Békés Megyei Hírlap, 2012. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-08 / 261. szám

2 Támogatásokkal segítené Vésztő a helyi cégek létszámbővítését pályázati felhívást tesz köz­zé Vésztő, a munkahelyte­remtésben segítenék a helyi vállalkozásokat - döntött a képviselő-testület, ám az egyes részletkérdéseket még nem tisztázta. A cégek véleményét is kikérik, például a november 23-ai vállalkozói esten.­­ A részletkérdésekben még nem döntöttek, kikérik a vállalkozók véleményét is. Molnár Sándor polgármester elmondta: vissza nem térítendő támogatásként, keretösszeg­ként 5 millió forintot érdemes meghatározni. Munkahe­lyenként havi 30 ezer forintot adnának a vállalkozásoknak. A pályáztatás folyamatos len­ne, amíg tart a forrás. Karakas Anikó képviselő javaslatára a testület úgy döntött előzete­sen, visszatérítendő támoga­tásként egy cégnek 5 millió forintot utalnának - 2,5 millió forintot álláshelyenként­­, a pénzt másfél év alatt kellene visszafizetni. Molnár Sándor elmondta, a közművesítésben is segítenének. ■ L. B. Energetikai fejlesztés a cél Fü­zesgyarmaton energetikai beruházásokra­ nyújt be pályázatot Füzes­gyarmat - döntött a képvi­selő-testület. Ha sikeres lesz az igénylés, akkor a Kossuth Lajos általános iskola épüle­tét is korszerűsítik, többek között szigetelik a homlokza­tot, nyílászárókat cserélnek, szellőztető rendszert építenek ki. A polgármesteri hivatal fejlesztésére is több millió forintot igényelnek. Emellett termálvizes kutat is haszno­sítanának, ami több, város­­központban lévő intézmény energiaigényét, fűtését bizto­sítaná, lényegesen kedvezőbb áron, mint most. A beruházások több mint 400 millió forintot emésztené­nek fel, melynek 15 százalékát kell önerőként biztosítania Füzesgyarmatnak. ■ L. B. GAZDASÁGI KÖRKÉP mmmmmmmmmmmmamm­mmmmmmm­­ * mám 11 m fm­ Szomszédoló vállalkozók kapcsolatok Főleg a mezőgazdaságban kedvez a határ mentiség A határ menti vállalkozások számára előrelépést jelent­het, ha hazánk Schengen külső határából belső határ­rá válik. Ez könnyíti majd a bejutást a román piacra. A határ mentiségből eredő kereskedelmi előnyökkel ma is többen élnek, elsősorban a mezőgazdaság területén. Kovács Erika jkhób­an - A magyar-román gazdasági kapcsolatok terén sokat javított, amikor Románia is az Európai Unió tagja lett, így a kisebb át­kelőkön, Méhkeréken és Batto­­nyán is bonyolíthatnak forgal­mat a vállalkozások, jelenleg főleg élelmiszeripari terméke­ket juttatnak a határon túlra, a paletta igen széles - mondta Rák János Zoltán, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara ma­gyar-román tagozatának titká­ra. Hangsúlyozta, a kapcsolatok tovább bővíthetők. Ennek egyik legfontosabb eleme a schengeni határ „költözése”.­­ Szatmárnémeti, Arad, Te­mesvár nagyvárosok, nagy a felvevőpiacuk is. A jelzések szerint a román felek részéről is egyre nagyobb volna az igény a termékeinkre. Ha a határ meg­szűnik és elkészülnek az új utak - például Dombegyháznál, Elek­nél -, az megkönnyíti az átjárást és kedvezően hat a kapcsola­tok továbbfejlesztésére. Román részről főként mezőgazdasági jellegű szolgáltatások végzésére is lenne igény. Az üzletfejlesz­tés szempontjából erősíteni kell a romániai felvevő piacok feltá­rására irányuló rendezvényeket és programokat, gazdasági, kül­kereskedelmi, üzleti és szakmai fórumokat, melyek hathatósan segíthetik a magyar termékek minél nagyobb volumenű ex­portra jutásának a lehetősé­geit - mondta Rák János Zoltán. A titkár beszélt arról is, hogy Bé­kés megye gasztronómiai nagy­­rendezvényei is kiváló alkalmat teremtenek a kapcsolatok kiépí­tésére, fejlesztésére. Schengen költözését Kever­­mesen is várják, gazdasági előnyt jelentene. Kevermesen fő­leg a mezőgazdasági őstermelők ápolnak gazdasági kapcsolato­kat román földtulajdonosokkal. - Többen bérelnek földet a határ túloldalán, ám gépeikkel nagy kerülőt kell megtenniük, hiszen most legközelebb csak Battonyán keresztül léphetik át a határt. Biztos vagyok benne, hogy a határ megszűnésével s gépeikkel több munkát vállal­hatnának a gazdák - mondta Lantos Zoltán, Kevermes pol­gármestere. Battonyán is a mezőgazdasá­gi kapcsolat a domináns, ipari együttműködésük a gazdasági válság óta nincs Romániával. Dr. Karsai József polgármester beszélt arról is, hogy a batto­nyai önkormányzat sokat segít az Arad megyei gazdáknal éüni­­k és pályázataik megírásában.­­ Sérelmezte, hogy bár a tervek elkészültek, támogatás hiányá­ban nem épülhet meg a Batto­­nya és a romániai Pécska közöt­ti mezőgazdasági út, amelyen a 7,5 tonna feletti járművek előtt is megnyílt volna a határ. 2010- től ugyanis a battonyai határát­kelőn életbe lépett a 7,5 tonnás súlykorlátozás. Egy nagybánhegyesi kisvál­lalkozás savanyúságokkal van jelen a román piacon. Két-há­­rom partnerrel állnak üzle­ti kapcsolatban. Mile Ferenc savanyító üzemet működtet: káposztát, uborkát, paprika­féléket, dinnyét savanyítanak, vegyes vágottat készítenek. Az elmúlt évtől Romániába is szál­lítanak, a régióban kevesen foglalkoznak az élelmiszer-fel­dolgozás ezen ágával. Egyelőre még ritkán torlódnak fel a kamionok a gyulai vagy a battonyai határátkelőn. A Békés megyei vállalkozások bővítenék kapcsolataikat. A mezőhegyesi cég bízik a kedvező fordulatban dél-békésben kevés ipari vállal­kozás működik, azok közül is alig akad, amelynek a határon túl gazdasági kapcsolata lenne. A Mezőhegyesi Fémipari Kft. ezen cégek egyike. A társaság tizenkét dolgozót foglalkoztat,­­ egy romániai céggel állunk kapcsolatban, engedélyköteles flexibilis gáztömlőt exportálunk. A kapcsolatunk lassan másfél évtizedes múltra tekint vissza, mára erősen visszaesett a meg­rendeléseik aránya - mondta Jeszenka Zoltán ügyvezető. A kft. és román partnere üzleti kapcsolatának csúcspontja 2005-2006-ra tehető. Akkor 14-15 millió forint volt az ex­portjuk, ami mostanra 2 millió forintra zsugorodott.­­ ennek oka, hogy az uniós csatlakozásuk után Romániá­ban is megvetették a lábukat a multik, illetve az ottani hatósá­gi előírások sem kedveztek ne­künk. A legfőbb ok pedig a vál­ság, de ennek a 2 millió forintos bevételnek is örülök, így jelen lehetünk a román piacon, ren­delkezem információkkal az ot­tani helyzetről. Bízunk abban, hogy a meglévő kapcsolatunk esetleg újakat is generálhat. 2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Békésszentandrás is létrehozhat önellátó szociális szövetkezetet négy másik magyarországi te­lepülés mellett. Békés megyé­ből egyedüliként Békésszent­andrás önkormányzatának is lehetősége nyílik arra, hogy mezőgazdasági önellátó szo­ciális szövetkezetet alakítson, s ezzel új munkahelyeket te­remtsen. Sinka Imrétől, a Körös-parti község polgármesterétől meg­tudtuk, hogy a Belügyminisz­térium az öt legjobbat válasz­totta ki azon 1603 település közül, melyek a közfoglalkoz­tatási program keretében a mezőgazdasági alprogramba is bekapcsolódtak. A döntés­nél fontos szempont volt, hogy miként hajtották végre eddig a mezőgazdasági alprogramot (ezt rendszeresen ellenőrizték), s az is, hogy milyen megvaló­síthatósági tanulmányt készí­tettek az önellátó szociális szö­vetkezetre vonatkozóan. Mivel­­ Sinka Imre, a szövetkezet 10-15 ember számára jelent majd biztos munkahelyet. Békésszentandrás bekerült a kiválasztottak közé, így az itte­ni önkormányzat a következő évi közmunkaprogram kereté­ben plusz forrásokhoz juthat, később pedig szociális szövet­kezetet alakíthat. A leendő szö­vetkezet várhatóan tíz-tizenöt ember számára jelent majd ál­landó munkahelyet, amelyhez már természetesen nem köz­munkabér, hanem magasabb munkabér társul. Virág Sándortól, a polgármes­teri hivatal településüzemel­tetési előadójától megtudtuk, a mezőgazdasági alprogram keretében idén 30 hektár álla­mi és 17 hektár önkormányzati földet műveltek meg harminc közmunkás közreműködésével. Idén szántóföldi növényter­mesztéssel (többek között ener­giafűz telepítésével) és fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoz­tak, jövőre már gombatermesz­tés és állattenyésztés (baromfi) is szerepel a programban. A leendő mezőgazdasági önellátó szociális szövetkezet­ben az állandó alkalmazottak mellett a betakarítások idején idénymunkások is átmeneti kereseti lehetőséghez juthat­nak majd. ■ L. J. Készletfelhalmozás segíti az ínséges időszak átvészelését Frühwald Négy esztendővel ezelőtt volt csúcson az értékesítés az építőiparban, azóta gyakorlatilag folyamatos a visszaesés Idén húsz esztendeje, hogy a békéscsabai székhelyű Früh­wald Kft., az osztrák családi vállalkozás, Frühwald Holding leányvállalata megnyitotta ka­puit Magyarországon. A beton­­elem-gyártó és -forgalmazó cég, Békés megye egyik vezető vál­lalkozása is megérezte, megérzi az építőipar válságát.­­ A termelés és az értékesítés egyaránt a 2008-as esztendő­ben volt a csúcson, azóta folya­matosan visszaesett a forgalom - tudtuk meg Holl Hannestől. A cég ügyvezetője lapunknak elmondta, jelenleg a tavalyi év­hez képest tíz százalékos vis­­­szaesésre számítanak. - Egy békéscsabai, városi beruházás miatt nőtt a transz­portbeton eladásunk, ugyanak­kor a magasépítési szekcióban 17 százalékkal, míg a térkőel­adásoknál 10 százalékkal csök­. Abban bíznak a békéscsabai székhelyű cégnél, hogy az esztendő vége erősebb lesz, bent az értékesítés. Az építő­iparban megszokottaktól elté­rően ebben az esztendőben vár­hatóan inkább az év vége lesz erősebb. Bízunk benne, hogy ha az év vége valóban jól ala­kul, akkor 5 százalékra tudjuk mérsékelni a jelenlegi 10 száza­lékos csökkenést - hangsúlyoz­ta az ügyvezető. Elmondta, el­sősorban a pályázati forrásból megvalósuló önkormányzati beruházásoknak köszönhető a javulás. Emellett komolyabb vevők, főként az ipari beruhá­zók keresik az építőipari ter­mékeket. Lényegesen csökkent viszont a „tömegvásárlók” szá­ma, azoké, akik kisebb tételben vitték az otthonaik felújításá­hoz szükséges alapanyagokat.­­ Túlzottan nem vagyunk optimisták. Úgy gondolom, hogy nagyon hosszú ideig nem köszöntenek be a 2006-2008 közötti kedvező állapotok az építőiparban. Jövőre még az ideihez hasonló évet várunk, de hiszünk abban, hogy ha las­san is, de némi fejlődés elindul­hat ebben a szektorban. A tartós válság átvészelé­sét kiadásaik csökkentésével igyekszik biztosítani a vállalat. Ugyanakkor a marketingköltsé­geken, és a termékfejlesztésen nem spórolnak, valamint nem engednek a minőségből sem. - Korábban óvatosan halad­tunk egyről a kettőre, mintegy felkészülvén a nehezebb évek­re. Akkortájt a nyereség jelentős részét az infrastruktúra fejlesz­tésére és a késztermék készlete­ink felhalmozására fordítottuk. Most, az ínségesebb időkben pont utóbbi értékesítése fedezi a kieső bevételeket - hangsú­lyozta Holl Hannes. ■ M. R­M: A következő esztendőben még az ideihez hasonló évre számítanak.

Next