Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-04 / 1. szám

l­ső szám. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre..........5 írt — kr. Félévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . Gyula, 1885. január 4-én. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP, megjelenik: minden vasárnap. IV. évfolyam.­­ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr.J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Jlaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Impót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Benik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon: f-----------------------1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetési felhívás A 1885-ik évi IV-ik évfolyamára.­ ­ Előfizetési dij : Egész évre . . . . . 5 frt — kr. Félévre . . ......................2 frt 50 kr. Évnegyedre............................1 frt 25 kr. Az előfizetési pénz a kiadó hivatalba : Főtér, Prág-féle ház küldendők. Az év elején. Egy év ismét követte elődeit az enyészetbe. Uj évbe léptünk át. — Habozva, kétkedve állunk meg az uj küszöbön ; ki tudja mibe lépünk : az örömök vagy fáj­dalmak csarnokába ? mi lesz benne túl­nyomó ? a derű­e, vagy ború ? A képzeleti perspektíva épen nem­­ vigasztaló. Nem nagy adag pessimismus kell hozzá, hogy több szorongással mint reménynyel, nagyobb aggodalommal mint megnyugvással tekintsünk ama sűrű köd­­homályba, amelyet az uj esztendő szeme­ink elől oly féltékenyen eltakar. A mai materiális korszakban közgaz­dasági kérdések dominálnak; a forrongó eszmék harcza mind a léteiért, a minden­napi kenyérért vívatik. És eme harcz, eme küzdelem minden nap súlyosabbá válik; nemzetek, avagy egyesek — ha a bor­zasztó küzdelem ahelyett hogy edzőleg hatna reájuk, ellankasztja, kifárasztja őket, menthetlenül aláhanyatlanak, s nincs többé erő és hatalom, amely ily egyeseket vagy nemzeteket a­kár lassú, de kérlelhetlen enyészettől megmenteni képes volna. Közgazdasági válságnak nézünk eléje. Mert ne áltassuk magunkat. Az olcsó terményárak —­ a hat forintos búza — nem kivételes tünemény, ami ideig óráig tart, hanem normális állapot, amely állan­dónak ígérkezik, sőt több valószínűség harczol a terményárak folytatólagos csökke­nése, mint esetleges emelkedése mellett. Az oroszországi és romániai búza mellett versenytársaink Amerikán kívül legutóbb India sőt Ausztrália is. A gaz­dasági gépek folyton olcsóbbakká lesznek és mindig szélesebb körben terjedvén el, nélkülözhetővé teszik az emberi munka­erőt. Ez okozza, hogy évről-évre több föld kerül művelés alá. A forgalmi esz­közök , a folyton gyarapodó vasutak, a mindinkább kiterjedő tengeri hajózás, a konkurrenczia folytán mindig olcsóbban és gyorsabban szállítják az idegen világ­részek nyerstermény fölöslegeit, s ezek ki­szorítják a magyar búzát eddigi legbizto­sabb piaczárói, sőt versenyre kelnek vele hazai földön is. És mi egészen vértezetlenül állunk a túltermelés okozta közgazdasági válság­ban, melynek első áldozataiul vagyunk különben is kiszemelve. B Kisebb költséggel többet termelni­ 1 ez az egyetlen mód, az egyetlen védelmi eszköz, mely bennünket az elbukástól óvni képes. De mi e mód, ez eszköz fel­tételeivel nem rendelkezünk. Nem is ren­delkezhetünk oly mértékben, mint győzel­mes versenytársaink. Olcsó hitel, olcsó munkaerő, nagyobb szakértelem, intensí­vebb gazdálkodási rendszer, kisebb köz­terhek , oly tényezők, a­melyeket a bol­dog óh­aj­ok sorába kell iktatnunk, anél­kül, hogy már mint meglevővel csak egyikével is dicsekedhetnénk. A csodaszerekben nem bízunk, pe­dig csakis ily csodaszertől várhatjuk ha­nyatlásunk pillanatnyi orvosságát. A mezőgazdasági válságnak csodasze­ren kívüli rendes kúrája : ipar teremtése és fejlesztése, s ezáltal nyersterményeinknek itthon leendő felhasználása és értékesítése lenne; ennek feltételei az iparos szak­oktatás és olcsó hitelen kívül helyes vám­politika, s utóbbinak viszonyaink közötti egyedüli faktora : az innálló vámterület erős védvámokkal mindaddig, amíg a szoczia­­l kinövései folytán ugyan kevéssé óhaj­tott, de immár kikerülhetlenné, mondtatni életfeltétellé vált gyáripar hazánkban meg­izmosodhatnék. Az ország politikai függetlensége, a­mely eddig a történelmi múltban gyöke­rező eszményből táplálkozott, ma az or­szágra kenyérkérdéssé vált. Vissza kell szereznünk az ország po­litikai és közgazdasági önállóságát bár­mi ily áron, mert ellenesetben elkerülhetlen. 3 a mellett dicstelen enyészetnek nézünk eléje! Gyula rendezett tanácsú* város sze­ve­zeti szabályrendelete. (Folytatás.) 49. §. Az államadó kivetése megejtetvén, az a fő­könyvbe­n egyidejűleg az egyes adózó könyvecs­kéjébe bevezettetik. Az államadóhátralék átírásának február hó végéig be kell fejeztetni. Az államadó kezeléséről készült számadás mindenkor a következő év végével mutattatik be­­ — ugyanakkor a szükségelt leirások ki­ön­tetve bemutatandók s a leirások foganatosi­­tandók. Az államadók behajtását az adóügyi tör­vények és szabályok határozzák meg, melynek szoros megtartásáért a könyvvezető felelős. Minden hét végén a bevétel összesittetvén, a királyi adóhivatalhoz beszállittatik. 50. §. A megyei közmunkaváltság az ez érdem­ben fennálló megyei szabályrendelet értelmében s ahoz szorosan alkalmazkodva, egy városi tanács­nok által vezettetik s a mérnök által ellenőriz­tetik. A napi bevétel, amennyiben az a megyei pénztárba be nem szállíttatnék, minden nap d. u. 5 órakor a városi pénztárba helyezendő el, ahol is a megyei pénztárba való elszállításig letétileg kezelendő. 51. §• Az árvatári pénztár kezelése az e tekintet­ben fennálló városi szabályrendelet értelmében történik. 52. §. A cselédszemélyzet közül a rendőrségi köz­vetlenül a kapitány, a többi a polgármester ren­delete alatt áll; — működési körük az egyes ál­lomás nevével jár, mit pontos lelkiismeretesség­gel teljesíteni — azonnali elbocsáttatásuk terhe mellett — kötelesek. VIII. Fejezet: A tisztviselők, segéd- és szolgaszemélyzet évi fizetése, esetleges munka- és napidíj­­jairól. 53. §. A tisztviselők és segédszemélyzet fizetése : A polgármester fizetése 1500 frt. d) Rendőrkapitány fizetése 1200 frt. e) Gazdai teendőkkel megbízott első osz­tályú tanácsnok fizetése 300 frt. f) két első osztályú tanácsnok fizetése­­ 200 frt. 400 frt. g) hat másod osztályú tanácsnok fizetése I 120 frtjával, 720 frt. b) árvaszéki ülnök fizetése 1000 frt. i) közgyám | 800­­ j) ügyész „ 300 i k) orvos | 600 „ l) mérnök | 500 „ ion) számvevő | 700 | n) főpénztárnok „ 700 „ o) könyvvezető | 700 „ p) adó- és birtoknyil­vántartó fizetése 700 „ g) alpénztárnok­ | 400 „ r) rendőrtiszt „ 400 | s) iktató-kiadó | 700 „ t) 4 Írnok á 500 frt „ 2000 „ u) rendőrbiztos­ és­­ Mértékhitelesítő | 600 „ v) állatorvos | 100 „ z) szülésznő | 100 | Az adóvégrehajtók fizetését időről-időre a­lpolgármester állapítja meg s az e tekintetben­ kiadások a végrehajtói községektől szedendők. A szolgaszemélyzet javadalmazása, a) gépész- és cselédfelügyelő fizetése 200 frt. b) 2 lovasrendőr 400 frtjával 800 „ hotelesek lévén saját lovaikat tartani, c) hat gyalog rendőr fizetése i­rJáO0 frt. >i­h Jam Éif/ötAeí» drt. , e) 3 hivatalszolga 200 frtjával­­ fj erdőőr fizetése az a) b) c) d) e) f) utaltak fizetéseiken ki­­­­ül kapnak még szolgálatukhoz mért egyenruhát. g) 4 toronyőr 80 frtjával 320 frt, h) remetei csősz. 120 „ és 6 hold föld haszonélvezete. i) fövenyesi csősz 40 „ és 5 hold föld haszonélvezete. k) egy udvaros fizetése 140 , l) egy fütő | 70 | m) egy ács „ 200 „ n) egy kertész | 200 „ o) egy gyepmester | 500 | A gyepmester kap még szabadlakást is, de tartozik lovat, szekeret és segédeket tartani. A város határán kivül minden hivatalos átázás alkalmával fuvar és béren kivül következő napdíjak számíthatók fel : 1. polgármester . ..........................4 frt. 2. főjegyző, jegyző, rkapitány, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök és orvos részére . 3 frt. 3. számvevő, tanácsnokok, közgyám, könyv­vezető, pénztárnok, irodai kezelő és segéd sze­mélyzet állatorvos és szülésznő egyenlően . 2 frt. 4. szolgaszemélyzet ....................50 kr. Ugyanazok ügyeiben úgy a város bel-, mint külterületein is ezen dijjak számíthatók fel, mely dijjakat azon érdekelt­tel köteles fizetni, kinek érdekében a kimenetel történt, vagy ki annak fizetésére vagy határozatilag köteleztetik ; A­­ kül­határon való kiküldetéseknél a dijjakon kivül az előfogati költség is felszámítható. Egyesek érdekében és felszóllitására telje­sített írásbeli munkálatokért a jegyzők által a következő díjak vehetők igénybe : 1. másolatokért ivenként ... 50 kr. 2. bizonyítványok, becsülevelek és más pecsét alatt kiadott okmányokért . . 50 kr. 3. végrendeletekért ...... 2 frt. 4. szerződésekért ............................1­5. marha- és lólevelek kiállításáért dara­bonként ........................................................5 kr. 6. felszólamlási kérvények szerkesztése és felszerelése ............................................... í 7. takarékpénztári váltók kiállításáért 200 frt összegért 10 kr áron felül .... 20 kr. 8. hirdetési beiratási díjak : helybelieknek ....................................10 kr. vidékieknek..........................50 kr. 9. közigazgatási és peren kívüli ügyekbeni folyamodványok szerkesztéséért ... 2 frt. Megjegyeztetik, hogy ezen magán munká­latok végzésére kizárólag csak a városi jegyzők lévén jogosítva, mindazon más városi hivatalnok ki az egyes felek részére bárminemű magán munkálatot végez, vétséget követvén el, a fen­nálló törvények értelmében fegyelmi után bün­tetendő. 57. §. Az orvos dijjai: 1. Az orvos lakásán egyesek részére kiállí­tott vényekért 20 kr. 2. Ha az orvos a beteget saját lakásán meglátogatja, minden egyes látogatásért 50 kr. 3. Éjjeli látogatásért 1 frt dij jár. Teljesen vagyontalanoknál dij nem számít­ható fel. Szabad személyek egyszeri vizsgálatáért az orvos által 50 kr. dij számítható fel. 58. §.­ A mérnök által egyesek érdekében, vagy építkezések alkalmával kiküldetéseknél 1 frt, ha a kiküldetés alkalmával felmérés is történik, s ennek folytán térvázlat készítendő, 2 frt dij ve­hető igénybe. A város belterületén kívül pedig a szüksé­ges előfogaton kívül szemléért 2 frt, s ha felmé­rés és térvázlat is készítendő, 4 frt dij jár. Az állatorvos által a levágandó jószág meg­­­vizsgáld;­­­ért a következő iszuró pénzek számit- I­nfiSíszt f*­ ■ ... 1. Jul­, sertés és 2 éven aluli borjúért 3 kr. 2. 2 éven­ felüli szarvasmarháért 10 kr. bárány és malaczokért díj nem jár. A rendőrség szolgálati szabályzata. I. A rendőrség szolgálati viszonya. A rendőrség általában t. i. a rendőrkapi­tány, rendőrbiztos és közrendőrök a polgármes­ter, illetőleg a tanács rendelkezése és felügyelete alatt áll, melynek intézkedéseit és rendeleteit fel­tétlenül és pontosan teljesíteni és mindenkor je­lentéstétel kötelezettsége mellett foganatosítani tartozik. A rendőrkapitány és rendőrbiztos a képvi­selőtestület által az 1871-ik évi XVIII. t. sz. 70. §-a értelmében 6 évre választatik. A közrendőrök a rendőrkapitány vélemé­nyének meghallgatása mellett a polgármester ál­tal fogadtatnak fel s szolgálatukból ugyanez úton bocsát­tatnak el. Rendőrökül csakis bebizonyított jó erkölcsi a magaviseletű, józan és megrovás nélküli életű s mennyire lehetséges, írástudó, katonaviselt egyének fogadhatók fel. (Vége kövj '­­ 39. §• • Függelék. Gyula városa 1884. deczember 29-én tartott városi képviseleti közgyűlése. A képviselők szokatlanul egybegyült nagy számát elnöklő polgármester üdvözölvén, mint első tárgyat előterjeszti a városi főpénztárnoki állásnak betöltését; pályáztak négyen, kik közül Userbach János és Márki Gábor 10—10 képvi­selő által ajánltattak s rájuk a szavazás elren­deltetett; 145 érvényes szavazat közül Márki Gábor nyert 61-et, id. Uferbach János 84-et, minélfogva Uferbach János eddigi városi alpénz­­tárnok 23 szótöbbséggel városi főpénztárnoknak megválasztatott. 2. Az alpénztárnoki állásra pályáztak és 10—10 képviselő által ajánltattak Frankó Döme, Végh Gábor és Mondák György; az első szava­zásnál általános többséget senki sem nyervén, uj szavazás rendeltetett el, melynek folytán Frankó Döme 73, és Mondák György 70 szavazatot nyert, s így Frankó Döme lett községi alpénz­­tárnokká megválasztva; a törvényes eskü a köz­gyűlés előtt letétetett. 3. A megyei törvényhatóság által a városi szervezési szabályrendeleten tett némi csekélyebb módosítások tudomásul vétettek.

Next