Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-01-17 / 3. szám
A Szerkesztőség: Békés-Csabán, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. FELELŐS & Előfizetési feltételek Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Háromnegyed évre . . . . Félévre . . . . . 1 . . Évnegyedre . . .. . ... . Egyes számára 10 kr. / 1875. Negyedik évfolyam. 3-ik szám. Gyulán január 17-én. n5 Társadalmi és ismeretterjesztő hetilap, több békésmegyei nyilvános egylet hivatalos közlönye. Megjelenik hetenkint egyszer, minden vasárnap. : ZSILINSZKY MIHÁLY. .A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békés Csabára czimzendők, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők. Hirdetések felvétetnek Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. Csabán a nyomdában, Budapesten Hausenstein és Vogler, Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor................ 5 kr. Kétszeri közlésnél ! . . . . . . 4 „ Háromszori közlésnél...............................3 jj Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Kincstári illeték 30 kr. A nyilt tér sora 10 kr. Nyernénk-e a főbíróval? A „Békés“ ez évi második számának vezérczikke azt indítványozza, hogy a nagy, nem rendezett községek a mostani, a bírói teendők végzésére képtelen birájuk fölé válasszanak főbiró czimen szakférfiút, aki aztán a bírói, több értelmet követelő dolgokat intézze és pedig — ingyen. Ezen kétségkívül jó akaratú indítvány magában foglalja azt a tényt, hogy a biró választó közönséget választásában nem a közérdek vezeti; meg azt a tényt, hogy a biró ezen minőségében hasznavehetlen ; meg azt a tényt, hogy a biró gyárlóságát sem a jegyzők, sem a képviselő testület helyre ütni nem tudják, meg azt a tényt, hogy a községi közigazgatás sínylődik, bukdácsol, kínosan vánszorog. Hogy ezen szomorú tények orvosságot sürgetnek, igen természetes ; de hogy az orvosság a főbíróban lenne megtalálva, merném kétségbe vonni. Kétségemet a következő bökkenők vették fel. Mit gondol az író, hol vennők a szakképzettséget ? Mert hát a szakképzettség nem csak az elméleti tudásban áll ám, hanem egyúttal, sőt különösen, a tudásnak gyakorlati alkalmazásában. Ilyen szakképzettségű férfiaink, tekintettel...a községi ügyekre, vagy nincsenek, vagy alkalmazva vannak. Már pedig az alkalmazottnak bajosan lenne kedve felcsapni úgy mellesleg tiszteletbeli főbírónak csupán azért, hogy a község meg-megsülyedt szekerén lógósként egyet-egyet rándítson. Ha azonban az iró a szakképzettséget elengedi s megelégszik a nálunk szokásos mindenhez értő qualificatióval, akkor egy bökkenővel talán kevesebb marad. Aztán ki is választaná azt a főbírót ? Vagy a közönség, vagy a képviselő testület. Úgy de az iró maga mondja és pedig igen helyesen, hogy a közönség nem enged tért a jó akaratnak és az értelemnek, azt meg a tény mondja egészen kézzel foglatólag, hogy a közönségnek qualificalt bíró nem kell. Noha még bírónak sem kell a qualificalt ember, hogyan kelljen akkor ennél többnek, főbírónak ? De ha kellene is neki, nincsen rá feljogosítva, hogy a biró és a szolgabiró közé még valakit beszúrjon. Ezen utolsó nehézség a képviselő testületre nézve is áll, sőt még inkább áll , de áll ezen kívül még az is, hogy a biró, mint az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozókban első helyen felelős, józanul nem is rendelhetné magát alája a főbirónak. Ha pedig alá nem rendelné magát, akkor az úgynevezett főbiró, gunyjára nevének, sok dologban nem igen lehetne egyéb olcsó tanácsnál. De tegyünk fel minden jót, tegyük fel azt is, hogy akadna szakember, még azt is, hogy így vagy amúgy mégis választhatnók, mégis tarthatnék. Ekkor előáll az az eset, hogy rósz, kopott, alkatrészeiben össze nem vágó géppel jól dolgozni a legkitűnőbb gépész sem tud , sőt ez tud legkevésbé, mivelhogy hasznavehetlenségét minden poretikájában felismeri, javíthatlanságát belátja, s jó nevét a munka jelőre látott rész eredményéhez kötni reszük. No de vannak vagy legalább lehetnek önzetlen férfiak is ; tegyük fel tehát az, hogy' foghatnánk gépészt, aki azt a rész gépet nagy üggyel-bajjal egyenletesebb mozgásnak indítaná. Mit nyernénk vele? Csúsztató port a szűk csizmába, amely nem mentene ugyan meg bennünket a szorítás kínjaitól, de a kényelmes uj csizmát nélkülözhetőbbé tenné. Ha a bíróválasztó közönség a mostani közigazgatási zűrzavarban is azt gondolja, hogy az a sima nádbot egyszersmind a bírói képességet is belecsúsztatja az érdes marokba, csökkenti-e ezen gondolatát a bírók tehetetlenségének a főbíró által való eltakarása ? Igaz, felteszi az indítványozó, hogy a nagyközségek rendezése nem soká függ már a közönség tetszésétől. Én azonban úgy vélekedem, hogy a még csak meghozandó törvény mindenkor ingatagabb alapja valamely intézkedésnek, mint a már meghozott, ezért nem is valamely teendő, hanem a már meglevő törvényt kell szem előtt tartani, s az illetőknek nem arra törekedniük, hogy a rendezetlenség szűk alapját nyújtogassák, hanem arra, hogy ezen szűk alapról az őket megillető tágabbra mihamarább eljussanak, következőleg a bíróról nem levenni, sőt az ediginél jobban rá kell rakni minden ő terhét, hogy először is ő maga, utána és általa pedig az ő választói kényszerittessenek belátni, hogy ma már maga az elemi iskola a nagyközségnek nemcsak vezérléséhez, hanem igazgatása bármely egyes ágának vezetéséhez sem elegendő lépcső. A gyulai királyi törvényszék ügyforgalmának vázlatos kimutatása. Elnöki iroda. Az 1873. év végén az elnöki irodában hátralékbenmaradt: . . 4 Az 1874. évben érkezett: . . . . ... 1279 főett összesen: ........... 1283 Hátralékban maradt: . . . . "1 Polgári osztály. Nyikola Mihály törvényszéki bírónál a múlt 1873 évről peres és perenkivüli polg. ügy hátralékban maradt 48 A folyó 1874. évben ehhez érkezett: . . 2223 Lett összesen: . . . ! . . .. . . . 2271 Elintéztetett: 2236 Hátralékban maradt a f. év utolsó napján: 35 Huszka Mihály törvényszéki bírónál a mólt 1873. évről peres és perenkivüli ügy hátralékban maradt: ............................... . . . 183 A folyó évben érkezett............................... 2253 Lett összesen :............................................. 2436 Elintéztetett:......................... .... . 2405 1874. év végén hátralékban maradt: . . 31 Dobosffy Alajos törvényszéki bírónál a mait 1873. évről peres és perenkivüli maradt: .......................... A folyó évben ehhez érkezett: Lett összesen: ...... Elintéztetett: . . . . . . . Hátralékban maradt :... Teleszky Ferencz törvényszéki bírónál a mait 1873. évről peres és perenkivüli ügy hátralékban ügy hátralékban • 5ch 32 , . 2300. . 2332 . . 2332 maradt:............................... .... 2 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . 2271 Lett összesen: . . . ... . . 2273 Elintéztetett: ...... . . i. 2273 Hátralékban maradt: . . . .Ji* Fenyitö osztály. Novál László törvényszéki birónál a múlt 1873. év végén fenyitö-ügy fennmaradt elintézetlenül: . . . _ _. v. , 12 A folyó évben érkezett: .........................,3117 Lett összesen: ..... . . . , 3129 Elintéztetett: 3001 Hátralékban maradt: .........................« , 128 A kitett 128 darabból 66 feldolgozva lévén és csakis előadás kelletvén a valóságos hátralék: . . .. . . ... ig . 62 Telekkönyvi osztály. löláh Sándor törvényszéki birónál a múlt 1873 év végén telekkönyvi ügy feldolgozatlanul háralékban maradt: . . . . .i . 332 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . i 4610 Herberth Antal törvényszéki bírónál a múlt évibői váltóügybeli beadvány hátralékban maradt :............................................... 24 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . 3157 Lett összesen: . .. . ... . . 3181 ! Eiintéztetett: . . 3169 Hátralékban maradt : . 12 TÁRCZA. A körös-tárcsás elv. egyl. első közgyűlésén elmondott elnöki megnyitó beszéd. Tisztelt egyleti tagok! Újonnan alakult olvasó egyletünk megnyitása alkalmával legyen az első szó részemről, mint az egylet ideiglenes elnöke részéről, az üdvözlés szava önökhöz, az egylet tisztelt tagjaihoz, kik — míg egyrészről lehetségessé tették részvétük által egyletünk megalakítását, más részről félreismerhetlen bizonyságát adták ez által annak, hogy egy nemesebb vágy él keblökben és pedig a mivelődésnek már magában is sokat jelentő vágya. Üdvözlöm önöket a biztos haladás ezen terén, melyen ily szép számmal már régóta találkozhattunk volna, ha minden nézet és vélemény különbség mellett is, amaz egyben, mint dönthetetlen igazságban egyetértettünk volna, hogy az ember értelmi fejlődésének munkálása oly fő kötelesség, melyet tőle úgy önnön egyéni érdeke és méltósága, mint társadalmi állása követel; igen sokat tehettünk volna már e téren egymásért — mióta az egyesülésnek szabadsága kimondatott — ha az egyesülés általi kölcsönös mivelés szükségét igazán éreztük, éheztük és szomjúhoztuk volna, tudván, hogy az értelmi fejlődés, a hasznos ismeretekben való gyarapodás, az ember fő rendeltetésének, nevezetesen a mivelődésnek, a tökéletesedésnek szerintem egyik főbb, sok tekintélyes iraki szerint pedig legfőbb feltétele. De hagyjuk el a múltak mulasztásainak önvádolással sújtó szemrehányásait, — úgy sincsen teljes okunk ezekre, mert habár szükebb körön, de mégis voltak olvasó egyleteink — hívjon inkább örömre bennünket azon tudat, hogy immár egyesülve vagyunk, s szélesebb alapra fektetett olv. egyletünk megalakult, s annak megnyitása által társadalmi életünknek oly fordulópontjához értünk, melyen túl, nemes czél felé biztos út vezet, ha komolyan akarjuk. Nemes czél felé biztos út vezet, ha komolyan akarjuk, — egyletünk feladatát s e feladat teljesítésének eszközét kívánom e szavakkal jelezni. A czél, melyet egyletünk elibe tüzünk, nem lehet más, mint az értelmi képezés, a hasznos ismeretekben való gyarapodás, s ezek mellett, s nagyrészt ezek által, amaz erkölcsi erő felébresztése és fejlesztése, mely nélkül az egylet híjával van az éltető és teremtő léleknek, általa pedig a helyesen felfogott és értelmezett mivelődésnek elenállhatlan hatású, tekintélyes tényezőjévé válik. Mert kétségbe vonhatlanul igazság, hogy értelmi képzettség nélkül valódi miveltség, e nélkül pedig valódi áldás, társadalmi boldogság nem lehet; az ad képességet az embernek mindarra, hogy a tudományok bányáiban felfedezett, s az irodalom tárházában közhasználatra egybegyüjtött kincseket felkereshesse, s azokat értékük, saját életszükségei szerint megválaszthassa s tulajdonaivá tehesse, — mind pedig arra, hogy azokat úgy a maga, mint a társadalom javára értékesíthesse, s épen e czélra hatnak a helyes alapon nyugvó s helyes czélu olv. egyletek. Az emberiség mivelődésének történetéből, minden miveit nemzet életében nyomról nyomra ki lehet mutatni, amaz áldásos befolyást, melyet azoknak szellemi életére, társadalmi állásuk fejlesztésére az ily elv. egyletek félre ismerhetlenül gyakoroltak; —. mig másrészről az ó-világnak különben miveit, de csak egyes, kivételes tagjaiban miveit népeinél láthatjuk, hogy tudósaink a későbbi átalános miveltségre nem kis befolyást gyakorolt szellemi termékei, a legnagyobbszerű könyvtárak (mint egyebek között az alexandriai) saját népüknek nagy többségre vajmi kevés hatással voltak, és miért? mert azon kor nem ismerte, — vagy helyesebben a társadalmi törvény folytán nem ismerhette — az értelmi fejlesztést czélzó egyesülések nagy fontosságú voltát, melyek pedig az adott viszonyok szerint, nagy részben képesek lettek volna megküzdeni a mivelődésnek még azon nehézségeivel is, melyeket mi ma már átalánosságban nem ismerünk, milyenek az olvasni tudás és a könyvnyomda hiánya. A könyvnyomtatás, — az ismeretterjesztésnek eme hatalmas eszköze — már 1439-ben feltalálva és alkalmazva volt, mégis annak ismeretterjesztő áldása 3 századdal később, csak a múlt század végén kezdett átalánossá lenni, mikor már az olv. egyletek, körök, kölcsönkönyvtárak hatása által azon fokra fejlett lassanként az értelmi miveltség, melyen az ismeretekben való gyarapodás már életszükséggé válik; — és ma már a mivelt világ népei között naponként több mint 10,000 külön lap, száz, meg százezer példányban, s évenként 1000 meg 1000 uj könyv jöhet forgalomba s szolgál az emberi lélek nemesebb vágyainak kielégítésére. Buckle, a maga nagyhírű munkájában) az angol mivelődésnek mint egyik kiváló fordulópontját jegyzi fel: a múlt század közepén s különösen annak végén több angol városokban alakított olv. egyletek és kölcsönkönyvtárnak felállítását, még pedig nem csak az úgynevezett tüdősök, hanem különösen a munkás néposztály között. Ugyan ez időben alakultak ily egyletek és népkönyvtárak Német- és Francziaországban is, s e két ország miveltsége is ez időtől vett határozottabb és gyorsabb haladást.5) Buckle, Kolb, Hartsen. ) Geschichte der Civilisation in England. Berlin, Heimann II. kötet 103—106 lap. Ezen italában a történelem Írás tekintetében korszakot alkotott munka ma már minden mivelt nyelvre leforditlatott, a magyar fordítás az angol eredetiből — hihetőleg ez évben teljesen megjelenik. Ezt, valamint e lapok jelenlegi t. szerkesztőjének Lecky után kiadott „A felvilágosodás keletkezése Európában“ cz. művét a t. olvasó közönség figyelmébe kiválóan ajánlják. ?! Hogy némi részben Helvetia és Olaszország az összes mivelt világot e tekintetben megelőzte, ezt bátran sillithatjuk, ha figyelembe vesszük ama szabadságot, mely ez országokat már a középkorban boldogítva egyebek felett kitüntette, mely szabadság, — mint különösen egyesülteknek nélkülözhetlen, éltetője, — nem lehet hogy ezek létrejövésére, s a szellemi élet korábbi fejlésére befolyással ne lett volna. Ezt látszik bizonyítani egyebek között az olv. és mívelődési körök Casinó nevezete is, mely perpelyek szerint az Olaszországban levő Casinó nevű hegyen épült, casinói kolostor nevétől származik, mely kolostor szerzetesei a tudományok ápolisáa, s az ismeretek terjesztése által tüntették- egyebek felett magokat; — mások szerint az elv. és mivelődési körök Casinó nevezete a Casa olasz szótól ered, mely házat — gyülekezési helyiséget — jelent