Békés, 1872 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-04-07 / 1. szám

Sazai ügyek.­ ­ Az országgyűlésen hetek óta a vá­lasztási törvény felett foly a vita, a­melyet törvén­nyé emelni az ülésszak rövidsége mi­att már alig lehetséges. A központi bizottság jelentésének tárgyalása több mint egy hetet vett igénybe, és miután az a többség által elfogadtatott a részletes tárgyalás alapjául, a törvény czíme felett is egy hétig folyt a vita; most a bevezetésnél vannak, mi szinte hosszabb időt igényel, pedig országgyűlésünk napjai már meg vannak számlálva a törvény­­javaslat 140 §-ból áll, ha minden paragra­fus tárgyalása annyi időt vesz igénybe mint a czimkérdés, akkor e törvényjavaslat csak egy új három éves országgyűlés vége felé leend törvényerőre emelve. — Az ellenzék által pararell ülésekben ajánlott egyéb sür­gős törvényjavaslatok tárgyalása meghiúsult — Siint a „Hon“ biztos forrásból érte­sül, a jelen ülésszak f. hó 15-én fog bere­­kesztetni Budán a királyi trónbeszéddel, hogy igy a törvényszabta 74 nap leteltével júni­us 30-ára a választások megestethessenek s az országgyűlés julius elején megindittathassék. — Pesten a belvárosban megalakult az ellenzéki nagy választmány, hogy Deák Ferencz mellett követjelöltet léptessen fel; hír szerint Heckenast Gusztáv nyomdatulaj­donost vagy Simonyi Antal fényképészt akar­ják felléptetni. — A horvát hivatalos lap egy királyi leiratot közöl, mely a horvát országgyűlést jun. 15-ére hívja össze. Külföldi szemle. — Francziaországban a bonapartista mozgalmak ismét előtérbe kezdenek lépni, az ex-császárnak sikerült ismét egy angol bank­háznál több millióra rugó kölcsönt venni fel. A császár pénzhelyzete még azáltal is javult, hogy a francia nemzetgyűlés évenkint 3 mil­lió frank civillistát utalványozott részére, mely összeget Roucer legközelebb kézbesítend neki. — Dánia semlegesítésére vonatkozó ter­vekkel foglalkoznak a diplomatiai körökben; Oroszország pártolná e tervet, Angolország azonban haboz, Németország és Ausztria még nem nyilatkoztak. — Berlini hírek szerint a német birodal­mi kormány a közelebbi országgyűlési ülés­szak alatt be akarja terjeszteni a sajtó törvény­­javaslatot. A javaslatból a lapok cautió köte­lezettsége kihagyatnék. Az előmunkálatok si­ettetése el van rendelve. — Tarsós tudósítások szerint a pápa, en­gedve a lengyel részről történt felszólalások­nak, megtagadta beleegyezését attól, hogy a lengyel templomokban az orosz nyelv hasz­­náltassék. gálatlanabb szülők is mutattak a torná­szat iránt, keveset törődve gyermekeik tornáztatásával, azon tudott okon kí­vül, mely nálunk tavaly a tornászatot betegágyba fektette, még egy-két okot találtam, mely miatt a tornászatnak szenvednie kellett; megragadom tehát az első alkalmat, hogy e képzelt okok ferde alaptételét megingassam , ha si­kerül ledönthessem. Teszem ezt azért is, mert nem áltatom magamat avval, hogy a tornászat ismerete mindenho­vá elszivárgott már, ezt a tapasz­talás nem igazolja; nem fölösleges te­hát arról szólani mindig egy-két szót, mert hiszen e lapok olyan kézbe is kerülnek, hol a tornászat ismerete szükség, a legszükségesebb pedig napjainkban a tornászat népszerűsíté­se, s éppen e czélból akarom azon lát­szólagos okokat elenyésztetni, melyek annak általános elterjedését akadályoz­zák. Első oknak találtam mindjárt azt, hogy talán némelyek azért nem tor­náztatják gyermekeiket, mert a tandí­jat soknak képzelik. Ezen az egylet választmánya már tavaly segített, ke­vésre szállitván a tandijat, mely az idén még mérsékeltebb lesz. A­kik tehát ezen okból nem tornáztatnák gyermekeiket — az­ok elenyészvén — csak gyermekeik testi fejlődésével való gondolatlanságukat árulnák el. Második oknak gondolom azt, hogy vannak oly szülők, kik a tornászatot egy vonalba állítják a kötéltánczolás művészetével és nagy okosan (?) úgy gondolkoznak, hogy gyermekük úgy­sem leszen pojácza — tehát a tor­nászat részéről fölösleges. Az imigyen gondolkozók vajmi téves uton kalandoznak, mert hiszen a gyer­meknek nem azért kell tornáznia, hogy a fent nevezett ügyességet igény­lő névie szert tegyen, és nem is az a feladata a tornászainak, hogy a gyer­mekekből oly művészeket képezzen. Harmadik oknak pedig azt gondo­lom, hogy némely szülők gyermekek­­től a testi ügyességet egészen megta­gadva talán sápadt, — beteges színük­nél vagy gyenge alkatuknál fogva a tornászatot reájuk nézve károsnak véle­ményezik , vagy kik gyermeköket a szél­től is óva, attól féltik, hogy nyakukat törik. Ezen okokat felállító szülők meg­nyugtatására legyen elég annyit mon­danom, hogy a tornászat, épen pedig a nevelészeti tornászat kizár magából minden veszélyes gyakorlatot, tehát sem pojácává nem képzi a gyer­mekeket, sem veszélynek nem teszi ki; legalább nem olyannak, mint maguk a szülők a túlságos gondozással és ami minálunk nagyon dívik, avval, hogy a gyermekeket magukra hagyják, amint mondani szokták — házat őrizni. A nevelészeti tornászat és általában a tornászat hasznát és hatását — a gyermekek és felnőttek testi szerve­zetére — ismertetni más alkalommal szándékozom, tehát most másra nem szorítkozom, mint arra, hogy jó lélek­kel ajánljam a szülőknek, miszerint a f. hó 15-én megnyitandó tanfolyamra, mely 6 hóig fog tartani, lelkiismeretes kötelességüknek tartják gyermekeiket bejegyeztetni, addig pedig, míg a si­ker koronáját nem látják a czélon ra­gyogni, legalább tegyék meg azt, mit a kor követel. Domonkos. Berndt János gyulai asztalos mester lett vál­lalkozó 6237 frt 36 krért. IV. A festő munkája, 327 frt 80 kr. kiki­áltási árból 10%% leengedéssel Weisz Lipót festő a vállalkozó 293 frt 38 krért. V. Bádogos munkát kikiáltási 200 frt ár­ból 30% leejtéssel Bauer Márton bádogos vál­lalta el 140 frtért. VI. Az üveges munkát, 380 frt kikiáltási árnak 1% levonásával Uferbach József vállal­ta el 376 frt 20 krért. VII. 3000 vámmázsa mész szállítás, 3900 frt, vagyis mázsájának 1 frt 30 krra számí­tott kikiáltási árra tett legkevesebb ígérettel, vámmázsájának 1 frt 13 krrali szállítását Nuszbek József vállalta 3390 frt. Ekként az összes vállalkozási ár lett meg­állapítva 34,505 frtban. Ezen honvéd laktanya épitkezési és beru­házási költségei fedezésére a kivetés a város összes lakosaira következő arányban állapít­tatott meg: 1) A lakosság birtokában levő, úgy külső mint belső lakházak száma 2170, minden ház után kivetendő lesz 20 frt, esik összesen 43,400 frt. 2) A zsellérföldek száma 1162, fizetendő mindegyik után 2 frt, lesz 2324 frt. 3) Az összes szöllők 859 holdat tesznek, holdja után 1 frtjával, lesz összege 859 frt. 4) Az uradalmi szántó- és kaszálóföldek tesznek 365 fertályt, minden fertály után 15 frtot véve tesz összesen 5475 frtot. 5) Az uradalmi legelő és erdő területek 1399 hold, 25 krjával 1675 frt 75 kr. 6) Uradalmi épület van 18, 20 frtjával esik 360 frt. 7) A lakosság birtokában van 1410 fért. föld, ugyancsak 15 frtjával fertálya után esik összesen 21,150 frt. Összesen 75,243 frt 75 kr. E szerint a honvéd laktanya épitéséhezi hozzájárulási költség: 1) A lakosság részéről 67,733 frt. 2) Az uradalom részéről 7510 frt 75­­ kr. Összesen 75,243 frt 75 kr. Mely összeget a város, mint halljuk 32 évi törlesztésre szándékozik felvenni. Örvendetes jelenségül tűnik fel az árlejtésnél, hogy az összes munkákra a vállalkozók mind gyula­iak, mi kétségtelen jele károsunk iparosai életrevalósága és vállalkozási szellemének. jaim, és a nép olvasván, elhiszik, és ők is adnak. — így szedik rá az embereket. Tehát vigyázzunk! Igaz, hogy ezek miatt néha az ártatlanok is szenvednek, mert ké­sőbb kötve hiszünk a komának. — A­kik pedig tűz- és vízkár elleni biztosítási nyom­tatványokat hordoznak és osztogatnak a nép­nek 2—3 forintért, ilyen csalók népszerütle­­nitik biztosítási intézeteinket. Azért legjobb ismerős ügynököknél biztosítani. Jelenleg nem csak városokban, hanem kisebb községekben is vannak ügynökök. — a -(- b. i- A békésmegyei kórház mult 1871. évi kimutatását az elmúlt hét folytán bocsátotta közre kórházunk fáradhatlan buzgalmú gond­noka, és azt röviden a következőkben ismer­tetjük : Betegek száma összesen .... 420 Ezek közt ingyen gyógyittatott . . alapítványból.................... 112 2 Czéhek járulékából . . 57 Más megyéből vagy külföl­di b így fizető . . . 249 Ezek közül: Gyógyultan elbocsáttatott ..... 348 Javult­an „ .... 15 Gyógyulatlan _ .... 22 Meghalt ...................................................19 Ápolás alatt visszamaradt .... 16 Születéshelyekre nézve: Békésmegyei.......................................210 Más megyebeli.......................................197 Külföldi..................................................13 A bevétel összege . . . 5507 frt 69 kr. A kiadás pedig . . . 5482 frt 27 kr. Felesleg......................... 25 fr. 42 kr.­ ­ A tornászat mellőztetése. A tornászat áldásos voltát mainap­­ság bizonyítgatni nem látszik czélsze­­rű­nek, miután az elfogulatlan észlelő önalkotta következtetések után is rá­­jó, az elfogult embernek pedig úgyis hiába bizonyítja akárki, mert az — tapasztalás után mondom —• egy sze­­munka a borsónak a falra való hajgálásával.­­Tapasztalva azonban azon közönyös­séget, melyet az elmúlt évben az első­ Gyula ápril 4. A Gyulán építendő honvédlaktanyá­ra nézve az építkezés külön szakokra osztva f. hó 2-án tartott árlejtés következő eredmén­­nyel hajtatott végre. I. A kőműves munkára számított 14,502 frt 20 kr. kikiáltási árból 18%% levonással, vagyis 11,819 frt 30 krém­i elkészítését Nuszbek Jó­zsef építész vállalta el. II. Az ácsmunkát, 13,498 frt kikiáltási ár­ból Éfe­j levonással Névery Albert vállalta el 12,249 frt 43 krért. III. Asztalos és lakatos munkákra 7653 frt 20 kr. kikiáltási árnak 18%% elengedésével Ujdonságok. — A előfizetési ivek elkésett kibocsátása vé­gett lapunk mai számát nagyobb mennyiség­ben nyomatván, azt nemcsak a „Békés“ múlt évi előfizetőinek, de megyénk minden általunk ismert lakosának küldjük meg, azon kijelen­tésünk mellett, hogy e tettünk által legkevésb­­bé sincs szándékunkban bárkire is presszót gya­korolni. — Örömmel üdvözlünk előfizetőink névsorában mindenkit, de a tolakodásnak ál­talunk is utált módját sohasem fogjuk felhasz­nálni, bármennyire előnnyel kecsegtető legyen is az; — éppen azért kijelentjük, hogy a kö­vetkező számot biztosított t. munkatársainkon kívül csakis azoknak küldendjük meg, kik ar­ra előfizettek. A szerkesztőség. Levelezés. Kétegyháza ápril 3-án. Községünkben egy idő óta kóborló, és csaló egyének szálnak ki a vasútról, kik hamisértékü papírok terjesztésével, pénznye­remények kecsegtetésével, tüz-és viz­kár el­leni biztosításokkal stb. igyekeznek a tapasz­talatlan és tudatlan népet rászedni, és meg­csalni , mert felveszik a pénzt soha vissza nem fizetés fejében.­­ Úgy­szintén házról­­házra járó, hamis utilevelekkel ellátott, állí­tólag tűz és víz által károsult kéregetők, pénzt, gabonát és más egyebet csikarnak ki az úgy is szegény népünktől. Felhívjuk a hivatalos közegeket, és azokat, kiket illet, hogy e kéregetést, és bármily tisztességes ruhába öltözött csalókat beszüntetni szíves­kedjenek, és minden község, saját szegényeit ellátván, más idegent a községből kiutasíta­ni szoros kötelességének tartsa. — Mainap­­ság a csalók egész társaságot képeznek, s szerepéket oly ügyesen viszik, hogy első pillanatra az ember azt gondolná, hogy csak­ugyan elemi csapás által sújtott szegények, így például többen összeállnak, és kéregető könyveket készítenek, melyekben az általok gravírozott pecsétnyomatok, t. i. a ministeri­­um, az illető községek, városok, elöljáróság­gok vagy szolgabiróságok pecsétjei is látha­tók a dátummal, ügyesen utánzott aláírások­kal stb. — Ezek után következik néhány adakozó neve 1—2—3—5 forintos ajándék bejegyzésével, de különbféle kézirással oly ügyesen, hogy az ember önkényt azon gon­dolatra jön, ha Kovács József nevű ismerő­söm Gyulán adott neki 50 krajcárt, Kürthy István 1 forintot Csabán, Csápok Mátyás jóbarátom Békésen 2 forintot, hát én is adok neki tehetségemhez képest 30 krajcárt azon biztos reményben, hogy talán még­sem csaló. Pedig az volt, mert midőn télen felvette a 30 krajcárt, elment és másoktól kérdezőskö­dött nevem felöl, és ő maga írta be nevemet 5 forint ajándékkal. Ezt ismerőseim, jóbarát­. A Megváltó feltámadásának ünne­pét a szokásos lélekemelő szertartással ünnep­lék meg múlt szombaton, márt. 30-án, a r. k. hivek. — Az ünnep magasztosságát emelő Winkler F. gyógyszerész polgártársunk által már több év óta e napon alkalmazott görög­­tüz, mely, az idén először, versenytársra akadt Reinhardt J. czukrászdája előtt lobogott vilá­gos­kék láng által, a szivekben élő hit szövet­­nekét jelképezve. — Ez alkalommal egy jó­­akara­ti figyelmeztetést vagyunk bátrak kocz­­káztatni elöljáróságunkhoz: a jövőben ren­deljenek ki egy-két városi hajdút, kik e rö­vid egy órára a kocsikat másfelé tereljék, hisz út van elég, mert magunk szemeivel lát­tuk, midőn, épen a nagy templom előtt, a legsűrűbb néphullámzáson keresztül kocsizott szalmával megrakodtan egypár atyafi. — Mint a „Vásárhelyi közlönyében olvassuk : az alföldi vasút a vadvizek által sok helyen an­nyira meg van rongálva, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel eszközölt védmunkálatokkal lehet a töltéseket jó állapot­ban föntartani.­­ Az „Alföld“ szerint az arad-temes­­vári vasúti közlekedés rendkívüli lassúsága ellen emelkedett számtalan panaszt, az e pá­lyát kezelő tiszavidéki vasút igazgatósága figyelembe vette, s akként intézkedett, hogy ápril 16-tól kezdve mind az oda, mind a visszautazás csak két órai időt vegyen igénybe. A Bodnár Bandi volt kunágotai plébá­nos, Szakáll Antal aradi színész társaságában a helybeli első zenekar közreműködése mel­let múlt hétfőn hangversenyt rendezett. — A meglehetős számmal egybegyült közönség éne­két tapsokkal fogadta. # Martius 30-án virradóra tűz ütött ki a német városon, de a­melyet idejekorán észrevették és szerencsésen eloltottak. A tűz gyujtogatási merénylet következménye volt. A tettes ismeretlen. Sírkő mint halált hozó. Múlt hó 22- én este egy, a gyulai tanyán lakó ember bejövén Gyulára egy ismerősének virrasztá­sára, ott mértékletlenül élvezi a szeszes italt. 23- án hajnalban egyet gondol, magára veti szűrét, és haza­felé indul. A reform,­temető mellett azonban utólérvén a részegség, lefeküdt a temetőben, fejét egy sírkőre nyugasztva. — Reggelre már halva találták, miután a sírkő a test melegét magába szíván, ő örökre ela­ludt. gv? Sedlmayer Mátyás gyula városi gyep­mestert folyó hó 3-án temették el; halálát súlyos bántalmazás okozta, ugyanis mint a sok mendemonda után hitelesen tudjuk, a nagy­héten egyik szolgája dögöt czipelvén hátán egy városszéli korcsmában mulatozó néhány paraszt­legény által csúfoltatott, mit ez vi­szonozván, a dolog veszekedéssé fejlődött; gazdája ezt látván, segítségére ment, a mely­ből tettleges verekedés fejlődött ki, két sirá­só ember ásó­kapával szintén a veszekedés helyére érvén, a legényeknek pártját fogta, és a kezöknél levő eszközökkel annyira meg­sebesítették, hogy néhány nap múlva sebei

Next