Békés Megyei Hírlap, 2010. március (65. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-01 / 50. szám
2 A NAP TÉMÁJA I r BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 1. HÉTFŐ népesség Tavaly Békés megyében csökkent a legjobban a lélekszám. Jó példák is akadnak, van aki azért költözik ide, mert itt az emberek odafigyelnek egymásra. A legtöbben a munkahely hiánya miatt mennek el az ország más részeibe. SZÁZEZER EMBERT VESZTETTÜNK Hatvan esztendő alatt csaknem százezerrel csökkent Békés megye lakossága. Tavaly az ország tizenkilenc megyéje közül nálunk volt a legnagyobb mértékű a népességfogyás. Hírlap-összeállítás Sáfrán-Gerencsér Szilviát a szíve húzta Békés megyébe. A férje idevalósi, ezért úgy gondolták, ha mindketten kapnak munkát rövid időn belül, akkor maradnak. - Egy hónap alatt sikerült mindkettőnknek elhelyezkedni - mondja az azóta már kétgyerekes, békéscsabai édesanya. - Igaz, az első állásom nem fizetett túl jól, de ennek a pénznek is örültünk. Békés megye gyermeknevelésre ideális. Dolgoztam a szülővárosomban, Pécsett, laktam Budapesten, de a család szempontjából egyik sem olyan, mint Békéscsaba. Ez a város barátságos, itt köszönnek egymásnak, figyelnek egymásra az emberek, ami egy nagyobb városban nem feltétlenül igaz. A fiatal pár története örömteli, de sajnos ritka példa. Mi több, még inkább az ellenke-zőre a jellemző, az —az a megyénkbeli fi- fatalok az ország más részein keresik a bol- dogulást. A 2009. évi ada- w tok alapján éppen a mi megyénkben csökkent a legjobban a lélekszám. Idén januárban 1813-mal voltunk kevesebben, mint egy évvel korábban. Ha kicsit hosszabb időszakra, egy évtizedre tekintünk vissza, akkor sem sokkal jobb a helyzet: a 2001-2009. közötti időszakban Borsod-Abaúj- Zemplén megye és a főváros után Békésben volt a leggyorsabb a népesség fogyása. A veszteség 64 százaléka természetes fogyásból, 34 százaléka elvándorlásból adódott. A megye településein nem kis fejtörést okoz a lakosságszám csökkenése. Különösen a kis községek küszködnek emiatt egyre több problémával. Örménykúton, Kardoson és jó néhány más faluban is nehéz szívvel, de lakatot kellett tenni az iskolakapura. Az 1346 lelket számláló Ecsegfalváról a felső tagozatosokat már Dévaványára hordja az autóbusz, de az alsósok helyben tartásához még ragaszkodik a község. A számok azonban nem sok jót vetítenek előre: a 80 férőhelyes iskolában 36 kisgyerek van, s a következő tanévben már csak 6 első osztályos lesz. A jelenleg körülbelül 2100 lakosú Kevermesen az elmúlt húsz évben nagyjából 300 fővel fogyott a lakosság lélekszáma. Az utóbbi években felgyorsult a tempó. Településünk elöregedő. Évente 20-25-en halnak meg. Az utóbbi két évre jellemző, hogy a derékhadból, a 40-es, 50-es korosztályból is többen elmentek valamilyen súlyos betegség miatt - mondta Lévai Lajos alpolgármester. A születések száma viszont évi 10-15 közötti. A kilátástalanság miatt a fiatalok az iskoláik elvégzése után nem térnek vissza a faluba. A Dunántúlra, Budapestre veszik az irányt, sőt, egyre többen próbálnak külföldön szerencsét. Az alpolgármester hangsúlyozta, nagy baj, hogy a vidéknek nincs becsülete. A mezőgazdaság nem tartja el Kevermest. Ha a térségben rövid időn belül nem létesítenek munkahelyeket, téxi Békés elnéptek, ezek ezreseklépését minden község nehezen éli meg. Az év elejéreörténelmi, nevezhető útra, négyalá, egészen a 3998-ra Kétegyháza lakossága. Ilyen kevesen utoljára az 1890-es években laktak a településen. Békésszentandráson néhány évvel ezelőtt szintén négyezres határ alá csúszott a lakosságszám. Itt némileg árnyalja a képet, hogy a település hatalmas üdülőövezettel rendelkezik, a Körös-parton több mint ezer üdülőingatlan van. Nyaranta ezért szinte megduplázódik a lélekszám. A munkahely mindenütt kulcskérdés. Jelenleg Szarvas térségében a legkisebb a munkanélküliség, de itt sem rózsás a helyzet. Az egészen, pici településeken gyakran megoldhatatlannak tűnik ez a probléma. Néhány üdítő kivétel mégis akad. Az ötszáznál is kevesebb lelket számláló Örménykúton például - egy nagy sajtfeldolgozó üzemnek és több mezőgazdasági vállalkozásnak köszönhetően -, aki akar dolgozni, az talál állást. A szomszédos Kondorosról, sőt, még Szarvasról is sok munkavállaló jár ide. Ezzel együtt Örménykúton is fogy a lakosság, igaz, itt nem annyira az elvándorlásból, mint a halálozások számának növekedéséből és a születésszámok csökkenéséből fakad a probléma. Temetés már volt, de keresztelő még nem - Battonyán is jellemző a munkahely hiánya, és iskoláik elvégzése után nem jönnek vissza a fiatalok - február végéig Battonyán 14 katolikus szertartási temetés volt, ez kiegészülve a 6 dombegyházi-kisdombegyházi temetéssel 20. Az elhunytak életkora változó volt, fele idősebb (80-on felüli), fele 60 év körüli, de előfordult ennél fiatalabb is - mondta Bajnai István kanonok. - Ezek a számok az elmúlt évek adatait meghaladják. Úgy tudom, a református, a román és a szerb egyháznak is volt ebben az időszakban temetése, ahogyan a köztemetőben is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy januárban mindig több temetésünk volt, mint az év többi hónapjában. A plébánostól megtudtuk, hogy az idén még nem volt keresztelésük, és kisgyermek sem született január óta Battonyán. A téli hónapokban általában is kevés a keresztelő a hideg miatt a templomban csak a padokat tudják fűteni. Mint a legtöbb megyei településen, Battonyán is jellemző a munkahely hiánya, emiatt elsősorban iskoláik elvégzése után nem jönnek vissza a fiatalok. Az életminőség sem túl jó. Kulturális lehetőség alig akad, kulturált szórakozás pedig semmi. Egy kicsit a periférián érzik magukat az itt élő emberek. Ha a családokhoz rokonok, vendégek érkeznek, nem nagyon tudják őket elhívni szórakozni, ebédelni sehová, gyakori, hogy átmennek például Mezőhegyesre. — Bár lassan 32 éve gyakorlom a hivatásomat, köztük több ezer temetési szertartást is elvégeztem, soha nem tudtam és ma sem tudom ezeket rutinszerűen csinálni - nyilatkozta a temetésekkel kapcsolatban Bajnai István. - Mindig megilletődöm, főleg, ha ismertem is az elhunytat. Mostanában, például a múlt év vége felé is, számos korombeli, (50-es) halottat búcsúztattam el, ezek különösen elgondolkodtattak és megráztak. Mindezt feldolgozni a hitemmel lehet, azzal, hogy a materiális világon túl létezik egy spirituális világ, tehát a halál nem a „semmibe zuhanás”! Ezt nevezzük feltámadásnak. Arról is szólt a plébános, hogy fontos az elhunytak emberhez méltó búcsúztatása. Ennek érdekében a battonyai egyházközség tulajdonában lévő temetőben az elmúlt években nagy felújításokat végeztek, sok pénzt invesztáltak, és mára nagyon kulturált (tiszta, áttekinthető, szép) a battonyai katolikus temető. Ezt - úgy érzékeli - értékelik is a város polgárai, illetve az elszármazottak. Egy KSH-kimutatás szerint 2008-ban Battonya lakossága 6 ezer 323 volt. Ennek körülbelül 55 százaléka, mintegy 3500 vallotta magát római katolikusnak. Néhány százan reformátusok, ugyanennyien román, illetve szerb ortodoxok. Vannak, akik nem tartoznak egyik egyházhoz sem. A KSH-adatokból kiderül, Battonyán tavaly 57 gyermek született, csak katolikus szertartású temetés 59 volt, és általában a battonyai temetéseknek a kétharmada katolikus, egyharmada más vallású, illetve nem egyházi szertartású. Bajnai István: „A halál nem a semmibe zuhanás, feldolgozni a hit segít.“ k