Békés Megyei Hírlap, 2014. december (18. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

2 POLGÁRMESTER Minden méhkerékiért dolgozik Tát Margit második ciklusát kezdte meg Tát Margit Méhkeréken. Mint hangsúlyozta, a tele­pülésen nőtt fel, ott szeretné leélni szeretteivel az egész életét, ezért is fontos szá­mára, hogy miként alakul a jövő. Hozzátette, polgármes­terként minden méhkeréki polgárért fog dolgozni, tudá­sa legjavát adva.­­ Erősíteni kell az önkor­mányzat pénzügyi-gazdasá­gi helyzetét, a gazdálkodás fontos szerepet kap minden fejlesztés, beruházás terve­zésénél és végrehajtásánál. A kötelező feladatokat végre kell hajtani, biztosítani kell az önként vállalt feladatok megvalósítását is.­­ Minél több közösségi te­ret kell kialakítani, kiemelt figyelmet kell fordítani az utak állagának javítására, folyamatos karbantartásá­ra. A lehető legrövidebb időn belül minden intézményben teljes energetikai korsze­rűsítést kell megvalósítani. Méhkerék pedig története legnagyobb beruházása elé, a szennyvízberuházás elé néz hamarosan - tette hozzá. Tát Margit egyik legfonto­sabb kötelességnek nevezte a munkahelyteremtést segítő intézkedések meghozatalát. A közfoglalkoztatási progra­mot is tovább kell folytatni, újabb területekkel bővíteni.­­ Az oktatási-nevelési in­tézmények, a néptáncegyüt­tes és az egyházi közösségek összefogásával, külső szakér­tők bevonásával mindent meg kell tenni azért, hogy a méh­keréki néphagyomány és szo­kások, közöttük legfontosabb­ként nemzetiségi nyelvünk és zenénk fennmaradhasson, értékeink utódaink számára is elérhetők legyenek. ■ L. B. Egy sörözőben bukkantak rá az eltűnt fiúra eltűnés miatt körözték azt a 16 éves fiatalt, akire az egyik gyulai sörözőben buk­kantak rá az egyenruhások. A Gyulai Rendőrkapitány­ság járőrei szombaton 1 óra 40 perckor igazoltattak egy 16 éves fiatalembert az egyik sörözőben. A fiú előző nap 18 órakor engedéllyel távo­zott abból a lakásotthonból, ahol él és ahonnan 21 óráig lehetett volna távol. A megha­tározott időpontra nem ment vissza, ezért nevelői bejelen­tést tettek a Békési Rendőr­­kapitányságon. Eltűnés miatt elrendelték a fiú körözését. A fiatalt átadták a lakásott­hon nevelőinek. ■ P. G. MEGYEI KORKÉP A statisztikák szerint az utak mellett, a közterü­leteken eldobott szemét egyharmadát a cigaretta­­csikkek teszik ki. Gondok a megyében is vannak, de a cigimaradványok nem lepik el a közterületeket. Papp Gábor Csikkfelmérő utunkat Bé­késcsabán, a megújult Szent István téren kezdtük. Ahogy folyamatosan a lábunk elé bá­mulva pásztáztuk a terepet, azzal szembesültünk, hogy ezen a városrészen bizony nem hemzsegnek a csikkek. A tér katolikus templom és vá­rosháza felőli oldalán például még mutatóban sem találtunk péntek délután a cigarettázás mementójából. Persze, hogy ez a javuló gondolkodásmód vagy a gondos takarítás ered­ménye, az nagy kérdés. An­nál több viszont a burkolatra ragadt fehér folt, az eldobott rágógumik maradványa, ami­vel a csikkeknél is nehezebb megküzdeni. A világban készült felmé­rések szerint minden husza­dik rágót dobnak vagy éppen köpnek az aszfaltra a fogyasz­tók, aminek eltávolítása nem egyszerű, emellett költséges is. Ráadásul a rágógumi öt év alatt bomlik fel. Volt olyan város Európában, ahol külön kampányt indítottak a folya­mat ellen, mert már a műem­lékeket is kezdte elrondítani a sok friss leheletet biztosító termék. Közben az adventi vásár mellett elhaladva ráfordul­tunk az Andrássy útra, ahol már korántsem olyan szívde­rítő a kép, bár azt sem lehet­ne állítani, hogy csikkekben gázoltunk bokáig. Általában egy, illetve két méterenként találkoztunk eggyel-eggyel. A közel egy kilométeres sé­tálóutcán több helyen is meg­tapasztaltuk, hogy fiatalok és idősebbek is az elszívott ci­garetta maradványát hanyag mozdulattal dobták a járdára, amit jó esetben el is nyomtak a cipőjükkel. Persze olyan is akadt, aki megkereste a sze­metest. Összességében azért a belvárosról elmondható, hogy bár előfordulnak, de nem rondítják el a gyeszékhely centr a csikkek. A lassan szemer­lő esőben a Bartók úton folytattuk túrán A tapasztalatok itt is sonlóak voltak, előzet ugyan arra számított hogy a buszmegállókban lálkozunk majd nagyobb számban csikkekkel, de nem így történt. A legszem­betűnőbb, hogy azok száma a gyalogátkelőhelyek köze­lében emelkedik meg kissé. Úgy tűnik, hogy a várako­zást nem szeretik túl sokan, és azalatt rá-rágyújtanak egy standra, majd amikor a lámpa zöldre vált, meg is szabadul­nak a füstölnivalótól. A bel­városi vendéglátóhelyek előtti területek ellenben tiszták, sőt, ha lehet mondani, rendezet­tebbek is az átlagosnál. Kis utcákon átvágva eljutot­tunk az Élővíz-csatornához, amelynek partján - elsősor­ban a hidak mellett - szintén látható jó néhány darab a csik­kekből, amelyek eltávolítása, különösen a felázott talajról, nem lehet éppen kellemes. Ugyancsak sok gondot okoz­hat a burkolat repedéseibe szo­rult cigidarabok eltüntetése­, ahonnan csak kézzel, egyen­ként lehetne azokat kiszedni. Egy közelmúltbeli hír sze­rint egyébként Európában elő­ször Budapest V. kerületében valósulhat meg városi szin­ten az egyik leghanyagabbul kezelt hulladéktípus, a ciga­rettacsikkek összegyűjtése és újrahasznosítása. A Csikk Brigád eredményességét iga­zolja, hogy annak résztvevői az elmúlt másfél évben már több mint kétmillió csikket juttattak el az egyik hulladék­­hasznosító vállalkozásnak, valamint a programhoz csat­lakozó dohánygyártó cégnek az ország minden részéről. A filtert újra műanyagból ké­szült termékek, például rak­lapok és öntözőkannák előál­lításához használják fel, míg a csikkekben maradt dohányt és a papírt komposztálják. Vél­hetően a kezdeményezéshez majd más települések is csat­lakoznak az országban. Persze a brigád munkája sem old meg minden problémát, és egyál­talán nem irigyeljük azokat, akik a mcsik­keket takarítják. Tisztelgés énekkel és zenével orosházi emlékműsor Szokolay Sándor sikeres életpályája Az ének, a zene hangján közve­títették az orosháziak őszinte tiszteletüket a város díszpolgá­ra, annak családja felé. Szoko­lay Sándor zeneszerzőre emlé­keztek a Táncsics gimnázium­ban a hétvégén a Primus inter pares díj átadása alkalmából. Dr. Blahó János igazgató köszöntötte az özvegyet, Szo­kolay Sándornét és a zene­szerző lányát, Orsolyát. Süli Ernő, Kunágota polgármestere (a mester a dél-békési falu szü­lötte) emlékeztetett arra, hogy a falu díszpolgárai sorában tudja a zeneszerzőt. A család­nak kunágotai emlékérmet adott át. Dávid Zoltán, Oros­háza polgármestere felidézte a Szokolay Bálint Madrigál­kórus alapítójánál, alakját, Szokolay Sándor zeneszerzői munkásságát, amelyel a város zenei életét gazdagította. Mosolygó Miklós bemutat­ta az Orosháza jelesei sorozat harmadik részét, a Szoko­lay Sándorról készített DVD-t a tisztelgő emlékműsor kereté­ben. A házigazdák által nyitott aranyoldalak, valamint a Tán­csics zsibongójában kialakított dicsőségfal szombaton újabb jeles orosházival gazdagodott, az elkötelezett humanista, a világhírű zeneszerző képével. A döntést a jelölőbiottság ne­vében Koszorús Otkár dísz­polgár tolmácsolta. ■ CS. I: Szokolay Sándor: „Aki művészettel nevel, a lelket gazdagítja.” 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ Hétszáz gyümölcsfa az Epreskert utcai önkormányzati telken Sarkadon AZ ÖNKORMÁNYZAT hétszáz gyümölcsfát ültet el a közfog­lalkoztatás keretén belül az Ep­reskert utcai másfél hektáros telken, a Gyulai úti általános iskola mögötti területen - szá­molt be dr. Mókán István, Sar­kad polgármestere, kiemelve, hosszú távra szóló értéket te­remtenek ezzel.­ ­ A közmunkások mellett polgárőrök is részt vettek a csemeték ültetésében. A közfoglalkoztatást koordi­náló Borbély Andorné hozzá­tette, első osztályú meggyet, cseresznyét, almát, sárga- és őszibarackot, szilvát és birs­almát ültetnek. A termés friss gyümölcsként, befőttként, lek­várként a közétkeztetési intéz­ményhez kerül, illetve aszaló­üzem létrehozását is tervezik. Sárosi Mátyás önkormány­zati képviselő, a Veress Ferenc Polgárőrség titkára hozzátette, hogy a facsemeték ültetésében több mint egy tucat polgárőr is aktívan részt vállalt szomba­ton. Hangsúlyozta, ezt követő­en az egyenruhások kiemelten figyelik a területet. ■ L. B. Telekgerendás tiszta udvarait, házait jutalmazták véradónapi ünnepséget ren­deztek Telekgerendáson. Szigeti Vendelné titkártól megtudtuk, kitüntetést kaptak a sokszoros véradók (egy negyvenszeres, ötvenszeres, hatvanszoros, kilencvenszeres és egy 119 al­kalommal vért adó önkéntes). Díjazták a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom legjobbjait is.­­­­ Évente öt családi házra ke­rül ki a tábla, már negyven in­gatlan büszkélkedhet e címmel. Cserepes virággal kedvesked­tünk. Hétfős csoport választotta ki (akik egész évben járják az utcákat) a legszebb, legren­­dezettebb ingatlanok tulajdo­nosait - sorolta a titkár. Idei díjazott: Balogh György-Lipcsei Melinda, Botyánszki Mihály és felesége, Németh Tibor és fe­lesége, Szász Imre és felesége, Varga Tibor. ■ CS. I. Békésszentandrási ünnep díjakkal, fotókkal, könyvvel szent András napját ünnepel­ték hét végén a békésszentand­­rásiak. A településhez kötődő vállalkozók jóvoltából urnate­mető és dísztér avatására hívták a helyieket a római katolikus temetőbe. A Körös művelődési házban Sinka Imre polgármes­ter köszöntötte az ünneplőket, majd átadták a Szentandrásért díjakat. Nagy Béla, a Szőnyeg­­szövő Háziipari Szövetkezet egykori elnöke mellett posztu­musz elismerést kapott Csipás László, a közelmúltban elhunyt iparos. Az év sportolói díjakat is átadták azoknak a kiválóságok­nak, akik a helyi klubokban je­leskednek. A könyvtár sikeres pályá­zata jóvoltából a testvértelepü­lés, Kishegyes delegációja egy könyvcsomagot vehetett át az ünnepségen. A Békéssy János Helytörténeti és Hagyomány­­őrző Egyesület meghirdette az így látom Békésszentandrást című fotópályázatát. A beérke­zett képekből kiállítás nyílt. Könyvbemutatót is tartottak. Hévízi Róbert, a civilek vezető­je méltatta dr. Paljak Jánosnak a napokban megjelent, Békés­­szentandrásról szóló képes­könyvét. A könyvtár galériáján pedig a helyi kézművesközös­­­ség karácsonyi, hagyományos kiállítását nyitották meg. Meg­szervezték idén is a hagyomá­nyos sakkszimultánt. ■ CS. I.

Next