Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
1995. január 2., hétfő Egy mondatban Chile kapcsolatainak felújítására készül Kubával, s az előkészületeket már meg is kezdte ehhez. • A hatalomátadásról tárgyalt szombaton Burhanuddin Rabbani afgán elnök szövetségeseivel. • Zselju Zselev bolgár államfő újévi beszédében reményét fejezte ki, hogy a most kezdődő esztendő sokkal sikeresebb lesz a bolgárok számára, mint az előző volt. • Francois Mitterrand francia köztársasági elnök köszöntőjében megerősítette, hogy mandátuma lejártáig hivatalában kíván maradni. • Martti Ahtisaari finn államfő az európai béke és biztonság kérdéseire helyezte a hangsúlyt újévi beszédében. • Csiang Cö-min kínai államfő a fontos események évének nevezte a beköszöntő esztendőt. • Akihito japán császár a fél évszázada véget ért „legrettenetesebb háborúra” emlékeztetett a nemzethez intézett újévi üzenetében, s az áldozatok emlékét idézve kívánt békés új évet Japánnak és az egész világnak. • Az Észak-Koreával való „megbékélés és együttműködés” új korszakának megnyitását ígérte a nemzethez intézett újévi üzenetében Kim Jung Szam délkoreai elnök, hangoztatva egyszersmind, hogy Dél-Koreának „nincs vesztegetnivaló ideje globalizációs” törekvéseinek megvalósításában. • A kormányválság megoldásával kapcsolatos konzultációinak második fordulójában Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök — újévi köszöntője szerint — azt fogja megvizsgálni, hogy van-e lehetőség működőképes új kormány felállítására. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek NAGYVILÁG Körülzárták a csecsen elnöki palotát Moszkvai közlések szerint az orosz csapatok tegnap este, a sötétség beálltával átvették az ellenőrzést Groznij több kerülete és elővárosa felett, s a csecsen elnöki palotát is körülzárták. A város teljes megtisztítása feltehetően további öthat napot vesz igénybe. Dzsohar Dudajev testőreivel egy város környéki óvóhelyen tartózkodik. A kormány sajtószolgálatának közleménye szerint a térségbe előző nap visszatért Pavel Gracsov védelmi miniszter telefonon számolt be a grozniji eseményekről. Gracsov azt állította, hogy a csecsen fővárosban és annak környékén fokozatosan megszilárdul a helyzet. Groznij teljes belvárosát, több kerületét és elővárosát a hadsereg és a belügyi egységek teljes ellenőrzésük alá vonták. Az elnöki palota körül az orosz katonák tűzpárbajt vívnak a csecsen fegyveresekkel. A sötétség beálltával a központba újabb alakulatokat vezényeltek, a csecsen csoportok azonban több negyedben is ellenállást tanúsítanak. A forrás szerint sikerült lehallgatni Dudajev és híveinek rádióbeszélgetését, amelyben a csecsen elnök állítólag parancsot adott: kobozzák el a lakosság kezén lévő fegyvert és lőszert, az ellenállókat pedig lőjék agyon. Az orosz kormány egyben vegyi fegyverek bevetésével vádolta meg a csecsen egységeket. Állításuk szerint távirányítású aknákat robbantanak fel az orosz csapatok által használt útvonalak mentén. Az aknákkal együtt klórtartalmú tartályok is felrobbannak, számos halálos áldozatot követelve a katonák között. A csecsenek ezenkívül ciánhidrogénsavat öntöttek szét az utak mentén, az orosz vegyvédelmi csapatoknak azonban sikerült közömbösíteni a veszélyes anyagot — tették hozzá Moszkvában. Az orosz csapatok és a csecsen védők között Groznij belvárosában fogynak a harcok. Az orosz tankok Argun település közelében a csecsen főváros felé haladnak Fotó: Reuter Argunból rakétákkal lövik a csecsen állásokat Fotó: Reuter Kelet-európai fiatalok a párizsi keresztény találkozón A közép- és kelet-európai volt szocialista országok ifjú hívei fontos szerepet vállalnak egy megbékélt Európa építésében — ezt tette nyilvánvalóvá a Taizéi Közösség tegnap Párizsban befejeződött 17. európai találkozója. A svájci Roger Schutz protestáns teológus által 1940-ben, az emberiség konfliktusainak keresztény szellemű megoldására alapított Taizéi Közösség találkozóján részt vett mintegy százezer fiatal fele az említett országokból érkezett: 48 ezer lengyel, 6200 baltikumi, 3000 horvát, 2200 magyar, 2200 szlovák, 2000 román, valamint 2500 cseh, orosz és ukrán fiatal vett részt a találkozón, ahol egész Európa és 54 Európán kívüli ország katolikus, protestáns, ortodox és anglikán keresztényei négy napon át együtt imádkoztak, elmélkedtek, és énekeltek. A 1 IIC / * A Economist Krta Erősödés a centrum rovására Míg a szélsőjobb csaknem minden nagy nyugat-európai országban meg van fékezve, van két hely, ahol kitörhet, és nagyobb befolyásra tehet szert: Ausztria és Olaszország. Az Osztrák Szabadságpártnak, amely 22,6 százalékot kapott az októberi választásokon, most van egy kis (talán növekvő) lehetősége a koalíciós kormányzásra, ha a középbal és középjobb pártok régóta tartó kormányzati együttműködése megszakad. A szélsőjobboldali Olasz Szociális Mozgalom (MSI), a márciusi választásokon 13,5 százalékot szerző Nemzeti Szövetség kulcstényezője már tagja Silvio Berlusconi koalíciójának, és felmérések szerint Gianfranco Fini MSI-vezér népszerűbb a miniszterelnöknél. A kérdés nem az, hogy e szélsőjobboldali pártok ereje most növekszik-e — egyértelműen növekszik —, hanem hogy mennyi bajt képesek okozni a jövőben. A válasz egyelőre nem világos. Egyfelől mind Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt, mint Fini, a (saját szóhasználatával) posztfasiszta MSI vezére megnyerő beszédű, negyvenes évei elején járó férfi, csinos öltönyben jár, és mondandója ésszerűen hangzik. Egyikük sem korporatista. Nincsenek lázas, messianisztikus látomásaik. Nem nagyszájúskodnak. Másfelől Haider élesen idegengyűlölő, és már többször is dicsérte Hitler foglalkoztatási politikáját. Ami pedig Finit illeti — bár azt mondja, el akarja temetni pártja múltját (annak eredete Mussolinihez nyúlik vissza), Alessandra, a Duce unokája, az MSI nápolyi parlamenti képviselője szerint „nagyapa is azt tenné, amit ő (Fini)”. A jelek szerint egyiküknek sincs vérében a demokrácia tisztelete. Az osztrák és olasz szélsőjobboldal sikere eszerint nem jelenti, hogy a faizmus belopódzik Európába. De azt talán igen, hogy a fősodrú jobboldal pártjainak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szélsőjobbot segítő keserű és gyanakvó hangulatra. Azt is jelentheti, hgy a fővonalhoz tartozó pártok jobban rájátszanak majd az idegengyűlöletre és más undok érzelmekre. Ez pedig azt jelentheti, hogy a szociáldemokrata és kereszténydemokrata európaiság háború utáni konszenzusa az ingerlékenyebb nemzetállamok szűkebb látókörű, kevésbé türelmes, kevésbé nyitott Európájának adhatja majd át a helyét. Újévkor van az első évfordulója a Chiapas állambeli zapatista lázadásnak. A zapatista Nemzeti Felszabadítási Hadsereg katonai parádéval emlékezett meg az évfordulórólFotó: Reuter Több mint hat ember halálát okozta a petárda robbanása a Manilától délre fekvő Calambában, miközben lerombolt egy piacot és egy bankot Fotó: Reuter „Hogy kimentsük a lakosságot egy bűnöző banda keze közül” Andrej Kozirev szerint a csecsenföldi válság nem etnikai konfliktus, még csak nem is a csecsen nép önrendelkezéséről szól, hanem a „törvényesség és a rend helyreállításáról, arról, hogy kimentsük a lakosságot egy bűnöző banda keze közül”. Az NBC amerikai televíziónak vasárnap adott nyilatkozatában az orosz külügyminiszter kijelentette: a konfliktust alapvetően az okozza, hogy a csecsen vezetés személyes hatalmának biztosítására mepróbált hasznot húzni a szovjet örökség lezárását követő átmenet bizonytalanságaiból. Hangoztatta, hogy kétségkívül szörnyű emberi tragédiáról, szokatlan helyzetről van szó, amely határozott politikai és katonai fellépést igényelt. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Borisz Jelcin továbbra is kézben tartja az ügyeket, a döntéseket ő hozza. Szerinte az elnöknek már nem volt más választása, mint elrendelni a katonai erő használatát. Egyéb témákat érintve aláhúzta: az Egyesült Államok és Oroszország nem fogja megengedni, hogy a hidegháború helyét a hidegbéke vegye át. Kifejtette, hogy a két ország együttműködésének és szövetségének a folyamata tulajdonképpen sínen van, csupán a kölcsönös alkalmazkodás jár keservekkel, a gyakorlati akadályok leküzdése pedig némileg hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy eredetileg gondolták. Utalt rá, hogy január közepén találkozik amerikai kollégájával, Warren Christopherrel, és megbeszélik közös dolgaikat. Az NBC műsorában nyilatkozó Anthony Lake amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó az utóbbi tárgykört érintve leszögezte, hogy az orosz ellenvetések dacára sincs szó a NATO kibővítésének lelassításáról. Véleménye szerint az oroszok részéről eleve félreértés történt, mert úgy hitték, hogy az Egyesült Államok fel akarja gyorsítani a folyamatot. — Beszéltünk velük, és tisztáztuk, hogy nincs módosulás elképzeléseinkben (a kiszélesítés ütemét illetően) — mondta. A főtanácsadó nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyszer esetleg Oroszország is a NATO tagjává válik. Megítélése szerint most a legfontosabb az, hogy mind rövid, mind hosszú távon kidolgozzák „Oroszország viszonyát a kibővülő atlanti szövetséggel”. Leszögezte, hogy a NATO kiszélesítésének a pályája lényegét tekintve már ki van jelölve, a folyamat elindult. — Véleményünk szerint a vonat megfelelő sebességgel halad, és nem áll szándékunkban megváltoztatni a célállomást, a NATO kibővítését — modta Anthony Lake. A csecsenföldi konfliktusról szólva kijelentette, hogy jóllehet az Egyesült Államok valóban támogatja Oroszország területi integritását, ennek ellenére az alkalmazott katonai módszerek komoly aggodalmat váltanak ki a washingtoni kormányzatból, mert úgy érzi, hogy jóval súlyosabb rombolással és emberi veszteségekkel járnak, mint kellene. — Kezdettől fogva azt sugalltuk Moszkvának, hogy igyekezzen minél gyorsabban, minél kevesebb civil áldozattal megoldást találni a válságra — közölte. Boszniát érintve a nemzetbiztonsági főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy szerinte a boszniai szerbek még nem győzték le katonailag a muzulmánokat. — Talán még azt sem lenne szabad mondanom, hogy „még nem”, hiszen a boszniai hadsereg az ország középső részén szilárd pozíciókkal rendelkezik. Túl korai volna leírni Boszniát... — fűzte hozzá. Megítélése szerint a szarajevói kormányhadsereg vereségéről szóló megállapításokat a bihaci helyzet komorsága váltotta ki. Álláspontjával ellentétbe került William Perry védelmi miniszterrel, aki november végén úgy ítélte meg, hogy a boszniai szerbek egyértelműen bizonyították katonai fölényüket, előretörésüket a muzulmánok katonai eszközzel már nem tudják megfordítani. Szállodatűz halottakkal Egyes hírek szerint négy, más források szerint öt ember vesztette életét szilveszteréjszakáján egy belgiumi szállodatűz következtében. Az ország középső részén lévő Antwerpen városának szállodájában tartott mulatságon ötszáz ember vett részt, s a katasztrófáról beszámoló AFP francia és a Reuter brit hírügynökség úgy tudja, hogy a gyertyalángtól kigyulladt a karácsonyfa. A tűz következtében legalább nyolcvanan, de nem kizárt, hogy százan sebesültek meg. Mivel Antwerpenben nem volt elegendő hely a kórházban, több sérültet helikopterrel szállítottak Brüsszelbe.