Békés, 1874 (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-10-25 / 43. szám
Harmadik évfolyam 43-ik szám Gyulán October 25-én 1874. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmandsora 10 kr. (Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, V főtér, Prág-ház. ) Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft — Meghívás. A békésmegyei gazd. egylet igazgató választmánya több fontos ügyben f. é. november 4-én d. u. 3 órakor Gyulán, a megyeház termében ülést tartana, melyre az egylet választm. tagjai ezennel meghivatnak. Az igazg. elnök megbízásából Gerendáson, oct. 21. 1874. Mokry Sámuel, egyl. titkár. Gyula October 21. 1874. Alig egy éve, hogy Göndöcs Benedek apát ur a gyulai róm. kath. parochiát elfoglalván, városunk polgára lett, s működése már is annyi sikeres eredményt tüntet fel, mely minket — szokásunk ellenére is — azok méltatására indít. Nem hagyjuk ki számításunkból azon tényezőket, melyek mellett a sikert képes valaki feltüntetni, sőt egyenesen rá fogunk azokra mutatni, hanem a tényezőknek a közjó, s kiválólag községünk anyagi, s szellemi gyarapítására való értékesitésére, s az ezt jutalmazó nagy siker előtt szemet hunyni a közönyösség méltó vádja nélkül alig lehet. Göndöcs Benedek apát ur nálunk még jó formán meg sem „melegedett“ s már lelkes szavakban arra szólitá fel városunk s megyénk közönségét, hogy alakítsunk méhész egyletet. — A felhívás fogott, az egylet megalakult, csendesen bár, de oly sikerrel működött, hogy ma két hete rendezett kiállítás eredménye nem csak a laikus közönség érdekeltségét kelté fel a legnagyobb mértékben, hanem a szakértők várakozását is jóval felülmúlta. — lm itt van a szerény egylet, melyről valaki épen e sorok írójával szemben tavaly még oly kicsinylőleg nyilatkozott: Élez, és éltet, s társadalmi életünk történetében bizonyára szebb helyet fog betölteni, mint hét éves politikai vajúdásunk. Tavaly októberben a polgári kör tökéletesen oszlóban volt, a tagok tehetetleneknek ismerték el magukat, s reményüket veszték a tovább való fennálláshoz, egy mentő eszköz volt csupán Göndöcs Benedek apát úr elnöksége. A következés igazolta, hogy a polgári kör nem csalódott, — nem lennénk igazságosak ha e kör mai életét kizárólag Göndöcs Benedek apát ur működésének tudnák be, de ismét tagadhatlan, hogy az ő neve kellett ahoz, hogy a bizalom helyre álljon, hogy oly férfiú tisztséget vállaljon, minő a kör volt igazgatója. — Gyulán a kiválólag iparosokból álló Gyulán, mit jelent egy polgári kör fenn vagy fenn nem állása, ennek fejtegetése talán felesleges. S mit mondjunk a megyei múzeumról? Mi nekünk a megyei régész és művelődéstörténelmi egylet? Különböző nézetek lehetnek is, vannak is ez egyesület célja, működése, és jövője felől, de hogy a politikai küzdelmekben kimerült s érdekvesztett társadalmi életünkbe uj erőt öntött, új irányt jelölt ki, melyen már eddig is szép eredményeket mutat fel, tagadni senki sem fogja. S kinek köszöni ez egylet éltét? Elsősorban Göndöcs apát ur ügybuzgalmának. Nem feledkezünk meg ez eszme megtestesitésén XSM, munkálkodásban”"megőszült id. Mogyorósi János ur érdeméből, de bátran kimondhatjuk, hogy Gondöcs ur neve, tevékenysége, egész személyisége kellett ahhoz , hogy Mogyorósi ur annyi nemes és oly hosszas küzdelem után agg napjaiban megérte az egylet megalakulását, mint Simeon az üdvözítőt. Ezek a főbb mozzanatok, melyek Göndöcs Benedek apát úr köztünk való működését jelzik, nem zengünk mi neki glóriát, a tettek beszélnek, elvégzik ezt helyettünk, de nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy nem volt jótékony célú, vagy a község érdekében tett felhívás vagy kezdeményezés, hol Göndöcs apát ur neve nem a legelsők között állott volna. Gyula város Göndöcs apát urat megjelenésekor a legmelegebben fogadta, működéséhez igen sok reményt kötött, s ime egy év elég volt rá, hogy reményünk valósult át, s újabbak jogosultságát megérjük. E pár szó nem akar keserűség lenni, — hogy Göndöcs apát úr állásánál fogva a polgári iskolaszék tagja, hogy ott is nagy befolyása van, elképzelhető, használja fel a befolyást arra, hogy ez iskolából a felekezeti érdek száműzve legyen! Jöjjön a határozott szó tőle, mint a legnépesebb felekezet fejétől s lesz sikere ennek is. Göndöcs Benedek apát ur társadalmunkban igen tisztelt állást foglal el, kedvező anyagi helyzete, s széles körű összeköttetései mellett mindenkit megnyerő s lekötelező modorával, talán nem is volt oly nagy munka az említett eredményeket felmutatni ? Egyszerű rá a felelet, sokan vannak, kik e tényezőkkel kisebb nagyobb mértékben rendelkeznek, de nincs meg bennök a nemes ambitió, mint meg van az apát urban, e tényezőket a közjó érdekében érvényesíteni. Városunk igen sokat köszön az apát úrnak, s mi csak a közóhajnak adunk kifejezést, ha neki fris jó egészséget, s hosszú életet kívánunk. — Tekintetes Békés megye bizottsága f. évi augusztus havi közgyűlésének 337. számú határozata által, a megyebizottsági évnegyedes közgyűlés határidejéül f. évi november hava 2-ik s következő napjai tűzetvén ki: erről hivatalos tisztelettel oly kéréssel értesítem, hogy ezen közgyűlésre megjelenni, s a közügyek elintézésében résztt venni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. Alispáni jelentés a megye állapotáról, s időközben tett intézkedésekről. 2. Az állandó választmány 34 tagjának az 1870. XLII. t. ez. 44. §-a értelmében való újbóli megválasztása. 3. Ministeri rendeletek, és pedig belügyministeri, az előre nem látott költségeknek a házipénztár terhére leendő kiutalványozásához szükséges kormányi jóváhagyás; — az 1875-ik évi megyei költségvetési előirányzat ; — pénzügyministeri rendelet, a szarvasi szolgabirói lakbér fejében követelt 154 frt megtérítése; — közmunka és közlekedésügyi ministeri rendelet, a megyei koutra kért államsegély megtagadása; — a földm. ipar- és kereskedelmi minister leirata, a hasmérésre vonatkozó megyei szabályrendelet megváltoztatása tárgyában. 4. Törvényczikkek kihirdetése, 5. Az 1875-ik évi megyei költségvetés és az állandó választmánynak ez iránti jelentése ; s a megyei kórház 1875-ik évi költségvetése. 6. Az állandó választmány jelentése a tisztviselői napidíjak iránti szabályrendelet módosítása iránt. 7. A jövő évi közgyűlések száma és ideje iránti szabályrendelet. 8. A megye főispánjának rendelete, az orosházi járás csedbiztosa ellen emelt vádak iránt. 9. Háromszék alispánjának megkeresése, a megyei iskolai tanácsosok napolíjának eltörlése tárgyában. • 10. Ungmegye átirata a pesti önsegélyző egylet fentartása érdekében. 11. Árvamegye átirata az állami közlekedési műveknek szilárd anyagból való építése tárgyában. 12. Az állandó válaszarány véleménye a Bach-korszak alatt keletkezett nyomtatványok árából megtérített összeg hová fordítása iránt. 13. Küldöttségi jelentések: a megyeszékház bővítése iránt beadott tervek; — a gyoma- mezőtúri megyei útvonalnak védgáttá idomítása; — a Sebes-Körös árjának levezetése czéljából, Vésztő község által tervezett csatorna; — és a K.-Sz.-Mártonhoz tartozó mester-szállási puszta határán létező dombok megújítása tárgyában. 14. A jegyzői nyugdíjalap iránti javaslat. 15. A megyei pénztárak megvizsgálásáról szóló jegyzőkönyvek s egyéb pénztári ügyek. 16. A kórházi bizottság jelentései, a kórházi épületek kijavítása é s az új gyászkocsi kiállítása körül felmerült többlet tárgyában. 17. A számvevői tisztség jelentései; a békési katonai lakok bérbeadása iránti szerződések ; Doboz községnek közmunka-váltság feirátása iránti kérvénye, s a gyulai járás csendbiztosának költségjegyzéke tárgyában. adósok.18. Községi költségvetések és zárszám19. Ipartársulati alapszabályok. 20. Gyula város tanácsának egy epreskerti telek megvétele iránti jelentése: bályai.21. B-Csaba község építészeti rendsza22. Orosháza község szöllőhegyi rendszabályai. 23. Grosz Adóii és érdektártársai felfolyamodása Szeghalom községnek a községi korcsmák bérbeadatása iránti eljárása ellen. 24. Az orsovai „Deák-egylet“ felhívása, a korona-kápolna, mint történelmi ereklye fenntartása érdekében. 25) S egyéb időközben felmerülendő tárgyak. Kelt Gyulán, October 20-án, 1874. Jancsovics Pál s. k. alispán. Fökimutatása Békésmegye 1875. évi közigazgatási szükségleteinek. Békésmegye törvényhatóságának 1875- ik évi költségvetése egybeállittatván, és a megye állandó választmányának 1. évi október 19-ik napján tartott ülésében tárgyaltatván, — miután 1870. évi 42. t. sz. 14. §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó választmány véleménye az őszi közgyűlést 15 nappal megelőzőleg közszemlére kiteendő, és a bizottsági tagokkal közlendő, annálfogva a kérdéses jövő évi költségvetést az állandó választmány reá vezetett véleményével együtt ide mellékelve, oly megjegyzéssel közlöm, hogy e költségvetés a f. évi nov. 2-ik napjára kitűzött magyei közgyűlésen fog tárgyaltatni, és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellékletei is, az idézett törvény rendelkezéséhez képest a megye jegyzői tisztségnél közszemlére kitétetett. Kelt Gyulán, 1874. október hó 19-én. Jancsovics Pál s. k. alispán. Szükséglet: Múlt 1874. évi pénztári hiány . — A megyei tisztviselők és szegődményesek fizetése.................... 46500.— Ezek mellékjárulékai .... —.— A közbiztonsági személyek rendes fizetése és a szolgák bére . . 24580.— Ezek mellékjárulékai .... 5634.— Hivatali helyiségek bérlete . . ..— Irodai szükséglet......................... 3863.— Úti költségek és napdijak . . . 400.— Megyei épületek fentartási költs. 1859.— Egyéb rendszeresített kiadások . 290.— Előre nem látott költségek . . 500.— évi szükséglet 83626.— Fedezés: Fekvőség jövedelméből .... —.— Elhelyezett tőkék kamataiból . . —.— Egyéb jövedelmekből .... 600.— fedezeti összeg 600.— levonván a fedezeti összeget az évi szükségletből, részen az állampénztárból kirendelendő . 83026.— Vélemény. Békésmegye törvényhatóságának 1875-ik évi költségvetése tárgyában. E költségvetés minden egyes részleteiben tüzetesen megbiráltatván, az általában indokoltnak találtatott, s igy elfogadásra ajánltatik, megjegyeztetvén, hogy 1) A VI. tétel első pontjánál, miután a járási szolgabirák jelentései szerint, a csendlegénység nyeregkészletei 8 évi folytonos használat után végpusztulásnak indultak, s miután ezen különben is czélszerütlen fanyergek s nyeregbundák a költséges kijavítást meg nem érdemlik, eladatásuknak javaslatba hozatala mellett, más czélszerübb nyeregkészületeknek beszerzése, s a csendlegé-