Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-16 / 37. szám

1­37-ik szám Gyula, 1883. szeptember 16-án II. évfolyamr­a---------------------------^ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre 1 .. .. 5 Irt — kr. Félévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .... 1 „ 25 „ ^ Egyes szám­ára 10 kr. ” Jó POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. NyilHér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A megyei közgyűlésre. A megye törvényhatósági bizottságá­nak f. hó 17-én és következő napjain tar­tandó őszi rendes közgyűlésének tárgyso­rozatát lapunk múlt heti számában egész terjedelmében közölvén, nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy a küszöbön levő közgyűlés a megye beléletére évtizedekre kiható fontos kérdések fölött fog tanács­kozni és határozatokat hozni. Érdekes már csak azért is, mivel — ha csak időközben rendkívüli esemény nem jönne közbe — a megyei tisztújítás előtt nem lesz több közgyűlés. A megyei restauráció nem fog nagy hullámokat vetni, — noha sokan itt-ott lengő rephirekből az idő méhében három hónap alatt viharokat akarnak jósolni. Mások a legutóbb lezajlott országgyű­­lési képviselői választásokból, s illetőleg az eme alkalomból tapasztalt heves oppositió­­ból — mely két kerületet hódított — kö­vetkeztetnek mozgalmat tisztújításra, rend­szerváltozásra és sok minden egyébre. Csalódni fognak. Mi is azon táborba tartozunk, azon táborban harczolunk, mely az országnak existentiáját és fejlődési ké­pességét az ország függetlensége által látja biztosítva, és erkölcsi kötelességünk min­den irányban, minden vonalon tért foglalni, hogy elveink minél szélesebb körben hó­dítsanak, de a megyei tisztújítást mind­­azideig megóvni óhajtjuk a politikai párt­tekintetektől, míg a tényleges hatalom nem árulna el oly tendenciákat, miszerint a tisztviselői állásokat kizárólag vagy túl­­nyomólag feltétlen hívei részére vindikálja. A tisztviselői állások betöltésénél óhajt­juk és reméljük, hogy mérvadó lenne ama tekintet, a volt tisztviselő lelkiismeretesen becsületesen kellő szakértelemmel betöl­­tötte-e állását ? ha igen — mint ez me­gyénk tisztviselői karának túlnyomó részére­­ elmondható — állása, esetleg előléptetése biztosítva leend, anélkül, hogy politikai párt­tekintetek a megye bizottságát a vá­lasztási urna előtt más irányban befolyá­solhatnák. Egyébként a tisztújítási mozgalmak­kal lesz alkalmunk legközelebb bővebben is foglalkozni, ezúttal csak annyit óhajtunk jelezni, hogy a holnapi közgyűlés tekint­hető a választási mozgalmaknak úgyszól­­va introductiójául, ahol esetleg már az egy vagy másik irányú úgynevezett „tapoga­tózások“ is észlelhetők lesznek. Mint mindenkor úgy ezúttal is felette érdekesnek és tanuságosnak ígérkezik a kitűnő tollal és nagy ügybuzgalommal szer­kesztett alispáni jelentés a megye állapo­táról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről. • A szervezeti szabályrendelet és ebből kifolyólag a jövő évi költségvetés már el­döntött kérdések; a megye tudvalevőleg ezután is hét járásra fog oszlani, a közsé­gek járásonkénti beosztása sem esett vál­tozás alá, nincs okunk feltételezni, hogy a szervezési szabályzat újabban is radiká­lis megbeszélés tárgyát képezze. A miniszeri leiratok egyébként felette fontos ügyekről nyújtanak tanácskozási anyagot. Jamina különválása, a megyei la­kók eladása, a törvényhatósági pótadóról szóló szabályrendelet, Csabán építendő gyalogsági katonai laktanya stb. előrelát­hatólag érdekes sőt egyik-másika szenve­délyes vitákat fognak provokálni. Fölötte érdekes a küldöttségi jelentés a megye összes szabályrendeleteinek át­dolgozásáról s különösen a Beliczey István főispán úr humánus és lelkes indítványa folytán létesítendő tiszti nyugdíjintézete javára egyszer s mindenkorra kivetni szán­dékolt 3%-nyi törvényhatósági pótadó tár­gyában. Óhajtjuk, hogy a küldöttség ja­vaslata a bizottság tagjainál megérdemelt viszhangot találjon. Torontám­egye átirata a csángók hely­zetének javítása, — Győrmegye körlevele a marhasónak lehető olcsó árulása iránt megérdemlik, hogy Békés vármegye felira­­tilag csatlakozzék melléjük. Csaba és közbirtokosságának vagyon­­elkülönítési ügyét szintén a tárgysorozat­ban találjuk, de kételkedünk fölötte, hogy az a megyei közgyűlésen egy átalában meg­oldást találjon. A közigazgatási bizottságnak fölötte fontos javaslatai vannak. Az újonnan épí­tett megyei közutakon szedendő vámtéte­lek, a békési vasút létesítésére megszava­zandó közmunka segély, és mindenek fö­lött a sárréti vasút segélyezésére megsza­vazott 140 ezer forint fedezeti módozatai tárgyában tett jelentések rendkívül élet­bevágó kérdések, amelyek közül úgy az első, valamint különösen a sárréti vasút subventiója az ügy jelenlegi stádiumában igen sok okot ad a meggondolásra. Min­dennek daczára azonban meg vagyunk győ­ződve, hogy a közgyűlés minden kitelhe­tőt el fog követni saját hatáskörében, hogy a Sárrétre nézve immár életkérdéssé válni kezdő vasút kiépítését lehetővé tegye. Sajnosan nélkülözzük a közgyűlési tárgysorozat egynémely tételére vonatkozó ki­merítőbb adatokat és bizonyára a törvényha­­hatósági bizottság is szivessebben venne részt a közgyűlés tanácskozásaiban, ha egyes miniszteri leiratokhoz, küldöttségi j­ jUUaMi­w v ii­j w ö­z még a súlyosabb vétségeknél is elnézőbb le­het, ha azok nem szándékos rosszaságból vét­keznek. Gonddal kell lenni, hogy a szorgalma­sabbak a tanyák fölött megbecsültessenek, melyet a T­a­n­í­t­ó legkönnyebben elér az által, ha ő maga példájával azokat ezek fö­lött megkülönbözteti. Mindazáltal figyelmezni kelletik, nehogy a dicséret és pirongság túlságos gyakorisággá ne fajulják,­ nehogy a tanítványok önérzete lehangoltassék. (kedvüket elveszítsék.)3­­2-ik adat. A békés-bánáti helv. hitv. egyházmegyének az 1844-ik évi ápril havában Békésen tartatott közgyűléséből, az isko­lai nevelés és oktatás tárgyában jelentésekhez nem első hallásra kellene hozzászólania. A hozandó határozatok egy­­némelyike se hordaná magán az elhirte­­lenkedésnek gyakran nagyon is kirívó jellegét. Régibb adatok az iskolai fegyelemről. 9 A folyó év márczius havában a hazai lapokban ismeretes alkalomból „A bot az iskolában“ czím alatti czikk némi vitat­kozás tárgyául szolgált, az iskolai fegyelem iránt felmerült nézetek és eszmecseréknek. Én, mint 78 éves öreg ember, a­nélkül, hogy a magyar példabeszédből eredhető elv­nél fogva — miszerént „eg­yik idő a má­siknak ellensége“ azon vitára nézve ké­retlen véleménynyel emelném fel szavamat, csakis mint régi ember a régi időkből kiböngészett egy pár, a botozás ellenes, — már csak régiségénél fogva is figyelmet érdemlő adatot kivánok megyei azon egy pár lapjaink hasábjain — melye­ken olykor-olykor — még életjelt szoktam adni magamról, — különösen­ a nevelést és oktatást szivén hordó tisztelt olvasó közönség előtt felidézni, amint következik : 1 jó adat, mely keletkezett az 1770-ik évben, tehát 113 évvel ezelőtt egy, kö­vetkező czím alatt „M­ethodus, quam in­a collegio reformatorum helve­ti­ll Szeretve tisztelt kedves bátyánk aggkora tapasz­­­talatdús búvárkodásainak ezen szüleményét lapunknak és a „Békésmegyei Közlöny“-nek is beküldte, hol az már elébb jelent meg; — mi nagyon is indokolt körülmé­nyeknél fogva, csak jelenleg adhatunk annak tért, miért is elnézését kérjük. Szerk. „cae confessionis Debrecinensi „omnes scholas inferiores Docen­­­tes, inde ab infima elementario­­„rum class­e, usque ad oratoriam „et logicam segnuntur Debrecini „Per Stephanum Mar­git a i ff Ty­p­ogr. „A. P. C. N. do Iocc LXX. nyomtatásban kezemnél levő füzet XIV. §-ának általam magyar nyelvre lefordított követ­kező soraiban :az ütlegeléstől (bot és korbács) a­mennyire elérhető, tartózkodni kell, és azzal csak valamelyiknek megátalkodott gonoszsága megzabolázandó. A kik természe­ténél fogva gyengébb elméjüek, de mégis ösz­tönzendők, az olyanok nem ütlegeléssel serkentendők, hanem megintés által, és az előadottaknak gyakoribb ismétlésével segí­­tendők. E végből a tanítványoknál az egymás­­sali versenyzés és a tisztességes dicséreten való igyekvés táplálandó. Szabados tehát mindenkinek a maga ta­nulótársát a régi szokás szerént a helyi soro­zatért­ kihívni, azonban a tanítványok ilyetén vetélkedése megbirálásánál, a tanító oly ítéletet nyújtson, hogy mind tekintetével, — szavával, — mind mozdulatával az tűnjék ki, hogy ő mindenek fölött a serénységet tartja dicsérendőnek és pártolandónak, a tunyaságot pedig utálatosnak. *) Szabály (módszer),melyet a debreczeni helvét hitvallású Reformátusok­ főiskolájában (collegiumában) minden alsóbb iskolai Tanítók, a legkissebb osztálytól kezdve, egész az Oratoriáig és Logicáig (filosofiai osz­tályig) követnek. Debreczenben Margitai István nyom­dász által. A. P. C. N. de saccLXX. ») XIV. A verberibus in quantum id consequi licet, abstinendum est, neque haec unquam, nisi quum perti­­nax forte malitia alicuius coénenda erit, adhibenda erunt. Qui per naturam ingenia sunt tardiori, sed tarnen conari observantur; hi non verberibus exagitandi, sed cohorta­­tionibus excitandi, et orebra dictorum repetitions juvandi sunt. Huno in finem aemulatio et honestum gloriae Stu­dium, inter disoipulos fonenda erunt. Licebit itaque con­­discipulura suum cuique progradu ex vetori institute pro­­vocare. In hac vero aemulatione diseipulorum suorum, Praeoeptor talem se inter oertandes arbitrium prae­­beat, ut ex vultu, verbis, gestibusque ejus palam constet se alacritatem in omnibus, laudare et favore complecti j ignaviam detestari. Melioribus et alacrioribus inter­­dum etiam in gravioribus delictis parcendum, nisi forte hi destinata malitia peccaverint. — Curandum ut diligen­­tiores honorentur a sequioribus, id quod facillime conse­­quetur Praeceptor, si ipse suo exemplo ostenderit se illös ab his distinguere. Adtendendum tarnen est, ne laus et probrum nimia erebritare vilescat, neve discipuli ani­­mos despondeant. Polgármesteri jelentés szeptember 12.1883 Tisztelt képviselőtestület! A folyó évi 3-ik rendszeres közgyűlésre van szerencsém jelentésemet röviden, a következőkbe foglalva teljes tisztelettel beterjeszteni: 1- ör. A közegészségügy minden tekintetben kielégítő volt; oly járványos betegségek, melyek külön hatósági intézkedést tettek volna szüksé­gessé, nem fordultak elő; — a hasznos háziállatok között ragályosnak jelezhető betegségek szinte nem fordulván elő, rendkívülibb intézkedésekre szükség sem volt. 2­ or. A közbiztonság állapota kielégítő, a­mennyiben nagyobb bűntények, a­melyek a sze­mély- vagy vagyonbiztonságot megtámadták volna, nem fordultak nagyobb mérvben elő; — az egye­düli jelezhető eset a Göndöcs apát urnál történt lopás, melynek mindhárom tettese kézre került és ma törvényes megtorlás alatt állanak. 3- or. Tüzesetek, a múlt évhez képest gyé­rültek, s az előfordultak nem viselik magukon a gonosz szándék jellegét, egyedüli kivételt képez Ludvig Mihálynak német városon levő háza, mely­re folyó hó 5-én éjjel gonosz kezek tüzet dobtak, de a mely hirtelen észrevétetett, s nagyobb kár okozása nélkül el lett oltva, minek következté­ben a német város­részen,az éjjeli őrködés szük­ségessé vált, s csak is a bekövetkezett esős idő által lett beszüntetve. Megemlítendőnek tartom a folyó hó 1-én, vagyis vásár szombatján tervbe vett rablógyilkossági kísérletet, özvegy Muntyán Jánosné csabai úti házánál, a­hol Gyurka István méhkeréki lakos, az udvaron alvás közben meg­­támadtatott s minthogy 70 frt pénzét átadni vona­kodott pisztolylövéssel megsebesittetett; a tettes az éj sötétében nyom nélkül eltűnt, a sebesült pedig a megyei kórházba szállíttatott gyógyítás végett. 4- et. A közutak városszerte, a takarást meg­előzőleg oly kárba hozattak részint természet­beni, részint pénzes erővel, hogy azok a közbe­i kiküldött választmány által azon év deczem­■­ber 23-áról benyújtott, egy példányban bir­■­tokomban lévő munkálatnak az iskolai fegye­lemre nézve keletkezett következő javaslata : 3-ik szakasz. Iskolai fenyitó rendszer. Noha az iskolai neveléstanításban a ta­­­nitó szilárd jelleme, szelíd bánása, ügyes al­kalmazása s lelkiismeretessége azon hatályos tényezők, melyek mint legüdvösb sikert nyujt­­­hatnak, mint legtöbb kihágásokat, melyek : gyermekeknél nagyrészben mint figyelmetlen gondatlanság szüleményei tekinthetők, — el­folytathatnak , hogy mindazáltal az iskolák­ban a kellő egyformaság fenntartassék, más­részről a történhető hibák és kihágások ne önkény, de megállapított szabály vagy tör­vény szerint büntettessenek, a választmány az egyházmegyében létező minden iskolákban­­ a következő fenyiték rendszert ja­­v­a­­alja foganatba vétettetni: Állíttassák fel minden iskolában, az ugy­­­nevezett felügyeleti rendszer, mely abból áll, hogy minden székben egy gyermek felügyel, a többi azon székben ülő tanulókra, még pedig hogy a felügyelés némi vissza­éléssé ne fajuljon, az a sorozati rendszer — gradificatió — szerint fél hetenkint változni fog. A felügyelő kötelessége leend, az ügyeltek jó vagy rész­­­viseletekről tapasztalt hibák, iskolai mulasztás,­­ mint szinte arról is, ha valaki maga körül,­­ értve a tisztaságot, figyelmetlen, iskolai szeret például papír s könyvei körül gondatlan, a­­ tanítónak jelentést tenni, még pedig hogy a feljelentés árulkodása ne fajuljon, annak az iskolákban a gyermekek hallattára s igy nyil­

Next