Békés Megyei Hírlap, 2018. szeptember (22. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-01 / Vasárnap reggel

2 KÖZÉLET Zárolták Pinochet vagyonának egy részét CHILE A chilei legfelsőbb bí­róság elrendelte több mint 1,6 millió dollár lefoglalását Augusto Pinochet néhai diktá­tor vagyonából. Pinochet özve­gye, Lucia Hiriart nem számít­hat az 1 621 554 dollárt kitevő (mintegy 470 millió forintnak megfelelő­ összeg megtartásá­ra, mivel a bíróság megállapí­tása szerint tudott annak tör­vénytelen eredetéről. Az öz­vegy annak azonban örülhet, hogy a chilei állam által erede­tileg követelt 4,9 millió dollár helyett csak kisebb összeget foglalhatnak le a hatóságok. A törvényszék emellett a büntetőperben három egyko­ri katonatisztet négy év bör­tönnel sújtott közpénzek el­­sikkasztásáért. Őket azzal vá­dolták, hogy segítettek külföl­dön biztonságba helyezni a volt diktátor vagyonát. A bün­tetőügy középpontjában a dik­tátornak az amerikai Riggs Bankban tartott folyószám­lái álltak, amelyekre a vádak szerint a Pinochet és család­tagjai, valamint a tábornok munkatársai által elsikkasz­tott tetemes összegek folytak be. A pénzintézet 2005-ben is­merte el a titkos számlák léte­zését, és 16 millió dollár bün­tetést fizetett. Chilében a nyomozások során 2004-ben majdnem 4,9 millió dollár értékben fog­laltak le olyan pénzösszege­ket és ingatlanokat, amelyek a Pinochet család birtokában voltak. Majd 2017-ben döntött egy fellebbviteli bíróság arról, hogy az elhunyt diktátor özve­gyének és gyermekeinek vis­­­sza kell szolgáltatniuk az ös­­­szes vagyontárgyat. A legfel­sőbb bíróság ezt a döntést he­lyezte hatályon kívül és eny­hítette most ítéletében, amely ellen már nincs helye felleb­bezésnek. MW 2018. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT A család gondjaiba veszi a földi maradványokat Francisco Franco néhai spa­nyol vezető családja gond­jaiba veszi a politikus ham­vait, miután Franco holttes­tét a szocialista spanyol kor­mány exhumálni kívánja, majd elszállítaná az Eleset­tek Völgyében lévő mauzó­leumból. Eleméry Máté SPANYOLORSZÁG Francis Fran­co, a Spanyolországot 1939- től évtizedeken át vezető dik­tátor hét unokájának egyike a La Razón spanyol napilapnak nyilatkozva biztonsági okok­ból elutasította, hogy a nagy­apját Madrid El Pardo negye­dében temessék el, ahol 1988- ban elhunyt nagyanyja, Car­men Polo nyugszik. Pedro Sánchez jelenlegi spa­nyol szocialista miniszterelnök kormánya a múlt héten rende­letet fogadott el a hamvak el­távolításáról a Madrid mellet­ti Elesettek Völgyében álló ba­zilikából, amelyet „a megbé­kélés és a fasizmus elleni harc emlékhelyévé” akar változtat­ni. Maria del Carmen Calvo Poyato miniszterelnök-helyet­tes indoklásként azt mondta, hogy a demokratikus Spanyol­­ország létrejötte 40. évforduló­jának ünneplése nem egyez­tethető össze egy olyan álla­mi sírhellyel, ahol Francót di­csőítik. „Csak azoknak a ham­vai maradnak az Elesettek Völ­gyében, akik a spanyol polgár­­háborúban estek el” - hangsú­lyozta Carmen Calvo. A Franco család elutasítot­ta a holttest exhumálását, ezt a bazilika illetékes papjával közölték közjegyzőnél letét­be helyezett ajánlott levélben. A Sánchez-kabinet azonban kizárta ezt a lehetőséget: Ma­ria del Carmen Calvo Poyato miniszterelnök-helyettes pén­teken közölte: ha a család to­vábbra is ellenzi az exhumá­lást, és nem közli, hol akar­ja újratemetni a maradványo­kat, a kormány fog intézkedni az újratemetésről. „Úgy gondolom, a kormány erővel exhumálni fogja a holt­testet, majd meglátjuk, hogy ezt törvényesen teszik-e” - jelentette ki Francis Franco. Franco exhumálásáról a spa­nyol parlament tavaly május­ban fogadott el határozatot, de az akkor hatalmon lévő kon­zervatív Néppárt (PP) nem tett semmilyen lépést az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) javaslata nyomán megszavazott határozat meg­valósítására. Becslések szerint 30-60 ezer halottat temettek el az 1936 és 1939 között lezajlott spanyol polgárháború több mint félmil­lió halálos áldozata közül a neo­klasszikus stílusú mauzóleum területén, amelyet Franco még 1940-ben kezdett építtetni a polgárháborúban aratott győ­zelme jelképeként. Az épületet köztársaságpárti foglyok épí­tették kényszermunkában. Mi­vel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco odahozatta számos, a vesztes köztársaságiak oldalán elesett önkéntes tetemét is - a hozzá­tartozók beleegyezése vagy tu­domása nélkül. A dél-európai országban hosszú ideje húzódik a mind­eddig eredménytelen vita ar­ról, hogy mi legyen az Eleset­tek Völgyével. Ferrol visszaveszi a sírhelyet Az északnyugat-spanyolországi Ferrol városának önkormányza­ta visszaveszi a néhai diktátor, Francisco Franco tábornoknak ajándékozott sírhelyet. A galíciai város 1962-ben ha­tározott úgy, hogy „híres szülöt­tének” nyughelyet adományoz az akkor elkészült új helyi köz­temetőben. „Nem szeretnénk francoista zarándokhellyé vál­ni” - indokolta meg Jorge Suá­rez Ferrol baloldali polgármes­ter a helyi képviselő-testület döntését. A sírhely visszavétele egyben azt is jelenti, hogy exhu­málni kell Franco apai nagyszü­leinek, nagynénjének, és egyik lánytestvérének földi maradvá­nyait, akiket itt temettek el. Rövidzárlat okozhatta a gigantikus tüzet, ami felemésztette az antik tetőszerkezetet Leégett a püspöki palota Nagyvárad főterén PARTIUM Kigyulladt Nagyvá­radon a Szent László téri gö­rögkatolikus püspöki palota a múlt szombaton. Az emble­­matikus városközponti épület részleges pusztulását valószí­nűleg az elektromos hálózat meghibásodása okozhatta. A lángokat csak órák után tudták megfékezni a tűzol­tók, ám mire a tüzet sike­rült eloltani, kiégett az 1300 négyzetméteres tetőzet és a felső szint, valamint ledőlt a palota jellegzetes nagy tor­nya is. A lángnyelvek óriási pusztítást okoztak, személyi sérülés szerencsére nem tör­tént. A tüzet valószínűleg rövid­zárlat okozta, egy helybeli magyar ugyanis már egy órá­val a katasztrófa előtt jelezte a tűzoltóságnak, hogy az ut­cai díszkivilágítással bajok vannak, ám a kiérkező szak­emberek végül nem talál­tak problémát, és elhagyták a helyszínt. Az oltást később nehezítette, hogy a nemrég botrányos körülmények kö­zött felújított városközpont­ban nem volt elég nyomás a tűzcsapokban, a Sebes-Kö­rösből kellett pótolni a vizet. Az ügyben elindult a vizs­gálat, amelyhez a számtalan internetre felkerült videó­felvétel is adalékul szolgál. Vizsgálják annak a turistá­nak a felvételét is, aki nem sokkal napnyugta után készí­tett egy kisfilmet az épület­ről, s jól látható rajta a meg­hibásodott, vibráló díszkivi­­lágítási rendszer. A rendőr­ség hivatalból nyomoz rongá­lás miatt. Öröm az ürömben, hogy a külsőleg szépen fel­újított palotában épp a belső rendbetételt tervezték, ezért az épületben nem semmisül­tek meg műkincsek, festmé­nyek, sem a püspökség archí­vuma. A nagyváradi görögkatoli­kus püspöki palota a kor ne­ves magyar építésze, ifj. Ri­­manóczy Kálmán tervei alap­ján épült meg, a múlt század legelején. A görögkatolikus egyhá­zat 1948-ban beolvasztották az ortodox egyházba, ebben az évben népművészeti isko­lát is létesítettek benne, majd falai közé került a megyei könyvtár. Az egyház 2006 körül vette újra birtokba a palotát. Az épület a romanika, a neogótika, és a szecesszió je­gyeit egyaránt magán vise­li, a bizánci stíluselemek pe­dig a keleti ortodox világgal való kapcsolatot hivatottak felidézni rajta. A palota épít­tetője Demetriu Radu püs­pök volt, aki 1918. decem­ber 1-jén, a Gyulafehérváron megszervezett román nem­zetgyűlés társelnökeként részt vett Erdély elszakítá­­sának előkészítésében, és az épületben nem sokkal később vendégül is látta a román ki­rályi párt. Az egyházi veze­tő az egyesítés megvalósulá­sa után a román szenátus jo­gi szenátoraként Nagyvárad legfontosabb személyiségei­nek sorába emelkedett. A most leégett palota épít­tetője 1920 decemberében, a román szenátus előtt, Leon Lichtblau, Saul Osias és Max Goldstein által végrehajtott bombamerénylet áldozata­ként halt meg. Balázs D. Attila A nagyváradi Szent László téren álló görögkatolikus püspöki palota a tűz előtt és lángokba borulva Fotó: MW

Next