Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

2. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 25., KEDD VILÁG­T­Ü­K­Ö­R A pápa húsvéti áldása Az emberi élet joga sérthetetlen Igazságosabb, szolidárisabb világért, a nemzetek között meglévő régi és újfajta ellentétek feloldá­sáért, a Föld különböző pontjain dúló viszályok el­simításáért szállt síkra II. János Pál vasárnapi, Rómának és a világnak szóló áldásában. Vatikánváros A római Szent Péter téren a Szentatya mintegy százezer hívő jelenlétében mutatta be a húsvétvasárnap ünne­pi miséjét, amely a feltá­madt Krisztust köszönti. A szertartás színpompás kör­nyezetben zajlott: az oltárt hatezer fehér és sárga tuli­pán díszítette, de nagy mennyiségű liliomot, ger­­berát és rózsát is felhasz­náltak az ünnepi díszítés­hez. A katolikus egyházfő hatvanegy nyelven mondta el húsvéti jókívánságait, egyebek között olaszul, lengyelül, héber és arámi nyelven, mongolul, szua­héliül, hindiül és szingalézül. A mise után elhangzott urbi et orbi üzenetében a pá­pa hitet tett korunk legáhítot­­tabb értékei mellett, azt kí­vánta, hogy mindenütt nyer­jen teljes elismerést az embe­ri élet sérthetetlen joga, való­suljon meg az esélyegyenlő­ség elve az államok között és a társadalmakon belül. Azzal a könyörgéssel for­dult az Úrhoz, hogy a harmadik évezred emberi­sége számára szavatolja az igazságos és tartós békét, segítsen sikerre vinni a jó szándékú emberek által megindított párbeszédet, amely a konfliktusok ren­dezésre hivatott Latin-Ame­­rika egyes országaiban, a Közel-Keleten, Ázsia kiter­jedt területein és Európa néhány térségében. „Se­gítsd a nemzeteket, hogy le­gyűrhessék a régi és az új­fajta ellentéteket, elutasítva az idegengyűlölet és a faj­gyűlölet érzéseit!” - hang­zott a pápa óhaja. A Szentatya szavait a hí­vek imája visszhangozta a legkülönbözőbb nyelveken. __________________________| Pápai áldás a virágdíszben pompázó templomtéren Arab zsoldosok a csecsenek között Moszkva A csecsenföldi Szerzseny- Jürtnél 15 orosz katona vesztet­te életét, hat járművet kilőttek a konvojból a muszlim fegyvere­sek, amikor vasárnap támadást intéztek az orosz ejtőernyősök egyik hadoszlopa ellen. Kide­rült, hogy a támadók többsége arab zsoldos volt, és az oszta­got is arab parancsnokok vezet­­­ték. Tizenkét csecsen felkelő életét vesztette, két fegyverest az oroszok foglyul ejtettek. Csecsenföldön két bosnyák ön­kéntes harcos is elesett az oro­szok elleni harcokban - állítják a szarajevói lapok. ______________ ■ Osztrák-magyar jószomszédság Wolfgang Schüssel osztrák kancellár küszö­bön álló magyarországi látogatása előtt megerősítette az Európai Unió bővítése mel­letti elkötelezettségét. _____________Rio__________________­­ Az Európai Unió szankcióival kapcsolatban Ausztria megvédi jogait, de türelmesen magya­rázza tovább az ország helyzetét, és semmikép­pen sem szeg meg egyetlen szerződést sem - je­lentette ki az osztrák kancellár, hangsúlyozva a közvetlen szomszédság szerepét a külpolitikában. Ausztria és Magyarország a gyakorlati jószomszédság különleges példája. Ezért számomra magától értetődik, hogy Auszt­ria fellép Magyarország mielőbbi EU- csatlakozása érdekében. Ez a pozíciónk nem változott, ezt a vonalat követem a kommuniz­mus összeomlása óta - mondta a kancellár az osztrák nemzeti hírügynökségnek adott interjú­jában. Haider és az Osztrák Szabadságpárt más po­litikusainak nyilatkozataira burkoltan utalva Schüssel a brüsszeli szankciókkal kapcsolatban leszögezte, hogy a szerződések megszegése nem jöhet számításba. Kormánya a szokásos száz napi türelmi idő helyett száz nap bizalmat­lanságot kapott kül- és belföldön egyaránt. A kancellár szerint az Unió tagállamai lassan kezdenek gondolkodóba esni. A közös politikusi fotózások körüli nevetséges bonyodalmak, a Faj­üldözést és Idegengyűlöletet Megfigyelő Köz­pont megnyitásával kapcsolatos botrányos eljá­rás, és Nicole Fontaine európai parlamenti el­nök megnyilvánulása sokakat késztetett elgon­dolkodásra - mondta Schüssel, s reményének adott hangot, hogy mindez a nézetek változásá­hoz vezet. ■ ugy! Merényletterv Milosevics ellen Albán fegyvercsempészeket fogtak el Nis A dél-szerbiai Nis katonai bíróságán tegnap megkez­dődött egy állítólagos fél­katonai szervezet büntető­pere, amelyet egy Milosevics elnök elleni me­rénylet tervével vádolnak. A perbe fogott hét férfit, akik a „Szerb Felszabadítási Hadsereg” (OSA) tagjai, még tavaly vették őrizetbe. Nem csupán a jugo­szláv elnököt akarták eltenni láb alól, hanem Pavkovics vezérkari főnököt is. A vádlottak védője ko­rábban közölte, hogy védencei tagadják az OSA létezését. Az OSA először tavaly októ­berben hallatott magáról, amikor egy sajtóközleményben magára vállalta a felelősséget Vuk Draskovics szerb ellenzéki veze­tő négy halálos áldozatot követe­lő közúti balesetéért. A vádlottak - védőügyvédjük szerint - a vizs­gálat során azt is tagadták, hogy megkísérelték volna megölni Draskovicsot. Belgrádban tavaly lelepleztek egy másik, Pók fedő­nevű csoportot is, amelyet a ha­tóságok szintén azzal vádoltak, hogy francia megbízásból me­rényletet tervezett Milosevics el­len. Párizsban határozottan cá­folták, hogy a francia vezetésnek ez szándékában állt volna. ■ Fehér mező közepén égő vörös napkorong 1. Ha Tokió, akkor balra hajts! Aki olyan szerencsés, hogy ellátogathat a hazánktól légvo­nalban 9000 km-nél is messzebbre fekvő, kizárólag tenge­rek és óceán által határolt Japánba, bizony jól teszi, ha fel­készül a nagy utazásra! Mivel a magyar, sőt, az európai kultúrától, mentalitástól és szokásoktól nagyon távoli vi­lágba érkezünk, ajánlatos előzőleg elmélyedni történelmé­ben, a szigetlakók eredetében, szükség lesz némi illemtan­ra és gyakorolni kell a pálcikával étkezést is. Egyébként könnyen csalódás érhet, és oda a biztonságérzetünk. A vi­lág legdrágább országáról lévén szó, ötrészes sorozatunkat elsősorban azoknak az olvasóinknak szánjuk, akik csak képzeletben — filmek, útibeszámolók segítségével — jut­hatnak el A Felkelő Nap Országába. Akinek sikerült felkel­teni az érdeklődését, tartson hát velünk! A régi japánok, mivel előbb lát­ták meg a Napot, mint az ázsiai kontinens lakói, országukat a Föld legkeletibb vidékének hitték és ezért a napkeltéről (Nihon vagy Nippon) A Felkelő Nap Or­szágának nevezték el. Marco Palótól ered a Nippon dél-kínai formája, a Jihpan (vagy Jihpan­gu), abból meg az angol és a né­met Japan, illetve az ország mai neve. A XVII. században alakult ki a japán zászló, a fehér mező közepén a vörös pötty az izzó napkorongot jelképezi. A Narita repülőtérről Tokió belvárosa felé haladva a látvány az idegent félelemmel tölti el. Másfél + 11 felhők fölött töltött óra után (Budapest-Frankfurt- Tokio) és kirepülve az éjszaká­ból, vagyis a tegnapból a mába, ijesztőek a távolságok és a mére­tek. A 127-ből 10 millió lakos a fő­városban él (több, mint egész Magyarországon!), és efelé a szé­dítő városhalmaz, megapolisz fe­lé haladunk most a többszintes, soksávos gyorsforgalmi úton. A kormány a jobb oldalon, balra hajtsa van, mindenki ellenkező, nem a megszokott irányból jön. A kocsi ablakából se eget, se zöl­det, semmi mást nem látok, csak beton- és vasrengeteget, föld­rengésbiztos toronyházakat és el­képesztő terheket tartó monstru­mokat, oszlopokat, hidakat. Min­den vezeték - magyarázzák -, még a benzinkút is a levegőben van: alááll a kocsi, leereszkedik a tartály, aztán, ha kész a tankolás, újra fölmegy... A keresztutcákban „nagy élet” zajlik, lenn tömeg hömpölyög, fenn színes reklámok, csupa étte­rem, kirakatot kevesebbet látok. A külföldieknek épített korszerű, gyönyörű szállodák környékén végre megjelennek a szökőkutak, a parkok, az elegáns üzletek. Tokió cseresznyevirágba borult, itt ez nemzeti ünnep. Ebből az al­kalomból még kimonót is öltenek a hölgyek, hála Istennek! Mert kü­lönben elég egyhangú a kép: a fér­fiak szinte kivétel nélkül fekete vagy sötétkék öltönyben, a nők komor színekben, de még a gye­rekek is egyenruhában sietnek. Az idegen számára szembetű­nő, hogy elsősorban rend, fegye­lem, alázat tartja egybe és működ­tet ezt a távol-keleti országot. Több évszázados véres történe­lem, elmaradottság és elszigetelt­ség, valamint az állandó termé­szeti csapások ellenére feldolgoz­ták magukat az élvonalba, ma Ja­pán dicsekedhet a világ második legerősebb gazdaságával. Autói, motorjai, elektrotechnikai termé­kei, hajói minden földrészen ural­ják a piacot, a sinkanszen volt so­káig a világ leggyorsabb vonata, de - bár többnyire csak képekről - ismerjük a japán kertépítés mű­vészetét, a szamurájok, gésák bi­rodalmát, a buddhista templomo­kat és sintó szentélyeket. A gyere­kek is fújják a második világhábo­rúban atombombával pillanatok alatt megsemmisített japán nagy­városok nevét, és minden józanul gondolkodó ember részvéttel adó­zik a pusztítás miatt, fejet hajt az újrakezdés és a Föld leggyorsabb, leglátványosabb fejlődését meg­valósító nép ereje előtt. Az útikönyv szerint a kivételes nemzeti érzés, az egységtudat, a szorgalom, az új iránti fogékony­ság és az alkalmazkodási készség segítette át a japánokat a XIX. és a XX. század rendkívüli megráz­kódtatásain, járult hozzá ahhoz, hogy az egykor nagyon alacsony életszínvonallal rendelkező, me­zőgazdasági ország ipari nagyha­­iben mindkét nép súlyos áldoza­talommá válhasson. tokát hozott és ebből mindkettő Az óriási változással kapcsolat­ hasonló tanulságokat vont le: aztn­ban Göncz Árpád pohárköszöntő- hogy nemzeti céljait békés úton lében, Akihito császár díszvacso- akarja elérni, hogy a demokrati­­záján a következőket mondja: kus értékek és az alapvető emberi - Rokonérzéseinket népeink jogok tiszteletben tartása mellett történelmének hasonló vonásai áll, s hogy a kölcsönösen előnyös erősítik. Magyarország és Japán a nemzetközi együttműködésben természeti kincsek szűkösségét érdekeli. A történelmi körülmé­­egyaránt a lakói tehetségével és nyék Magyarországot hosszabb szorgalmával igyekszik pótolni, kitérőre kényszerítették, de egy Országaink ugyanabban az év­ évtizede mi is visszatérhettünk a ben. 1867-ben­­ Japán a Meidzsi- demokratikus nemzetek közössé­­reformok, Magyarország a kiegye­­gédé. Ezzel leomlottak az orszá­­gésnek köszönhetően - léptek a­gainkat elválasztó falak, s a ma­modern polgári fejlődés útjára. Ez gyar-japán együttműködés vissza­teremtett mindkét nép számára térhetett évszázadosnak tekinthe­­esélyt, hogy fölzárkózzék a társa- tő hagyományaihoz, dalmi fejlődés nemzetközi fővo­ (Folytatjuk.)­nalához. A XX. század világégése- ________________niepzielsky Katalin Tokiói panoráma - bármelyik toronyházból származhatna ez a Nemzetközi Sajtóközpont teraszáról készült A SZERZŐ FELVÉTELEI A cseresznyevirágzás valódi nemzeti ünnep, ilyenkor a japánok apraja-nagyja kitelepszik a zöldbe és élvezi a mindössze pár napig tartó csodát, így van ez a tokiói Ueno parkban is. A cseresznyefa nem is hoz gyümölcsöt, csak a virágjáért tartják

Next