Békés, 1869 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-02 / 1. szám
m ^ W 1-sfl szám. ____________Gyula október 2-án 1869. etésék elfogadtatnak a kiadd híva- ||||| -----------.' §>11 seben Gyulin. E3 ||| H jfljll H | a lap kiadó hivatalához intézendők. Politikai, közgazdászati és ismeretterjesztő hetilap. Megjelenik hetenként egyszer, minden szombaton. Vv Eí>T kis beköszöntő. Midőn e lap megindításának eszméje megromzott, különösen két főczél lebegett szemeinket. Egyik: a megye érdekeinek sajtó utján időztetésére alkalmat nyújtani; a másik: minerönkkel oda működni, hogy azon — névnk szerint — káros politikát lehetőleg ellenezzük, mely törekvésében a lehetőt a kiiöt oly nagyon szereti figyelmen kivül hagy; mely a szív szavai után indulva, a valónak kevés figyelmet szentelve, mindig és egyre 53 meglevő állapotok ellen küzd, s e küzdelmekben — meglehet tudtán vagy akaratán ki gyakran oly térre lép, hol már csak a zavongás, szenvedély vagy gyanúsítás termi • • f & italán gyümölcseit. bV ^ p ólitika ellensúlyozását tűztük ki felyl. n tAy nem méltányolva sem a kiállott ^eg réháltatások keserűségeit, sem a jóó nehézségeket, a meglevő vivmány ° folytios ostromát tűzte ki czélul nem ^ ra, hogy egy nagy romba dőlt épület emelése nem koczkáztatási me^ ée ^ra higgadt előre járó megfontolás, eirülmények zombavétele és minslet előrehatolás által válik csak tekintve ez utóbbi feladatunkat — bár élézhető, hogy elvelleneseink irányában ,ó déseinknek mindenkor szabad kifejevdjünk : előre is ki kell jelentenünk. (Utal nem a fájdalom különösen az ,,0-ben annyira fokozódott — pártszent szitása akar czélunk lenni , hanem - mint fentebb is jeleztük — megenígyverekkel ellensúlyozni mindazt, mi a szempontból az adott helyzet kellő elfogása, és méltánylásával ellentétben áll. Midőn azonban ezeket megjegyeznők, tiltakoznunk kell eleve is minden oly netalánt föl a trés ellen, mely irányunkat nem az elfogulatítélkezés és szabadsággal párosult haladás utján akarná kijelölve látni. A kor intő szavait vezérelni minden léptünket, s e tekintettel szívesen megállunk annak itélőszéke előtt. Ami azon törekvést illeti: a megyének érdek szellőztetésére közeget szolgáltatni — ezt azt hisszük, pártszinezet nélkül mindenki méltómalni fogja. Hogy a sajtó az anyagi haladás oz<ására hasznos szolgálatokat tehet — a wyikség mondani; az alkalom ime ittok a nyilvánosság elé és vitassuk meg ,g keinket; keltsük fel a nagy közönssét, érdeklődését ezek iránt. 8 e( ■hány sorban elmondottuk röviden jtt.it lapunkra nézve elmondani szűkültünk. A mennyire saját erőnk megkozni fogunk a várakozásnak eleget ,a közönség részvététől s azon egyesek <miától, kik hivatva vannak szellemi élésük által is feladatunk sikeres megsegiteni — függ egyedül a vállalatot emelni, mely életképességet és taraiztosithat részére. l. beköszöntőül, kisérve szives üdvözlA közmondás azt tartja „a milyen a p,olyan a fogadj isten.“ Ha ez valóban •a; ha a „Békés“ megjelenése a közönség) olyan szivességgel fogadtatnék, mint a valódi jó indulatul koczogtat be : úgy bsithatunk mindenkit — nagyon kedsége lenne minden olvasójának. A szerkesztőség. A mi vármegyénk. (?) Az év minden negyedében egyszer, élénkebb szint ölt magára a megye székvárosa. Érkezők kocsijának robogása, idegen arczok, sétálgató vagy tétlenül állingáló alakok láthatók itt-ott az utczákon. A selyembélésü atillától kezdve le a jó alföldi gubáig s a csinosan fésült fejtől le a vállon pihenő nehéz hajfürtökig bőven képviselve látunk minden osztályt e csoportozatokban, s az idegen szemlélő nem is gondolná, hogy mindez alakok a megye székháza teremében egybegyülve, a „tekintetes megye közönségét“ képezik. De hiszen nem lehet mindenki „ur“ és tanult ember; nem csak fiskálisok és hivatalnokokból áll a világ, — kell hogy legyen földet mivelő embernek is, ha már a földön lakunk, s az egyenlőség elvénél fogva a guba ép oly joggal foglalhat helyet a selyembélésü atilla mellett, mint amilyen illő és méltányos, hogy a megye kormányzatára a gubás derék földmives is befolyást gyakorolhasson. S ez ellen nem is lehet kifogása senkinek. Nem a kiváltságok idejét éljük napjainkban. Ami volt, az — hála istennek — elmúlt, s ha éltünk olyan időket, melyekben a „bölcső“ kizárólagos jogokat biztosított, ez csak intésül szolgáljon arra nézve, hogy mostani demokratikus állapotainkat becsülni s azokkal észszerüleg élni is igyekezzünk. A megye bizottmánya tehát elég demokratikus képet tár elibünk. A tisztes földmivelő osztály, a szorosabb értelemben vett nép, nem csekély számmal van benne képviselve, s ha a tanácskozási terembe lépve, ez önkénytelenül felötlik — az első benyomás csak kedvező lehet reánk nézve, látva, hogy a közügyek iránti érdekeltség még az ekeszarvával kiválóan foglalkozó polgártársainknál is feltalálható. Lássuk már most, váljon e derék polgártársak csakugyan befolynak-e és mily módon a megye igazgatásába, — lássuk : váljon az 1848- ki törvény XVI-ik czikkének testet és vért nyert intézkedése mennyit biztositott a tanácskozási testület azon részének, melyet imént bemutattunk. Lássuk, hogy történik mindez nálunk, a mi megyei bizottmányunkban; kevés kivétellel — azt hiszem — mindenütt az egész országban ilyen formán lesz ez. Azok a jó, becsületes arczok olyan figyelemmel kísérik a tanácskozmányok menetét. Békésmegye köznépe értelmiségét sokszor halottam felemlíteni és arra hivatkozni, s ilyenkor így a tanácskozási terembe látva e nép képviselőit — mindig eszünkbe jutnak azok a dicséretek. Meg is vagyok győződve, hogy ha ez a nép saját esze után indulna, ha mindig azt követhetné, amit jobb meggyőződése sugall, — ha saját értelme és hajlamának adna kifejezést mindig és mindenkor ott, hol közügyekről van szó, sok olyan dolog nem történt volna meg, amilyen csakugyan megtörtént. Mindenekelőtt nem vezettetett volna a túlzás és gyanakodás azon terére, melyről már most mindent, a mi nem apostolaiul szegődött némely uraktól jön — fekete színben látnak. És a megye teremében épen igy áll a dolog, — legalább sok eset tanúskodik e mellett, s ki egy megyei gyűlés figyelmes észlelője volt, könnyen meggyőződhetett, hogy midőn az úgynevezett „jobboldal“ ellen kell síkra szállani, mily készséggel s az előre elkészített tanítványok hűségével követik a „vezérférfiak“ által kijelölt irányt. Azon osztály, melyet szokás szerint köznépnek nevezünk, úgy a megye teremén kívül mint belül, egyaránt mások befolyása alatt áll s mások által vezettetik, — s mert ez még magában véve baj nem volna, vezettetik oly után, a melyet — ha mindannyian rajta járnak — bizonyosan elég hamar meg kellene keserülnünk. Hanem hiszen ez nagyon alárendelt dolog az illető vezérférfiaknál, — a fő az, hogy mindenekelőtt népszerűséget biztosítsanak maguknak, hogy vezérférfiak legyenek. Lehet, hogy ezen urak némelyike azon a párton, hol épitni és nem rombolni szoktak •— nagyon közönséges szerepet játszana; már pedig ők erőnek erejével vezérkedésre érzik magukat hivatva, s igy hogy kiválóbb szereplést biztositsanak maguknak — lesznek ellenzékiek, hol mindig van üresedésben egy-egy vezéri állomás. S aztán milyen háladatos egy dolog is ez az ellenzékeskedés! Úgy terem itt a babér, mint útfélen a szerbtövis. Egy dörgedelmes hangon elmondott dikció a „körben“ vagy a zöld asztalnál — rögtön a haza egyik oszlopává avatja fel az illetőt; a kellőn ránczolt homlok és statusbölcseséget lehelő arczkifejezéssel kisért mély — hallgatás pedig bizonyosan egy Tisza Kálmánt árul el. A jó nép pedig, mely ritkán részesül a színpadi előadások élvezeteiben — könnyen a csalódás örvényébe kerül s azt hiszi, hogy a hangzatos „törvényes szempontbóli“ óvástétel valamely jobboldali szörnyű merénylet ellenében bizonyosan indokolt is, — minélfogva vezérférfiaiban ilyenkor mindig az elnyomott igazság átszellemült bajnokait tekinti — s lelkesülten melléje szegődik. S hogy nagyon vissza ne menjünk, a legutóbbi közgyűlés egy epizódja eléggé illustrálji e helyzetet, mely epizódnál — közbevetőleg legyen mondva — bizonyosan minden „törvényes szempontbóli“ óvástétel elmaradt volna, ha a választásra kandidáltak között legalább egy a baloldalhoz tartozó kegyelt egyén is találkozott volna. xe ne a Ez helyzete a köznépnek mindenben ez idő szerint, tehát a megye bizottmányi közgyűlésekben is. Befolyását érvényesíti a közügyek intézésére, hanem csak közvetve — indulván vezérei hangzatos szavai után. Ezen urak pedig ügyesek arra, hogy repertoirjuk folytonosan tuzatos legyen, s hogy publikumukat folytonos 1 sensatióban tartván, ennek részvétét el ne veszítsék. A megyegyüléseket megelőzőleg elég idejük van az előadás mentül hatásosabb berendezéséről gondoskodni. Ők is olvasták , Róma történetét s jól tudják, hogy voltak ott valami auguroknak nevezett papok, kik azonkivül, hogy a tyúkok kocskodácsolásából jósoltak, sok mindenfélét el tudtak hitetni a misera plbns contribuens-sel, s egymásközt aztán — jót nevettek rajta. >„y Esküdtszéki jegyzetek. Minthogy eddigi büntetőtörvénykezési gyakorlatunk a nyilvánosságot nélkülözte, s elég alkalom sem lehetett a nem jogtudós esküdtszéki tagoknak arra, hogy azon átalános büntetőjogi fogalmakkal megismerkedjenek, melyek a gyakorlatban minden előforduló bűnesetnél, a tett felismerése — és a bűnösség kérdéseinél alkalmazásba jönnek, — ennélfogva nem lgen'1