Békés Megyei Hírlap, 2012. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-02 / 256. szám
2 Füzesgyarmaton több képviselő aggódik a helyi iskola jovőjáért ugyan az óvoda alapító okiratának módosítása került a napokban Füzesgyarmaton a képviselő-testület elé, vitát váltott ki, hogy mi lesz a városban működő közoktatási intézmények sorsa. Bere Károly polgármester elmondta, egyedül az óvoda marad az önkormányzatnál, így ennek nevét Lurkófalva Óvodára változtatták. Pályázatot kell kiírni a vezetői állásra. Suchné Szabó Edit és Kovácsné Czeglédi Mária Tünde aggo■ Az óvoda biztosan az önkormányzatnál marad, a neve Lurkófalva Óvodára változik. dalmát fejezte ki, hogy az utolsó pillanatban derül ki, mi lesz az általános iskola, a művészeti iskola és a pedagógiai szakszolgálat sorsa, pedig a döntés rengeteg gyermeket érint. Bere Károly hozzátette, állami fenntartásba kerül az iskola, de a tulajdon marad a városnál. Várkonyiné Csáforda Éva szerint a tankerületek veszik át az irányító szerepet, az önkormányzatnak nem sok beleszólása lesz a dolgokba. ■ L. B. a Zoltán kisművész tárlata Csabán papp Zoltán mezőberényi grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerdán a Békés Megyei Intézményfenntartó Központban, Békéscsabán. A tárlatot megnyitó dr. Lehoczky Réka főosztályvezető kiemelte, Papp Zoltán képes volt művészileg úgy kiteljesedni, hogy közben szülőhelyéről sem feledkezett meg. Alkotói tevékenység és tanítás egyaránt fontos az életében, 1988 óta a mezőberényi általános iskola tanára. Az utóbbi években legfőbb ihletője a táj, a teremtő föld. A grafikusművészre Szabó Lőrinc is inspirálóan hatott, költői világa Bartus Gyula, Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában elevenedett meg. Papp Zoltán tárlatát november végéig láthatja a közönség. ■ CS. R. A B MEGYEI KÖRKÉP A 2012. NOVEMBER 2., PÉNTEK Drágán csörög az idei dió aszály Az időjárás nem kedvezett a termésnek, kevés is van belőle Előbb elverte a jég, majd sok helyen az aszály is sújtotta, így az idén kevesebb dió termett, mint korábban. Aki viszont vásárolni szeretne, annak nem árt jól körülnézni, a legtöbb helyen 2000 forint felett kínálják kilóját, de a szerencsések akár már 1600 forintért is hozzájuthatnak a számos sütemény fontos alapanyagának számító csemegéhez. con azért, ha nem is óriási mennyiségben, de számos helyen található az ízletes „csonthéjas”. Szerdán az első helyen, ahol megálltunk, 2500 forintot kóstált a dióbél kilója, míg onnan alig néhány méterre 2400-ért adtak ugyanekkora mennyiséget. A központi helyeken nagyjából ezek az árak voltak jellemzőek, bár akadt, ahol még ennél is többet, 2800 forintot kértek érte. Persze, akiknek volt türelmük, és körüljárták az agórát, azoknak kellemes csalódásban lehetett részük, hiszen egy-egy standon már 1600 forintért is meg lehetett vásárolni a bejgli elengedhetetlen részének számító alapanyagot. Ezek egyikén egy nyugdíjas asszony kért másfél kilót. - Süteményhez viszem, a hét végén jönnek haza az unokák. Nagyon szeretik az édességet, így készítek nekik néhány fajtát - mondta mosolyogva a nagymama, majd kosarába süllyesztette a nélkülözhetetlen hozzávalót. ám a hírek már néhány hete arról szólnak, hogy idén szinte alig van dió, a békéscsabai piacpropó, sütemények. Az egyik süteményárusnál is téma volt a dió. Kérdésünkre az eladónő úgy vélte, semmivel sem lesz kevesebb idén sem a csonthéjasból, mint tavaly volt. - Egy éve is mindenki azt mondta, azután végül mégiscsak volt dió - érvelt. A mögöttünk a sorban álló férfi viszont - miután ő is bekapcsolódott a diskurzusba - ellentétesen fogalmazott. - Van egy kis kertünk Békéscsaba határában, jó néhány diófával. Nálunk szinte alig van, volt a fákon - ecsetelte. - Nem igazán kedvezett az időjárás ennek a növénynek sem. Volt olyan év, amikor roskadoztak a terméstől a fák, most szinte nagyítóval kell keresni. Még eltársalogtunk egy rövid ideig a mögöttünk hagyott nyári aszályról, majd - miután a sor vészesen felduzzadni látszott - továbbindultunk. Werner Sándor gyulai gazdától megtudtuk, hogy nála a legnagyobb gondot a tavaszi fagyok okozták, amelyek éppen a legrosszabbkor jöttek. Az a termés viszont, ami megmaradt, kifejezetten jónak számít, hiszen a meleg időjárás már kedvezett a növénynek. Összességében az idei diótermés olyan 75 százaléka a tavalyinak — fűzte hozzá. A Kisgazda Polgári Egyesület gyulai szervezetének tagja ugyanakkor elmondta, hogy a fagy gazdatársainál is hasonló problémákat idézett elő, illetve több helyen okozott gondot a kevés csapadék, az aszály, így szinte mindenütt kevesebb van a „csonthéjas” termésből, mint egy esztendővel korábban. Prohászka Béla Venesz-díjas, olimpiai aranyérmes mesterszakács lapunknak elmondta, hogy idén valóban kevesebb a dió, s a zöldségek, gyümölcsök túlnyomó többségéhez hasonlóan ennek ára is emelkedik. A gasztronómiai szakember kifejtette, a dió egyedi ízét semmi más nem pótolhatja. Természetesen helyettesíthetjük különböző, például olajos magvakból álló készítményekkel, de az sosem lesz olyan, mint az eredeti. Persze, azt is kell fogadnunk, hogy az ára nem túl alacsony, ezért nem egyszerű hozzájutni. Daruképei orosházi fotós is a legjobbak között szerepel a tavalyi esztendő Év természetfotósa pályázat legjobb képeiből nyílt kiállítás a napokban Békéscsabán, a Körösök Völgye Látogatóközpontban. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója megnyitójában elmondta, a Magyar Természetfotósok Szövetsége által 19. alkalommal meghirdetett kiírásra 13 kategóriában 234 pályázó 5309 fotóval nevezett, a csabai látogatóközpontban a legjobb 107 felvétel tekinthető meg. Érdekesség, hogy először lett hölgy az év természetfotósa, mégpedig Haarberg Orsolya, aki Norvégiában él, a 2011-es év ifjú természetfotósa is nő, a szegedi Vadász Anna. - Nagyon kevéssel maradt le a fődíjról az orosházi Palcsek István a kardoskúti Fehér-tónál készült darufelvételével - hangsúlyozta Tirják László. Ködfelhőben című alkotás mellett ez olvasható: „A kép a kardoskúti Fehér-tavon készült egy késő őszi reggelen. Hajnalban sűrű köd ülte meg a környéket, és a tavon éjszakázó darumadarak is késlekedtek a kihúzással. Később a köd megemelkedett, és a tó felett alacsony felhő keletkezett belőle, az átszűrődő napfény pedig különös fényekkel festette meg a víztükröt, rajta a még bent tartózkodó darvakkal.” A fotó aktuális, ugyanis most kezdődik a daruvonulás, érkeznek a madarak északról, megpihennek a kardoskúti Fehér-tavon, aztán délebbre mennek a hideg elől. ■ NY. L: A dió egyedi ízét nem lehet pótolni, ezért sem mindegy, mennyibe kerül. Tirják László a tárlat megnyitóján. Az etetőket adták a hazáért kegyelet Az utókor kötelessége ápolni a hősök emlékét Hősök és mártírok emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést szerdán Békéscsabán, a Szabadság téri II. világháborús emlékműnél. - Az hal meg, akit elfelejtenek, s mi ezt nem tehetjük meg soha - mondta az egybegyűltek előtt Gregor László, a Magyar Tartalékosok Szövetsége békéscsabai szervezetének elnöke, emlékeztetve rá, a város valamennyi temetőjében nyugszanak olyan hősök, akik háborúban vesztették életüket. Ökomenikus áldással és koszorúzással tisztelegtek a hősök előtt az emlékműnél, majd fejet hajtottak Kovács Zoltán alezredes és Harmati Imre alhadnagy emléktábláinál. ■ Cs. R. Békéscsabán, a II. világháborús emlékműnél a hősökre emlékeztek. Cigányzenészekre emlékeztek Gyomaendrődön három éve hagyomány Gyomaendrődön, hogy november 1-jén megemlékeznek az elhunyt cigányzenészekről. A rendezvény helyszíne ezúttal is az endrődi cigányzenészek tiszteletére állított emlékmű volt. Szécsi Zsolt, a Roma Polgárjogi Szövetség elnöke, egyben a Gyomaendrődi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: a hagyományos cigányzene Magyarország unikuma, melyre az egész nemzet büszke lehet. - Az országban nincs még egy olyan település, ahol ennyi cigányzenész és zenekar , működött volna, mint ebben a városban. ■ L. J. Békési szennyvíztisztító: kiírták a közbeszerzést A napokban írták ki a közbeszerzési eljárást a békési szennyvíztisztító telep közel 500 millió forintos fejlesztésének kivitelezésére - tudta meg tuk 390 millió forintot nyert a fejlesztésre, amihez később még társult az Európai Unió Önerő Alapjából elnyert újabb 41 millió 758 ezer forintos forrás. A létesítmény felújítása és fejlesztése régóta indokolt, hiszen 1994-ben a tervezett két ütem helyett csak az első építése valósult meg, ami túlterheltséget, illetve karbantartási problémákat okozott. A beruházásnak köszönhetően ugyanakkor javul majd a tisztítási hatásfok, a tisztított közép- és hosszú távú megoldása. A munkálatok eredményeképpen a telep eddigi alacsony biológiai kapacitása jelentősen megnövekszik. A projekt sikeres megvalósítását követően a létesítményt az európai irányelveknek megfelelően üzemeltetheti tovább a város. ■ P. G. szerkesztőségünk: Izsó Gábor polgármester elmondta, hogy önkormányza1994-ben a tervezett két ütem helyett csak az első építése valósult meg. szennyvíz minőségének előírt határértékek szerinti betartása, az iszapkezelés