Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

.....................ikt. sz. IV. évfolyam. Erk. 1901... Gyula, 1901. január 3. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Békésvármegye hivatalos lapja. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. ....hó..........n.­ l-ső szám. 24577. ikt. 1900. I. Főszolgabírók, polgármester és elöljáróságok. Kalmárok vendéglői üzlete. Az alábbi ministeri rendelet az elöljáróságoknak a legszélesebb körben való köz­hírré tétele az első fokú iparhatóságoknak pedig pontos végrehajtás végett kiadom. — Gyulán, 1900. évi deczember hó 18-án. Dr. F­á­b­r­y, alispán. Másolat 86512—VIII. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi magyar­­országi másodfokú iparhatóságnak. A fennálló gyakorlat szerint a pénzügyi hatóságoktól ital­mérési engedélyt nyert korcsmák, sörházak, bor- és pálinkamérések, s általában italmérési üzletek, anélkül, hogy arra kereskedői iparigazolványt, vagy vendéglői iparengedélyt váltanának, ipar­­szerűleg ételeket és élelmiszereket is kiszolgáltatnak, illetve elárusítanak. Minthogy ez a gyakorlat számos visszásságra ad alkalmat, amennyiben az italmé­rési üzletek és vendéglők üzletkörének összezavarására vezet, s ezzel az 1884. évi XVII. t.-cz.-ben a vendéglői üzletekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazását sok eset­ben lehetetlenné teszi, s miután ez a gyakorlat törvényesnek sem tekinthető, amennyi­ben az italmérési engedélyek csupán összes italok kimérésére jogosítanak, s igy az ételek és élelmiszerek kiszolgáltatására, mint az italm­érési jogkörön kívül álló ipari foglalko­zására az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében külön iparigazolvány, vagy iparengedély kell, mindezeknél fogva a jelzett, s helyesnek nem tekinthető gyakorlat megszüntetése érdekében a m. kir. belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úr s a pénz­­ü­gyminister úr hozzájárulásával a következőket rendelem. A korcsmárosok, bor-, sör- és pálinkamérők, az illetékes pénzügyi hatóságtól nyert italmérési engedély alapján csupán az engedélyben megjelölt szeszes italok kimérésével foglalkozhatnak ; ily engedély alapján tehát semmiféle ételt, vagy élelmiszert, illetve másnemű áruczikket iparszerüleg ki nem szolgáltatnak és nem árusíthatnak. Az italmérő, ki az italmérésen kívül élelmiczikkeknek keresetszerü eladásával is foglalkozni kiván, tartozik e szándékát az 1884. évi XVII. t­­cr. 4. §-a értelmében az illetékes első fokú iparhatóságnak előzetesen szabályszerű módon bejelenteni, s illetve ebbeli üzletére iparigazolványt váltani, míg az italmérő, ki az üzleti helyiségében, ülő vendégei számára vendéglő szerűleg élelmiszereket, s illetve ételeket is kiszolgáltatni kíván, ez üzletére az italmérési engedélyen kívül, szabályszerű vendéglői iparengedélyt köteles szerezni. Az az italmérő, ki ételek és élelmiszerek kiszolgáltatásával, illetve a rendelet életbe lépte után kíván foglalkozni ez üzletet csak az ipartörvény 4., illetve 10. §-ában előírt feltétel teljesítése, vagyis az iparigazolvány, vagy a vendéglői iparengedély megszerzése után kezdheti meg, míg az az italmérő (korcsmáros, bor-, sör- és pálinkamérő), ki ételek és élelmiszerek eladásával, illetve kiszolgáltatásával e rendelet életbe léptekor is fog­lalkozik ez üzletet tovább is folytathatja ugyan, amennyiben azonban élelmiszerekkel való kereskedésre, vagy ételeknek vendégszerűleg való kiszolgáltatására iparigazolványa, illetve vendéglői iparengedélye nincs* e rendeletem életbe léptétől számított 3 hónap alatt az iparigazolványért, illetve az iparengedélyért az illetékes első fokú iparhatóság­hoz folyamodni tartoznak. Amennyiben e folyamodvány a jelzett határidő alatt az iparhatósághoz beadatik, az illető italmérési üzlet-tulajdonos az élelmiszer kereskedést, illetve az ételek kiszor­­ ításbeli intézkedésekre fentartott hely

Next