Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-05-30 / 22. szám
A békésm. gazd. egyesület elnökének I jelentése. (Május 23. 1875.) Tisztelt közgyűlési A közelebb lefolyt háromi évben szerencsés valék a békésmegyei gazdaságii egyesület ügyeit, mint igazgató-elnök vezetni. Ezen állásból folyó feladatnak ismerem a gazdászatra befolyást gyakorolt körülményeket, illetőleg tapasztalataimat általánosságban elmondani. Igazgatásom alatti évek a mostohábbak közé sorozhatók. A kedvezőtlen időjárás okozta termelketlenség nem sújtotta annyira a gazdaközönséget, mint a hibás pénzügyi kezelésből származott országos pénz- és hitelhiány nyomora. A természet mostohasága a földkerekségen mindenhol érezhető és az egymás követő termékaton évek más országban is előfordulhatnak ; de ha más polgárosult országokban a mienkhez hasonló csapás a gazdát tönkre nem teszi, ennek indoka nem a fejlettebb gazdászati viszonyokban , hanem inkább azon országok kedvezőbb állami gazdászati körülményeiben kereshető. Magyarország mint állam nem jól gazdálkodik; a nemzetgazdászat a legcsekélyebb figyelemben sem részesül és ebben rejlik oka hazánk helyzetei mostohaságának. Valóban találóan mondják felőlünk, hogy prókátornemzet vagyunk; az igazságügy terén felmerülő egy-egy jogi kérdés jobban megragadja a közfigyelmet, mint azon életbevágó kérdések, melyek az ország jólétét előmozdíthatnák Az államgazdászati ügyek iránt nyilvánuló közönbösség fanyar gyümölcseként tekinthető részben mai nyomasztó állapotunk. Sajátságos dolog, hogy hazánk népe eddig az állami lét azon mindenekfelett álló követelménye tényleges hiányával van, hogy államilag anyagi önállási törekvés mulasztása szolgált alapul a mindenki által panaszolt nyomasztó helyzetnek. Az országnak épp úgy, mint az egyes embernek a rendezett vagyoni állapot biztosítja önállását. Anyagi jólétünk előmozdítására tehát önállási tekintetből kell törekednünk és viszony anyagi önállásunkat jólétünk előmozdítása czéljából kell sürgetnünk. Önállás és jólét, két elválaszthatom fogalom, mely az ország érdekeinek megfelelő államgazdászati intézmények által éretik el. Magyarországnak ismétlem nincsen önálló államgazdászata, minek következménye, hogy anyagi érdekeit védő intézményekkel nem rendelkezik s mindaddig mig ezekkel nem bír, állandó jólétről szó nem lehet. Magyarországban az áldott jó természet az ország gazdája;csak akkor van pénz és ideiglenes jólét, ha sikerül a termés; a természet szeszélyétől függ ideiglenes jólétünk, minbármely nomád állapotú népé, mely egy nemzethez illő öntudat magaslatára még nem emelkedett és a közjólét iránti közérzület hiányában (kiki csak magának és nem a köznek él) anyagi érdekeit védő közös intézményekre nem gondol és ezért tárt kaput nyit más előrehaladottabb nemzeteknek az anyagi érdekek kizsákmányolására. Vagy másképpen áll-e a dolog nálunk? lássuk: Bármely indoknál fogva — itt nem kutatom — nemzetgazdászatunk tényezői, melyek önálló kezelést követelnének, idegen kezekre bízattak. Pénz- és hitelügyünk, ipar- vám- és kereskedelmi 11 I érdekeink intézése más nemzetnek tetszés szerinti 11 I vezetésétől függenek. A paritás alapján velünk szövetkezett faj * 11 I thántúli országok a nemzetgazdászat fontosságának 11 I kellő ismeretében figyelmet fordítanak a mi gaz< I dászatunk kihasználására is, anyagi érdekeink ki-11 I zsákmányolása mellett mosolyogva vesznek tudott mást olykor szavakban nyilvánuló anyagi önállást 11 I vágyainkról és szánakozva tekintenek tétlenségünkre, melylyel az államiság attribútumait, mint 11 I jogos és törvényes tulajdonainkat, mások által in lítéztetjük. A nemzetgazdászat a természet mostohaságát I I ‘ I ugyan sehol el nem hárítja, de nem is ez a fele I adata, hanem hogy az ország összérdekét tekintve II pénzügyét rendezze, a pénz feles kiszivárgását az II országból gátolja és a nemzetközi csereforgalom egyensúlyát szemmel tartva az ipar, kereskedelom és földművelés fejlődését eszközölje; s végre a| [tőkeképzést ily módon előmozdítván szabályozott‹ s hitellel a tőke elhelyezését és forgalmát biztosítsa. I1 Hasonló államgazdászati intézményekkel ellát ^atott országokban két-három évi terméketlenséget | ■ I elviselhet a gazda, mert e ki nem zsarolt ország 11 I tőkés rendelkezésére állanak s három évi kamat-1 ^ [fizetés összesen nem tesz annyit, mennyit nálunk! ja gazda egy évben kénytelen a kölcsönzött pénzt ,|ért kamat fejében fizetni; minek az a természetes! | következménye, hogy két-három évi terméketlen 1 . | ség tönkre silányitja a gazdát és vele az ország | | közgazdászatát. | Nemzetgazdászatunk elidegenített állapotában L | | az utóbbi években az ország ipara, kereskedelme |.| és mezőgazdasága is kiszámíthatlan károkat szén-1, | [ | védett. Elszomorodva kell constatálnunk az általános |. | hanyatlást, elszegényedést megyénkben is, a gaz- | I dászat terén. A földművelést illetőleg a rendszer-| j . | jelenség majdnem általánosnak mondható; az éghajlati mostoha viszonyokkal párosult államgazdát, szati mulasztás kényszeríti a gazdát földje zsarolására; mert ott hol az egyéni tehetség hiányzik , és az állami intézményei az egyént nem támogatják f | állandó gazdászati rendszerről szó nem lehet. A nemzetgazdászat könnyelmű kezelése a maiagángazdászatban követésre talál; az előbbinek el hanyagolását azonban az utóbbi keserüli meg. Innen van aztán, hogy a vállalkozó gazdát önhibája nélkül a bécsi „Krach“ sújtja a földhöz; a keevésbé vállalkozó a megélhetés terhes gondjaitól a szabadulandó lábas jószágán kényszerül túladni; s mig mások az állattenyésztés fejlesztésének rovására az értékesebb tápanyagot kénytelenek barmaiktól megvonni; de eredményeiben legsújtóbb , azon gazdákra nézve, kik terhes adósságok melllett tengetik életüket a jövő aratásba vetett bizallommal; és vajmi csekély azok száma, kik meg [takarított tőkéjük fogyasztásával keserülik a hibás[ | államgazdászat által teremtett nyomasztó állapotot. Szomorú a kép, melyet vázlatosan felmutatni ss bátorkodtam, de elfogulatlan bírálat mellett aligha ‘[lesz ez tagadható. n | Alkotmányunk politikai szabadságot nyújt az | ó | országnak anyagi önállással. Az utóbbit nem mél 1 1.1 tányoljuk, habár hatását sajnosan érezzük. A diót | I jja végett szeretjük, belét eldobjuk. Jelenleg az | szágot a nemzet [tetszése szerint administrálja; hozzuk a kincstár jövedelmét újabb adók kivét lével, sőt adóssággal is terhelhetjük magunkat, valamelyest még elbírhatunk; és mindebből az szágnak mi a haszna? vagyonosodunk-e? emeldik-e a nemzeti jólét ? — A megfeszített erőkösnek más szedi gyümölcsét, valamint a bárgyú linkás verítékének más veszi hasznát. Hiányzik a nemzetnél az öntudatos törekvés a jólét biztosítsára. Gondolkozzunk e felett és segítsünk ma 1nkon a törvény korlátain belül. Igyekezzünk az ami czél elérésére törekedni. és Vilma k. a. Orosházáról, továbbá helybeliek közül Keresztesi Ilka, Tóth Piroska, Lavatka Gizella, Elekes Mariska, Wéber Adél, Banner Ida, Vincze Ilka, Benedicti Ilka, Varga Eszti, Nagy Gizella és Matild, Wieland-Bakucz és Czeller nővérek, Tassi Linka, Durkó Zsuzsika, Batizi Róza stb. E nevek elég bizonyság arra nézve, hogy a majális sikere fényes volt. De minden fénynek megvannak árnyai is, az árnyak közt itt is felemlíthetjük a helytelen, s a szokással homlok egyenest ellenkező tánczrendet, mely szerint az első tánczok közzé volt felvéve a „nőválasz“. Ez azért is tapintatlanság, mert hisz a tánczmulatság kezdetén a tánczos még nem szerezhetett elég érdemet arra nézve, hogy a gyengéd nem bármely tagja által is tánczra szólíitassák fel. Már pedig a szende leánykák szerénységére pressiót gyakorolni leggyengédebben szólva is rész ízlésről tanúskodik. Végül megemlítendőnek tartjuk, a pontos és előzékeny kiszolgáltatást, az italok s ételek olcsó voltát, a mi Stark Gábor vendéglősnek érdemül rovandó fel. — Tartsa meg az Isten jó szokását. ________ V. iránt, sőt Csabán 1792. selyemgyár is állott fen, melyben magánosok az önmaguk által előállított selyemből kelméket gyártattak; de mindezen igyekezet tartós eredményre mégsem vezetett, legfőképpen azért, mert a selyemgubók eladásának állandó és nyereséges piacza nem volt. Így történt, hogy a selyemtenyésztés fokonkint hanyatlott. 1804-ben a megye csak 93 frt 24 kr tiszta hasznot vett be selyemért; 1817-ben panaszoltatik, hogy minden igyekezet mellett is a selyemtenyésztés kevés előmenetelt tesz. 1823-ban a selyemtenyészeti küldöttség nagyobb buzgalom kifejtésére utasíttatik, de a következő 4 éven keresztül mégis 2716 váltó forint veszteség mutatkozik.33) A csabai selyemgyár beszüntetésének oka az is lehetett, hogy a helyi viszonyok az alföldön a gyáriparnak átalában, valamint most nem kedvezőek, úgy akkor sem kedveztek. A gyáriparbeli foglalkozás népünk géniusával is ellenkezett. Megyénk lakossága kizárólag földmivelésre és állattenyésztésre lévén utalva, — különösen a múlt században, midőn megyénk még sokkal néptelenebb s a mezei munkás oly keresett s ennélfogva jól fizetett volt, a gyáripar már a munkáskéz hiánya miatt sem honosulhatott meg.34) Az elmondottak s ezekhez hasonlók hozhatók fel arra nézve, hogy megyénk rendei a múlt század végén s a mostani elején a közművelődés érdekeit sok részben méltányolták. De mindezeknél nagyobb jelentőséggel bír megyénk művelődési érdekeinek előremozditására nézve azon moz *) **) L. az idézett évbeli jkönyveket. ,4) L. a megyének 1808. évben a kormányhoz in Józsit érdekei feliratát a „Fabrika ügy mibenlétéről.“ galom, mely e század elején a mező-berényi gymnasiumnak adott életet. A kezdemény dicsősége ez intézet létrehozásában Boczkó Dániel szarvasi | [ lelkészt illeti, s hogy a később Szarvasra áthe |lyezett ezen gymnasium ma már hazánk legkitü |l Inöbb ilynemű tanintézetei sorában foglal helyet, U [melyben sok jelet osztott és nyert ismereteket —| 11 azt az ev. egyház s magánosok bőkezűsége tette | ■ | lehetővé. Békésmegye művelődésének legfőbb téé |nyezői egyikét kétség kívül e főgymnasiumban | 11 bírja. | * S e kitérés után térjünk vissza megyénk || < ’ | rendelnek viselt dolgaihoz, melyek sok tekintet| ( * | ben legbiztosabb vezérfonalunkat képezik a me-| 11 gye művelődési viszonyainak vizsgálatában. Azon | >| időkben, melyeket most érintünk, a „nemes vár [ ’ | megye“ volt leghívebb kifejezője a kor szellemét ’ | nek, s igy a megyei élet az, mely legtöbb anyai Igot nyújt a műveltségi fok megítélésére. Áttérek I lázon idők történeteinek megvilágítására, a ma 1 11 évek alatt Békésmegye különösen úgy szerepelt, | | mint a ' terpedés hazája, s mint az úgynevezett | a | pecsovicsizmus eldorádója, éles ellentétben hazánk | l’ s más megyéinek szereplésével, a melyekben a hal |adás fénye jelölte az utat egy jobb jövő felé. | a*| Megyénk e dicstelen szereplését a történelem íb ilt | megörökítette, az önzés és hazafiatlanság szégyeás | intő bélyegét sütvén nemességére.35) E vázlatos k-1 előadásom utolsó lapjait megyénk közéletének e c-1 megrovás alá esett szakának, az erre következett z~ | szabadelvű szellem felébredésének és diadalának [kivánom szentelni. 9.) Horváth M> Huszonöt év Magyarország történnelméből I. 105. i. | Anyagi önállást biztosítsunk és ezzel állandó | Hétét az államban s evégből üdvözöljük mint |yesület az újonnan alakult kormányt, mely kií ló feladatának tekinti az ország államgazdászainak rendezését; és sanyargatott anyagi helyzetik felmutatásával fejezzük ki reményünket anyagi lékeink önállósítása iránt és ennek reményében | Szarvas, 1875. május 25-én. Azon 365 nap között, mely az idő gyorsan forgó kerekén egy év alatt leperdül, van sok olyan, a melynek egyéb érdeme sincsen, minthogy feltűnt, és 24 óra múlva az enyészet végtelen mausoleumába, mint valami hitvány s igénytelen utód, elődeihez pihenni dűlt; — van azonban sok olyan is, melynek emlékére szivünk a bánat sötét virágaiból fongyászkoszorut, s azt szemeink a fájdalom keserű könyeivel öntözik ; de van ismét olyan nap is, melynek emlékén képzeletünk örömmel andalog, lelkünk fölvidul, szivünk fölmelegszik, s egész lényünk mintegy átszellemülve szárnyakat ölt, s a boldogság magasabb régióiba emelkedik. — Egy ily drága s kitörülhetlen emléket hagyott maga után május 21-ike és nemcsak főiskolánk nagyreményű növendékeinek, hanem úgy városunk, mint közelebbi s távolabbi vidéke intelligens közönségének szivében is. E napon tartatott meg ugyanis tanuló ifjúságunk már messze vidékeken is ismeretessé lett majálese. Közbe legyen mondva, a szarvasi majálesek nem csak onnan nevezetesek, hogy az ég — csekély kivétellel — csaknem mindig gondoskodik arról, hogy a tánczoló fiatalságot a tűz messze ne ragadja, s rögtönöz akkora váratlan zuhanyt, hogy a csak nehány percz előtt könnyű lepkék gyanánt lebegett koszorús nymphák [csakhamar síró syrénekké válnak át, melyeknek igéző tagjain az átázott öltöny elsimuló hullámokban foly alá, — hanem azért is nevezetesek ma[jáleseink, mert városunk s vidékének valamennyi szépe, valamennyi fejelő és kifejlett, fakadó és kinyílt fehér és ^piros rózsája ekkor öszképben, mint egy óriási tündér virágcsokorba foglalva, |látható. Ez idén azonban az említett s rettegett eső[zuhangy elmaradt, ami nem is lehetett egyébként, hiszen hány ártatlan angyal, hány lángoló szív, hány reményben dagadó kebel fohásza ostromlá az egeket. Az egész nap olyan volt, hogy mondva sem lehetett volna különbet s a majálesre alkalmasabbat alkotni. A nap a budai kalendáriom szerint már 4 [óra 16 perczkor tűnt fel természetesen a keleti láthatáron, s mennél följebb haladt, arcza annál mosolygóbbá s ragyogóbbá vált, — hja 1 biz’ ő | figyelme nem minden nap lát olyat, mint a a mia nővel május 21-re kedveskedett. Tekintete elsőben is gyönyörrel pihent a felkoszoruzott tanulókon, 11 kik már 6 órakor kezdtek a főiskola udvarán gyülekezni, hogy a kijelölt órában a tanár urakkal együtt a majális színhelyére kivonulhassanak. Méltóságos gróf Bolza István ur, mint már s több év óta, úgy most is szives volt igen vonzó s [alföldnek ritka nevezetességét képező, az Ó-Körös [által körülölelt parkját, az úgynevezett „Anna-liget“-et a majáles helyiségéül átengedni, mi által[nemcsak főiskolánk múzsa-fiak seregét, hanem városunk s vidékünk szép és nemes elvek után vágyó közönségét is hálára köté le. 41 A kivonulás a csabai első s hírneves zenekarnak lelkesítő indulója mellett 8 órakor vette kezdetét, s midőn a díszes menet a grófi kastély előtt elvonult, a tanulóság hálája a nemes szivü a főúr iránt előre, is szívből fakadó háromszoros „éljen“-ben nyilatkozott. — A fiatalságot a kies ligetben egy tágas s igen finom ízléssel földiszitett, 1-1 fölkoszoruzott sátor fogadta, melynek tetejéről a 1-1 nemzeti lobogó birólagi üdvözlőleg integetett az J. | érkező vendégek elé. «| A délelőtti órák ősi szokás szerint a tanulók | ság társas játékainak s a kisebb múzsák sol vagy [páros tánczának vannak szentelve, melyek közül i, ez utóbbinak nemcsak azon üdvös eredménye van, i-1 hogy fokozza a fiatalság étvágyát a közösen elt-1 költendő ebédhez, melyen a tanári testület tagjain bír kívül más privát és vidéki urak közül is többen részt vesznek, — hanem egyszersmind elökészitt ela tik, vagy ha úgy tetszik csiszoltatok ez által a ta* *-*l