Békés Megyei Hírlap, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 13., SZERDA GAZDASÁGI KÖRKÉP A beszállítók is tulajdonrészt szerezhetnének a Barneválban „Kilencven százalék esélyt lá­tok arra, hogy a békéscsabai ba­romfi-feldolgozóban még az idén újra beindulhat a terme­lés” - mondta tegnap lapunk­nak Paulina László, a befekte­tők képviselője. Hozzátette, az 500 millió forintos önerő ren­delkezésükre áll, most a banki hitelkérelmük pozitív elbírálá­sára várnak. A bank ugyan újabb és újabb feltételeket sza­bott, de Paulina szerint körvo­nalazódik a megállapodás. A gyár részvénytársaságként mű­ködne, és a beszállítók részvé­nyesei lennének a társaságnak. Ha csökken az átvételi ár, a ter­melők tulajdonosként a feldol­gozás utáni bevételből része­sednének nagyobb mértékben.­­ Az eladott gépek miatt 50 millióval olcsóbban, 1 milli­árd 50 ezer forin­tért hirdetik meg egyben a gyárat. A baromfitartással (is) foglalko­zó Paulina - aki néhány éve a baromfisok tüntető delegációjá­nak vezetője volt - a kormány­tól ugyanazokat a támogatáso­kat várja el a munkahelyterem­tésnél, az adózási kedvezmé­nyeknél, amelyeket a multik is megkapnak. Állítja: újra csalá­dok ezreinek nyújthatna megél­hetést a feldolgozó, a termékek­re felvevőpiac pedig lenne, hi­szen alig vágnak már baromfit hazánkban. A befektetői cso­port tudott arról, hogy a felszá­moló a csirkevágóvonal „szívét” eladta, hogy a rezsiszámlákat, az őrzést, az állagmegóvást, a karbantartást, a feltétlenül szükséges dolgozói állományt fizetni tudja, valamint az 530 egykori dolgozó is megkaphatta a pénze egy kisebb részét. Pau­lina László hangsúlyozta, az ér­tékesített berendezések pótlása megoldható, ez a csirkesor be­indítását nem befolyásolja. Szathmáry Tibor, a Barnevál felszámolója elmondta, a gyárat újra meghirdetik eladásra, vár­hatóan január végén jelenik meg a kiírás a Cégközlönyben. A bíró­nak Gráf József agrármi­niszter leszögezte, amennyiben a befektetők banki hitelkérelmét pozitívan bírálják el, a Barnevál leendő működtetői megkapják az állami garanciát. ■ Ny. L. Eredeti értékéhez képest — információink szerint — potom pénzért elvihető az egykori Újkígyósi Fale­mezüzem (ÚFA). Egy év alatt komoly jelentkező mégsem akadt, bár többen érdeklődtek. Egyre kisebb az újraindulás esélye, a dolgozók szétszéledtek, sokan azóta sem találtak biztos munkát. Csiszér Áron Az eredeti ár töredékéért bárki vihetné, ami az egykori Újkí­gyósi Falemezüzem (ÚFA) után maradt, a jelentkezők mégsem tolonganak, pláne nem komoly szándékkal. Bényi Tamás felszá­molóbiztos érdeklődésünkre el­mondta, több külföldi érdeklődő figyelmét is felkeltette az üzem, végül mind elálltak a vételi szán­déktól. - Tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy a tech­nika és a gépek öregek. Ez a leg­nagyobb probléma, a jelentke­zők jelentős része ezért állt el a vételtől - adott hátteret a felszá­molóbiztos. Szerinte egyfajta ki­utat jelentene, ha helyi vállalko­zók próbálnák meg, először ki­sebb méretben újraindítani az üzemet, melyet most 400 millió forintos áron tartanak nyilván, holott egy éve ez az összeg még egymilliárd forint körül volt.­­ Most hivatalosan 400 millió forintos áron tartják nyil­ván az üzemet. A felszámolóbiztos épp akko­riban nyilatkozott arról, hogy hiába van összesen 443 millió forint értékben leltárba vett raktárkészlete a felszámolás alatt álló falemezüzemnek. Ezt az árut ugyanis szinte biztosan nem lehet majd ezen az áron ér­tékesíteni. A furnérárunak na­gyon magas volt a víztartalma, így gyakorlatilag tűzifának sem lehetett használni. A szabad­ban, fóliával letakart lemezek mellett fűtés hiányában, maga­sabb páratartalom mellett a fe­dett helyen tárolt áru jelentős része tönkrement. Úgy tudjuk, az üzem a közel­múltban 150 millió forintért sem kelt el. Nem hivatalos forrásból hallottuk, arra sem nagy az esély. Nincs kérője a faüzemnek pangás Az eredeti ár töredékéért sem viszik az újkígyósi telepet hogy valaki 100 miliót kínál érte. Az UFA egykor 300 embert foglalkoztatott, a végsőkig 120- an tartottak ki. 2008 nyarán már nem hosszabbították meg a lejá­ró szerződéseket, 2009 elején pe­dig már folyt a csődeljárás, sok embert derült égből villámcsa­pásként értek a történtek. Több­ségük újkígyósi volt, gyakran házaspárok, egész családok dol­goztak a cégnél, így több helyen nem is egy keresőt veszítettek el a családok. Az utolsó 120 embert végül az állami bérgarancia alap­ból fizették ki. Az üzem egykori dolgozója, Katona Gábor azt mondja, neki szerencséje volt, mert két hó­nappal a cég megszűnése után már el tudott helyezkedni egy újkígyósi, hasonló profilú vállal­kozásnál.­­ Itt biztos a helyem. ■ Az UFA egykor 300 embert foglalkozta­tott, a végsőkig 120-an tartottak ki, jól érzem magam. A többiek kö­zül nem mindenki járt ilyen jól, bár van, aki Kígyóson, más Csa­bán talált munkát. Többen vi­szont sehol - fogalmazott. Kato­na Gábor elmondta, ma is saj­nálja, hogy úgy alakultak a dol­gok az előző munkahelyével. - Úgy tudom, a telepet már nem is őrzik, bárki elviheti onnan, amit akar. Szomorú ez még akkor is, ha sok ember rossz érzésekkel távozott a cégtől — mondta. Az elbocsátott dolgozókkal kapcsolatban a munkaügyi központ arról tájékoztatta la­punkat, hogy rajtuk keresztül az egykori UFA-dolgozók közül 17-en találtak állást. Egészen pontosan 23-an nem is regiszt­ráltatták magukat, tehát feltéte­lezhető, hogy ők rögtön el tud­tak máshol helyezkedni. A köz­pont által ajánlott képzésre 5- en jelentkeztek, többen pedig elmentek nyugdíjba. Szebellédi Zoltán arról szá­molt be, hogy a közfoglalkozta­tásba belépők száma várhatóan 40-50 emberrel nő meg Újkí­gyóson az UFA bezárása miatt. A polgármester szerint az ingat­lanegyüttes sok mindenre al­kalmas lehet. Meglátása szerint jól járna vele például egy cso­magolással foglalkozó cég, mely az 1000 négyzetméteres raktár­­helyiséget is tudná használni. Több, mint egy éve lakat került az UFA-ra, a helyzet azóta nem javult. A helyi önkormányzat tárgyal, de még titkolózik vannak tervei az újkígyósi önkormányzatnak az üzem­mel kapcsolatban, ezeket azonban Szebellédi Zoltán egyelőre nem akarja a nyilvá­nosság elé tárni.­­ Az ügy tár­gyalási szakaszban van, ezért még korai volna nyilatkozni róla. Vannak elképzeléseink, és kísérletet teszünk arra, hogy mentsük a menthetőt - fogalmazott a polgármester. A helyi önkormányzat, ha túl sok eszköz nem is volt a kezé­ben, eddig is igyekezett meg­tenni, amit tudott, persze a legfontosabb döntésekre nem volt érdemi ráhatásuk. Remélik, az olcsó energia vonzza a befektetőket az erőmű és az üvegház vár­hatóan sokak számára te­remt munkahelyet. - Bat­­tonyát mivel lehet vonzóvá tenni a befektetők számára? — tette fel a kérdést Karsai Jó­zsef. - Olcsó adókkal, az ide­vezető utakkal nem. A kedve­ző energiaár ismeretében azonban megéri városunkba települni. A polgármester bízik abban, hogy további befektetők, pél­dául hűtőházban, keményítő­­gyárban, zöldségmosócsoma­­goló üzem létesítésében is fan­táziát látnak, amelyek a helyi agráriumra alapozhatnak. Évet értékeltek a vízművek vezetői: cél a legjobbak közé kerülés A Békés Megyei Vízművek Zrt. tavalyi évét elemezték a társa­ság vezetői kedden délelőtt, Bé­késcsabán megtartott sajtótájé­koztatójukon. A teljes egészé­ben önkormányzati tulajdonú cég nettó árbevétele várhatóan . A cég tavaly 5,5 milliárdos árbevé­telt és 200 milliós eredményt ért el, eléri az 5,5 milliárd forintot 2009-ben, míg a nyereség elő­reláthatólag 200 millió forint körül alakul. Dr. Csák Gyula vezérigazga­tó elmondta, határozott céljuk, hogy a társaság öt éven belül bekerüljön az ország öt legjobb víziközmű-szolgáltatója közé, ahol lehetőség szerint a legjob­bak szeretnének lenni. - A ta­valyi esztendőben már egyér­telműen ennek a stratégiának a jegyében dolgoztunk - hang­súlyozta a cégvezető. Átlátha­tóbbá tették a társaság szerke­zetét, három, egységes elvek szerint működő területi mér­nökséget hoztak létre, s felállí­tották a rekonstrukciós osz­tályt. Ezzel párhuzamosan el­kezdődött a műszaki informá­ciós rendszer jelentős fejleszté­se, az ügyfélkapcsolatok terüle­tén új szolgáltatásokkal javítot­ták a fogyasztókkal történő együttműködést. Radics Józsefné pénzügyi ve­zérigazgató-helyettes elmond­ta, hogy a cég tavaly mintegy 5,5 milliárdos árbevétel mel­lett az alapszolgáltatások te­kintetében 200 millió forintos üzemi eredményt ért el. A víziközmű- és a szennyvízcsa­torna-hálózaton mintegy 211 millió forintos rekonstrukciót hajtottak végre. ■ P. G. A vízművek tavalyi éve számokban Közműves ivóvízellátásban részesülök 310 ezer Csatornaszolgáltatásban részesülök 185 ezer Az ellátott terület lakossága 317 ezer Termett ivóvíz 17 millió 90 köbméter A vízhálózat hossza 2706 km A csatornahálózat hossza 1015 km A rekonstrukciós munkák értéke 211 millió Ft Teljes munkaidőben foglalkoztatottak 666 Összes nettó árbevétel 5 milliárd 483 millió Ft Inertgázláz Battonyán: tavasszal kezdik az erőműépítést beruházás Olcsó villamos energia előállítását tervezik, a hulladékhőt üvegház fűtésére, hűtésére értékesítenék Legkésőbb április 1-jéig hozzá­lát egy inertgázra alapozó erő­mű építéséhez az Energiapark Kft. Battonyán. A tervek sze­rint ősszel próbaüzemet tarta­nak. Dr. Karsai József polgár­­mester, országgyűlési képvise­lő reméli, az olcsó energiával munkahelyteremtő beruházá­sokat csábíthatnak a városba. A kft.-nek 24 százalékban a helyi önkormányzat is tulajdo­nosa. Battonyán és környékén évek óta visszapumpálják a földbe a földgázkitermelés so­rán keletkező, magas széndi­oxid-tartalmú inertgázt, népies nevén sapkagázt. A visszapré­­selés költséges, ám a hasznosí­tás is az lett volna, mivel 68 százalékos bányajáradék ter­helte. A parlament 3 éve fogad­ta el dr. Karsai József önálló törvényjavaslatát. Az inertgáz bányajáradéka 8 százalékra csökkent.­­ A város 35 hektáros terü­letet biztosít az Energiapark Kft.-nek. A Mól térítés ellené­ben biztosítja majd a szüksé­ges mennyiségű inertgázt - nyilatkozta a polgármester. A kft. végcélja egy összességé­ben 5 milliárd forintos beruhá­zás, azaz 10 megawatt villa­mos energiát előállító erőmű létesítése.­­ Már két ütemben pályáztunk uniós forrásra. El­ső ütemben egy 3 megawattos erőmű létesítésére nyertünk 460 millió forintot, majd a má­sodik lépcsőben ugyanennyit. Azóta felgyorsultak a történé­sek. Március 12-én leteszik az erőmű alapkövét. Az építke­zést az első ütemben nyert pá­lyázat feltételei szerint legké­sőbb április elsejéig kell el­kezdeniük. Már megrendel­ték a 6, egyenként 250 millió forintos gázmotor gyártását, ami az inertgázból áramot nyer. A tervek szerint 2010 őszén próbaüzemet tartanak.­­ A villamosenergia-előállítás során a gázmotor hűtéséből 115 Celsius-fokos hulladékhő keletkezik - ismertette dr. Karsai József. A hulladékhő hasznosítására a battonyaiak két befektetőt találtak, akik üvegházat létesítenek. - A tervek szerint az első évben adjuk el a szolgáltatónak az áramot. Mezőgazdasági fel­dolgozócégeket is szeretnénk az olcsó energiával idecsábí­tani, hogy csökkentsük a Bat­­tonyát és környékét erősen sújtó munkanélküliséget - vetítette előre a távlati célt a városvezető. ■ K. E. „Az erőmű kitörési pont lehet.” i 4*áé

Next