Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-13 / 2. szám
S-ikszám f 1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .............. •• 2 » 50 Évnegyedre .. •• 1 „ 25 » Egyes szám _____ ára 10 kr. Ja Gyula, 1884. január 13-án POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP, III. évfolyam. v?-------------------^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. NyilHír túra 10 kr. Hirdetések felvételnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalele Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A vegyes házassági törvényjavaslat bukása. Lapunk zártakor vesszük a távirati tudósítást, hogy „a zsidók és keresztények közötti törvényjavaslatot a főrendiház kétszáz szavazattal százkilenczvenegy ellenében másodszor is visszavetette.“ E pillanatban nehéz dolog volna megállapítani, hogy a főrendiek szavazata minő horderejű következményeket fog maga után vonni; részünkről — politikai pártállásunkból kifolyólag— őszintén üdvözöljük a magyar főrendiházat ama ténye alkalmából, hogy ezen sem hús sem halféle álliberális monstre javaslatnak törvénnyé emelését másodízben is meggátolta; üdvözöljük érte, noha nem áltatjuk magunkat afelől, hogy a főrendiek a javaslatot egészen más indokokból vetették vissza, mint amelyek minket vezérelnek. De az indokok különbözete magán a tényen mit sem változtat. Nekünk reményünk és szoros meggyőződésünk, hogy valamint a javaslat esetleges elfogadása évtizedekre visszavetette volna , úgy a javaslatnak másodízbeni elvetése, hathatósan fog hozzájárulni az általánosan kötelező polgári házassági törvény rövid idő alatti létesítéséhez. Az általánosan "kötelező" polgári házasság eszméje, halhatatlan nagy hazánkfiának, Deák Ferencinek politikai hagyatéka, a 48-as párt programmjának egyik sarktétele, Irányi Dániel képviselő úrnak, akit elveink leghivatottabb vezérbajnokának tekintünk, szintén egyik főeszménye; eme álláspont a miénk is, s eme álláspontból kifolyólag ismételten üdvözöljük a főrendiek tegnapi szavazatát. A közigazgatási bizottság ülése (január 7-én.) Folyó hó 7-én tartotta a közigazgatási bizottság az ez évi első ülését. A főispán elnöklete alatt a bizottságnak hivatalnok és tisztviselő tagjain kívül az alig néhány nappal előbb tartott közgyűlésen választott tagok közül Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Ormós János, Göndöcs Benedek, Hajnal István és Keller Imre urak, a közügyek fáradhatlan tevékenységű munkásai vettek részt az ülésen, s a megyei közélet derék veteránjának Kertay Zsigmond urnák helyén ott láttuk most választott tiszti ügyészünket Oláh György urat. A főispán ur meleg hangú hazafias beszéddel üdvözölte a bizottság tagjait, s felolvastatva a törvényhatósági közgyűlésnek a közig. bizottsági tagok megválasztására vonatkozó határozatát — Békés megye közigazgatási bizottságát megalakítottnak kimondta, s felhívja a bizottságot a fegyelmi választmányi küldöttségek tagjainak megválasztására. A fegyelmi választmány tagjaiul titkos szavazat útján Ambrus Lajos, Bánhegyi István, Thaly István, t Kalmár Mihály, s póttagokul Keller Imre s Kaczvinszky urak választattak meg. A feljebbviteli küldöttség tagjai Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, póttagjai Keller Imre és Ormos János urak lettek. A börtönök megvizsgálásával megbízott küldöttség, erdészeti, tanítói nyugdíj, büntető bizottság tagjai újólag megválasztattak. A megyei tisztviselői nyugdíj pótadó kivetésére alakítandó bizottság megalakítása későbbi időre halasztatott. A közig. bizottság eként történt megalakítása és szervezése után felolvastatott az alispánnak a megye deczember havi állapotáról szóló jelentése. Az alispán jelentése tudomásul vétetett. A jelentésnek a sarkadi után emelt hidra vonatkozó részéhez pótlólag előadta az alispán, hogy a hid a jelentés kelte óta már elkészült s a közforgalomnak átadatott s egyszersmind jelezte azt, hogy a hídhoz vezető földtöltés — a szükséghez képest oly magasra emeltetett, hogy az, ha karnákkal el nem láttatik, a közlekedőkre nézve veszélyesnek látszik, s a közlekedők biztonsága tekintetéből felette szükségesnek látja — tekintettel a jövő héten megtartandó gyulai Pál-napi vásárra — a karfáknak azonnal leendő alkalmazását. A főispán ur — bár az államépitészeti mérnök az idő rövidségére s a munkálat költséges voltára tekintettel, ellenezte a karfáknak azonnal leendő alkalmazását, — a közlekedők biztonságát mindenek felett megóvandónak találván, a bizottság megegyező véleményéhez képest, elrendelte a karfáknak — többszörözött munkaerővel s bármi áron azonnal leendő elkészíttetését. A Kálló belvizeinek szabályozása kérdésében élénk eszmecsere fejlődött ki. Az alispán ur jelentésében jelezte azon körülményt, hogy a Berettyó szabályozó és ármentesitő öblözetnek a Kálló belvizei szabályozására vonatkozó tervezete ellen a megye közönsége nevében tiltakozott, azonban ezen tiltakozásának az öblözet választmányában nem adatott hely. Keller Imre urnak — ki e kérdéssel behatóan foglalkozik, valamint a folyamszabályozási hivatal főnökének felvilágosító előterjesztései alapján meggyőződött a bizottság azon felette fontos érdekekről, mely a Kálló belvizeinek miként teendő szabályozása folytán a békés megyei érdekeltségre nézve mintegy életkérdésnek tekinthető, s értesülve arról, hogy a biharmegyei érdekeltség lázas tevékenységgel törekszik a saját érdekeinek — a békés megyei érdekeltség hátrányára történő előmozdítására, elhatározta a közmunka és közlekedési miniszer urat küldöttségileg felkérni arra, hogy a belvizek szabályozása tárgyában követett eddigi irányát, rendeleteit tartsa fenn, rámutatván a küldöttség azon irányelvekre, melyek szerint Békés megye a belvizek szabályozásának keresztül vitele tekintetében követni óhajt. A küldöttség tagjaiul az alispán, Keller Imre, Göndöcs Benedek és Zsilinszky Mihály urak választattak meg. Legérdekesebb részét képezte a közig., bizottság tanácskozásainak az élővíz csatorna kérdése. Az alispán úr jelentésében jelezte, hogy az élővíz csatorna felső torkolata a bekövetkezhető áradásokkal szemben Gyula, Csaba és Békés városok érdekében a folyó év január—május hava tartamára eltöltendő lévén, nehogy ezen eltöltés következtében a csabai vasúti állomásnál kellő vízmennyiség hiánya miatt a forgalom veszélyeztessék, a közmunka és közlekedési miniszer úr a gyulai folyammérnöki hivatalt oda utasította, hogy a felső torkolat eltöltését előzőleg, B.Csaba felett az élőviz medrét megfelelő helyen egy keresztgáttal töltesse át olyképpen, hogy az által nevezett városra veszélyt nem hozható magasságban a viz felfogassék s ez által egy viztartály képeztessék, melyből a vasúti állomás öt havi vízszükségletét fedezhesse. Ezen alispáni előterjesztés élénk eszmecserének képezte tárgyát. A bizottság tagjai rendkívüli érdeklődéssel folytak be a nagyfontosságú ügy megvitatásába, s részünkről is oly nagy horderejűnek tartjuk az élővíz csatorna ügyét, hogy kötelességünknek ismerjük a bizottság tárgyalásáról kimerítőbb — bár kivonatos — közleményt adni. Elsősorban a főispán úr emelt szót. Élénk érvekkel ecsetelte az élővízcsatorna gazdátlansága, a felső és alsó torkolatoknál levő zsilipek rozzant állapota folytán bekövetkezhető veszélyeket. Gyula, Csaba és Békés városok sorsa az élővízcsatorna jelen állapota miatt kétségbeejtőnek tűnik fel, s a közeljövőben ismétlődni látja azon élet-halál küzdelmet, melyet a veszélyeztetett községek a legutóbbi árvizek alkalmával átszenvedtek. Az élővízcsatorna jelen állapotának tarthatlanságát jelezve felhívja a bizottságot ezen nagyfontosságú s közérdekű ügy beható megvizsgálására mindenek előtt az élővízcsatornára vonatkozó felvilágosítások előterjesztésére felhívja az alispánt. Az alispán előterjesztése szomorú képét tárta fel az állapotoknak. Beadta, hogy a Csahos kinyittatott, a felső torkolatnál a rozzant zsilip a mederben fekszik, mely eltöltve mindezideig nincs, sőt erre jóideig kilátás sem lehet, a vasút vízszükségletének fedezhetése tekintetéből a közmunka és közlekedési miniszer rendelete szerint. Ez idő szerint a csatornának nincs gazdája, a társulat működését megszüntette, magát feloszlatván, a csatorna gondozásáról, az újabban szükségelt teendők végzéséről egyátalán tudni sem akar, holott a közegészségi és közbiztonsági tekintetek intézkedéseket szükségesnek. — Kívánatos volna, ha a változott viszonyokhoz képest az érdekeltek társulattá alakulnának s az élővizcsatorna medrét belvizlevezető mederré alakítanák át; czélba vette a mozgalomnak ily irányban leendő megindítását. A főispán sajnálattal veszi e felvilágositó előterjesztést tudomásul, s úgy gondolja, hogy az élővízcsatorna beszüntetésének kérdése még nem tekinthető bevégzett dolognak s szemben az eddig működött élővízcsatorna társulat magatartásával s azon czélzattal, hogy további fennállását önhatalmúlag megszünteti, s ez által az élővizcsatorna mentén levő érdekeltségnek személyi és vagyoni biztonságát veszélyezteti, s akkor, midőn a Csahos nyilt csatornává alakításával kapcsolatos intézkedések be sem végeztetvén, az árviz által bekövetkezhető veszélyekre ép úgy, mint a múltban szomorú kilátás lehet a működését teljesíteni, az óvintézkedéseket megtenni elmulasztja, kétségtelenül joga és kötelessége a törvényhatóságnak közbelépni a társulatot kötelességeinek teljesítésére kényszeríteni, nem ismervén el a társulatnak azon jogát, hogy az önmagát feloszlatathatja, sőt nem tartja jogosítottnak a társulatot arra sem, hogy az, vagy érdekeltsége az élővízcsatorna beszüntetése vagy fentartása iránt intézkedhetik. A társulat érdekeltségét Gyula, Csaba, Békés városok közönsége képezi, 8 az élővízcsatorna fentartása vagy beszüntetésének kérdése oly községi ügynek tekinthető, amelyben tett vagy teendő intézkedések felülbírálására — engedélyezés vagy a jóváhagyás megtagadása a törvényhatóság jogköréhez tartozik, o ugy látszik, maga a kormány sem respectálja a törvényt. A társulat érdekeltségét képező községek elhatározzák az élővízcsatorna megszüntetését, s a miniszer maga is rálépve a tévesztett útra, tovább vezeti őket, sőt elrendeli, hogy Csaba felett a víz duzzasztassék fel a meder áttöltése által, mert a vasuttársulat vízszükségleti érdeke azt kívánja. A kormány ily intézkedéseit nem helyeselheti s azokban a törvényhatóság autonómiájának megcsorbítását, törvények által biztosított jogainak csonkítását látja. Amint a megye respectálja a törvényeket, ez kötelessége a ministernek is s a megye nem hunyhatja le szemeit jogainak tiszteletben nem tartása előtt. Gallacz János a folyam-szabályozási hivatal főnöke az élővizcsatorna keletkezésének történetére s a vízviszonyok ez ideig terjedő állapotára vonatkozólag ad kimerítő felvilágositásokat s előadja, hogy előállott szüksége az élőviz felső torkolatánál a Csahos nyílt csatornává alakításának s a felső torkolat eltöltésének , de véleménye szerint ezen műveletek által a helyzet a múlttal szemben csak javult; igaz ugyan, hogy a felső torkolatnál az áttöltés nem eszközöltetett, de ez lehetetlen, mert az idő elöhaladott, télen ily fontosságú munkálat nem teljesíthető. A miniszer által elrendelt csabai alsó betömés — azon czélból, hogy 1 meder öt hóra vízmedenczévé alakíttassák a vasuttársulat vízszükségletének fedezhetése végett — daczára a felső torkolat át nem töltésének — Csaba és Békésre nézve veszélyessé nem válhat; mert a viz csak igen kevéssel (két láb) lesz magasabb a mostaninál s a bukó gát ebez képest magasittatik. Ma az a helyzet, hogy a folyammérnöki hivatal miniszeri rendelet folytán elkészítette s felküldte a csabai áttöltés illetőleg duzzasztásra vonatkozó terveket, annak alapján a munkálat végrehajtása elrendeltetett s a felső torkolatnál a nyílás fentartatik. Ezzel szemben a helyzet annyival jobb mint eddig, hogy jó töltésekkel rendelkezünk a Csahos mentén. Veszély esetén úgy a felső, mint alsó torkalat betöltetik. Dr. Hajnal István osztja azon aggodalmakat, melyeket a főispán oly híven ecsetelt. A helyzetet — különösen az évek hossza során át az élőviz által fenyegetett s e miatt élethalál harczot küzdő szegény Békés városának helyzetét, mint eddig, úgy a jövőben is kétségbeejtőnek s tarthatlannak látja mindaddig, mig az élővizcsatorna teljesen és végkép be nem szüntettetik. Az ő aggodalmait nem a békési — alsó torkolati — zsilip állapota idézi elő; igaz ugyan, hogy e zsilip jobb is lehetne; de mindenesetre olyan, mely, mint eddig, úgy a jövőben is rendeltetésének megfelel. Sokkal nagyobb aggodalmat okoz a felső torkolat nyitva hagyása. Szomorú képe van a mi szabályozási műveleteinknek. Félbe hagyják a munkát, de a veszélyt, a meginduló ár veszélyét haladásában mi sem szakítja félbe. Százezreken építjük a Csábost, partjait megerősítjük, hogy biztosítsanak az árvizek ellen, de érhetünk-e czélt, ha az élővízcsatorna felső torkolatát nyitva hagyjuk. Indítványozza, hogy a felső torkolat elzárása szorgalmaztassék a miniszernél. Békésnek a legnagyobb veszedelmét az élővize,arcorna okozza s a veszély már 16 éve hújtja a küzdelemben elszegényedett községet. Gyulára, Csabára csak egyszer ijesztett rá, s rögtön beszüntetni óhajtotta az élővizet s csodálkozik, hogy Békésnek 16 évi szenvedése sem elég annak a beszüntetésére. Hagyjuk azt az átkos vizet, hadd nyugodja örök álmát s Békés városa végre valahára éljen nyugodt perczeket s erejét fordíthassa elő haladásának eszközlésére. Szucsu Béla meg van győződve arról, hogy két oly nagy város mint Csaba és Gyula nem maradhat élőviz nélkül. Az élőviz fentartása e két város életszükséglete, de Békés város érdekei is kell hogy teljesen megóvassanak, s a tiltakozást a felső torkolat nyitva hagyása a csabai áttöltés általi duzzasztás ellen teljesen indokoltnak látja. Az élővízcsatorna társulat feloszlásról a megye mit sem tud, az nem is történt meg helyesen, ő mint létezőt kell hogy tekintse, s mint ilyennek a felduzzasztás s a felső torkolat nyitvahagyása ellen tiltakoznia kötelessége, s az e részbeni mulasztásokból eredhető károkért felelősséggel tartozik. A kormányrendeletet meglepő s szomorú dolognak tartja, hogy a vasút érdeke játszik közre a közérdek ellen. Felszólaltak még ez ügyben Kalmár Mihály s Keller Imre urak is, különösen ez utóbbi nagy szakavatottsággal tárgyalta az élővízcsatorna ügyét , hangsúlyozta a törvényhatóságnak az élővíz társulattal szemben törvények által biztosított, kétségbe nem vonható jogait, s elodázhatlannak tartja hogy az alispán a társulattal szemben a törvényhatóság felügyeleti jogait érvényesítse s mindazon intézkedéseket haladéktalanul megtegye, melyekre az elodázhatlan szükség s a törvények utalják. Ezek után a bizottság a miniszert felkérni határozta a felső torkolat eltöltésének, az alsó biztosításának elrendelése, a Csaba feletti áttöltés által czélba vett duzzasztás iránt kiadott rendelete foganatosításának felfüggesztésére s utasította az alispánt az élővízcsatorna ügyének törvényes mederbe leendő terelésre s evégből a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Az ülés további folyamán tárgyaltatott a közm. és közi. miniszer rendelete, mely szerint a közigazgatási bizottság ülésében részvételre elődási joggal a folyammérnöki hivatal főnöke is meghívandó. A közigazgatási bizottság tagjai ezen miniszeri rendeletet észrevétlenül nem vették tudomásul. Hangsúlyoztatok az, hogy a törvény intézkedik arról, kik jogosultak a közigazgatási tagságra, s körvonalazzák a tagok hatásköre és teendői ; nincs jogosítva tehát a minister — mint