Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-08-01 / 31. szám
Elismerem, hogy ezen okoskodás, már t. i. R. I. Űré, épenséggel nem naiv, azt is elismerem, hogy logicája igen igen egyszerű, de hogy oly komoly dolgot, mint a törvénymagyarázás, hamis syllogismussal üthessünk el, azt már nem hiszem. Ezért R. I. szíves engedelmével még egy „leczkére" is kénytelen vagyok elszánni magamat. A törvény szavai ezek: „A párt vagy jelölt zászlóját — —“ Itt a „zászló" előtt két birtokos jelző áll. A birtokos jelző arra való, hogy a birtokost megjelölje. Ha a birtokos jelző előtte áll a birtoknak, akkor a súly nem a birtokon, hanem a birtokoson van; következőleg a fenforgó esetben nem a „zászlón," hanem a „párton" és a „jelöltön." Ha ezeken van a súly, akkor a „zászló" alatt kizárólag azt a zászlót kell értenem, amelyet A, B, C párt a választási helyre magával hozott, nem pedig bármely zászlót, például azt is, mely a városháza padlásán vagy épen a templomban van. Más dolog például: „szükséges a reform," — és ismét más: „szükséges a közigazgatás reformja." Amaz általános, emez részleges értelmű. Ha a dolog nem így volna, ugyan mit bekeresne a törvényben a „párt" vagy a „jelölt" szó? Hisz már azt csak feltehetjük még a magyar törvényhozóról is, hogy a szabatos rövidséget a törvényírás kellékéül elismeri; még talán azt is feltehetjük, hogy képes csak azt fejezni ki, amit szükségesnek lát. S vajon láthatta-e szükségesnek a törvény értelmét három felesleges szó által bizonytalanná tenni ? Hisz ha R. I. úr értelmezése lett volna eszében a törvényhozónak, akkor a 104. §-t egyszerűen így kezdi: „Zászlót jelvényt-----------Igaz, hogy ezen törvény harmadik bekezdése birtokos jelző nélkül, csak így kezdődik: „A ki a zászlót — — —.“ Igen minthogy épen bekezdés, s ép ezért az az „a" értelmileg nem is névelő, hanem visszamutató névmás, visszamutat a „pártra" meg a „jelöltre." így van lesz a tisztelt R. I. úr, s ha pénzem volna, mint ahogy nincs, azt mondanám: ezeret egy ellen, hogy Ön többet lát az illető törvényben kelleténél. Ami a többit illeti , unalmas már, hagyjuk el, társadalmi jólét legtermékenyebb tényezőjének tartván , ily érzelmektől áthatva azon nemeslelkű szüléket, kik magzataik jövendő sorsáról gondoskodni, ezen intézetet önerejökből nagy áldozatokkal létesíteni nem készek, lelkemből üdvözlöm. Az ily nemes gondolkozású szülőket arra buzdítani, hogy a kitűzött magasztos czél felé haladva, fél után meg ne állapodjanak, hanem mindent, mit zsenge intézetük fejlesztése igényel, megtenni iparkodjanak, megvallom szerénytelenségnek tartanám, de senki nem veendi rész néven azon élénk óhajtásom nyilvánítását, vajha ezen derék nőképző intézet minél előbb nagyobb pártfogásnak és kiterjedtebb részvétnek örvendene! Érdemel pedig ezen magyar nemzeti jellegű korszerű intézet nem csak szellemi, de anyagi pártfogást és támogatást első sorban Csaba város értelmes és ügybuzgó elöljárói s képviselői részéről, kiknek a népnevelés előmozditása különben is legszentebb feladatai közzé tartozik; — de méltó e kitűnő szellemű és irányú intézet arra is, hogy az országos kormány is kegyelmére méltatva, anyagi segélyben részesítse. S ha lótenyésztés, dohánytermelés, adóbehajtás, rablóüldözés stb. körül szerzett érdemekre, érdemetlen nyugdijakra, sinecurákra tetemes összegeket áldoznia lehet, meg vagyok győződve, hogy főkép az ily magán nevelő-intézetek gyámolitásáról sem fog a szabadelvű kormány megfelejtkezni. De meg vagyok győződve arról is, hogy a csabai közönség azon igen kielégitő eredmény szemléletére, melyet ezen kitűnő tanerőkkel dicsekvő intézet első nyilvános vizsgája kitüntetett, az alapítók közzé sorakozni, s leánygyermekeit ezen felekezet nélküli életrevaló intézetbe minél nagyobb számmal járatni, legjobban felfogott hivatásának tartandja. Mert boldog azon szülő, a kinek módja s alkalma van gyermekei neveléséről gondoskodni, de sajnálatra méltó az, a ki e szent kötelesség teljesítésében bármi által gátoltatik. Ezeket kívántam tiszt, képviselő úrral őszintén közölni, aki egyébiránt honfiúi üdvözlettel maradok. Jancsovics Pál alispán úr levele Kemény Mihály képviselő úrhoz mint a b.-csabai nőképző társulat elnökéhez. Gyulán július 28-án.*) Azon kellemes benyomást, melyet a b.-csabai nőképző magánintézet polgári leányiskolájának f. évi jul. 21-én tett nyilvános vizsgája reám gyakorolt, jelezni kedves kötelességemnek ismervén, engedje meg, hogy a tárgy fontosságánál fogva ez ügyre vonatkozólag némely észrevételeimet közöljem. — A népnevelést hazánk felvirulása s alkotmányos szabad jogunk legszilárdabb talpkövének és védbástyájának tekintvén magam is, különösen a nőképzést a családi boldogság . *) Bár e levél nem volt a nyilvánosság elé szánva, azt mégis közzé tenni időszerűnek láttuk. A csabai kereskedelmi bank. A helybeli és közelvidéki termesztőknek nincs egy-egy fontosabb érdeke annál, hogy a gabnapiaczok és köztök állandó, biztos, correct közvetítés legyen. Il ven érdekből állíttatott fel évek előtt a megyei'gaz'd. egylet által egy tudakozódó intézet, de az a várakozásnak meg nem felelt, s csakhamar beszüntettetett. Ezen érdekben történt nem egy felszólalás és képezte az sűrűén eszmecserék, tervezgetések tárgyát; gabna-kiviteli egyletről beszéltünk, mely létesítendő volna, mindez eredményre nem vezetett. Végre a csabai kereskedő bank megalakult, de alakult kedvezőtlen conjuncturák közt úgy, hogy huzamos ideig élet és halál közt lebegett annyival inkább, mert hiányzott a keresked. érzék, tapintat. Ma, hála istennek javult az átaljános helyzet és a bank reorganisáltan birja az életképesség feltételeit. És nem hiányzik, ami a betűnek életet adjon. Bloch vezértitkár urban az intézet oly szakavatott, tevékeny és jellemes egyént bir, a ki míg egyrészt az intézetet a kellő magaslatra emelni képes és arra törekszik, másrészt a gazdaközönség bizodalmát teljesen megérdemli. Mi mindig hittük, hogy hasonló intézetnek Csabán szép jövője van, hittem hogy ily jövője van, az alakult kereskedelmi banknak is, — ha — helyét betölteni minősítve lesz. E minősítés ma nem hiányzik, a bank szerencsés fejlődése emberileg biztosítva van. Amit tehát a vidéki gazdaközönség óhajtva tervezgetett, egy közvetítő, kiviteli orgánummal bírni, az az orgánum immár létezik, nincs tehát egyéb hátra, minthogy a gazdaközönség saját érdekében ezen orgánum működését igénybe vegye. Az intézet nem szorult áldozatos támogatásra, ha ilyenre szorulna, a létezést meg nem érdemelné, hanem teljes joggal elvárhatja az inter pares való számbavételt. És a gazdaközönség nem követhetne el beszámítandóbbat, mint ha ezen fontos intézetet igénybe venni elmulasztaná. Nem az a czél ezen intézetben, egy a piaczot monopolizáló molochot nevelni, ettől távol állunk, versenyt kívánunk mindenben, mindenhol. Hanem hogy egy solid, megbízható ily factor, mily regeneráló hatást van hivatva piaczunkra gyakorolni, hogy tekintélye összes forgalmunk correctségére irányadólag hatni lesz képesítve — ami mindnyájunk érdekében áll — az kétségtelen. Felhívjuk ezeknélfogva a vidéki gazdaközönséget, hogy a csabai kereskedő bankot számba vegyék, azzal összeköttetésbe lépni el ne mulasszák. Minden emberi intézet, emberen fordul meg, hiába sóvárgunk intézetek után, ha hibázik az ember, mely az intézeteknek életet adjon. R. Orvostörvényszéki bonczolat egy meggyilkolva talált férfi hulláján vitetett véghez. Kelt B.-Csabán julius hó 8-án 1875. Dr. Réthy Pál, Dr. Bende Albert, városi t. orvosok. — B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása az 1875-ik évben április hó 1 -étől június hó végéig. Született összesen 357 fiú, 175, leány 182, ezek közt volt törvénytelen 11, ikrek 8 esetben. Házasuk összesen 75 pár. A halottak száma összesen 350, ebből férfi 182, nő 168. Az életkort tekintve: 0—1 évig 89, 1—5-ig 105, 5—10-ig 39, 10—20-ig 10, 20—30-ig 20, 30—40-ig 17, 40 -50-ig 16, 50 -60-ig 17, 60— 70-ig 19, 70—80-ig 15,80—90-ig 3, összesen 350. A kamnerűeket tekintve : álhártyás toroklob 9, agylob 2, agyhártyalob 6, aszkór gyermekeknél 16, bélhurut 17, béllob 16, brigthkór 1, őskór 6, görcs gyermekeknél 19, görvélykór 2, gümőkór 32, gutaütés 11, gyermekágyi láz 8, hagymáz 2, holtszülött 11, kanyaró 64, hökhurut 8, májbetegség 5, meggyilkoltatott 1, orbáncz 3, rákfekély 4, szerviszi v baj 3, szélhüdés 14, született gyenge 14, tüdőlegeny 6, tüdőlob 12, végelgyengülés 1,vizkór 11, vörheny 14, vérhas 1, vizbefult 1, zuzódás 1, összesen 350. Levelezés. B.-Csaba 1875. julius 25. A békés-csabai polgári leányiskola vizsgálata. I. A békés-csabai nőképző-társulat polgári leányiskolájában f. h. 19- és 20-kán tartattak meg a szigorlatok, 21-ikén délelőtt a közvizsgálat. Ámbár az iskolaszék az 1874. aug. 9-én kibocsátott nyilatkozatában csak arra kötelezte magát, hogy 1874/5-ik tanévre csak az első osztályt nyitja meg; mindemellett, tekintettel a jelenkezett szülők könnyebbségére, az első osztállyal egyidejüleg a másodikat is megnyitotta s igy aztán a tanítás az egész éven át két osztályban folyt, következőleg a vizsgálat is kettővel történt meg. Az első osztályba felvétetett 16, időközben kimaradt 2, jelen volt a szigorlaton 14. Ezek közt volt 9 helybeli, 5 vidéki, 11 izraelita, 3 nem-izraelita. A másodikba felvétetett 20, időközben kimaradt 1, jelen volt a szigorlaton 19. Ezek közt volt 8 izraelita, 11 nem-izraelita. Tisztán a helybelieket és mind a két osztályt együtt véve úgy viszonylanak az izraeliták a nem-izraelitákhoz, mint 5: 4-hez; holott pedig Csaba lakosságát tekintve úgy viszonylanak, mint 1: 28-hoz. Ezen viszonyokat csak azért kerestem ki, hogy megfogható kifejezését adjam azon nagy szeretetnek, a mellyel mi keresztyének különben elég selymes és bársonyos leányaink iránt a taníttatás dolgában viseltetünk. Mulasztott a két osztály együtt, az egész tanév alatt, 828 órát vagyis, az összes tanórák 26 ° 0-át. Ezen százaléka a mulasztásnak magában véve is csekély, de még csekélyebbé teszi az a körülmény, hogy a mulasztások súlya három huzamosabb betegségre esik. Tájékozás s egyúttal méltánylás tekintetéből itt meg kell jegyeznem, hogy az iskolai mulasztás, rendes körülmények között, annál kevesebb, minél rendesebb, minél kedveltebb maga a tanító. Tantárgyak voltak, mind a két osztályban, a törvényben megírt következők: magyar, német, számtan, földrajz, terményrajz, szépírás, rajz, kézi munka, ének. A magyart, számtant, rajzot és éneket Donner Lajos tanította mind a két osztályban, a többit Sarcsevics Betti mind a kettőben. E szerint a tanítványok haladását illetőleg együtt szólhatni mind a két osztályról. Magától értődik, hogy véleményem nem a közvizsgálaton, mint amely az iskolai működésnek megbizható tükre soha sem lehet, hanem a szigorlatokon alapszik. Ámbár az év elején még az ugyanazon osztálybeliek is igen egyenlőtlen s általában oly silány képzettségüek voltak, hogy a tanitás folytán még a legelemibb dolgokra is vissza vissza kel (Folytatás a mellékleten. likőr vagy dankáli) szemeit kiszúrták, kezeit megkötözték sőt végül, mint Krisztust a zsidók keresztre feszítették s azóta az igazság a világ rettentő példájára megvakitva, megbénitve s megkötözött kezekkel a kereszten függ, jajgatva és várva, hogy majd csak akad egy könyörületes arimathiabeli József, a ki a keresztről levegye. Igazság Illés ur müveit, képeit, miután megsemmisíteni nem lehetett, az emberek igen-igen rejtve tartották a napfény előtt, némelyeket a gyávaság, másokat a zsarnokság, némelyeket a hamis eskü, másokat a sir lomtárába rejtettek el. Mostoha testvérének Történelem Mózesnek azonban mégis sikerült egynéhány photographiát a rég elveszetteknek hitt képekből fölfedeznie. Ezekből az arczképekből akarunk a kegyes olvasónak egynéhányat bemutatni. 1-ső kép. Először is van egy nagy száj, mely felett kurtára nyírott bajusz szégyenkezik. — Ez a bajusz voltaképen nincsen ollóval nyírva, hanem a szájból jövő élet, népboldogitó s nagyhangú szavak sarlózták le olyan rövidre, hogy a szegény bajusz most már nem tudja, tulajdonképen mihez hasonlít jobban a csizmakeféhez-e, vagy pediglen a lávakardhoz. Ami a szájon alul van, az figyelmet sem érdemel, nem lévén az egyéb, mint édes testvére ama történeti nevezetességű álkapczának, melyel Sámson a philieteusok seregét tönkre tette; de a mi a szájon felül van az nagyon fontos. Először is szembe szökik az a mi ott nincsen t. i. a szem. Ez arczról a szemek tökéletesen hiányoznak, helyüket csak két üreg pótolja, mely éjjel kitágul, nappal összehuzódik, mint az éji madarak s éji ragadozók szemlencséje, ami világosan arra mutat, hogy ez arczkép origináljának sötétség az eleme. Ez üregek felett mint egy-egy tornácz látható, a két szemöldök, mely ha valaki reá tekint egymáshoz bölcsen közelebb húzódik, a mi ismét Lavater állítása szerint annak csalhatatlan jele, hogy az agyban nagyon sok a velő, de kevés az a phosphor. A szemöldökkel határos a homlok, melyen valami felhők látszanak borongni, mik közül a következő mystikus betűk tünedeznek elő: E. F. R. O. N. T. E. R. I. A. Ezen betűket a lehulló borzas haj félig eltakarja, de a két utolsó betű I. A. mindig egészen tisztán látható. — Az arczkép mellén egy nemesi czimer vonja magára a szemlélő figyelmét. A czimer, egy kaptafa, egy balkar s ráakasztott görbe bot, egy szónok, ki előtt az „óh nép!" leborul és össze-vissza zavart számok, melyeket sem összeszedni, sem kivonni sem sokszorozni, sem osztani nem lehet. E számok későbbi eredetűek s akkor csatoltattak a családi czimerhez, midőn az illető egy időben a gorillák között hivatalt viselt s sáfárkodásáról nem volt képes számot adni. — E czimerből s általában az egész képből a grönlandi eszkimók tudós akadémiája kisütötte, hogy ez valami népboldogító politikus láttyü művész képe s mint ilyet? saját tiszteletbeli tagjává nevezte ki, jóllehet az többé nem él, mert születési évét a világteremtés előtti évre teszik. Haláláról pedig ősrégi hagyományok alapján a guineai cynacephalus mormonok tüdős társasága állítja, hogy az az „óh nép" egyszer öntudatra ébredt s népboldogítóját éppen, midőn azt javában ígérte neki, hogy többé sem egyházi sem világi adót nem kell fizetni, hogy ilyen meg olyan a kormány, ő maholnap leteszi, hogy az urak földén, birtokain a népnek kell osztoznia, stb. stb. stb. a nép mondom megragadta arczát, elsőben czirizzel bemázolta és aztán az egész individuumot darabokra szaggatta és széjjeltépte. Következik a 2-ik kép. Mára azonban elég, végül még csak annyit, hogy a ki le akarja magát vétetni, csak tessék fordulni Q.... hoz a falusi photographushoz. Boszankodva előveszem a 4-ik képet, mely a megszóllalásig híven ábrázol egy kisaszonyt, a kinek évei vagy húsz éven keresztül mindig a 18-on állottak (valószínűleg avval a franczia életessentiával táplálkozott, melynek azon hatása van, hogy tőle az ember mindig fiatalabb napról napra, sőt mi több Francziaország azon tartományában, ahol ez életessentiát kávé gyanánt isszák, az emberek nem is halnak meg, csak úgy agyon kell bunkózni őket, ha a pap egy kis stólára akar szert tenni, s kinek, mig élt, azon szokása vala, hogy a kivel összejött, annak elsőben is elmondá, hogy zsenge ifjúságát élvezve biz ö eljár a bálokba, itt evvel meg avval tánczolt, X meg Y gavallér összekapott egymással miatta, mert Y-nal volt engagirozva s X-el ment tánczolni; — elmondá aztán, hogy mily Brobherungot csinált itt meg ott s végül elmondá, hogy a legutóbbi bálon ezek a fiatal gavallérok perczig sem hagyták pihenni. S a mint egy hires történésznő t. i. Fáma asszony megemlékezik róla, csakugyan igaza volt, nem pihent soha egy perczig sem, mig csak tartott a — Damens- Wahl, — máskülönben husz éven át ő volt a bálok privilegizált — petrezselyem árulója. — E képpel egy félhajszállal sem mentem többre, mint az eddigiekkel, mert nem telt bele 2 perezbe, ahogy hozzá fogtam, berohan hozzám egy ábrándos tekintetű hölgy az az hogy éltes kisasszony s sziklaszivet olvasztó lágy hangon mondja : „Uram, uram, édesem, ön nem fogja e képecskét tovább festeni, ne ígérje meg szép művészem. Tudja, nem magamért, hála istennek 18 évvel az ember még nem kénytelen éveit tagadni, — de van egy jó barátnőm, aki bizony már meghaladta a 20-ik évet. (Hát a 40-iket nem? kérdem magamban,) tudja, nehogy reá irányzott czélzásnak tekintessék. Szép Rafaelem, ugye nem fogja tovább festeni e képet, mert különben, tudja rögtön kifesziteni szerelmem hálóját és ön zsupsz I befe esik mint aranyhalacska, s hiába fog akarni menekülni, el nem szökik." — Jajajaj, oh ég, drága 16 éves Backfischert — mondám a már előre rettegett hálóban fuldokolván, — tisztelem a barátnőjét, és ha már hálóban kell lennem, akkor csak inkább maradok az én 17 éves leánykám aranyos hálójában, a kegyedé még nagyon zsenge. Nyugodt lehet.