Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-28 / 43. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyvkereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési dijak és reclamatiók küldendők. 43-ik szám. Gyula május 28-kán 1871. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten , Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébet tér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában.— Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. —Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: (R.) A megyei gazdasági egylet f. hó 29-én tartja tizenegyedik nyári rendes közgyűlését. Ezen közgyűlések, ha egymás után összeállitjuk, hasonlítanak a gyerek által vizszint dobott kavics gellerezéseihez, melyek eleintén pompás ivüek, de ezen ivek mind kisebbek lesznek, mig végre a kavics erőtlenül megállapodik, és a vízben alámerül .. ? Hasonlítanak egy bizonyos pontig, az alámerülés pontjáig, melyhez Békés megye gazdasági egylete eljutni bizonyosan nem fog, tehát inkább hasonlók az ágyúból kilőtt golyó szökéseihez, melyek lágy talajon csekélyebbek ugyan, de csak kissé szilárdabb alapra van szükség, hogy azok újult ruganyossággal nagyobb mérvet öltsenek. A közöny, a részvéthiány, mellyel az egylet nálunk is, a nagy közönség részéről találkozik azon kevesekre, kiknek kitartó buzgósága az egyletnek éltet ad, kell hogy lehangolólag hasson, mert csüggesztő tudat az, hogy a mag, mely vettetik, többnyire terméketlen talajra hull; hogy az egylet belterjes munkálkodását, élénkítését, hatékonyságát célozó üdvös intézkedések nagyrészt a jegyzőkönyvben alusszák kényszerű álmukat... Az egylet eme érdemes veteránjai elcsüggedhetnek ha tapasztalják, hogy ők, kik az egyletnek megalapítói voltak és dajkálói maiglan, alig láthatnak maguk körül írni, fiatal erőket, melyektől e hazafias, közhasznú téren maholnap felváltassanak. De csüggedni mégsem szabad és nincs is elegendő ok reá. Nem szabad, mert mentül válságosabb, kedvezőtlenebb az idő valamely ügyre nézve, a hivatottak kitartásának annál szívósabbnak kell lenni, victrix causa diis piacait, sed victa Catonis volna-e mentség, bár honnan meritenők azt, mely az egyleti ügy feladását indokolná; ki sajnálná az elejtett ügyet inkább mint épen azok, a kik azt létre hozták és dajkálták éveken át buzgalommal, — kit sújtana a deserálás vádja inkább,mint az ügynek eddigelé buzgó apostolait! És nincs a csüggedésre ok sem, mert ha az eredményekkel a jelenben megelégedve nem vagyunk is, a mint hogy nem is lehetünk, de tekintsünk az egylet tíz évi működésére vissza, nézzük Békés megye culturai viszonyait ma, s hasonlítsuk azokat a tíz év előttiekkel össze — és hazafias örömmel constatálhatjuk a nagy haladást, mely ezen rövid időközben is tapasztalható. S ne mondja senki kicsinylőleg, vagy csüggedve, hogy hisz az nem a gazdasági egylet műve, mert igaz, hogy nem az ő műve kizárólag, de a közhaladás egy specificus hatás eredménye nem is lehet, hanem az összes erők convergens összeműködéseé, — s ki mondhatja alaposan, hogy Békés megye haladásában a gazdasági egyletnek, mely tiz évi működése folytán oly számos közgazdászai kérdésben hallatta szavát, mely nem csak szóval, nem csak elméletben, de gyakorlati példaadással is, minden időben közönségének oktatója, úttörője volt, — hogy ezen egyletnek megyénk — haladásában kiváló része nem volt! Volt igenis s nagy része nem csak a megyében, de okvetlenül a megyén kívül is, mert ezen egylet, melynek idehaza közönsége ellen sok panasza lehet is, van is, s mely ellen a közönségnek sokkal kisebb alappal, de lehet mégis panasza viszont, az országban nem egyszer követendő például volt felállitva, bizonyosan nem minden hatás nélkül, s mert általában a haladás nem convictus, melynek jótéteményeiben csak a convivák osztoznak, hanem fény, világosság, mely sugarait messze olyanokra is elveti, akiket a világosság kelletlenül ver fel tétlenségökből. Tehát csüggedni sem nem szabad, sem arra ok nincs. Lesz idő s nem sokára, midőn a 60-ban puskapor tüzével kilőtt golyó, melynek futása az idő szerint, ha lankadtabb is, kedvezőbb viszonyokkal újra erőteljes szökésekben adand kifejezést áldásos életének. S ez máskép nem is lehet; irtózunk a centralisatiotól, ámde a nemzet tétlensége a centralisatio felé a legegyenesebb út, mert mit tehet a legszabadságszeretőbb kormány egyebet, mint hogy az elhanyagolt, s felé terelt ügyeket maga karolja fel. A gazdasági egyletek a földmivelési ministerium legtermészetesebb orgánumai, ezek nélkül a ministerium tevékenysége meg van zsibbasztva, avagy a szolgabírák által hasson a megyegazdaságra? ez képtelenség, szégyen volna. Azért bízzunk megyei közönségünkben, bízzunk ellenére is mindaddig, míg végre saját érdekeinek méltánylására ébred, amit melegen kívánunk. A 29-én tartandó közgyűlés ezen tekintetek álláspontját kell, hogy elfoglalja, tudjon lelkesülni, s adjon rá példát a közönyösnek, a kétkedőnek. Az egylet nemes veteránjainak pedig kívánunk továbbra is kitartást, eljön az idő, el kell jönnie, midőn annyi ügyszeretettel dajkált egyletünk megizmosul, s évkönyveiben méltó hálával őrzendi az azokban stereotyp előforduló neveket, melyeknek a majdan hatásosabb egylet létét és válságos napjaiban dajkáltatását köszönheti. által törvényileg kötelezett — ingyen példányok megküldése ügyében, — mit jelenleg a nyomdászok kezdenek elhanyagolni. A miniszer feleletében megnyugtatja szólót, amennyiben meghagyta a t.-hatóságoknak, hogy a területén létező nyomdatulajdonosokat szólítsák fel a törvénynek eleget tenni. Hodossy Imre a szegedi kir. biztosság ügyében interpellálja a belügyminiszert. Táncsics Mihály Fiume kiépítése tárgyában interpellálja az összes kormányt. Irányi Dániel h.-javaslatot ad be, a középtanodáknál életbeléptetendő tornaiskolák tárgyában. Napirenden a fiumei kikötő kiépítéséről szóló t.-javaslat elfogadtatik. — A király biztossági póthitel heves vitára adott alkalmat, Helfy Ignác felszólítja a miniszert, hogy válaszoljon Hodossynak, Madarász József hajlandó hinni, hogy e kérdés is pártszempontból intéztetik el. Tóth Vilmos belügyminiszer válaszol előtte szólóknak. Hodossy vádjait a királybiztost illetőleg visszautasítja, — s kéri a t.-javaslat elfogadását. — Szóltak még e tárgyhoz Hodossy, Huszár, Bogdanovics, Ormos, Zlinszky mellette, Stanesku, Majoros és Csiky ellene. — Tóth Vilmos belügyminiszer t.-javaslatot nyújt be, az északamerikai egyesült államokkal, a kivándorlottak állampolgársága végett kötött államszerződés tárgyában. Országgyűlési tudósítás. Május 25. Simay Gergely interpellálja a cultus ministert, hogy a 3 éves jogi académiáknál, a magántanulás szabadsága meglevén, megvan-e a 4 évi tanfolyamu jogtanodáknál is, s ha nincs, miért?— Bánffy János szintén a cultus ministert interpellálja, az academiának a nyomdászok A főrendiház ülése. Máj. 25. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után felolvastatik Andrásy Gyula gr. ministerelnök átirata, melyben jelenti, hogy Festetich György gr. ö felsége által fölmentetett hivatalától és helyébe Wenckheim Béla b. neveztetett ki. Nyáry Gyula b. a közlekedési ministerhez két interpellációt intéz, melyek elsejében kérdezi, vajjon szándékozik-e az úthengerek használatát nálunk is meghonosítani; a 2-ik interpellációban pedig azt kérdezi, vajjon szándékozik-e az utbefásítást kellő erély- és kitartással fölkarolni? Cziráky János gr. beadja az egyesült jog- és pénzügyi bizottság jelentését a magyar földhitelintézetről, s a jogügyi bizottság jelentését az első folyamodású bíróságok rendezéséről, az első folyamodású bíróságok életbeléptetéséről és a királyi ügyészségekről szóló t.-javaslatok tárgyában. Elnök azok tárgyalását az ünnepek utánra véli halasztandónak. Ezen indítvány helyesléssel fogadtatván, a legközelebbi ülés 1. hó 31-ére (szerdára) tűzetik ki. Napirendre kitüzetnek : a magyar földhitelintézetről, az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről, az elsőfolyamodású bíróságok életbeléptetéséről, és a kir. ügyészségekről szóló törvényjavaslatok. A delegátiókból: Ő felsége a király e hó 23-án fogadta a magyar delegátió tagjait. Az elnök beszédjére ő felsége következőleg válaszolt : „Rövid szünetelés után ismét egybehívtam a közösügyi bizottságokat alkotmányos működésük gyakorlatára. Azon szerves átalakulási intézkedések, melyek a monarchia tekintélyének s biztosságának öreg-