Békés, 1874 (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-27 / 39. szám
tolandó községeket vagy pusztákat készséggel fogadja el. Az 1875-re szólló virilisek névsora megállapittatott, a választottak fele pedig — lejárván a 3 év — kisorsoltatott, az új választás napjául f. é. november 16-án határoztatván meg. A méter rendszer behozatala folytán a központban egy tökéletesen felszerelt hitelesítő hivatalt állít a megye saját költségén fel. Jegyzőkönyv, a békésmegyei okszerű méhészegyletnek Gyulán, 1874. szeptember 21-én tartott választmányi gyűléséről. » Jelenvoltak: Göndöcs Benedek apát és lelkész elnök, Niedermayer Antal pénztárnok, Jancsovics Pál, Beliczey István, Justh István, Merkl Alajos, Herberth Alajos választmányi tagok. Nyílt levél Vidovszky Ferenc mint főjegyző, Hagyó Kovács Sándor mint másodjegyző uraknak Gyomán. Saját tapasztalataim és a közvélemény alapján azon erős és biztos meggyőződésre jutottam, miszerint önök az 1872-ik évi jegyzői választásnál, a már akkor positiv törvényeknek j megfelelő dokumentumokkal nem hozassék a dolgok ilyetén állása, bírván, s a mi több (mely tekintetekből s melyekből • nem — tudni nem tartozom —) csakhogy törvényes kellékek hiányában megválasztattak- Megválasztattak pedig önök oly formán, hogy választóiknak ajánltattak, mint e hivatalra képesittettek — pedig Isten ments, meg a népnek azon tudatra jutni, hogy az általa bizalommal megválasztott jegyzők helyett a kijelölésnél érdemesebbek is vitethettek el. — De hagyom ezt, áttérek a dolog valódi oldalára . Elfoglalták önök a jegyzői széket azon édes reményben, hogy az elitnek szabott méltányosságból eredeti utasításoknak (illetőleg az 1871. XVIII. t. czb. foglalt jegyzői hivataloskodtatásra kimutatható képesitvényeknek saját és a nép érdekében) eleget tesznek ; de mindeddig a választó nép megnyugtatva nem lehet a semmi néven nevezendő, csak még jegyzői képesitvénnyel sem igazolt jegyzőkkel; .— annyival inkább a nép bizalma napról napra lazultabbá s saját választottjai iránt egészen bizalmatlanná, lehet, —dehogy is pe?,midőn az akkori pályázati hirdetményben világossan ki volt téve: miként Gyoma városa szabadittatnék meg azon kellemetlen helyzettől, hogy egy a jogtudományokban jártas, és netalán az elöljáróság előtt előfordulható jogi kérdésekhez ügyesen szólló, már szakavatott, s ügyvédi oklevéllel ellátott pályázó ne választatnék meg, de fájdalom I úgy az egyik, mint a másik kellék, mely főjegyző úrra vonatkozik, teljesen hiányzik. Megjegyezvén, hogy biztos tudomásom szerint a pályázók között a hirdetményhez ragaszkodva — voltak számosak, kik ügyvédi oklevéllel és jegyzői képesitvénnyel birtak Rég íróiétt már, még a múlt 1673-ik évben a képviselőtestület által kitűzött azon határidő, melyben kilállitani, vagy legalább a formának eleget tanetni módjukban állhat ®, volna jegyzői képesítvényüikkel megnyugtatni a közvéleményt, s eleget tehetni saját, sou veráfitásuknak. De különösen érdekli e dolog a főjegyző urat, ki a pályázati hirdetményben foglalt, de ki nem állított törvény szabta ügyvédi oklevelét és jegyzői hivataloskodtatására szólló képesítményét a kiszabott határidőn túl is oly sok idő alatt ki nem mutatta, — s nem tett eleget az elibe szabott utasításoknak — mely elégtétel követelése több mint egy éve, hogy már évülésben van, — én akarom, hogy a törvényes kellékekben szenvedő hivataloskodás ne pangjon lep alatt, s akarom hogy nyilvánosságra Akarom, hogy ne igyekezzék a főjegyző úr, s ne igyekezzenek mindketten hallgatással eléviteni azt, melyet — rationaliter fogva fel a dolgot — különben is a lehetetlenségek közzé,,tartozik, s az elévitketés tárgyát nem képezheti. Csak ennyit kívántam registrálni, s csak annyit kívánok tudomásomul juttatni, hogy ha állításaimnak ellenkezőjét bebizonyíthatni vélnék, előttük áll az it és mód a törvény értelmében épen úgy igazolhatni állításaimnak ellenkezőjét, mint én a törvény értelmében felállítani igyekeztem állításaimnak valódiságot, s felszóllalni az önök és a nép érdekében. Válaszukat hirlapilag a legforróbb barátsággal fogadom, s a netalán adandó válaszukra ismét nézetemet nyilvánítani, s közzétenni kárhozatosnak egyáltalában nem találandóm s általában a hiányoknak s az okok miben rejlésének nyilvánítását a közvélemény elébe bocsátani önöktől elvárom. Az önök és a választóik érdekében Szendrey Gerzson, ügyvéd-jelölt, I. igazgató-elnök szívélyesen üdvözölvén a választmányt, bemutatja Domonkos János titkárnak lemondását, melyben gyöngélkedő egészségét és halmozódott hivatali teendőit hozva fel okul, kéri az egyletet, hogy állásától mentené fel, forrón megköszönve a szép bizalmat, melyet megválasztatásakor személye iránt tanúsított. — A választmány sajnálkozását fejezvén ki a lemondás fölött, azt mindazonáltal elfogadta, s az ígyen megürült titkári állomásra, a jövő közgyűlésig ideiglenes titkárnak, egyhangúlag Merkl Alajos uj-kigyósi tanitót választá meg, — ki a bizalmat meleg szavakban megköszönve igéré, hogy minden fő a méhészet terén szerzett tanulmányozását, és búvárlatai eredményit a legnagyobb készséggel fogja az egylet javára fordítani. II. Niedermayer Antal pénztárnok, bemutatja a pénztári kimutatást, az egylet vagyonáról. E szerint a tagok összes száma 136. Ezek közül 38 alapító, 4b működő, és 53 pártoló tag van. — A tagsági dijak fő összege 599 frt. — Eddigelé tagsági dijakból befolyt 317 frt, mely összegből a bér készegyei takarék pénztárba kamatozás végett elhelyeztetek 27,0 frt; a pénztárban van a kiadások fedezésére 43 frt. — eddigi kiadások levélkiváltások, és nyugták postáni elküldéséért 4 frt. A még eddig be nem fizetett tagsági dijak összege 282 frt. pénztárnok jelentése a választmány által örvendetes tudomásul vétetett. III- . Igazgató elnök ur felemlité, hogy bár a folyó évi nagy szárazság folytán a méhtenyésztésre általában kedvezőtlen volt az időjárás,’. mindazáltal óhajtandó volna, hogyha az egylet fönnállásáról életjelt adva, egy méhészeti kiállítást rendezne, — és a már kipróbált és legjobbaknak bizonyult Dzierzon-féle méhlakokat, az okszerű méhtenyésztéshez megkívántak méhészeti eszközöket, valamint méz és viasz terményeket a megyei közönségnek bemutatná, és megmagyarázná, hogy így a szakértők bíálatából a legjobb és legczélszerűbb méhlakok és kezelési eszközök felismertetvén, s azokat a méhtenyésztő egyleti tagok az egylet által maguknak a lehető jutányos áron megszerezvén, igy az okszerű méhtenyésztés, már a jövő tavasszal kezdetét vehesse. Felemlíté továbbá, hogy a délmagyarországi méhész egylet, valamint ő, és a megyében még több méhtenyésztők fognak a kiállításon méhlakokat, méhészeti eszközöket, és saját termelésű méz és viasz terményeket bemutatni . Az elnöknek ezen indítványát a választmány egyhangúlag, helyeselvén, elfogadta, és elhatároztatott, hogy a kiállítás a jövő hó október 11-én fog megtartatni, Gyulán a vármegyeháza kertjében, kezdetét vevén reggeli 8 órakor, — és pedig oly formán, hogy azok is, kik az egyletnek még nem tagjai, a méhészeti kiállításban részt vehetnek, méhlakjaikat, kezelési eszközeiket, ,méz- és viasz terményeiket bemutathatják, s kitüntetés és jutalomban, az egyleti tagokkal egyformán részesülhetnek. — A kiállítás rendezésével a titkár bízatott meg, — s a kiállítás napján, reggeli 10 órakor, ugyancsak ö fog az okszerű méhészet gyakorlati kezeléséről, a Dzierzon rendszere szerint készült legjobb méhlakokról, a méhtenyésztési eszközök — s azok mikénti használatáról egy rövid értekezést, felolvasást tartani; —, mely után a bíráló bizottság, a legjobb és legczélszerübbnek felismert méhlakokat (kaptárokat) és tenyésztési eszközöket kijelöli és jutalmazza. A kiállított tárgyak feletti őrködés és felügyeletre, Herberth Alajos választmányi tag ur jön felkérve, ki is a megbízatást szives volt elfogadni, — s ugyanazért minden , — a méhészeti kiállításon bemutatni gzándokolt tárgyakat hozzá a megyeház helyiségébe kéretnek a kiállítók küldeni. Beliczey István választmányi tag ur által szóba hozatván, hogy miként jutalmaztassanak a versenyzők a kiállításon ? határoztatott, hogy a legjobb és legczélszerűbbnek elismert méhlak 1 db magyar arany, legczélszerűbb méhészeti eszköz 1 db 2 frtos és 1 db 1 frtos tallér, a saját termelésű legszebb méz 1 db magyar arany, a legszebb viasz szintén 1 db magyar arany jutalomban részesüljön az egylet pénztárából, — és dicsérő oklevéllel is kitüntetessék. — A jegyzőkönyv hitelesítésére tekintetes Jancsovics Pál és Beliczey István Urak kérettek fel, határozatba menvén egyszersmind, hogy a jegyzőkönyv egy példánya a békésmegyei gazdasági egylet igazgatóságának is megküldessék. Belt mint fentebb. Merkl Alajos, egyleti h. titkár, hatalmas volt ekkor az ozmán. Az ottomán birodalom, mely most egy beteg ember hit képét adja, akkor mint hős férfi forgatta a fegyvert. Potemkinnek csak alkalom kellett s kiragadja a fegyvert a hatalmas kézből. E közben telt az idő, 13 boldogtalan év telt el Potemkin felemelkedése óta. Erzsébet elveszett, de emléke, mint emésztő vámpír kisérte Alexist. 1774-ben Katalin egy kéjutazást tett birodalmában. Egész hadsereg volt fényes kísérete... Bhirvan, Gbilan, Mazenderán kánjai reszketve borultak térdre a hatalmas előtt, fejedelmi ajándékokat nyújtva át. .. ..... A szomszéd Khuna khánja, — Dowlet Gerai,i— megijedt, — oly közel érezvén a puskapor szagot, mely, a Katalin tiszteletére kisütött mozsarakból eredt — s összegyűjtő hatalmas török tatár hadát. e Potemkinnek meg volt adva az alkalom. • Erimia khánja azultán adófizetője s védencze volt. .11 Potemkin borzasztó kozák csapat élén Chernogban termett, s a khán fejét a portára küldé,Dowlet Gerai helyett — Sahin Geraint ültette a kháni palotába. Erimia gyönyörű, termékeny félsziget. Az orosz birodalomban sehol szebb búza, — jobb bor, — kellemdúsabb nők nem teremtek, mint itt. Sahin Gerait egy ukáz Pétervárra hívta. Ott Potemkint a czárné rávették trónja átadására. Saját kivánatára, — Potemkin Alexis lett Erimia kormányzója, melyet Tauriának nevezett el. Dáriusi gazdagságot merített Alexis a búzából, — bachusi kedvet a borból, menyei élvét a szép cserkésznőkből. Egy év alatt letűnt Tauria boldogságának eddig fénylő csillaga. A virágzó népből rabszolga lett, a kozákok kancsukái alatt, búza, bor, szép leány csak az oroszoknak termett. Alexis a kegyetlenkedésben találta fő gyönyörűségét, — ö szenvedett, hadd szenvedjen más is ! Katalin milliónyi arany rubelei, — melyet a tartomány felvirágoztatására küldött, halomban hevertek már Alexis palotájában. 1786. őszén nyugtalanul járkált Alexis legbelső forbájában — Erzsébetről gondolkozott. Eszébe jutott, amit az legutoljára mondott neki: „Osmeri Katalint, neki borzasztó czéljai vannak veled!“ most értette, — most érezte ennek igazságát/ Szívesen elcserélte volna aranyát egy csendes hajlékkal, ha azt Erzsébettel oszthatta volna meg., Merengéséből alvezére riasztotta fel, — ki egy udvari hírnököt jelentett. Potocky, a czárnő fő lovászmestere volt e követ, ki széles ukázt nyújtott át Alexisnek. (Vége köv.) Levelezés. B.-Sz.-András, szept. 22. 1874. Hazajáró , lélek félemlítette meg a napokban községünk tudatlanabb részét, ugyanis néhai Juhász Menyhért kastélyába magát befészkelt bagoly éjjelenként sivító hangjával nagy számmal csalta oda a tudatlan néptömeget a a bagoly , szokatlan sivítására ellen határozva közöttük, hogy az semmi más, mint egyedül „hazajáró * lélek “ éjjelenként összecsoportosulva jártak azon helyre, hol a sivitás hallatszott... Szerencsétlen kishitűekl nem szégyenlitek-e önmagatokat oly természetellenes ész* nélküli bolondságot hinni ? sajnálni lehet, sőt szégyenleni kell, hogy a XIX. század másod felében is sokan találkoznak oly tudatlan vakhitűek, kik saját ostobaságuk által megfélemlítik úgy önmagukat, mint a hozzájuk hasonló tudatlan könnyenhívő kishitűeket. Ily ostobaságok hallására nem jogosultan keletkezik-e keblünkben, azon óhajtás, — Népnevelés jöjjön el a te országod.11. Hányat ütött az óra f ezt ugyan hasztalanul kérdezné valaki a békés-szent-andrási toronyórára nézve, mert az „kuka“ már évek hosszú során keresztül, bizony pedig elöljáróink kiterjeszthetnék erre figyelmüket! mert nem lehet tagadni, hogy egy csaknem 6000 lelket számláló községnek egyetlen toronyórája évek óta rosz állapotban van; — ez szégyen vagy a községre, vagy az elöljáróságra, a szégyent elhárítani bármelyik félről az elöljáróság hatásköréhez tartozik. Csak ne lenne aztán felszólalásunk pusztában elenyésző hang, mint sok más közérdekű tárgyakra eddig is volt, és tornyunkban levő egyetlen „kuka óránk” mielőbb adná jelét Iá telének. , Zili Károly, Budapest sept. hó 1874. Eljövetelem előtt megigértette velem a’ szerkesztő ur, hogy a „Békés“ számára egy „baka“ levelet írjak. Nem tudom mennyiben fogja ez a lap olvasóit szórakoztatni, megírom mégis, mert megígértem. A vitéz „Eszti“ — Ferdinánd Eszté — tartalék parancsnoksága alatt, Pest és Uj- Pest közt fekvő táborban tanyázunk, a tényleges szolgálatban levők leszállításával kerekszámban 1000-en, mivel pedig katonának csak is egy nembelieket soroznak, valami élelmes francia furcsa kis operettet írhatna, ad nótám „Tíz Leány és egy férj sem“ Ezer férfi , s egy nő sem“ címmel, mert a gyengébb nemet a cerub képében feltüzött szuronynyal vigyázó őrök tisztességes távolban tartják a sánczoktól, s igy a be vagy kijutás meglehetős veszedelemül el is járna; azonban az emberi ész élesebb lévén a szuronynál, a nagy őrködés dacára is a rokon szivek találnak alkalmat ez összejövetelre. Mint már ez szokás, a tartalékos katonák behívásánál, ruhát mi is nagyon hiányosan kapunk, s így nem kerülhetők el a bevett „gatyás regiment“ elnevezését, ez azonban épen nem gondoz a váczi, országút süllői után, tehát a főváros kellő közepén a Rákosra való ráasírozásunkban, a nagy közönség bámulásán s ékes megjegyzésein mi túltesszük magunkat. Mi vitéz férfiak vagyunk, s ezt érezzük is, —. hiszen nem igen van okunk félni, a harcmezőn talált ellenségtől, kivel már déltájban szépen kibékülünk, s kinek bandája mellett masírozunk haza, hol a mennge étvágy csiklandó illata feledteti a nap fáradalmait.