Békés Megyei Hírlap, 2011. február (15. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-14 / 37. szám

2 A NAP TÉMÁJA számvevőszék A tényekhez ragaszkodik a szervezet elnöke. Békés megyébe kevesebbet jár, de igyekszik minden meghívásnak eleget tenni Domokos László. A megelőzésen a hangsúly, nem az a jó, ha az ellenőr hibát talál. NEM FÜGGETLEN AZ ORSZÁG GONDJAITÓL Közreműködni abban, hogy az ország jól kor­mányzott legyen, ebben látja az Állami Számvevő­­szék (ÁSZ) fő feladatát Domokos László elnök, akivel budapesti irodájá­ban beszélgettünk. Kovács Attila Domokos Lászlót tavaly június­ban választotta meg az ország­­gyűlés az ország legfőbb gazda­sági ellenőrének számító Állami Számvevőszék élére. Békéscsa­bán született, több cikluson át volt a szarvasi körzet országgyű­lési képviselője és a megyei ön­­kormányzat elnöke. - Patinás az irodája. Változta­tott valamit? - Nem, a korábbi elnöktől, Ko­vács Árpádtól örököltem a be­rendezést. De több olyan tárgyat tartok itt, ami Békés megyére emlékeztet, oda kötődik. - Van ideje hazajárni? - Nagyon sok helyre hívnak még mindig, kulturális, jóté­konysági eseményekre, ezeknek a meghívásoknak igyekszem eleget tenni. A munkám azon­ban Budapesthez köt, így jóval kevesebb alkalmam van eljutni Békésbe. Eddig a megye és Bu­dapest között ingáztam, most a számvevőszék elnökeként az egész országban viszem tovább azt a társadalmi, közéleti szere­pet, amit korábban a megyegyű­lés elnökeként végeztem. Egye­temekre, szakmai szervezetek­hez hívnak meg előadónak, ez egyébként nem számít újdon­ságnak, hiszen ezt a szerepet már az elődöm elkezdte, és ne­kem, úgy gondolom, kötelessé­gem folytatni. - Több vagy kevesebb lett a munkája? - Most napi tizenöt óra helyett csak tizenkettőt dolgozom. A tré­fát félretéve, a korábbi munkám talán szerteágazóbb volt, most egy szervezetért felelek, annak munkáját irányítom. — A számvevőszéknek 2009 de­cemberétől az ön kinevezéséig nem volt elnöke. Hogyan fogad­ta az apparátus? — Az ÁSZ csaknem hét hóna­pig alkotmányon kívüli állapot­ban volt, hiszen nem volt válasz­tott vezetője, így alkotmányos szerepét nem tudta betölteni. Senki sem számított rá, hogy ez az állapot rövid időn belül felol­dódik. Ilyen értelemben jó érzés volt idekerülni, hiszen az appa­rátus várta, hogy legyen felelős és felelősséget vállaló vezetése. — Megválasztása után támadá­sok kereszttüzébe került. Kifo­gásolták, hogy politikai vonalról került az ÁSZ élére, és féltették a szervezet függetlenségét. — Az első két hónap volt, ami­kor nyílt támadások értek. Az or­szággyűlési képviselői tisztsé­gemmel kapcsolatban a lakhatá­si támogatás kérdését firtatták. Ezek a támadások már lecseng­tek. A függetlenség kérdése fo­lyamatosan visszatér. A törvény előírta összeférhetetlenségeket megszüntettem. Nem tartom túl elegánsnak, hogy néhány - nem túl nagy példányszámú - újság ezt a témát időnként felmelegíti. Úgy gondolom, a számvevőszék munkája nem ad arra okot, hogy bárki a függetlenség hiányát fel­tételezze. Sokak talán abba tö­rődnek bele nehezen, hogy sze­mélyi kérdésekben nem komp­romisszumokkal születnek a döntések. Ugyanakkor azt nem teszik hozzá, hogy a számvevő­­széknek hosszú ideig nem volt elnöke és alelnöke, holott már korábban meg lehetett volna hozni a döntést, megvoltak hoz­zá az eszközök. Erről nem beszél senki. — Mi a helyzet a függetlenség­gel? - Nekünk az a dolgunk, hogy a tényekhez ragaszkodjunk. Számokkal, adatokkal mutas­suk be az összefüggéseket, ob­jektív képet adjunk az általunk ellenőrzött világról. Ez a mini­mum. Az ehhez szükséges füg­getlenség biztosított, hozzáte­szem, azt nem szabad elfelejte­ni, hogy a számvevőszék az or­szággyűlésnek alárendelten működik. Az országtól, Magyar­­ország problémáitól nem lehet független és nem lehet közöm­bös az ÁSZ, és nem is vagyunk azok. Vannak, akik ezt már ér­tékválasztásnak tekintik. Ne fe­ledjük azonban, hogy az Állami Számvevőszék közpénzen mű­ködik, és azért vagyunk, hogy egy jobban kormányzott, ered­ményesen működő ország le­gyen Magyarország. Ez nem­csak az ÁSZ, hanem az állam­polgárok érdeke is. , — Sok folyamatban lévő ügyet vett át Mi az, ami már kifeje­zetten önhöz kötődik? — Elkészült a 2011. évi ellenőr­zési terv. Ezt már nekem kellett ellenjegyeznem. Talán kevesen tudják, de az ellenőrzések több mint felét törvény írja elő, ez egy nagyrészt előre megírt kotta. Megfogalmaztuk a következő évek stratégiáját, ez a legfőbb dokumentum, amely a jövőt ala­pozza meg. Alapvetően megpró­báljuk célszerűbbé és hatéko­nyabbá tenni a működést. Elin­dult egy gyakornoki program. Ez egyfajta társadalmi elkötelezett­ség is, hiszen a friss diplomások­nak a legnehezebb elhelyezked­niük. Békésből is sokan jelent­keztek. Megkezdtük az elmúlt években kiesett alkalmazottak pótlását. Számvevőket veszünk fel, Békés megyében egyet. Indí­tunk egy önálló hírportált, ame­lyen az ÁSZ saját híreit adjuk ki. Fontosnak tartom, hogy téma le­gyen a közpénzekkel való bánás, a közpénzekhez való viszony. Összességében aktív szemléletet szeretnék meghonosítani, ami az ellenőrzések mellett a meg­előzésre irányul. Hiszen, közér­dek, hogy a közpénzek felhasz­nálása rendben menjen. Nem az a jó, ha az ellenőr hibát talál, ha­nem az, ha sikerül megelőznünk a hibákat. — Milyen „forró” ügyekre szá­mít 2011-ben? - Úgy gondolom, nem lesz olyan ellenőrzésünk, amely egy­­egy érdekkört ne izgatna fel. A pártok gazdálkodásának vizsgá­latára mindig odafigyelnek. A 2012-es költségvetés véleménye­zésében az ÁSZ elnöke a Költ­ségvetési Tanácson keresztül vesz részt, ez biztos izgalmakat vált ki. A BKV, a PPP-konstruk­­ciók vagy az állami vagyonkeze­lői jogok gyakorlásának ellenőr­zése, egyik sem egy könnyű tör­ténet. Most először ellenőrizzük a kistérségek felzárkóztatására fordított pénzek felhasználását. Nem tudjuk, mit találunk. Magyarország problémáitól nem lehet független és nem lehet közömbös az ÁSZ, és nem is vagyunk azok — állítja Domokos László, a számvevőszék elnöke. A közvagyonnal való gazdálkodást ellenőrzik az állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata a Magyar Államkincs­tár felügyelete és elszámoltatá­sa a nyilvánosság felé. Az első önálló magyar Állami Számve­vőszék, később Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) 1870-ben jött létre Gajzágó Salamon vezetésével. Hasonlóan a jelenlegi szervezet­hez, a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a köz­pénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást. A kommunista hatalom az intézményt 1949- ben felszámolta, és csak 1989. október 23-án alakult újjá. Egy irodában a Rózsa Sándort elfogó teljhatalmú királyi rendbiztossal ÉRDEKES RELIKVIÁKAT IS rejt az Állami Számvevőszék épülete. Az elnöki irodában található egy portré arról a királyi rendbiztosról, aki a legenda szerint elfogta Rózsa Sándort. A híres betyár Békés megyé­hez is kötődik, hiszen a men­demondák szerint többször is megfordult a Kondorosi Csár­dában. Az őt elfogó Ráday Ge­deont 1869-ben nevezték ki teljhatalmú rendbiztossá Sze­gedre. A keménykezű közszol­ga négy év alatt rendet vágott az alföldi betyárvilágban, több mint félezer bűnügyet derített fel. A monda szerint Rózsa Sándort csellel fogta el. Felvé­telt hirdetett a pandúrok közé, a rettegett betyár pedig önként sétált be a szegedi várba, ahol végül elfogták. Ráday Gedeon portréja Domokos László elnök Irodájában. Kondorosi szálak. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ A klasszicista külső a legmodernebb technikát rejti az épületben az állami Számvevőszék épü­lete a Thonet-udvarban talál­ható. Az épületegyüttest a szé­keivel világhírnévre és hatal­mas vagyonra szert tett Thonet testvérpár építette 1869-ben. A német bútorgyártó cég 1856- tól terjeszkedett, ekkor nyitott üzemeket és üzletházakat a monarchia területén és a többi közt Bécsben, Pesten, Berlin­ben, Hamburgban, Párizsban, Londonban és más nagyváro­sokban is. Az ÁSZ-nak is ott­hont adó épületet 2003-ban újították fel. A patinás külső high-tech belsőt takar. A tár­gyalóterem asztalai laptopo­kat rejtenek, a vezetőségi meg­beszéléseknek otthont adó te­remben minden - a fűtéstől, az ablakok árnyékolásáig - gombnyomással vezérelhető. Egy mozdulat, és előkerül a laptop a tárgyalóteremben.

Next