Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (24. évfolyam, 1-32. szám)
1921-01-06 / 1. szám
XXIV. évfolyam Gyula, 1921. január e l-ső szám. Békésvármegye Hivatalos Lapja Megjelenik kéthetenként. Kiadja: A vármegye alispánja. Szerkeszti: Terényi Péter, vm. aljegyző. I. Szabályrendeletek, közérdekű határozatok. Főszolgabirák: Polgármesterek: Községi elöljárók. 15531—1920. ikt. sz. — A törvényhatósági utmesterek illetményeinek az állami almesterekével azonos rendezése. — A törvényhatóság alábbi határozatát a várm. ügyv. szab. rend. 155. § a értelmében való szabályszerű közhirretétel végett azzal közlöm, hogy ez ellen közvetlenül a vármi. alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó felebbezésnek van helye. — Gyula, 1920. évi december hó 20 án. — Dr. Daimol Sándor, alispán. KIVONAT. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1920 évi október hó 14. napján tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 900. legy. 14146—1920. ikt. sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnak 68809—3—1918. sz. leirata arról, hogy a 3000. 917. B. M. rendeletben megállapított 3 éves várakozási idő az utbiztosokra csak abban az esetben alkalmazható, ha azt a törvényhatósági bizottság határozatilag kimondja és a határozat kormányhatósági jóváhagyást nyert. Ezzel kapcsolatban a törvényhatósági utbiztosok kérelme illetményeiknek az állami útmesterekével azonos módon való rendezése tárgyában. A törvényhatósági bizottság a törvényhatósági utbiztosoknak szolgálati viszonyairól, minősítéséről és hivatalos teendőiről 999. bgy. 20649—1914 ikt. sz. a. kiadott szabályrendelet 1. § ának 5. bekezdését, a 3000*917. B. M. sz. körrendeletben lefektetett alapelvek figyelembevételével módosítja és kimondja, hogy az ezen 3000 — 917. B. M. sz. körrendeletben megállapitott 3 éves várakozási időt az utbiztosokra is kiterjeszti, a szabályrendelet 1. § 5. bekezdésében megállapított 5 évi várakozási időt, 1917. évi julius hó 1-től kezdődő joghatállyal 3 évre leszállítja. Ennek folytán az utbiztosok az 1917. évi július 1-ig eltöltött szolgálati idejüknek figyelembevételével a 3000—917. B. M. rendeletnek megfelelően újra sorozandók, illetményeik ezen 3 évi várakozási idő alapul vétele mellett az 1. §. 5. bekezdésében felsorolt évi fizetési tételek szerint megállapítandók azzal, hogy az ilyképen 1917. évi julius 1 - től bezárólag 1919. december 31-ig javukra mutatkozó különbözeteknek egyszerre és egy összegben leendő utalványozásra a törvényhatósági bizottság az alispánt felhatalmazza. Kimondja továbbá a törvényhatósági bizottság, hogy miután a törvényhatósági utbiztosokkal ugyanazonos functiókat teljesítő állami utmesterek fizetése az 1919. évi január hó 13-án meghozott minisztertanácsi határozat alapján 43369—919. sz. K. M. rendelettel újból szabályoztatott, az állami utmesterek évi úti átalánya pedig a 81911—919 K. M. sz. rendelettel 1919. évi december hó végével megszűnt és e helyett az utbeutazások költségei 1920. január 1-től kezdődőleg szabályszerű és havonként beterjesztendő úti számlákban számítandók fel, az egyenlő elbánás elve alapján az állami utmesterek részére megállapított ezen intézkedéseket a törvényhatósági utbiztosokra , is kiterjeszti. Ehhez képest I. a szab. rend. 1. §. 5. bekezdését 1920. január 1-től kezdődő joghatállyal olyképen módosítja, hogy A vármegyei utbiztosok kezdő fizetése évi 1400 koronában állapittatik meg, amely 3 évi szolgálat után 1600 koronára, 6 évi szolgálat után 1800 koronára, 9 évi szolgálat után a maximális 2000 koronára emelkedik, mely illetmények összegének megállapításánál az utbiztosi szolgálatban eltöltött szolgálati időn felül számításba kell venni a kinevezés előtt eltöltött katonai szolgálati időnek három évet meghaladó részét is. Ennek folytán a vármegyei atbiztosok az ekként módosított szabályrendelet alapján, 1920. január 1-vel újra sorozandók és illetményeik már a módosításhoz képest állapítandók meg és folyósítandók. A szabályrendelet 2. §. 4. bekezdésében szabályozott évi utiátalányokat 1920. szeptember 30 ával beszünteti és elrendeli, hogy az utbeutazások költségei 1920. október hó 1 től