Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-07 / 1. szám
l-ső szám T 1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........| írt — kr. Félévre ..............| „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ks___________________ Gyula, 1883. január 7-én f I POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. !!• évfolyam Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttár tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Uansenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Előfizetési felhívás a 1883. évi folyamára. Miként e lap múlt évi utolsó számában jeleztem, a w13ékes“ fentartva eddigi politikai jellegét és irányát, a most folyó évben és ezentúl nem csak saját kiadásomban, de felelős szerkesztésem alatt továbbra is meg fog jelenni. A lap további fennmaradása iránt folytatott tárgyalások elhúzódása csak ma, a folyó évi első számmal tette lehetővé azt, hogy lapom igen tisztelt előfizetőinek s elvtársaimnak az előfizetési felhívást határozottabb körvonalakban közölhessem, kérve őket, hogy valamint a múltban, úgy a jövőben is a lap szellemi és anyagi fennmaradásához becses támogatásukkal, hozzájárulni szíveskedjenek. Már a múlt számban jeleztem, miszerint állandóan magas politikai kérdésekkel a lap nem fog foglalkozni, hanem igyekezni fog a megye s községeink szűkebb körű eseményeit tárgyalni, érdekeit képviselni és ha mégis fentartottam politikai jellegét, ennek magyarázata az, hogy megyénkben, ahol jelenleg hét lap jelenik meg, a szellemi erők annyira szét vannak forgácsolva, s annyira elkülönített helyzetbe jutottak , miszerint elég gondot ad egy egyénnek — kivált más elfoglaltatás mellett is — egy terjedelmesebb hetilapnak szerkesztése, tekintve különösen ama meddőséget, mely a mindennapi eseményekben beállhat ; de még mint politikai lap — figyelembe véve az elkülönithetlen határvonalat, mely politikai és nem politikai lap közt lenne vonható — sokkal szabadabb, nyíltabb és őszintébb mozgást biztosit. Jóllehet egyes elvtársaim részéről biztatva vagyok közreműködésük iránt , de tekintve azok nem egészen szabad rendelkezési idejét, könnyen oly helyzetbe juthatnék, hogy a szerkesztés gondjai kizárólag reám nehezednének ; — eme nézet volt egyik fő oka a lap politikai jellege fentartásának • s ily ^általam nagyon is jól ismert nézetekkel szemben, lapom jövő rovatai főbb pontozatokban a következő beosztással leendnek betöltve : vagy 1. Vezérczikkül, lehetőleg megyénket, községeinket általánosan érdeklő kérdésről, bírálati szempontból. 2. Megyei közügyek czime alatt igyekezni fogok olvasóinkat megismertetni röviden a megyei közgyűlés, közigazgatási bizottsági ülések tárgyaival, továbbá oly felsőbb rendeletekkel, melyeket mindenkinek tudni szükségesnek tűnend fel. 3. Hírek rovata közleni fogja rövidre vontan megyénk és városunkban hetenként előforduló eseményeket. 4. Az országgyűlés rovata röviden és könnyen érthetően fogja közölni az ott történt heti működést, hogy az, ki esetleg napilapot nem olvasna, tájékozást szerezzen az országgyűlésen történtekről. 5. Hazai hírek czíme alatt közérdekűbb hazai eseményeket, és 6. Külföld rovat alatt rövid kivonata külföldi nevezetesebb eseményeket közlünk. 7. Tanügy czime alatt igyekezni fogunk egész megyénk tanügyi mozgalmairól, időről-időre, értesítést nyújtani. 8. Irodalom, és művészet rovatunkban ismertetni fogjuk a hazai irodalom és művészet terén felmerülő érdekes mozzanatokat. 9. Törvényszéki csarnok czimmel közöljük a b.-gyulai kir. törvényszék területén előforduló érdekesb polgári és bűnügyeket. 10. Gazdászat, ipar, kereskedelem rovatunkban röviden meg fogjuk ismertetni elsősorban a megyénkben e téren történteket, kapcsolatosan oly hasznos tudnivalókkal, melyek e tekintetben mindenki által figyelembe vehetve mindenkinek hasznára lehetnek ; — végre 11. közölni fogjuk a heti piaczi árat, és a vásári és piaczi forgalmat. 12. Tárcza rovatunkban igyekezni fogunk költeményeket s lehetőleg közérdekű és rövidebb szépirodalmi czikkeket adni. A lap negyedik oldala nyitva áll magán hirdetéseknek, és nyílttéri közleményeknek lehetőleg méltányos árak felszámítása mellett. Vezérelve a lapom hasábjain minden az egyént érdeklő meddő polémiát kerülni és ama szenvedélyes hangnak, mely különösen újabb időkben a^ vidéki lapok sajátja — helyet nem adni. A midőn tehát ily nézetektől áthatva megyénk és Gyula városa közönségének nagybecsű támogatását kérem, teljes meggyőződéssel állíthatom, miszerint részemről el fogok követni mindent, hogy nagyrabecsült olvasó közönségem várakozása szerény tehetségemhez képest kielégítve legyen. Az előfizetési ár, mint a lap homlokán is jelezve van, marad a múlt évi, úgymint : Egész évre . . . . 5 frt — kr. Félévre......................» frt 50 „ Negyedévre . . . . 1 frt 165 » mely összeg legczélszerübben vidékről postautalványon „a „Békés“ kiadóhivatalához Gyulán“ czimzetten küldhető be. A lap első számát nagyobb mennyiségben nyomatva nem csak minden eddigi előfizetőnek, de általam ismert több megyei egyénnek is megküldöm, mi azonban az előfizetésre, vagy részemről bármi igény támasztására nem kötelező. — többi számok mentén a tolakodás vélelmétől is — csak az előzeteknek küldetnek meg ; minélfogva óhajtott esetben az előfizetés mielőbbi teljesítését kérem. Kelt Gyulán, 1883. január 5. Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa. B.-gyulai emlék. (Ajánlva F. J.-éknek.) Eljöttem tőletek, nehezen jöttem el, Otthagytam szivemet minden örömével . Csak a bubánatot, ezt a régi terhet hoztam vissza, óh hogy visszahoznom kellett! Bár kis házikótok lombok mögé rejtve — Tudom már sok embert tévedésbe ejte: Hiván zárkózottnak lakóit világtól — Belőle boldogság sugara világol. Az a kis kertecske, a folyosó alatt, Még a paradicsom fénykorából maradt; Vagy tán a menyekből hozták az angyalok, Hogy e nagy világnak két angyalt adtatok. S hátrább az a lugas, a gyümölcsös kertben, — Hol a ringó lombok sóhaja meglebben Ha szél, fugalmával átjárja a tájat — Oh a szív nyugalmat itt, csak itt találhat. S hogy az Úr munkája tökéletes légyen: Szentegyházat adott békés szomszédképpen, Melynek az églazurt ölelő tornyáról Alkonypkban fürdő szent kereszt világol. Hova jár a nyelvem, ugyan mit beszélek ? . . Hát a háziasszony ? ez az áldott lélek . . . Oltára a háznak, napja a családnak. Vagy hogy dicsérjem, hisz szavaim elállnak. És a házigazda: romlatlan magyar vér. Szives indulatja tisztább kéklő mennynél . . ., Karczolatok. Ha újév első napján összevissza gratulált a suszter inas, szabó inas, lámpagyujtogató és pereczes, szíjgyártó, szinlaposztó, mosóné, takaritóné, kéményseprő, levélhordó, „Királybeli“ néma, Lala és nóbel czigány és még hordár, — és ha e sok szívből jövő jó kívánságra nem jöttél ki türelmedből, bátran el lehet rólad mondani: birka türelmü ember vagy.* Én azonban kifogtam valamennyi gratulánson. Vagy 25 darab névjegy boritékba egy-egy nyolczadrét nagyságú papirosra az alább következő pár szót írtam, — s mindegyik „köszöntőnek“ mikor minden jókívánságból álló mondókáját elmondta — szívélyes köszönés mellett a markába nyomtat egyet; vala pedig minden egyes papíron csak ennyi: „Nagyon szépen köszönöm szívből eredő jókívánságait — és legyen meggyőződve, hogy teljes szívemből viszonzom is azokat — de nem honorálom. * Ez nemzetgazdászati szempontból véve, roppant előnyös rendszer — azonban Poprádi Endre úr szerint — nem elegáns. De hát egy szegény diurnistától más nem telik — mondja: Csorna Bálint — a „czifra nyomorúság“ egyik jeles és reális alakja.* Apropos! Czifra nyomorúság. Erről jut eszembe, hogy szinaszeink vannak. Már vagy három hete küzdenek városunkban a lét és nem lét kérdése felett. Szegények ! Megfeledkeztek arról, hogy nálunk nem úgy van, mint más városban. Itt nyáron kánikulába van a szini saison.* Az a nehány magyar ember, ki el-el látogat hozzájuk, néha a koronába, bizony kevés arra, hogy egy társulat existentiáját biztosítsa. Pedig ha már róluk beszélünk — bátran kimondhatjuk, hogy nem is olyan rész társulat, mint minőnek sokan gondolják. Igaz, ahogy nem nemzeti színházi művészek — — — de édes Istenem , ha azok lennének bizonyára nem jönnének — Gyulára. Gondoskodjunk elsősorban önnön biztonságunkról. A múlt év utolsó napjainak gyorsáradásai mindenkit meggyőzhettek arról , hogy az óriási erőfeszítéssel és vagyont meghaladó költséggel, egyedül a jövőbe vetett reménnyel, a szorgalom és munkásság tudatával felépített védtöltéseink, ha azokra még egyszer annyi költség fog fordutlatni mint jelenleg, védképességük mellett sem fogják a szorgalmat és munkát s az erre fordított költséget biztosítani ; ha továbbra is az eddigi szomszédi atyafiságos rendszert fogjuk követni. Partjaink az árvizet, az eddigi nagyobb magasságban nemcsak megállották, de még azokon szivárgás sem mutatkozott, és mégis oláhrétünk, mint a szomszédvármegyének vizmedenczéje tele van, s 3000 hold föld részben őszi vetéssel, részben ott felhalmozott takarmánnyal víz alatt áll. Az egyesülés Arad megyével s az aradkörösmenti érdekeltséggel felsőbb parancs következtében megtörtént, reményében annak, hogy ott, ahol csakis nekünk van veszteni valónk, a veszteséget enyInthetjük, sőt lehető esetben kellő felügyelet és óvintézkedések megtétele mellett meg is szüntethetjük. Ámde ismét csalódnunk kellett, mert míg nálunk a Körösök jóformán áradásban sem voltak, már Aradmegyében a székudvari erdőben, a Fehér- Körös jobb partján szakadások állottak be, melyeken a viz hozzánk folyt, hogy itt az alföld-fiumei vasut-társulat töltésébe ütközve, hónapokra elborítva tartsa a mi földeinket s a gyula vári uradalomnak még terjedelmesebb földjeit. Ha egy-két napig tartó gyors áradás Pedig itt sok a műértő. A színészeket is szeretik. De van is reá okuk. Hisz kevés magyar város dicsekedhet azzal, amivel Gyula, ő adta a magyar színművészetnek Halmit!.. Oly embert ki előtt tisztelettel emel kalapot minden műértő — és komédiás. Hanem ezt a vad hullámok által ide korbácsolt társulatot nem pártolja. Ha néha itt-ott valahol szó van róluk — szánják őket, sajnálkoznak felettük, de azért szinházba nem járnak. Bezzeg a csepürágó Boskónál, meg a színes plakátos — Berger szellemeinél — ott volt a sok műértő közönség. Bizony színész urak ! Önök jó évvel korábban jöttek hozzánk — vagy — későbben !! * Semmi no! Ha jól fontolóra vesszük, magunk is belátjuk a közönség méltányos elmaradását a színháztól. Régi darabok, (Stomfay család, Fabriczius, Anna, nem rég adattak a nemzeti színházban) nem érdemes megnézni. Csíki Gergely — mielőtt megírta — már előadatta Gyulán. Operett nincs. Itt pedig utánutfélen zeneértő urak és hölgyekkel találkozik az ember. Még szobalányt sem fogadnak egyes házakhoz ha csak a »Furcsa háború* dallamos keringőt el nem tudja zongorázni. Hjal Gyulán uralga — come il faute. * Csakhogy néha az ilyen come il faute-nak nagyon furcsa illata van. Olyan viszás. Meglátszik, hogy nem annak születtünk. De még furcsa is az, mikor valaki tehén fejés közti jour fixekről beszél. Zord Vitex,