Békés Megyei Hírlap, 2012. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-13 / 11. szám

2 Január 1-én Győrben rendez­ték meg a „Kerékpárosbarát te­lepülés 2011.” és a Kerékpáros­barát munkahely 2011.” címek díjátadó ünnepségét. Megyénk­ből a települések kategóriájá­ban Gyomaendrőd, a munkahe­lyek közül pedig a Guardian Orosháza Kft. érdemelte ki a kerékpárosbarát címet. ■ Megyénkben az or­szágos átlagnál ma­gasabb a kerékpárral közlekedők száma. A Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium 2011-ben ötödik alkalom­mal hirdette meg ezt a nemes versengést. A cél az, hogy a bicik­lisek érdekeit szem előtt tartó te­lepülések és munkáltatók törek­véseit méltóképpen elismerjék. Gyomaendrődön tavaly több mint két és fél kilométernyi új kerékpárút épült a gyomai vá­rosrészben. Tervezik, hogy az endrődi hídhoz vezető szaka­szon is biztonságosabbá teszik a biciklisek közlekedését. Hosszabb távon pedig egészen Nagylaposig szeretnének ke­rékpárutat építeni, ehhez ter­mészetesen pályázati források­ra lenne szükség. ■ L. J. Egyelőre még nem született döntés a Berény kártyáról­ ­ Egyelőre nem született végle­ges döntés a Mezőberény Kár­tya bevezetéséről - tudtuk meg Siklósi Istvántól. A város polgár­­mestere kérdésünkre elmondta, meg kell vizsgálni a változó jog­szabályi környezetet, illetve a le­hetőségeket, valamint más tele­pülések tapasztalatait­­ Jelenleg úgy érzékeljük, hogy több szolgáltatás árából is kedvezményt tudnánk adni a mezőberényieknek — hangsú­lyozta Siklósi István. A kártyának egyébként más szerepe is lenne. A szociálisan rászorulók támogatásai is odake­rülnének, amit helyi kereskedők­nél vásárolhatnának le az érintet­tek. így teljesíthető lenne az a tár­sadalmi igény, hogy a pénzbeli támogatásokat valóban arra for­dítsák, amire biztosítják. ■ P. G. MEGYEI KÖRKÉP Gyomaendrőd és az orosházi Guardian is kerékpárosbarát Roskadozó felsőoktatás dékánok Egyre nehezebb anyagi körülmények között kell helytállniuk A Szent István Egyetem szenátusa január 1-jétől ötéves időtartamra kinevezte a két megyénkbeli kar dékánjait. A Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar vezetésével dr. Puskás Jánost, az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar vezetésével dr. Lipcsei Imrét bízták meg. Feladatuk nem lesz könnyű, idén ugyanis újabb 1,5 milliárdot von el a kormány az egyetemtől. Ráadásul az államilag támogatott hallgatói létszámkeret is csökken. Lipták Judit Mint korábban megírtuk, tavaly október 1-jétől jelentős szerve­zeti átalakítások történtek a Szent István Egyetemen. Me­gyénket ez annyiban érintette, hogy a gyulai székhelyű Egész­ségtudományi és Környezet­egészségügyi Intézet, valamint a szarvasi víz- és környezetgaz­dálkodási kar beleolvadt a bé­késcsabai gazdaságiba. A kar új neve: SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. A má­sik változás, hogy a jászberényi alkalmazott bölcsészeti kar be­leolvadt a szarvasi pedagógiai­ba, melynek új neve: SZIE Al­kalmazott Bölcsészeti és Peda­gógiai Kar. Az integrációt első­sorban az intézményi akkred­­itációnak való megfelelés (okta­tói létszámok, azon belül a mi­nősítettek aránya, hallgatói lét­szám) indokolta. Dr. Puskás János, a gazdasá­gi, agrár- és egészségtudomá­nyi kar dékánja úgy látja, nem lesz könnyű talpon maradni.­­ A kormány január 4-én el­fogadta a 2012. évi létszámke­reteket. A tavalyi 54 ezer he­lyett idén kevesebb mint 34 ezer hallgató kezdheti meg ta­nulmányait teljes, 15 ezer 500 pedig 50 százalékos állami tá­mogatással. A legérzékenyeb­ben az érint bennünket, hogy a gazdaságtudományok területén az államilag támogatott képzé­sekre felvehető hallgatók lét­száma egyötödére csökkent, or­szágosan mindössze 250 diák vehető fel. Békéscsabára eddig évente mintegy száz hallgatót tudtunk felvenni, de világosan látszik, hogy a 250-es keretből nem juthat hozzánk ennyi. A költségtérítéses képzéseknél az évente fizetendő minimális ös­­­szeget 350 ezer forintban hatá­rozták meg. Mi eddig ennél jó­val kevesebbet kértünk. Az itte­ni családok nagy része ekkora összeget nem tud kifizetni - ecsetelte a gondokat a dékán. Dr. Puskás János hangsú­lyozta azt is, hogy a PPP- konstrukcióban megépített kollégiumok óriási terhet ró­nak a karra, a még 15 éven át fizetendő részleteket nehéz ki­gazdálkodni. A takarékos­ság jegyében tavaly a három campuson átlagosan 18 szá­zalékos létszám­­leépítést hajtot­tak végre. A to­vábbi leépítés már az oktatás színvonalát ve­szélyeztetné.­­ A nagy kérdés most az, hogy marad-e a létszámalapú finanszírozás. Ha igen, akkor nagy bajban leszünk. Az egyet­len mentőövet a felsőfokú szak­képzés jelentheti. E téren több lehetőséghez jutunk, ugyanis jövőre már csak felsőfokú in­tézmények végezhetnek ilyen szakképzést saját telephe­lyükön, azaz, a konkurensek közül kiesnek a középiskolák - mondta dr. Puskás János. Hoz­zátette, csak az a kérdés, ho­gyan élik túl a 2012-es évet. Dr. Lipcsei Imre, az alkalma­zott bölcsészeti és pedagógiai kar dékánja szintén súlyosnak tartja az anyagi gondokat. — A tavalyi állami forráselvo­nás miatt 15 százalékos lét­számleépítésre kényszerül­tünk. Elsősorban a technikai személyzeti állományt csök­kentettük. Ráadásul bennün­ket is nyom a PPP-kon­­strukcióban megépült kollégiumok terhe. A bejelentett újabb állami elvonás miatt tovább kell emelnünk az okta­tók óraszámait. Ezzel el­tűnik a túlóra, azaz, ok­tatóinknak jóval töb­­bet kell dolgozniuk ugyanazért a pén­zért. Elfogadják ezt, mert lát­ják, hogy nehéz a helyzet, egy­re több egyetemi, főiskolai ta­nár van állás nélkül. Ami a képzések jövőjét illeti, e téren dr. Lipcsei Imre opti­mista.­­ A felsőoktatási törvényben is azt írták le, hogy az óvó- és tanítóképzés a helyén van, a problémák a tanárképzés terü­letén jelentkeznek. Bízom , ab­ban, hogy szarvasi és a jászbe­rényi telephelyünkön továbbra is jól működnek majd a dolgok. Képzési palettánk andragógia, szociális munkás és könyvtár­informatika szakkal szélese­dik. Ezeket megpróbáljuk Szar­vason és kihelyezett képzés­ként további településeken is elindítani. Egyik fő törekvé­sünk most az, hogy piacot ta­láljunk az alapképzéseinkre - hangsúlyozta dr. Lipcsei Imre. Zokogásban tört ki a vádlott a tárgyalás közben A TÁRGYALÁS KÖZBEN B. Zol­tán váratlanul heves zokogás­ban tört ki, azt hajtogatva: „Nem akartam megölni”. A bí­ró leállította a szakértők meg­hallgatását, a vádlottat rövid időre kivezették a teremből, megnyugtatták, majd vissza­tért. Az ügyész, dr. Rozgonyi- Szabó Éva erre a váratlan for­dulatra reagálva a jegyző­könyvbe rögzítve megjegyezte: „A vádlott nem sokkal ez­előtt, a bíróság folyosóján ke­délyesen mesélt külöldi élmé­nyeiről a fegyőröknek". 2012. JANUÁR 13., PÉNTEK Kétmilliót nyertek drogprevencióra, Zacher Gábor is jön Orosházára Pályázati sikerekről is beszá­molt Dávid Zoltán, az Orosházi Kábítószerügyi Egyeztető Fó­rum (KEF) elnöke az idei év el­ső találkozóján. - Szakmai feladataink megva­lósítására három pályázaton is nyertünk. Kétmillió forintból 500 ezret fordíthatunk működé­­ s Színjátszócsopor­­tot is szerveznek, drámapedagógus közreműködésével, si kiadásaink támogatásaként továbbképzésekre, drogstratégia készítésére, csapatépítő tréning­re. Iskolai szociális munka a té­mája egy tapasztalatcsere-láto­gatásnak - sorolta a részleteket. - Szenvedély és művészet néven egymilliós pályázatunk­ból filmvetítést, színházi elő­adást, Betépett álmodozók cím­mel dr. Zacher Gábor előadását is szeretnénk megszervezni az első negyedévben. Várhatóan lesz kiállítás a szenvedélybete­gek munkáiból, konferencia pedig a művészetterápiás esz­közök hatásairól. A harmadik pályázat szintén 500 ezer forin­tos keretéből szakmai képzés valósulhat meg. ■ Cs. I. Magyarbánhegyes kézbe veszi az erdők sorsát Magyarbánhegyesen idén há­romszázan dolgozhatnak a Start-közmunkaporgramban. - Eszközvásárlásra is lehető­ségünk nyílik. A tervezett mun­kafolyamatokhoz többek között szükségünk lesz egy 400 négy­zetméteres fóliasátorra, traktor­ra, a hozzá való tartozékokkal és PET-palack-zsugorítóra is - tudtuk meg Sódarné Varga Gyöngyi polgármestertől. A közmunkaprogramban egyebek között zöldséget ter­mesztenek a napközis konyha számára. A település tizenhá­rom hektáros erdővel rendel­kezik, melynek nagy részét ed­dig bérművelésbe adták ki. Az új eszközök és a munkaerő ré­vén a jövőben az önkormány­zat saját maga gondozza a te­rületet. ■ K. E. Öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben a gyomai gyilkos tárgyalás A volt nejét feldaraboló férfi a szakértők szerint tisztában volt szörnyű tette következményeivel Pszichológus és pszichiáter szakértők véleményét hallgat­ták meg csütörtökön a Gyulai Törvényszéken abban az ügy­ben, mely vádlottjának egy da­­rabolós gyilkosság miatt kell fe­lelnie. B. Zoltán ügyében szerdán kezdte meg az eljárást dr. Csepregi-Matus Éva büntető ta­nácsa. A gyomaendrődi férfit előre kitervelten, aljas célból el­követett emberöléssel vádolják. Az ügyészség megállapításai szerint 2010. április 30-án, egy vita után megölte volt nejét, másnap 17 darabra vágta a holttestet és elásta. A gazdálkodással foglalkozó rokkantnyugdíjas elismerte a bűncselekményt, ám azt vitat­ja, hogy előre eltervelte volna, s azt is tagadja, hogy a szörnyű­ségek egy részének óvodás ko­rú kislánya is tanúja volt, bár a vádban ez szerepel. A csütörtöki tárgyalás ele­jén a bíró szembesítette a vád­lottat a nyomozati szakban tett nyilatkozatokkal, s azzal, amit a bíróság előtt mondott. Ebben több ellentmondás is mutatkozott, melyekre B. Zol­tán nem tudott magyarázatot adni. Ezt követően a holttestet vizsgáló igazságügyi orvos szakértőket hallgatta meg dr. Csepregi-Matus Éva. Mindket­ten arról beszéltek, hogy a kö­zépkorú nő szétdarabolt, meg­csonkított holttestének vizsgá­lata azt mutatta, hogy halálát fulladás, fojtás okozta. Az előt­te elszenvedett sérülések, egy házilag készített fegyverből származó lövés és a fejsérülé­sek nyolc napon belül gyó­­gyulóak voltak. A következőkben szolnoki és Békés megyei pszichiáter és pszichológus szakértők követ­keztek. Bár korábban különbö­zött a véleményük, ezúttal mind a négyen egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy B. Zol­tánnak komoly személyiségza­vara van, de tudja kontrollálni cselekedeteit, s tisztában van azok következményeivel. Düh­kitörései sokszor teátrálisak, ezeket eszközként használja. Mint kiderült, a börtönben ön­­gyilkosságot kísérelt meg, ön­akasztással próbálkozott, majd kitört egy ablakot, hogy azzal vágja meg magát. Jó ideig egy­személyes zárkában volt, s a rácsok mö­gött is több­ször volt dühkitöré­se. A tárgya­lás folytató­dik. ■ G. E. Az ügyész dr. Rozgonyi-Szabó Éva. BEOL.hu

Next