Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-08-31-09-01 / 203. szám

A hét témája: a nyugdíj­vita Senki sem tagadja, hogy a nyugdíjrend­szer mai problémái elsősorban a gazda­sági helyzetből fakadnak. (5. oldal) Mágori román­ melléklet I—VIII. oldal A nevük osztrák, a szívük magyar Emlékek a Wenckheim családról a szabadkígyósi kastélyban Kiállításoknak, emlékezések­nek ad helyet folyamatosan ezekben a hetekben a szabad­­kígyósi kastély. Az itt működő mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari szakképző intézet az idén 75 esztendős, s ebből az alka­lomból tárja ki kapuit, s fogadja a művészeket és a művészetek kedvelőit. Tegnap vadászati, ha­lászati, környezetvédelmi témá­jú képeket, fafaragásokat mutat­tak be, a kápolnában pedig a Wenckheim család „fájával”, címerével, történetével ismer­kedhettek az érdeklődők. A házigazda, dr. Komáromi Sándor igazgató az iskola és a grófi család históriájának egy­­egy jelentős állomására emléke­zett. A Wenckheimek — mond­ta —­ 1945-ben távoztak az or­szágból, az iskola pedig 8 hónap múlva lett a kastély kezelője, gazdája, s gondoskodásának kö­szönhető, hogy még mindig áll. (Folytatás a 3. oldalon) A családi címer előtt Wenckheim István (balról) és a helybéli Hankó József, aki a kiállítást összeállította a kastély kápolnájában fotó: i.f.Koczky Péter Mezőhegyesen és Gyulán megalakult a Libertás szervezete Sporttal, turizmussal Európáért Mezőhegyesen a József Attila Általános Művelődési Központ­ban tegnap mintegy 50 részt­vevővel megalakult a Libertás Sportegyesület első Békés me­gyei szervezete. Az alakuló ülé­sen jelen volt dr. Raffaele Gallus, az olasz szövetség kül­­kapcsolatokért felelős vezetője, valamint Csordás Istvánné, a megyei önkormányzat intéz­ményfelügyeleti osztályának vezetője. A megjelenteknek Csanádi István, a helyi középiskola igazgatója, testnevelő tanár mutatta be a római székhellyel működő sportszövetséget, il­letve annak tevékenységét. Mint mondotta, az 1945-ben alakult szervezet, melyet az olasz nemzeti olimpiai bizott­ság irányít, a sport és a turiz­mus révén kíván hozzájárulni az egységes Európa kialakulá­sához. (Folytatás a 3. oldalon) Cofinec-mérleg A franciaországi Cofinec S. A. — a hazai Kner és Petőfi Nyomda többségi tu­lajdonosának — első félévi árbevétele 336,5 millió fran­cia frank volt, ami 2,7 száza­lékos növekedést mutat 1995 azonos időszakához képest. A társaság tegnap közzé­tett gyorsjelentése szerint ebben az időszakban 2,1 mil­lió francia frank mérleg sze­rinti eredményt értek el. A gyorsjelentés szerint az első féléves eredményeket ked­vezőtlenül befolyásolta egyebek között a magyar GDP váratlan visszaesése, mivel a csomagolóanyago­kat gyártó céget érzékenyen érintette a fogyasztás vissza­esése és az ezzel járó­ meg­ferm­e­léscsökkenés. Hírek Tejipari bemutató. (1) Több tejipari vállalat közös standon mutatkozik be Gödöllőn az agusztus 30-án megnyílt OMÉK-on. A nagybánhegyesi Zalka Tej Rt., bár nem állandó kiállí­tással, de szeptember 5-én kóstolóval egybekötött ter­mékbemutatóval mutatkozik be a nagyközönségnek. Ek­kor első alkalommal kerül­nek bemutatásra a legújabb termékeik, a tubusos krém­sajt, krémvaj, illetve a Fradi Rudi és a Kaki Rudi. Kitüntetés: (r) Szabó Jánosnét, a szarvasi önkor­mányzat óvodai és gyermek­­élelmezési egysége veze­tőjét nyugdíjba vonulása al­kalmából „Pedagógus szol­gálatért” emlékéremmel tün­tette ki a kultuszminiszter. Az emlékérmet a minap tes­tületi ülésen, elismerő sza­vak kíséretében dr. Demeter László polgármester adta át a kitüntetettnek. Késik a busz. (1) A kardosi és a kondoros­i ön­­kormányzat nemrég úgy döntött, hogy a két település iskolafenntartó társulást hoz létre. Ennek értelmében a kardosi felső tagozatos diá­kok a kondorosi általános is­kolában kezdik az idei tan­évet. A gyerekek utaztatását megoldandó a kardosi ön­­kormányzat tizenhárommil­lió forint értékben iskola­busz-vásárlásra nyújtott be pályázatot a közoktatási mi­nisztériumhoz. Az utóbbi na­pokban többször is érdeklőd­tek a minisztérium illetéke­seinél, a pályázatuk eredmé­nyére vonatkozó információt nem kaptak. Az iskolabusz beszerzéséig az önkormány­zat buszával járnak át a felső tagozatosok Kondorosra. I Ábécét vagy hajfestést tanuljunk? Nem tudom, miért jutott eszembe a hétfői tanévkez­désről a híres-hírhedt római császár egykori nevelője és későbbi áldozata, a költő-filo­zófus Seneca. Talán azért, mert annak idején egyik kedves gimnáziumi tanárom számos, iskolával és tanulással kapcso­latos mondást idézett a jeles ókori gondolkodóktól. Ha jól emlékszem, a „tanítva tanulni” kifejezés is Senecáig vezethető vissza. Meg az az immár megkérdőjelezhetővé vált böl­csesség is, hogy „Nem az isko­lának, hanem az életnek tanu­lunk!” Ámbár Seneca ezt ép­pen fordítva írta­ „Non vitae, sed scholae discimus” — ol­vasható a 106. episztola végén. Anélkül, hogy lándzsát tör­nék az egyik vagy a másik vál­tozat mellett, az a gyanúm, hogy bizonyos esetekben való­ban nem az életnek tanulunk. Megyénk egyik középiskolájá­nak tanévnyitó nevelőtestületi értekezletén például elhang­zott, hogy van olyan szak­­mai(!) tankönyv, amely a 16 évvel ezelőttinek a változatlan utánnyomása. Ezzel szemben viszont születtek az újabb és újabb nemzeti alaptantervek, készülnek az egyes intézmé­nyek nevelési és pedagógiai programjai, a több mint 60 ol­dalas közoktatási törvényt 1993-as megjelenése óta több­ször is módosították. Szóval van itt papír, kezdeménye­zőkészség, energia, legfeljebb célszerűbben kellene gazdál­kodni velük. Legalább úgy, mint a pedagógus- és az osz­tálylétszámokkal, no, meg mint a kötelező óraszámmal. Hogy aztán nyolc vagy ti­zenkét év után gyermekünk mit válaszol arra a kérdésre, hogy az életnek tanult-e vagy az is­kolának, az majd elválik. Most sokak szerint egy ADIDAS- csuka értéke úgy viszonyul az érettségi bizonyítványéhoz, mint a „pénzemberé” a legjobb tanáréhoz. Ábécé helyett „ok­tass haj­festést, s fölvet a pénz mihamar”—írta egykoron ba­rátjának Janus Pannonius. Bíz­zunk abban, hogy napjaink Galeottói nem fogadják meg e tanácsot: egyrészt — nemde­­bár — hivatástudat is van a világon, másrészt pedig a 16 éves könyvből miféle hajfes­­tést taníthatnának? Ménesi György Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan emlékeznek vissza saját tanév­nyitó ünnepségeikre? Romvári László: A tanévnyitók nálunk mindig népünne­pélynek számítottak. (6. oldal) 1996. AUGUSZTUS 31.-SZEPTEMBER 1., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 203. SZÁM OPEL.A KÖRÖS AUTÓCENTRUM AZ ÖN OPEL MÁRKA­­KERESKEDŐJE. 5600 BÉKÉSCSABA Szarvad út 66. Tal.: 66/451-855­­Szerviz: 66/442-062 , Alkatrész: 66/322-042 S Emlékezés a forradalom és szabadságharc hőseire Tegnap a Magyar Köztársaság el­nöke által adományozott 1956-os emlékérmek és emléklapok ün­nepi átadását tartották Békéscsa­bán a megyeházán. A Himnusz után Tomanek Gábor színmű­vész Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán... című versét mondta el, majd dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke felkérésére Lévai István a POFOSZ Békés megyei szervezetének elnöke tar­tott megemlékező beszédet. Lévai István kiemelte, hogy az 1100 éves ünnepségeken belül az 56-os magyar forradalom és sza­badságharc 40 éves évfordulójára is emlékezünk. Beszédében fel­idézte Nagy Imrének, a szabad­ságharc vértanú miniszterelnö­kének az utolsó szó jogán mon­dott szavait. „Tudom, hogy lesz majd még egyszer egy Nagy Imre-per, amelyen rehabilitál­nak és háromszor annyian jön­nek majd a temetésemre, mint Rajkára. Csak attól félek, hogy azok mondják el majd a gyászbe­szédet, akik elárultak.” Az em­léklapot és emlékérmet a helytál­lásért, a szabadságba és függet­lenségbe vetett hitért kapják, mondta a POFOSZ megyei elnö­ke. Azok, akik ezeket az érmeket átveszik, gondoljanak a mártírok­ra, és becsüljék meg emléküket, hogy méltóak legyenek e kitünte­tésekre. 1956-os posztumusz emlék­érmet vehetett át: Botyánszki György, Hadi Imre, Juhos Jó­zsef, Kovács Mihály özvegye. 1956-os emlékérmet vehetett át: Berényi Mihály, Bónus Ist­ván, Csicsely Mihály, Gulyás László, Házi Józsefné, Karádi János, Kiss Elek, Kojnok Ádám, Kukla István, Nátor János, Sza­bó Géza, Szécsi Albertné, Szi­kes András, Szilágyi Tibor, Szűcs István. 1956-os emléklapot kapott: dr. Budur Lajos, Bujdosó Dáni­el, Dobay András, Molnár Imre, Szepesvári János. A bensőséges ünnepség után dr. Simon Imre egy koccintásra, majd kötetlen beszélgetésre lát­ta vendégül a megjelenteket. K.A. Zalka Tej - igazolt minőség Kétéves munka eredményeként a nagybánhegyesi Zalka­ Tej Feldolgozó és Értékesítő Rt. 1996. június 5—6-án sikeres auditon (ellenőrzésen) megsze­rezte az ISO 9002 minőség­­biztosítási rendszer tanúsítvá­nyát, amelyet a TÜV Hannover KTI Kft. végzett. Mit jelent ez a magas elismerés az üzem terme­lése szempontjából? — kérdez­tük Pipisné Veres Mária üzem­vezetőt. A szakember elmondta: a minőségbiztosítási rendszer ki­építését 1995. végén elsőként a Zalatej Rt. ementáli sajtvonalára (ezt tehát nem az egész üzemre), majd a Hajdútej Rt. négy üzemé­re és harmadikként a nagybán­hegyesi részvénytársaság mind­két üzemére szerezte meg.­­ Részvénytársaságunk a nagybánhegyesi, valamint oros­házi üzemében 1996. évben 25 millió liter tejet dolgoz fel, csak­nem 270 fős létszámmal. Az ál­talunk gyártott termékek három csoportba oszthatók. Az első a napi fogyasztású friss termékek köre: pasztőrözött tej, tejszín, tejföl, túró; a második a gyúrt sajtok: füstölt Parenyica sajt, Sonka sajt és Bán sajt, a harma­dik pedig a Túró Rudi termékcsa­lád: Natúr, Diós, Kakaós-diós, Mogyorós, Kakaós-mogyorós, Xilites, Cinki, valamint az idén kezdtük meg a Kalci Rudi gyár­tását. Már 1994 második felé­ben elkezdtük a minőségbiz­tosítási rendszerünk kiépítését az ISO 9002 szabvány szerint. (Folytatás a 3. oldalon) 3kTciiiAi4»kMra indul a BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP AJ SDvmmHMidlI—I—I— A ŐSZI MGY \ ti:ui:@há­ taij­ uma : T­ÖBB MLYT EGYMILLIÓ BOBLYT ÖSSZÉR­TÉKŰ JYYEBEMÉJYY. A részleteket keresse a Hírlapban. Ha bennünket olvas, Ön is nyerésre áll*

Next