Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-01-17 / 3. szám

A Szerkesztőség: Békés-Csabán, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. FELELŐS & Előfizetési feltételek Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve .­­ Háromnegyed évre . . . . Félévre . . . . . 1 . . Évnegyedre . . .. . ... . Egyes szám­ára 10 kr. / 1875. Negyedik évfolyam. 3-ik szám. Gyulán január 17-én. n5 Társadalmi és ismeretterjesztő hetilap, több békésmegyei nyilvános egylet hivatalos közlönye. Megjelenik hetenkint egyszer, minden vasárnap. : ZSILINSZKY MIHÁLY. .A. lap szellem­i részét illető közlemények a szerkesz­tőhöz Békés­ Csabára czimzendők, és legfeljebb min­den csötörtökig beküldendők. Hirdetések felvétetnek Gyulán Dobay János könyv­nyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. Csabán a nyomdában, Budapesten Hausenstein és Vogler, Bécs­­ben Naftles J. hirdetési irodájában. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor................­ 5 kr. Kétszeri közlésnél ! . . . . . . 4 „ Háromszori közlésnél...............................3 jj Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Kincstári illeték 30 kr. A nyilt­ tér sora 10 kr. Nyernénk-e a főbíróval? A „Békés“ ez évi második számának vezérczikke azt indítványozza, hogy a nagy, nem rendezett községek a mostani, a bí­rói teendők végzésére képtelen birájuk fö­lé válasszanak főbiró czimen szakférfiút, a­ki aztán a bírói, több értelmet követelő dolgokat intézze és pedig — ingyen. Ezen kétségkívül jó akaratú indít­vány magában foglalja azt a tényt, hogy a biró választó közönséget választásában nem a közérdek vezeti; meg azt a tényt, hogy a biró ezen minőségében hasznave­­hetlen ; meg azt a tényt, hogy a biró gyár­lóságát sem a jegyzők, sem a képviselő testület helyre ütni nem tudják,­­ meg azt a tényt, hogy a községi közigazgatás sínylődik, bukdácsol, kínosan vánszorog. Hogy ezen szomorú tények orvossá­got sürgetnek, igen természetes ; de hogy az orvosság a főbíróban lenne megtalálva, merném kétségbe vonni. Kétségemet a kö­vetkező bökkenők vették fel. Mit gondol az író, hol vennők a szak­­képzettséget ? Mert hát a szakképzettség nem csak az elméleti tudásban áll ám, ha­nem egyúttal, sőt különösen, a tudásnak gyakorlati alkalmazásában. Ilyen szakkép­zettségű férfiaink, tekintett­el...a községi ügyekre, vagy nincsenek, vagy alkalmaz­va vannak. Már pedig az alkalmazottnak bajosan lenne kedve felcsapni úgy melles­leg tiszteletbeli­­ főbírónak csupán azért, hogy a község meg-megsülyedt szekerén lógósként egyet-egyet rándítson. Ha azon­ban az iró a szakképzettséget elengedi s megelégszik a nálunk szokásos mindenhez értő qualificatióval, akkor egy bökkenővel talán kevesebb marad. Aztán ki is választaná azt a főbírót ? Vagy a közönség, vagy a képviselő testü­let. Úgy de az iró maga mondja és pedig igen helyesen, hogy a közönség nem en­ged tért a jó akaratnak és az értelemnek, azt meg a tény mondja egészen kézzel fogl­­atólag, hogy a közönségnek qualificalt bíró nem kell. No­ha még bírónak sem kell a qualificalt ember, hogyan kelljen ak­kor ennél többnek, főbírónak ? D­e ha kel­lene is neki, nincsen rá feljogosítva, hogy a biró és a szolgabiró közé még valakit beszúrjon. Ezen utolsó nehézség a képvi­selő testületre­ nézve is áll, sőt még inkább áll , de áll ezen kívül még az is, hogy a biró, mint az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozókban első helyen felelős, józanul nem is rendelhetné magát alája a főbirónak. Ha pedig alá nem ren­delné magát, akkor az úgynevezett főbiró, gunyjára nevének, sok dologban nem igen lehetne egyéb olcsó tanácsnál. De tegyünk fel minden jót, tegyük fel azt is, hogy akadna szakember, még azt is, hogy így vagy amúgy mégis vá­­­laszthatnók, mégis tarthatnék. Ekkor elő­áll az­ az eset, hogy rósz, kopott, alkatré­­szeiben össze nem vágó géppel jól dolgoz­ni a legkitűnőbb gépész sem tud , sőt ez tud legkevésbé, mivelhogy hasznavehetlen­­ségét minden poretikájában felismeri, ja­­víthatlanságát belátja, s jó nevét a munka jelőre látott rész eredményéhez kötni reszük­. No de vannak vagy legalább lehetnek önzetlen férfiak is ; tegyük fel tehá­t az, hogy' foghatnánk gépészt, a­ki azt a rész gépet nagy üggyel-bajjal egyenletesebb mozgásnak indítaná. Mit nyernénk vele? Csúsztató port a szűk csizmába, a­mely nem mentene ugyan meg bennünket a szorítás kínjaitól, de a kényelmes uj csiz­mát nélkülözhetőbbé tenné. Ha a bíró­vá­lasztó közönség a mostani közigazgatási zűr­zavarban is azt gondolja, hogy az a sima nádbot egyszersmind a bírói képességet is belecsúsztatja az érdes marokba, csökken­­ti-e ezen gondolatát a bíró­k tehetetlenségé­nek a főbíró által való eltakarása ? Igaz, felteszi az indítványozó, hogy a nagy­községek rendezése nem soká függ már a közönség tetszésétől. Én azonban úgy vélekedem, hogy a még csak megho­zandó törvény mindenkor ingatagabb alap­ja valamely intézkedésnek, mint a már meghozott, ezért nem is valamely teendő, hanem a már meglevő törvényt kell szem előtt tartani, s az illetőknek nem arra tö­rekedniük, hogy a rendezetlenség szűk alapját nyújtogassák, hanem arra, hogy ezen szűk alapról az őket megillető tágabb­­ra mihamarább eljussanak, következőleg a bíróról nem le­venni, sőt az ediginél job­ban rá kell rakni minden ő terhét, hogy először is ő maga, utána és általa pedig az ő választói kényszerittessenek belátni, hogy ma már maga az elemi iskola a nagy­köz­ségnek nemcsak vezérléséhez, hanem igaz­gatása bármely egyes ágának vezetéséhez sem elegendő lépcső. A gyulai királyi törvényszék ügyforgalmá­nak vázlatos kimutatása. Elnöki iroda. Az 1873. év végén az elnöki irodában hátralék­benmaradt: . . 4 Az 1874. évben érkezett: . . . . ... 1279 főett összesen: ........... 1283 Hátralékban maradt: . . . . "1 Polgári osztály. Nyikola Mihály törvényszéki bírónál a múlt 1873 évről peres és perenkivüli polg. ügy hátra­­­­lékban maradt 48 A folyó 1874. évben ehhez érkezett: . . 2223 Lett összesen: . . . ! . . .. . . . 2271 Elintéztetett: 2236 Hátralékban maradt a f. év utolsó napján: 35 Huszka Mihály törvényszéki bírónál a mólt 1873. évről peres és perenkivüli ügy hátralékban maradt: ............................... . . . 183 A folyó évben érkezett............................... 2253 Lett összesen :............................................. 2436 Elintéztetett:......................... .... . 2405 1874. év végén hátralékban maradt: . . 31 Dobosffy Alajos törvényszéki bírónál a mait 1873. évről peres és perenkivüli maradt: .......................... A folyó évben ehhez érkezett: Lett összesen: ...... Elintéztetett: . . . . . . . Hátralékban maradt :... Teleszky Feren­cz törvényszéki bírónál a mait 1873. évről peres és perenkivüli ügy hátralékban ügy hátralékban • 5ch 32 , . 2300­­. . 2332 . . 2332 maradt:............................... .... 2 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . 2271 Lett összesen: . . . ... .­­ . 2273 Elintéztetett: ...... . . i. 2273 Hátralékban maradt: . . . .­­Ji* Fenyitö osztály. Novál­ László törvényszéki birónál a múlt 1873. év végén fenyitö-ügy fennmaradt elintézet­­­lenül: . . . _ _. v. , 12 A folyó évben érkezett: .........................,­3117 Lett összesen: ..... . . . , 3129 Elintéztetett: 3001 Hátralékban maradt: .........................« , 128 A kitett 128 darabból 66 feldolgozva lévén és csakis előadás kelletvén a valóságos hát­ralék: . . .. . . ... ig . 62 Telekkönyvi osztály. löláh Sándor törvényszéki birónál a múlt 1873 év végén telekkönyvi ügy feldolgozatlanul háralékban maradt: . . . . .i . 332 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . i 4610 Herberth Antal törvényszéki bírónál a múlt év­­i­bői váltóügybeli beadvány hátralékban ma­radt :­­............................................... 24 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . 3157 Lett összesen: . .. . ... . . 3181 ! Eiintéztetett: . . 3169 Hátralékban maradt : . 12 TÁRCZA. A körös-tárcsás elv. egyl. első közgyűlésén elmondott elnöki megnyitó beszéd. Tisztelt egyleti tagok! Újonnan alakult ol­vasó egyletünk megnyitása alkalmával legyen az első szó részemről, mint az egylet ideiglenes el­nöke részéről, az üdvözlés szava önökhöz, az egy­let tisztelt tagjaihoz, kik — m­íg egyrészről le­hetségessé tették részvétük által egyletünk meg­alakítását, más részről félreismerhetlen bizonysá­gát adták ez által annak, hogy egy nemesebb vágy él keblökben és pedig a mivelődésnek már magá­ban is sokat jelentő vágya. Üdvözlöm önöket a biztos haladás ezen te­rén, melyen ily szép számmal már régóta talál­kozhattunk volna, ha minden nézet és vélemény különbség mellett is, amaz egyben, mint dönthe­­tetlen igazságban egyetértettünk volna, hogy az ember értelmi fejlődésének munkálása oly fő kö­telesség, melyet tőle úgy önnön egyéni érdeke és méltósága, mint társadalmi állása követel; igen sokat tehettünk volna már e téren egymásért — mióta az egyesülésnek szabadsága kimonda­tott — ha az egyesülés általi kölcsönös mivelés szükségét igazán éreztük, éheztük és szomjúhoz­­tuk volna, tudván, hogy az értelmi fejlődés, a hasz­nos ismeretekben való gyarapodás, az ember fő rendeltetésének, nevezetesen a mivelődésnek, a tökéletesedésnek szerintem egyik főbb, sok tekin­télyes iraki­ szerint pedig legfőbb feltétele. De hagyjuk el a múltak mulasztásainak ön­vádolással sújtó szemrehányásait, — úgy sincsen teljes okunk ezekre, mert habár szükebb körön, de mégis voltak olvasó egyleteink — hívjon in­kább örömre bennünket azon tudat, hogy immár egyesülve vagyunk, s szélesebb alapra fektetett olv. egyletünk megalakult, s annak megnyitása ál­tal társadalmi életünknek oly fordulópontjához értünk, melyen túl, nemes czél felé biztos út vezet, h­a komolyan akarjuk. Nemes czél felé biztos út vezet, ha komolyan akarjuk, — egyletünk feladatát s e feladat tel­jesítésének eszközét kívánom e szavakkal jelezni. A czél, melyet egyletünk elibe tüzünk, nem lehet más, mint az értelmi képezés, a hasznos ismeretekben való gyarapodás, s ezek mellett, s nagyrészt ezek által, amaz erkölcsi erő felébresz­tése és fejlesztése, mely nélkül az egylet híjával van az éltető és teremtő léleknek, általa pedig a helyesen felfogott és értelmezett mivelődésnek el­­enállhatlan hatású, tekintélyes tényezőjévé válik. Mert kétségbe vonhatlanul igazság, hogy értelmi képzettség nélkül valódi miveltség, e nélkül pe­dig valódi áldás, társadalmi boldogság nem lehet; az ad képességet az embernek mindarra, hogy a tudományok bányáiban felfedezett, s az irodalom tárházában közhasználatra egybegyüjtött kincse­ket felkereshesse, s azokat értékük, saját élet­szükségei szerint megválaszthassa s tulajdonaivá tehesse, — mind pedig arra, hogy azokat úgy a maga, mint a társadalom javára értékesíthesse, s épen e czélra hatnak a helyes alapon nyugvó s helyes czélu olv. egyletek. Az emberiség mivelődésének történetéből, minden miveit nemzet életében nyomról nyomra ki lehet mutatni, amaz áldásos befolyást, melyet azoknak szellemi életére, társadalmi állásuk fej­lesztésére az ily elv. egyletek félre ismerhetle­­nül gyakoroltak; —. mig másrészről az ó-világ­nak különben miveit, de csak egyes, kivételes tagjaiban miveit népeinél láthatjuk, hogy tudó­saink a későbbi átalános miveltségre nem kis be­folyást gyakorolt szellemi termékei, a legnagyobb­­szerű könyvtárak (mint egyebek között az alexan­driai) saját népüknek nagy többségre vajmi ke­vés hatással voltak, és miért? mert azon kor nem ismerte, — vagy helyesebben a társadalmi tör­vény­ folytán nem ismerhette — az értelmi fej­lesztést czélzó egyesülések nagy fontosságú voltát, melyek pedig az adott viszonyok szerint, nagy részben képesek lettek volna megküzdeni a mi­velődésnek még azon nehézségeivel is, melyeket mi ma már átalánosságban nem ismerünk, milye­nek az olvasni tudás és a könyvnyomda hiánya. A könyvnyomtatás, — az ismeret­terjesz­tésnek eme hatalmas eszköze — már 1439-ben feltalálva és alkalmazva volt, mégis annak isme­retterjesztő áldása 3 századdal később, csak a múlt század végén kezdett átalánossá lenni, mi­kor már az olv. egyletek, körök, kölcsönkönyvtá­­rak hatása által azon fokra­­ fejlett lassanként az értelmi miveltség, melyen az ismeretekben való gyarapodás már élet­szükséggé válik; — és ma már a mivelt világ népei között naponként több mint 10,000 külön lap, száz, meg százezer pél­dányban, s évenként 1000 meg 1000 uj könyv jöhet forgalomba s szolgál az emberi lélek ne­mesebb vágyainak kielégítésére. Buckle, a maga nagyhírű munkájában­) az angol mivelődésnek mint egyik kiváló forduló­pont­ját jegyzi fel: a múlt század közepén s különö­sen annak végén több angol városokban alakított olv. egyletek és kölcsönkönyvtárnak felállítását, még pedig nem csak az úgynevezett tüdősök, ha­nem különösen a munkás néposztály között. Ugyan ez időben alakultak ily egyletek és népkönyvtárak Német- és Francziaországban is, s e két ország miveltsége is ez időtől vett határozottabb és gyor­­sabb haladást.5) Buckle, Kolb, Hartsen. ) Geschichte der Civilisation in England. Berlin, Heimann II. kötet 103—106 lap. Ezen italában a történe­lem Írás tekintetében korszakot alkotott munka ma már minden mivelt nyelvre leforditlatott, a ma­gyar fordítás az angol eredetiből — hihetőleg ez évben teljesen megjelenik. Ezt, valamint e lapok jelenlegi t. szerkesztőjének Lecky után kiadott „A felvilágosodás keletkezése Európában“ cz. művét a t. olvasó közönség figyelmébe kiválóan ajánlják. ?! Hogy némi részben Helvetia és Olaszország az összes mivelt világot e tekintetben megelőzte, ezt bátran sillithatjuk, ha figyelembe vesszük ama szabadságot, mely ez országokat már a középkorban boldogítva egyebek felett kitüntette, mely szabadság, — mint különösen egyesülteknek nélkülözhetlen, éltetője, — nem lehet hogy ezek létrejö­vésére, s­­ a szellemi élet korábbi fejlésére befolyással ne lett volna. Ezt látszik bizonyítani egyebek között az olv. és­ míve­­lődési körök Casinó­ nevezete is, mely perpelyek szerint az Olaszországban levő Casinó nevű he­gyen épült, casinói kolostor nevétől szárm­azik, mely kolostor szerzetesei a tudományok ápolisáa, s az is­meretek terjesztése által tüntették-­ egyebek fe­lett magokat; — mások szerint az elv. és mivelő­­dési körök Casinó nevezete a Casa olasz szótól ered, mely házat — gyülekezési helyiséget — jelent

Next