Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-22 / 7. szám
Harmadik évfolyam: Szerkesztőségiroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. 7-ik szám. Gyula január 22-kén 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyvkereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési dijak és reclamatiók küldendők.BÉKÉS Hirdetések felvétetnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettől 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca [ 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: egész évre POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. 1 “AÄ“1’ Egy pár szó az ipariskolák ügyében. Pesten, január 18. (□) A politikai kiegyezés óta úgy a napi sajtó, mint a képviselőjelöltek programjaikban és számos magán körben, az ipariskolák felállításának fontosságát és sürgős voltát egyhangúlag elismerték. — De mind ezideig mi történt ez ügyben? Nagyon kevés, — sőt azt mondhatjuk, hogy általában semmi! Minek tulajdonítsuk ezt? — a közügyek iránti fásultságnak? Vagy tán a kormányt és országgyűlést vádoljuk mulasztással? Vagy tán anyagi helyzetünket, a költségek előteremtésének nehézségét, — a pénzt hozzuk fel okul? Nézetünk szerint — az ipariskolák lassú keletkezésének oka, mind a háromban rejlik. Hogy az érdekeltség a nagyközönség részéről — az ipariskolák iránt — csekély, kitűnik az országos iparegyesület jelentéséből, mely szerint az iparegyesület ipariskolai szervezeti javaslatát minden jelentékenyebb városi hatóságnak megküldő, de alig érkezett válasz a tisz. elöljáróságok részéről, és az itt-ott mutatkozott érdekeltség is eredménytelen maradt. Hogy a kormány sem tett eleget, az ipariskolák érdekében, midőn e célra a földművelés- ipar- és kereskedelemügyi ministerium budget-jében 1867-ben 6000 frt. évi összeget vett fel, mindenki elismerheti. És hogy az országgyűlés is mulasztást követett el, midőn nagyobb összegnek fölvételét nem követelte, — ez is világos. Anyagi helyzetünket — a pénzhiányt — melyet sokan szeretnek felhozni, mint nyomatékos okot — sem fogadhatjuk el oly döntő okul, hogy mindaddig semmiféle ipariskoláink ne legyenek, míg országos pénzviszonyainak kedvezőbb helyzete mintatanodák felállítását meg nem engedi. Nem kivárnunk mink — most hamarosan — a korszín vonalán álló ipariskolákat létrehozni. Ez nem is vezetne célhoz. Elemi népiskoláink szervezete nem olyan, hogy ott a tanulók életpályájukhoz szükségelt előismereteket megszerezhessék, és mint iparos tanoncok egyenesen a minta-tanodákba léphessenek , ezért kell ipariskoláinkat — viszonyainkat tekintetbe véve — úgy szervezni, hogy ezek az iparos tanoncok jelenlegi követelményeinek megfeleljenek. Célszerű és viszonyainknak megfelelő ipariskolákat olcsón is lehet létrehozni. Hogy miként? megmutatták a szászok és würtenbergiek, legközelebb pedig megmutatta az országos iparegyesület. A szászok, würtenbergiek — hol egész Németországon legfejlettebbek az ipariskolák — ipariskolái sem voltak mindjárt — kezdetben — a fejlettség jelen stádiumán. Ott is megvoltak — nagyrészt — mindazon akadályok, melyek nálunk hátráltatják az ipariskolák keletkezését. A pénz náluk sem volt oly bőségben, hogy kezdetben a kor színvonalán álló ipariskolákat létesíthettek volna. De azért ennek hiányában nem mondtak le az ipariskolákról, és nem halasztották ezeknek létesítését egy jobb időre, mint sokan nálunk szeretnék, kik ugyan az ipariskolák fontosságát elismerik, de annak oly horderőt nem tulajdoninak, mint a minővel valóban bír. Ahoz nyúltak ők a mihez lehetett, a mi hatalmukban volt. Felhasználták a már meglevő taneszközöket és tanerőket, és ezt együtt tette a kormány a néppel, együtt áldozott, együtt fáradott az ipariskolák létesítésében, mert mind a két fél egyenlő mértékben érezte, hogy az iparos oktatás érdekében valamit tenni kell, mert csak az ipar kifejlődésével emelkedhetik tökélyre a mezei gazdálkodás. Az nem hiányzott a németeknél, mi nálunk hiányzik: az ipariskolák iránti érdekeltség. Ez tette lehetővé, hogy oly kis községek is, mint Metzingen és Geiszlingen, melyek egyenkint 3000 lelket számlálnak, jelenleg ipariskolákkal birnak, melyekben összesen 250 tanuló — 3—3 tanár vezetése alatt — nyer oktatást. Az országos iparegyesület kezdeményezése folytán — úgy a kormány, mint egyesek és társulatok pártfogása és áldozatkészsége mellett— 1869-ben Pest két részében és Budán esti ipariskolák létesültek. Felhasználtuk mi is — mint a németek — a már meglevő taneszközöket és tanerőket. A pest-belvárosi ipariskola a reáliskolával, a Terézvárosi egyetemi iskolával, a budai pedig a kir. reáliskolával kapcsoltatott egybe. A három ipariskolában — 1869/70 tanévben — működött 13 tanár , s mégis az oktatási költség csak 2868 írtra ment fel. Az iparegyesület országos nevéhez méltón járt el, midőn nem csak a fővárosban lépett fel — mint mozderő — az ipariskolák ügyében , hanem vidéken is. De, hogy itt kellő eredmény nem kísérte fellépését, az a közönség — közügyek iránti — fásultságából magyarázható ki. Nincs tudomásunk arról, hogy megyénk valamelyik mezővárosénak hatósága fel volt-e szállítva, de ha fel volt, és az illető elöljáróság még sem tett ez ügy érdekében egy lépést sem : e felett méltán bámulnunk lehet. Oly kedvező helyzetben mint Békésmegye — az oktatási ügyet tekintve — hazánk kevés megyéje van. Szarvason nyolc osztályú gymnasium — mely hogy lyceummá alakíttassák át, a megye és esperesség, közös érdeke — és egy kétosztályú magyar fielemi iskola van ; Csabán és Békésen alreálgymnasiumok, s ezeken kívül megyénk minden községe el van látva — ha nem is kellő mennyiségben — népiskolákkal. Méltán elbámulhatunk, hogy Békés megye, hol oly könnyű szerrel és olcsón juthatna a nagy közönség ipariskolákhoz — egy városában sem létesült eddigelé egyetlen egy ipariskola. Szeretjük hinni és reményleni, hogy Békés megye mezővárosainak közönsége fel fogja tudni használni a kedvező körülményeket, és hogy már az ipariskolák létesítése csak idő kérdése. Gyula, jan. 20. Csak néhány hónap választja már el kormányunkat, hogy az ország azon átalános közóhajtásának eleget tehessen, miszerint a közigazgatás a törvénykezéstől végkép elkülöníttessék. Kormányunk e nagy kötelessége érzetében, jóllehet még a törvényszéki és járási kir. bíróságok székhelyei végleg a törvényhozás által meg nem állapíttattak, a 25-fős bizottság által elfogadott alapokon azon reményben, hogy azok a képviselőháznál sem fognak nagy változtatást szenvedni, már felhívta a megyéket, hogy a kir. törvényszékek és járási bíróságok helyiségéül szolgálandó épületek tekintetében nyilatkozzanak; jelesen, hogy vannak-e a megyék és városok birtokában oly, a célnak megfelelő épületek, melyek ingyen, vagy a méltányosságnak megfelelő örök árért, vagy tartós idejű bér mellett a kincstár birtokába bocsáthatók ? Az igazságügyi ministeriumnak a 1. év 1-ső napján aláirt ez érdembeni a megyékhez intézett megkereső levele, midőn e sorokat írjuk, rendszerinti első alispánunk gondoskodása szerint, hihetőleg már minden megyei községek elöljáróinak kezéhez jutott oly célból, hogy ez érdemben a járási főszolgabirák elnöklete alatt képviselői üléseket tartván, ott ezekre nézve szabatosan körvonalazott megálapodást hozván létre, s azt írásba foglalva, a járási tisztviselők, esetleg a községek választott képviselői az ez érdemben január 30-án Gyulán tartandó központi bizottság előtt ezzel együtt jelenhessenek meg; mely bizottság hivatva van e tekintetben a közelebb tartandó bizottmányi közgyűésre ez érdemben a ministériumhoz felterjesztendő javaslatot elkészíteni. Nem kételkedünk, hogy e tekintetben a járási bíróságok székhelyeiről kitűzött községek, felismerve azon nagy előnyöket, melyet az által nyernek, hogy jövőre járási székhelyeiken nemcsak a közigazgatás, de törvénykezési és telekkönyvi szükségeikben ott együtt találhatják bíráikat, nem késendenek a kormány felhívásának olykép felelni meg, hogy méltányos és áldozatkész ajánlataik által is ezen bíróságoknak kebelükben mielőbb leendő felállíthatását megkönnyítve, lehetővé tegyék , mert teljesen osztjuk a megye bizottmány közelebb múlt ülésében kimondott azon nézetet, hogy népünknek egyenesen érdekében van, hogy a mostani közigazgatási járási székhelyeiken találják fel egyidejűleg törvénykezési és telekkönyvi bíráikat is; miből kifolyólag a járási községeknek csak is olyatén intézkedéseit helyeselhetjük, melyek ezen a megye által kimondott elvnek megfelelőleg járnak el határozataik hozatalában.