő-testülete — megkésett jóvátétel gyanánt— 1993. július 12-én a város díszpolgárává választotta. Kele József Szelek szárnyánsiklik a rönkhajó Elkészült a szeghalmi Fáy utcai óvodások új kedvence, az összefogással megvalósított rönkhajó • • 1993. július 26., hétfő Önmérséklet A minap az egyik képviselő-testületi ülésen napirend előtt felolvasták Boross Péter belügyminiszter levelét, amelyben önmérsékletre szólítja fel az önkormányzatokat, ne indítsanak _________ olyan beruházásokat, amelyek anyagi kihatása a következő testületre nézve hátrányos helyzetet jelentene. Ez idáig rendben is lenne, csakhogy... A legtöbb térségbeli település lassan az ellehetetlenülés szélére kerül, gyakorlatilag szinte semmi fejlesztési forrásuk nincs. A probléma nem is újkeletű, évek óta hasonló a helyzet. Önerőből nemigen tudnak beruházni, a központi pénzek pedig jócskán elapadtak. Véleményem szerint ennek a felhívásnak nem lesz nehéz eleget tenni, hiszen ha úgysincs miből, akkor könnyű lesz ellenállni a kísértésnek. Az persze már egy más kérdés, akkor mikor is lehet a régóta halogatott, főleg kulturális jellegű beruházásokat megvalósítani. Lesz-e zeneiskola Szeghalmon, rendbe lehet-e hozni a művelődési házat Füzesgyarmaton és még sorolhatnám a megoldásra váró feladatokat, de minek? Minden település ismeri saját gondját, bánatát. A helyzetet jól jellemzi az egyik önkormányzati képviselő találó megjegyzése, mely szerint olyan ez az önmérsékletre való felhívás, mint amikor a heréit lovat tiltják el az intenzív nemi élettől. Annyi mindenesetre látszott a képviselőkön, hogy komoly önmérsékletet kellett tanúsítaniuk, nehogy ilyen és ehhez hasonló, kissé illetlen megjegyzéssel illessék a levélben foglaltakat. 90 éves unitárius templom A közelmúltban ünnepelte Füzesgyarmat unitárius közössége templomépítésének kilencvenedik évfordulóját. A megemlékezést Balázsi László lelkész tartotta Mi van a pisztolytáskában? Dévaványa piaci hangulata sem különbözik az ország többi piacától, nyugalmát felkavarta a kötelező számlaadás bevezetése. A legtöbb kiskereskedő a munkanélküliségtől menekülve vágott bele a vállalkozásba és most újra reális a veszély, hogy ismét azzá válhatnak. A törvény, amelyet véleményük szerint betartani nem lehet, riadalmat, felháborodást és haragot váltott ki belőlük. Ehhez járul pluszként, hogy a piac rendezetlen, a nyitott árnyékszékből terjed a bűz, eső esetén a bokáig ér a sár. A piac rendezése csak terv maradt, noha a közel tízezres település igényeit főleg az óriásira duzzadt úgynevezett KGST-piac miatt már nem tudja kielégíteni. A bosszúságok betetőzéseként Dévaványán még egy furcsa jelenséggel is számolniuk kell az árusoknak. Az önkormányzat közterület-felügyelői rendőrruhában, pisztolytáskával az oldalukon feszítenek, idegesítve a piacozókat, mert nem tudni, van-e valami abban a pisztolytáskában. . K. Sz. Z. Üveges tej Szeghalomról A napokban jelentős eseményre került sor a Sárréti Tej Rt. szeghalmi üzemében. Megszületett a megállapodás, melynek értelmében egy osztrák céggel együttműködve ismét üvegben fogják forgalmazni a tejet. A literes, fél- és negyedliteres könnyű üvegek barna színűek, bennük a tej négy napig is eltartható lesz. A kupak műanyagból készül és szorosan illeszkedik az üveg szájára. Az üveges rendszer előnye, hogy környezetbarát, nem keletkezik a műanyag zacskóktól szennyeződés, ráadásul a tej nagyobb biztonsággal tárolható. Ami az árát illeti, a benne lévő tej ára azonos lesz a jelenlegiével, az üveg cserélhető lesz, tehát csak először kell a betétdíjat leróni érte. Ha minden az elképzelések szerint történik, októberben az üveges tejakció kezdetét veszi.