Békés, 1870 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-09-11 / 37. szám
szept. 8-ra hirdetett tornabálon, mely, mint a meghívó jegyeken olvastuk, rész időben a teremben tartatik meg. Hanem a mulatság elmaradt. A különben sajnos tűzesetet nem fogadhatjuk el az elmaradás okául; ha pedig (mint hallók) terem nem létéből kellett elvesztenünk egy délutánt s egy éjét, úgy alig találunk szavakat, melyekkel a rendezők szótartatlanságát megrójuk. — Szerk. urat kérjük e sorok szives közlésére. Sarkad, 1870. szept. 9. _______ Többen. Vegyes hírek. — Nyitra megyének zsámbokréti kerületében e hó 7-én tartott képviselőválasztás alkalmával Zsámbokréthy József választatott meg szavazattöbbséggel országos képviselőnek, Bacskády járási főszolgabíró ellen ; 977 szavazat közt nyert: Zsámbokréthy 797, Bacskády 180 szavazatot. A választás eredménye, mely éjjeli 2 órakor a választás bevégzése alkalmával hirdettetett ki, nagy felkeszltséget idézett elő. Volt zene és fáklyás menet, a nép csak reggel oszlott szét. — Olliviert láttak. A pesti “nemzeti száloda“ kapusának meggyűlt a baja, mindenki Ollivier a francia exminister után kérdezősködött, mert az a hir szárnyalt hogy a minister ebbe a szálodába szálott. Végre kisült, hogy az Olliviernek gondolt iz egy evangélikus lelkész, hanem azért akadtak sokan, kik a lelkészi inkognitóban sem szűntek meg az exministert keresni. — Egy uj vidéki lap. A „Maros“ czimü uj közgazdasági, kereskedelmi és ismeretterjesztő hetilap előfizetési felhívása küldetett be szerkeztőségünkhöz. Az uj hetilap Makón, Szél Ákos csanádmegyei aljegyző, szerkesztése mellett fog megjelenni. A lap főrovatait iránycikkek megyei, városi községi és iskolai ügyek, gazdászati tudnivalók fogják képezni. Gazdászat, ipar, kereskedelem. (R) A gazdasági egyletektől sokan idegenkednek, közönyös irányukban a legnagyobb rész. Után mondjuk minő erő van az egyesülésben, de a gyakorlatban másként cselekszünk. Ezen közönynek egyik alapja az, hogy nálunk a tudományosan képzett gazda igen kevés, igazi belső vonzalom tehát a gazdászat iránt nincs; fejős tehén az nekünk, nem egyéb, ha tejet dicsérjük, ha nem, szeretnénk tőle szabadulni. A másik oka a közönynek az, hogy a gazdaegyletek versenyeken, kiállításokon kívül, melyek ugyan szintén becses haladási eszközök, legnagyobb részt csupán kívülről jött tárgyakkal foglalatoskodnak, melyek többnyire a jegyzőkönyvben maradnak eltemetve, szóval az egyletek, melyeknek hivatása a gazda közönséggel folytonos oktató, irányadó érintkezésben lenni — ez utóbbi feladatnak igen gyéren felelnek meg. Gyakran volt már ez utóbbi hiányról megyei egyletünkben szó, de a folytonos, talán növekedő közöny a belterjesebb működést folyvást akadályozá, ami mindazonáltal az egylet vezérlő tagjait a cselekvés alól felnem mentheti, mert az egyletnek mégis feladatául marad az eránta való érdekeltséget saját tényei által emelni Ezen kedvezőtlen helyzetnek adott a legközelebb tartott választó. ülésben az egylet titkára kifejezést, röviden részletezvén azon irányt, melyet az egylet jövőre szem előtt tartani törekednék. A választmány e felszólamlást melegen üdvözölte és a titkárt indítványának szövegezésére utasította. Mondom, hogy az egyletnek fontos feladata, a gazdaközönséggel folytonos érintkezésben állani, véleményem szerint ezen érintkezést tennék. Ha a tudomány és praxis újabb jelentőségeiről, ha a folyó gazdaműveletekről az uralgi időhöz visszanyitva, ha a mutatkozó akadályok, bajok lehető elhárításáról tartandó értekezletek eredményei a gazdaközönséggel időnként s p. a füzetenként közleni határozott (denem foganatosított) értesítőkben közöltetnének. Ezen benső működés és annak nyilatkozatai, mire számtalan anyag kínálkozik, ha csak valamennyi érzék van a gazdaközönségben szakmája iránt — hatását el nem tévesztheti, feltéve természetesen, hogy az egyletben lesz annyi életre valóság, ezen üdvös reformot ernyedetlenül gyakorolni. A megyei gazdasági egyesület, igazgató választmánya még e folyó évi március 28-án tartott ülésében elhatározta, hogy Gyulán f. é. October 16—18 napjain iparmű és terménykiállitás tartassák. Mind a mellett, hogy az egyleti elnökség városonkint községenkint régebben szétküldötte, s minden egyes céhhez is eljuttatta e kiállítás nyomtattatott programmját, — helyén látom újólag felemlítve emlékezetbe hozni ez ügyet, — figyelmébe ajánlani minden érdekletnek s mindazoknak, kik e kiállítás szerencsés sükerére bármi után jó hatással lehetnek, — befolyásuk gyors és teljes érvényesítésére egész tisztelettel fölkérni. — Egyúttal, pedig az egész programmot köztudomásul itt is közleni, — mint ahogy e szorul szóra következik. Programmja a békésmegyei gazd. egylet által 1870. évi October 16., 17. és 18-án Gyulán rendezendő iparmű és terménykiállításnak. A rendező bizottság áll Szakál Lajos elnöklete alatt Kalmár Mihály, Desewffy Ede, Czégényi István, Ormos János, Boros Mihály, Góg Pál, Hoffman József, ifj. Sánta János, Bogár Lázár és Scher Konrád urakból. A kiállítás helyisége Gyulán a városház nagyterme. A tárgyak két osztályba soroztatnak: iparművek és termények osztályába. Kiállíthatni csak békés megyei iparművet és terményt, mit az illető igazolni tartozik. A bejelentésnek Szakál Lajos rendező elnök urnái October 10-ig déli 12 óráig kell annak világos kijelentésével együtt megtörténni, valljon a tulajdonos a kiállítandó tárgyat a kiállítás után visszaköveteli-e vagy sem, ellenkező esetben az az egylet javára adottnak tekintetik. A kiállítandó tárgyak October 10—14-ig s az utóbbi, mint zárnap, esti 6 óráig a rendező elnök úrhoz múlhatatlanul beküldendők. Minden kiállított tárgy eladható s ezért ára szintén feljegyzendő. Ki a kiállitotthoz hasonló müvet vagy terményt nagyobb mennyiségben óhajt eladni azt a kisérő levélben világosan kitegye. A kiállítás folyama alatt eladott tárgyak csupán a kiállítás bezárta után, october 19-én vihetők el. A tárgyak a kiállító nevével és lakásával, a magvak tiszta fehér zacskókban, a folyadékok lepecsételt üvegekben a termelési évszámmal, a gyümölcs egyenként papírba göngyölve s fajonként megnevezve küldendők be. A kiállítandó mennyiség iparcikkekből egy-egy példány, gabonából 2 véka (melyhez azonban kisebb zacskó is melléklendő), olajnövény-magvakból legalább 5, takarmányból 3, hüvelyesekből és őrleményekből 1 iető, iparnövény-, kerti vetemény-, fa- és virágmagvakból kisebb mennyiség, folyadékokból 1 üveg, étkekből egy font, gyümölcsből fajonkint legfeljebb 3 példány és szellőből 2 fürt, cserép virágokból egy-egy példány fogadtatik el. A bírálóbizottságok mindkét osztályra külön, a rendező és egyleti elnökségek által egyértelemben fognak a helyszínen megalakittatni. A bírálat a kiállítást megelőző napon, october 15-én, reggeli 8 órakor kezdődik s azon nap esti 5 óráig bevégeztetik. Egyleti tagok és kiállítók szabadjegyet nyernek a kiállításra : nem tagok beléptidíjul az 1-ső és 2-ik nap d. u. 20 krt, a többi időben 10 krt fizetnek. Egyleti tagul aláírhatni a rendező elnök urnál és a helyszínen a pénztárnál. I. Ijparmüvek. 1. Őrlemények: liszt, dara, kása; — keményítő; — tarhonya stb. 2. Sütemények: kenyér, kalács, pogácsa, zsemlye, stb. 3. Folyadékok: bor, sör, szesz, ecet; — olaj, kenőcs, stb. 4. Étkek : befőttek, ízek, aszalványok; — sajt, vaj, túró; — méz, viasz, stb. 5. Fonálneműek : selyem (gubó és gombolyított), len, kender, fonál, cérna, stb. 6. Szövetek: házi és zsákvászon: — posztó,pokróc,stb. 7. Kötélverő munkák, 8. Szűcsmunkák, 9. Szíjgyártó munkák, 10. Varga munkák, 11. Bútorneműek fából és vasból, 12. Edények és konyhaeszközök, fa, cserép és vasból, 13. Ruházatiak házi és gazdasági szolgálatra, 14. Építési anyagok, minták és rajzok, 15. Gazdasági eszközök és gépek, fából és vasból és egyéb meg nem nevezett iparművek. Ez osztályba a birálóbizottság belátása szerint kiosztatik 15 ezüst-, 16 bronzérem, 30 arany és dicsérő oklevelek, úgy azonban, hogy fő tekintet a 6—15. pontok alatt foglalt gazdasági iparművekre fog fordittatni. II. Termények: 1. Gabona, 2. Olajnövény, 3. Takarmánymagvak, 4. Iparnövények és magvak, 5. Gyöknövények, 6. Tök, ugorka, dinnye s ezek magvai, 7. Mindennemű gyümölcs, 8. Szőlő, 9. Zöldségfélék, 10. Hüvelyesek, 11. Főzelékfélék, 12. Virágok, cserépben és szárítva, magvaikkal. Ezen osztályban a biráló-bizottság belátása szerint, jotekintettel azonban az első 5 pont alatt foglaltakra, kiosztatik 12 ezüst-, 12 bronzérem, 12 arany és dicsérő oklevél. Kelt az egylet igazgató választmányi üléséből Gyulán, mártius 28-án 1870. Laczay József, igazg. alelnök. Mokry Sámuel, egyleti titkár. Kelt Gyulán September 8-án közli Szakál Lajos mint a rendező bizottság elnöke. Országos vásári tudósítás. Gyula sept. 6. A gyulai úgynevezett kisasszonynapi országos vásár, mely egy hét óta tartott, mával végkép szétoszlott. A sertésvásár a nagy sár és eső miatt egy nappal későbben indult mint a nyári s voltakép csak az elővásár szerdáján és csütörtökön folyt le s bár még péntekre és szombatra kinyúlt, ez utóbbi két nap csak egyes darabonkint s páronként vevőké volt. Az összes forgalom 25—26 ezerre egész biztossággal tehető, de a mi újabb időben példátlan és hallatlan, belőle négy—öt ezer drb alig kelt el. Egy pest-győri, nagy kereskedő ház, 3 szegedi hizlaló, egy szász kereskedő, néhány apróbb vidéki kupec —• s jobb módú gazda és szeszgyáros vették a nagyobb falkákat, részint tovább hizlalni, részint a romlott szemes gabona és várható sok zsengés tengeri, illetőleg moslék értékesíthetése kedvéért. Az a kukurica elfogyta, s igen drágán is alig kapható volta s az idei nagy termés kukuricának tökéletes érettségre juthatása iránti aggodalom, a makktermés silánysága, a kézen levő hizott sertésnek is pesti rész ára s a pénzvilág bizalmatlansága a mai igen critkus európai viszonyok között képezek az egyetemes okokat, melyek a sertésvásárt az eladni szándékozókra nézve ily szomorúvá, nyomorulttá tevék. Egy aradi tenyésztőnek moslékon s két heti kukuricázással javított 3 nagyobb falkája mind 1% éves félhusu falkája, összesen 680 drb páronkint egyre másra, jó harmadfél mázsára becsülve 58 frtjával kelt; egy 60 drbnyi tarlós 3—6 éves jó fajú öreg csapata 72 frtjával, a másik 30 drbnyi jó husu mind herélt öreg falka mint legdrágább 80 frtjával kelt, négy kisebb mind 13 éves nyáj 42—45 frtjával, egy csekélyül tartott szinte 14 éves nagyobb falka 35 frtjával, egy pár száz téli malac 22 frtjával, másik kisebb csapat 20 frtjával kelt páronkint. 30 drb 2 éves válogatott tarlós ártán 57 frtjával, egy több mint félhusu kukuricázott 3 éves falka 63 frtjával kelt el. Ezerszázötven drb moslókos 1>, éves nyáj 54 frtra lehagyott áron nem talált vevőre. Szomorúbb, olcsóság mellett is kelendőség nélkülibb sertésvásárra alig emlékezünk, se sovány, se félhús, se a kukuricán hízott jó zsíros nem kellett. A szarvasmarhavásár már az elővásár csütörtökön kezdődvén, alig bírt eloszlani, még vasárnapra is kinyúlt. A nyári marhavásárt nagy voltáról már kiemeltem, de e mostani kétségtelenül még nagyobb volt, kiváltképen a számos nagy ökrökre nézve, melyekből Erdély, úgy Arad és Biharmegye felsőbb része sok kisebb-nagyobb csapatot szolgáltatott. A vásár legelején magasb árakon kelt átaljában minden, kivált a nagy, fiatal jármos ökör, s volt 60 dbból kiszemelt 12 db 5—6 éves igazi cimeres ökör, melyért páronkint 420 frtot adtak. Egyébként ez kivétel lévén, átalában a prima fiatal ökör csapatokban 300— 350—60 frtig kelt leginkább, a jó közép ökör pedig 250—280 frtig, de csak a vásár elején és derekán, mert már szombaton délután és vasárnap reggel efféle kimaradt ökröket 220 frton is adtak, akiknek nagyon eladó volt, s nem egy gazda jó szerencsét tett, hogy a vásár legvégére hagyta a vételt, mert 20—40 frttal olcsóbban bírta venni párját. Egy szegedi gyáros 92 db szép, nagy ökröt moslékra, egyre másra 250 frtjával vásárolt össze. A sok eső miatt elkésvén a gazdák a hordással és mindennel, ökörigáit minden tehetősebb szaporította, s e vásárt erősebb mérvben használták a gazdák, mint a kereskedők. A kis városi és falusi székre való meddő tehenekből igen sok volt, — s a jobbacskája elkelt mind a helybeli és vidéki mészárosok, Heves, Pest, Csongrád, Csanád megyei kupecek egész kedvvel vásároltak, a legelejét a meddő teheneknek 75—80 frt a másod rendűeket 60— 70 frt a harmad rendüeket 40—50 forintjával fizetvén darabonként. A harmad futinóknak nem volt nagy kelete; a másfél éves jó husu üszőket 25—30, a harmadfél éveseket, pedig 35—40 frton darabját falusi székre, vagy tartani sokat vettek. A lóvásár néhány nemesebb fajú lóra és a remondákra nézve kitünően jó volt, a középszerű lovaknak az ára is nagy volt.