Békés Megyei Hírlap, 2013. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

2 ­mint megyei képviselő, jó ér­zéssel tölt el, hogy az ország pénzügyi helyzetét stabili­záltuk - kezdte évértékelését Babák Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz). - Megszüntettük a szuper­bruttó adózást, adókat csök­kentettünk, emelkedett a minimálbér és a nyugdíjak is 5,2 százalékkal. A munka­helyvédelmi intézkedések segítik a vállalkozások munka­hely-megtartási képességeit. A kisvállalkozások egysze­rűbben és kevesebbet adóz­nak. Fontosnak tartom a mindennapjainkat terhelő rezsiköltségek 10 százalékkal való csökkentését. Sikerült a hiteladósokat a csapdából ki­menekíteni, bár itt még maradt feladat. Jelentősnek érzem, hogy segély helyett munkát biztosított a Start-munkaprog­ram megyénkben. Sikeresnek értékelem a megyei képviselők érdekérvényesítését cégeink, önkormányzataink uniós fej­lesztési pályázatait - sorolta. - Maradt teendő 2013-ra. Legfontosabbnak tartom a me­gyei gazdaság stabilizálását, fejlesztését, új munkahelyek létrehozását, a bérek emelé­sét, a biztonság erősítését, az egészséges ivóvíz biztosítását és a belvízelvezetést is rendez­ni kell. Tarthatatlan a megyei utak állapota. Az M44-es épí­tésének megkezdését ki kell járnunk. A főiskolai karokat ki kell menteni a hiteleikből. ‘''Bizakodó vagyok, össze'' tudunk fogni fontos dolgaink érdekében. ■ CS. I. :Tarthatatlan az utak állapota.” MEGYEI KORKÉP Képviselői sarok: Babák Mihály a bérek emelését is célnak tartja Hidegben hidegen kátyúznak magyar közút Tavaly ötmilliárd forint értékben újítottak fel utakat Nem voltak igazán kiemel­kedő fagyási-olvadási ciklu­sok a tavalyi esztendőben, így az előző évekhez képest kevesebb úthiba alakult ki Békésben az állami közút­hálózaton. Ugyanakkor még így is több teljes körű felújí­tásra szoruló fő- és mellékút található a megyében. Hírlap­-összeállítás ni;rr­,l> 1 - Az elmúlt hetek csapadékos és ingadozó időjárásának köszön­hetően az elöregedett burkola­tú közúthálózaton időszakosan megnőtt az úthibák száma, amely a tavalyi év azonos idő­szakához képest nagyságrendi emelkedést mutat - tájékozta­tott az idei állapotokról Pécsi Norbert Sándor. A Magyar Köz­út Nonprofit Zrt. szóvivője el­mondta, jelenleg, a téli időszak­ban is, a helyi üzemmérnöksé­gek egy-egy brigádja - tartósan 0 fok felett és száraz idő esetén - folyamatosan végez kátyúzási munkákat. Ilyenkor hideg ká­tyúzást alkalmaznak, március vége-április eleje környékén a melegaszfaltot keverő üze­mek újraindulásakor, tartósabb anyaggal is végeznek burkolat­­javítást a megyében. - Tavaly az állami alapfelada­taink ellátása során közel 5900 tonna különféle típusú aszfal­tot használtunk fel a kátyúk megszüntetésére Békésben, 357 millió forint értékben. Idén mindeddig 140 tonna kátyúzó anyag fogyott a békési utakon, 15 millió forint értékben. Pécsi Norbert Sándor kérdé­sünkre elmondta, a legszem­betűnőbb romlások eddig a 44-es főút 65-85 kilométer szelvényei közötti szakaszán keletkeztek (a megyehatár és Szarvas-Csabacsűd között), de sok úthiba van a 46-os főúton, valamint a 47-es főút megye­­határ-Szeghalom-Köröstarcsa közötti szakaszán, továbbá a Gyomaendrőd-Szarvas közötti 443-as számú főúton. A mellé­kúthálózat eddig is igen rossz szakaszain a romlás ugyan­csak szembetűnő.­­ Igazi áttörést és a kátyúk hosszú távú megszüntetését az elöregedett utak teljes felületű felújítása jelentené. Tavaly ös­­­szesen csaknem 5 milliárd fo­rint értékben, 45 kilométernyi mellékúton végezhettünk ilyen munkálatokat, az Orosháza- Tótkomlós, az Orosháza-Kasza­per, a Vésztő-Doboz és a Gyu­la-Elek településeket összekötő utak egy-egy szakaszán. - A kátyúkkal kapcsolatos problémák évtizedek óta jelen vannak a megyében - mondta el Fekete Ferenc. Murony pol­gármestere hozzátette, náluk is időről időre visszaköszön pél­dául a települést Békéssel ös­­­szekötő út nem túl jó állapota. - Látjuk, hogy az illetéke­sek időről időre kijavítanak egy-egy kátyút. Az igazi se­gítség ugyanakkor sokkal in­­kább egy nagyobb, átfogó ká­tyúzás lenne. Amennyiben a hőmérséklet tartósan 0 fok feletti és száraz az idő, a helyi üzemmérnökségek egy-egy brigádja folyamatosan végez kátyúzási munkát. Megkérdeztük lapunk olvasóit: milyen a közutak állapota a Viharsarokban? NAGY KRISZTIÁN, DOBOZI ÁLLÁS­KERESŐ:­­ Katasztrofális állapo­tok uralkodnak. A Dobozt és Gyulát összekötő szakaszon a padka le van törve, az út széles­sége a háromnegyedére csök­kent, tele van hullámokkal, nem akkora terhelésre tervezték. A Vé­szét és a békéscsabai Dobozi utat összekötő rész is tragikus. BALOGH GERGŐ, DOBOZI KÖZÉP­­ISKOLÁS: - Elég rosszak az utak a megyében, említhetném a Sar­kad és Doboz, illetve Észak-Bé­késben a Szeghalom és Füzes­gyarmat közötti szakaszt is pél­daként. A Doboz és Vésztő kö­zötti utat egy pár kilométeres részen pont most újították fel, az remek lett. BÖŐR KÁLMÁN, BÉKÉSCSABAI nyugdíjas: - Évente egyszer elutazunk Egerbe, akkor a busz a Dévaványa-Ecsegfalva vona­lon megy, de inkább zötykölő­­dik, olyan rossz az út állapota. A Körösladányt és Gyomaendrő­­döt összekötő szakaszra ráfért a felújítás. Szép lett Békéscsaba és Mezőberény között is a 47-es. MINTAMENZA A felkészítés után kezdődhet az érdemi munka Békés, Bács-Kiskun és Csong­­rád megye mintamenza csapa­tainak felkészítését végezték tegnap Békéscsabán, a megyei kormányhivatal népegészség­ügyi szakigazgatási szervénél. A közétkeztetés megújításában az egészségesebb, korszerű táp­lálkozás kialakításához szüksé­ges teendőkről kaptak iránymu­tatást. Dr. Mucsi Gyula megyei tisztifőorvos elmondta, ez volt országosan az utolsó felkészítés, kezdődhet az érdemi munka. - A daganatos megbetegedé­sekben dobogósok vagyunk Eu­rópában, de hasonló a helyzet a szív- és érrendszeri betegségek­nél is - hangsúlyozta dr. Mucsi Gyula. - Nagyon sok az elhízott, túlsúlyos gyerek, így lépni kel­lett, hogy életmódot, étkezési kultúrát váltsanak, és egészsé­ges felnőttekké váljanak. Ez az alapvető cél. Dr. Kovács József országgyűlé­si képviselő, a parlament egész­ségügyi bizottságának elnöke a program népegészségügyi fon­tosságára hívta fel a figyelmet. Farkas Zoltán, a megyei köz­gyűlés elnöke kiemelte, Magyar­­országon az étkezési kultúrában sok minden félresiklott, sok eset­ben sznobizmus tapasztalható. Nem magyar alapanyagot hasz­nálnak, ellenőrizetlen élelmisze­reket fogyasztanak. Holott tud­juk jól, hogy a megyének milyen kiváló mezőgazdasági adottsá­gai vannak, friss, egészséges élelmiszereket állítunk elő.­­ A Mintamenza-program alkalmas arra, hogy az alap­anyagokat helyben szerezzék be, a minőség és az ár mellett lé­nyeges, hogy ez több száz mun­kahelyet is jelenthet Békésben - emelte ki Farkas Zoltán. Szólt arról is, mennyire csalódott volt, amikor a minisztériumban jár­va kiderült, mennyi hal ajánlott a közétkeztetésben, és mennyit fogyasztanak. Ezért is fontos a halételek előtérbe helyezése, ezt egy biharugrai projekt is segíti majd: busát és pontyot szálkát­­lanítanak, pépesítenek, paní­­rozott termékeket és halvirslit készítenek a húsukból. ■ NY. L. 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Gyulai várszínházi drámapályázat: jónak értékelik az alkotásokat­ ­ a hattagú bírálóbizottság mind a három, a Gyulai Vár­színház jubileumi, ötvenedik évada alkalmából meghirdetett meghívásos drámapályázatra beérkezett alkotást jónak ítél­te meg - közölte a csütörtöki sajtótájékoztatón dr. Görgényi Ernő polgármester és Gedeon József, a várszínház igazgatója. A pályázat témája a gyulai vár védelmében vívott, 1566-os tö­rök elleni csata volt. Dr. Görgényi Ernő bemutatta az ostrom 16. századi történel­mi hátterét. Gedeon József el­mondta, hogy a művek szerzőit, Nagy Andrást, Wodianer-Ne­­messuri Zoltán és Zalán Tibort is arra kérik, öntsék végső formába drámáikat. A döntnö­­kök mindhárom pályaművet egyformán jónak értékelték. Az átdolgozott művek egyikét ősbemutatóként láthatják majd az érdeklődők, a másik két drá­mát felolvasó színházi formá­ban ismerhetik meg. A műveket irodalmi szem­pontból dr. Elek Tibor iroda­lomtörténész, kritikus, törté­nelmi szempontból dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levél­tár igazgatója értékelte. ■ P. G. Állami kézbe kerülhet a sarkadi szakellátó központ MÁJUSTól állami kézbe kerül­het a Sarkadi Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ - döntött tegnap a sarkadi kép­viselő-testület, az önkormány­zat április 30-a után nem látná el a feladatokat. Mint ismert, eddig Sarkaddal együtt további kilenc kistérségi települést tö­mörítő kft. végezte a munkát. Bende Róbert polgármester elmondta, hogy a döntés nyo­mán a szakellátó tulajdonjoga és fenntartási kötelezettsége is az államra szállhat. Mint dr. Sipos Kornélné aljegyző hozzátette, az önkormányzat eddig több millió forint köl­csönt nyújtott a kft.-nek, ám vélhetően ezt nem kapják vis­­­sza. A szakellátó egyébként veszteséges volt eddig, és még nullszaldós működés sem vár­ható a jövőben. ■ L. B. Több halat a közétkeztetésbe!Berényi fémtolvajok őrizetben eljárás Szerszámokat, vasat, vezetéket lopott a páros A Mezőberényi Rendőrőrsre hétfőn érkezett bejelentés, hogy az elmúlt két napon egy Kodály utcai ingatlan területé­ről ismeretlen tettesek sarok­csiszolót, hegesztőtrafót, var­rógép alkatrészt, elektromos vezetékeket és néhány vas­alkatrészt vittek el - tájékoz­tatta lapunkat a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A lopással okozott kár kö­rülbelül hetvenezer forintra tehető. A nyomozók azonnal megkezdték az ismeretlen el­követők felderítését, amely­nek során egy huszonöt és egy húszéves helyi férfi került a lá­tókörükbe. Mint azt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságtól meg­tudtuk, a két férfit Mezőbe­rény külterületén igazoltatták a rendőrök, akik a már felda­rabolt vasakat éppen az autó­jukban szállították. A szerszá­mokat sikerült lefoglalni az ér­téktelenné vált vasdarabokkal együtt, amelyet visszaadtak a sértettnek. Mivel mindkét személy volt már hasonló cselekmények el­követése miatt büntetve, ezért őrizetbe vették őket és kezde­ményezték az előzetes letartóz­tatásukat. Az eljárást a Békési Rend­őrkapitányság Mezőberényi Rendőrőrsének munkatársai folytatják le. ■ P. G: Fémekre szakosodott a páros.

Next