Békés Megyei Hírlap, 2011. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-14 / 37. szám
2 A NAP TÉMÁJA számvevőszék A tényekhez ragaszkodik a szervezet elnöke. Békés megyébe kevesebbet jár, de igyekszik minden meghívásnak eleget tenni Domokos László. A megelőzésen a hangsúly, nem az a jó, ha az ellenőr hibát talál. NEM FÜGGETLEN AZ ORSZÁG GONDJAITÓL Közreműködni abban, hogy az ország jól kormányzott legyen, ebben látja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fő feladatát Domokos László elnök, akivel budapesti irodájában beszélgettünk. Kovács Attila Domokos Lászlót tavaly júniusban választotta meg az országgyűlés az ország legfőbb gazdasági ellenőrének számító Állami Számvevőszék élére. Békéscsabán született, több cikluson át volt a szarvasi körzet országgyűlési képviselője és a megyei önkormányzat elnöke. - Patinás az irodája. Változtatott valamit? - Nem, a korábbi elnöktől, Kovács Árpádtól örököltem a berendezést. De több olyan tárgyat tartok itt, ami Békés megyére emlékeztet, oda kötődik. - Van ideje hazajárni? - Nagyon sok helyre hívnak még mindig, kulturális, jótékonysági eseményekre, ezeknek a meghívásoknak igyekszem eleget tenni. A munkám azonban Budapesthez köt, így jóval kevesebb alkalmam van eljutni Békésbe. Eddig a megye és Budapest között ingáztam, most a számvevőszék elnökeként az egész országban viszem tovább azt a társadalmi, közéleti szerepet, amit korábban a megyegyűlés elnökeként végeztem. Egyetemekre, szakmai szervezetekhez hívnak meg előadónak, ez egyébként nem számít újdonságnak, hiszen ezt a szerepet már az elődöm elkezdte, és nekem, úgy gondolom, kötelességem folytatni. - Több vagy kevesebb lett a munkája? - Most napi tizenöt óra helyett csak tizenkettőt dolgozom. A tréfát félretéve, a korábbi munkám talán szerteágazóbb volt, most egy szervezetért felelek, annak munkáját irányítom. — A számvevőszéknek 2009 decemberétől az ön kinevezéséig nem volt elnöke. Hogyan fogadta az apparátus? — Az ÁSZ csaknem hét hónapig alkotmányon kívüli állapotban volt, hiszen nem volt választott vezetője, így alkotmányos szerepét nem tudta betölteni. Senki sem számított rá, hogy ez az állapot rövid időn belül feloldódik. Ilyen értelemben jó érzés volt idekerülni, hiszen az apparátus várta, hogy legyen felelős és felelősséget vállaló vezetése. — Megválasztása után támadások kereszttüzébe került. Kifogásolták, hogy politikai vonalról került az ÁSZ élére, és féltették a szervezet függetlenségét. — Az első két hónap volt, amikor nyílt támadások értek. Az országgyűlési képviselői tisztségemmel kapcsolatban a lakhatási támogatás kérdését firtatták. Ezek a támadások már lecsengtek. A függetlenség kérdése folyamatosan visszatér. A törvény előírta összeférhetetlenségeket megszüntettem. Nem tartom túl elegánsnak, hogy néhány - nem túl nagy példányszámú - újság ezt a témát időnként felmelegíti. Úgy gondolom, a számvevőszék munkája nem ad arra okot, hogy bárki a függetlenség hiányát feltételezze. Sokak talán abba törődnek bele nehezen, hogy személyi kérdésekben nem kompromisszumokkal születnek a döntések. Ugyanakkor azt nem teszik hozzá, hogy a számvevőszéknek hosszú ideig nem volt elnöke és alelnöke, holott már korábban meg lehetett volna hozni a döntést, megvoltak hozzá az eszközök. Erről nem beszél senki. — Mi a helyzet a függetlenséggel? - Nekünk az a dolgunk, hogy a tényekhez ragaszkodjunk. Számokkal, adatokkal mutassuk be az összefüggéseket, objektív képet adjunk az általunk ellenőrzött világról. Ez a minimum. Az ehhez szükséges függetlenség biztosított, hozzáteszem, azt nem szabad elfelejteni, hogy a számvevőszék az országgyűlésnek alárendelten működik. Az országtól, Magyarország problémáitól nem lehet független és nem lehet közömbös az ÁSZ, és nem is vagyunk azok. Vannak, akik ezt már értékválasztásnak tekintik. Ne feledjük azonban, hogy az Állami Számvevőszék közpénzen működik, és azért vagyunk, hogy egy jobban kormányzott, eredményesen működő ország legyen Magyarország. Ez nemcsak az ÁSZ, hanem az állampolgárok érdeke is. , — Sok folyamatban lévő ügyet vett át Mi az, ami már kifejezetten önhöz kötődik? — Elkészült a 2011. évi ellenőrzési terv. Ezt már nekem kellett ellenjegyeznem. Talán kevesen tudják, de az ellenőrzések több mint felét törvény írja elő, ez egy nagyrészt előre megírt kotta. Megfogalmaztuk a következő évek stratégiáját, ez a legfőbb dokumentum, amely a jövőt alapozza meg. Alapvetően megpróbáljuk célszerűbbé és hatékonyabbá tenni a működést. Elindult egy gyakornoki program. Ez egyfajta társadalmi elkötelezettség is, hiszen a friss diplomásoknak a legnehezebb elhelyezkedniük. Békésből is sokan jelentkeztek. Megkezdtük az elmúlt években kiesett alkalmazottak pótlását. Számvevőket veszünk fel, Békés megyében egyet. Indítunk egy önálló hírportált, amelyen az ÁSZ saját híreit adjuk ki. Fontosnak tartom, hogy téma legyen a közpénzekkel való bánás, a közpénzekhez való viszony. Összességében aktív szemléletet szeretnék meghonosítani, ami az ellenőrzések mellett a megelőzésre irányul. Hiszen, közérdek, hogy a közpénzek felhasználása rendben menjen. Nem az a jó, ha az ellenőr hibát talál, hanem az, ha sikerül megelőznünk a hibákat. — Milyen „forró” ügyekre számít 2011-ben? - Úgy gondolom, nem lesz olyan ellenőrzésünk, amely egyegy érdekkört ne izgatna fel. A pártok gazdálkodásának vizsgálatára mindig odafigyelnek. A 2012-es költségvetés véleményezésében az ÁSZ elnöke a Költségvetési Tanácson keresztül vesz részt, ez biztos izgalmakat vált ki. A BKV, a PPP-konstrukciók vagy az állami vagyonkezelői jogok gyakorlásának ellenőrzése, egyik sem egy könnyű történet. Most először ellenőrizzük a kistérségek felzárkóztatására fordított pénzek felhasználását. Nem tudjuk, mit találunk. Magyarország problémáitól nem lehet független és nem lehet közömbös az ÁSZ, és nem is vagyunk azok — állítja Domokos László, a számvevőszék elnöke. A közvagyonnal való gazdálkodást ellenőrzik az állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata a Magyar Államkincstár felügyelete és elszámoltatása a nyilvánosság felé. Az első önálló magyar Állami Számvevőszék, később Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) 1870-ben jött létre Gajzágó Salamon vezetésével. Hasonlóan a jelenlegi szervezethez, a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást. A kommunista hatalom az intézményt 1949- ben felszámolta, és csak 1989. október 23-án alakult újjá. Egy irodában a Rózsa Sándort elfogó teljhatalmú királyi rendbiztossal ÉRDEKES RELIKVIÁKAT IS rejt az Állami Számvevőszék épülete. Az elnöki irodában található egy portré arról a királyi rendbiztosról, aki a legenda szerint elfogta Rózsa Sándort. A híres betyár Békés megyéhez is kötődik, hiszen a mendemondák szerint többször is megfordult a Kondorosi Csárdában. Az őt elfogó Ráday Gedeont 1869-ben nevezték ki teljhatalmú rendbiztossá Szegedre. A keménykezű közszolga négy év alatt rendet vágott az alföldi betyárvilágban, több mint félezer bűnügyet derített fel. A monda szerint Rózsa Sándort csellel fogta el. Felvételt hirdetett a pandúrok közé, a rettegett betyár pedig önként sétált be a szegedi várba, ahol végül elfogták. Ráday Gedeon portréja Domokos László elnök Irodájában. Kondorosi szálak. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ A klasszicista külső a legmodernebb technikát rejti az épületben az állami Számvevőszék épülete a Thonet-udvarban található. Az épületegyüttest a székeivel világhírnévre és hatalmas vagyonra szert tett Thonet testvérpár építette 1869-ben. A német bútorgyártó cég 1856- tól terjeszkedett, ekkor nyitott üzemeket és üzletházakat a monarchia területén és a többi közt Bécsben, Pesten, Berlinben, Hamburgban, Párizsban, Londonban és más nagyvárosokban is. Az ÁSZ-nak is otthont adó épületet 2003-ban újították fel. A patinás külső high-tech belsőt takar. A tárgyalóterem asztalai laptopokat rejtenek, a vezetőségi megbeszéléseknek otthont adó teremben minden - a fűtéstől, az ablakok árnyékolásáig - gombnyomással vezérelhető. Egy mozdulat, és előkerül a laptop a tárgyalóteremben.