Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
41.-ik szám. Előfizetési díj: Egész évre .. j. .. 5 írt — kr. Félévre .. .. .. .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes számára 10 kr. _________ Gyula, 1887. október 9-én TI. évfolyam. Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiziratok nem adatnak vissza. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: BocLefls:^ Zoltán.. . ----------------------------^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyílttér tora 10 kr.J Körös szabályozási ügyek. Az alsó-fehér-körösi ár mentesítő öblözet f. hó 12-én tartja közgyűlését, melynek tárgysorozatát lapunk hírek rovatában közöljük. Eme tárgysorozat igen fontos ügyeket tartalmaz. Ilyen elsősorban az aradmegyei öblözettől átvétetni rendelt Csohasérig terjedő árterület és töltés szakasz átvételére megalakított küldöttség eljárására vonatkozó jelentés. A küldöttség az aradmedvei öblözet képviselőivel oly egyességre lépett, hogy utóbbi 1eöfélezte magát, miként az alsó-fehér-körösi öblözetnek átadott és ezáltal kijelölt ama vonalrészt, melynek biztosítását a küldöttség szükségesnek jelentette ki, tíz sarkantyúnak saját költségén még a folyó év őszén leendő felépítése által megfelelően biztosítja. A választmány a küldöttségek közt létrejött egyesség jóváhagyását oly feltétel alatt javasolja a közgyűlésnek, ha a közmunka- és közlekedésügyi miniszter a kérdéses töltés szakasznak tiz sarkantyúval leendő biztosítását elégnek fogja találni; ha ellenben a minisztérium a tíz sarkantyút a part védelmére elégségesnek nem találná s több sarkantyú vagy épen költségesebb partvédművek felállítását rendelné el, az esetben az egyesség megszűntnek tekintendő és az esetleg megkívántató többlet munka is az aradmegyei öblözet által lesz teljesítendő . Mi azt hisszük, hogy a minisztérium nem fog skrupulusokat emelni és hogy a Csohosérig terjedő töltés átvétele oly bevégzett tény, amely elé felsőbb helyről nem fognak többé akadályokat gördíteni Örömmel vesszük tudomásul a kérdésnek ily irányú megoldását. Régen kellett volna ennek megtörtént; talán akkor az 1881-ki árvíz katasztrópha sem következik be, vagy legalább nem okozott volna oly rendkívüli károkat. A Csokos átvétele felett érzett megelégedésünket sok tekintetben zavarja aggodalmunk, mely szerint az átvett töltések mentén fekvő községek: Gyula-Varsánd és Nagy-Péti más törvényhatóság területét képezik s így az árvédelmi hatósági intézkedések pontos végrehajtására nincs annyi garancziánk, mint amennyit a mi nyugalmunk igényel és amely garancziákat csak akkor szerezhetnénk meg, ha a nevezett két község — mely más tekintetben is Gyulára gravitál — Békés vármegyébe kebeleztetnék és az árvédelmi hatósági intézkedés a gyulai járási főszolgabiró kezeibe téteményeztetnék le. Tudjuk, hogy az öblözeti közgyűlés nem illetékes a kérdésnek eme részével foglalkozni, de mégsem tartjuk időszerűtlennek vagy feleslegesnek ez eszmét újból felvetni annál is kevésbé, mert meg vagyunk győződve, hogy a két község szívesen átjönne Békés vármegyéhez, és hogy az idecsatolás, ha megyénk intézői ezt komolyan akarják, nem sok fáradsággal keresztül vihető lesz. Az öblözeti mérnök közel háromszázezer forintot praeliminál a töltések további kiépítésére. Javaslata fő érvét — jelentése s a jelentés mellé csatolt részletes terv és költségvetés szerint — azon feltevés képezi hogy az aradmegyei ármentesitő öblözet az idei nagy vizek folytán töltéseit nagyobb méretekben lesz kényszerítve kiépíteni. A közmunka- és közlekedési minisztérium meghagyta az aradiaknak, hogy töltéseiket az idei nagy vizen felül 1 méter magasságban sürgősen építtessék ki, megjegyezvén, hogy az 1887. évi viz Arad megyében 50- 80 czentiméterrel volt magasabb, mint az 1881-iki. Öblözetünk 1880. óta a gátszakadások szerencsétlenségétől meg volt kimérve, mely kedvező körülményt gátjaink jó karba volta mellett főképen az aradmegyei szakadásoknak tulajdonítja az öblözeti mérnök, de mihelyt az aradmegyei töltések a miniszteri rendelet értelmében ki lesznek építve, a mi gátjaink teljes biztonságot nem nyújtanak. Kiépítendő volna pedig a mérnöki javaslat szerint a Kettős-Körös partja legalább a dobozi Ilidig még az idén, 1888-ban pedig elsősorban a Kettős-Körös partja a dobozi hídtól folytatólag a békési zsilipig, azután a Fehér-Körös balpartja utána a Fehér-Körös jobbpartja és végül a Fekete- Körös partja Szanazugtól folytatólag az ant-fekete-gyarmati határig. A mérnöki javaslat súlyos érveket sorol fel eme munkálatok elkerülhetlensége mellett. A választmány azonban miután két ízben, nevezetesen múlt hó 7-én és folyó 1-én tartott ülésében beható vita alá vette a propositiót, tekintettel ama körülményre, hogy tudomása szerint az arad megyei öblözet védgátjai nem egyszerre sürgősen, hanem csak fokozatosan több éven át fognak a miniszter által előírt méretekre kiépíttetni; — tekintetbe véve továbbá hogy az öblözet az indítványba hozott 300,000 frt költség egyszerre leendő fedezésére képtelen ; és tekintetbe véve végre, hogy az öblözet műszaki ártérfejlesztése még befejezve nincs és az öblözetbe majdan csak a műszaki ártérfejlesztés nyomán bevonandó érdekelteket ezen óriási költséghez való hozzájárulásra ez idő szerint még kötelezni nem lehet, nem hajlandó az öblözeti mérnök indítványát a közgyűlésnek elfogadásra ajánlani. Azonban a védtöltéseknek a felmerülendő szükséghez mérten leendő fokozatos emelését, netaláni szélesítését és kellő rézsűkkel való ellátását szükségesnek ítélvén, javaslatba hozza, hogy e fokozatosan teljesítendő munkálat már a folyó évben megkezdessék oly módon, hogy a fehérkörösi nagy csatorna balpartján lévő és Szanazugtól a dobozi hídig terjedő védtöltések a tervezet szerint kiépíttessenek; jövő évben pedig a dobozi hídtól lefelé hasonló munkálatok hajtassanak végre. A közgyűlés bizonyára magáévá teszi és határozattá emeli a választmány javaslatát. Az öblözet működését azonban nagyon megbénítja, hogy a műszaki ártérfejlesztés még nincsen elkészítve. Békésvármegye legtöbb adót fizető megyei bizottság tagjainak 1888. évre összeáll litott névjegyzéke. Bulla Sándor birtokos és mérnök Orosháza 543 frt 42 kr. kétszeres, id. Zalay Mihály birtok. Csorvás 536 frt 51 kr., Lavatka József birtokos Békés 535 frt 22 kr., Korossy Kamil birtokos és gazdatiszt Gerendás 532 frt 90 kr. kétszeres, Janurik György birtokos Szarvas 529 frt 03 kr., Janurik Pál birtokos Szarvas 524 frt 81 kr., Kitka János birtokos B.-Csaba 524 frt 09 kr., Lepény Pál birtokos B.-Csaba 523 frt 39 kr., Laukovecz György birtokos B.-Csaba 521 frt 90 kr., Stark Farkas birtokos Békés 824 frt 71 kr., Bottyánszki János birtokos B.-Csaba 521 frt 67 kr., Gazsó János birtokos Szt.András 517 frt 70 kr., Kohlmann Ferencz kereskedő és keresk. és iparkam. tag B.-Gyula 516 frt 12 kr. kétszeres, Mikolay István birtokos és ügyvéd Orosháza 511 frt 02 kr. kétszeres, Schweighoffer Lambert birtokos Orosháza 510 frt 36 kr., Medovársaki János bírt. B.Csaba 501 frt 35 kr., Basch Béni bírt. Szeghalom 494 frt 35 kr., ifj. Mező Sándor birtokos Szeghalom 493 frt 44 kr., Kovács István bírt. Endrőd 490 frt 28 kr., Keller Imre ügyvéd B.Gyula 489 frt 70 kr. kétszeres, Wandlik Mátyás birtokos B.-Csaba 486 frt 63 kr., Pfeifer Antal birtokos M.-Berény 483 frt 46 kr., Lederer Lajos kereskedő és keresk. és iparkam. tag B.-Gyula 482 frt 16 kr. kétszeres, Lövy Sámuel birtokos B.-Csaba 477 frt 91 kr., Hacker Mátyás birtokos Öcsöd 476 frt 74 kr., Áchim Tamás birtokos B.Csaba 476 frt 41 kr., Bakay Péter birtokos P.Szt.-Tornya 472 frt 48 kr., Somogyi Sándor bírt Szeghalom 472 frt 16 kr., Maczák György birt. B.Csaba 471 frt 38 kr., Dr. Haasz Soma birtokos és ügyvéd Orosháza 469 frt 62 kr. kétszeres, Schriffert József birtokos B.Gyula 469 frt 09 kr., Békésvármegye utolsó követei. (Folytatás.) Az országgyűlés rohamosan haladt az átalakulás terén előre. Az örökváltság, a közös teherviselés fontos tárgyai után, a deczember 6-iki kerületi ülésen az ősiség eltörlése felett kezdik meg a tanácskozást, majd a deczember 9-iki kerületi ülésen a honosítás ügye került szőnyegre. A honosítási törvények felett sokáig folytak a tanácskozások. E közben visszajött a főrendektől a királyhoz intézendő felirat. A főrendek nagy többséggel elvetették azt. A decz. 15-iki kerületi ülésen vették a karok és rendek tanácskozás alá a főrendek üzenetét, — felfüggesztvén a honosítási törvények feletti tanácskozást. Kossuth azon indítvánnyal lépett fel, hogy a felirat, a főrendek mellőzésével küldessék fel Ő felségéhez. Ezen indítvány a conservativ párt óriási erőfeszítése daczára a decz. 17-iki kerületi ülésen 25 szavazattal 21 ellenében elfogadtatott. Békés vármegye követei a Kossuth indítványa mellett szavaztak. Az év hátralevő részében a honosítási törvény, majd a magyar nyelv s a nemzetiség tárgyában készült felírásos törvényjavaslat került tanácskozás alá. Deczember 23-tól kezdve kerületi ülések nem tartottak, a különféle választmányok azonban annál szorgalmasabban tevékenykedtek s követeink kivették illő részüket a munkából. Az 1848. évben a január 8-iki üléssel vették kezdetüket az országgyűlési tanácskozások folytatva a magyar nyelvű nemzetiség ügyét, — majd a január 1- iki ülésen a partium : Kővár, Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megyéknek Magyarországhoz visszacsatolásának kérdése s ennek folytán e részek követeinek az országgyűlésre meghívása vétetett fel tanácskozásra. Követeink a január 18-iki 19-iki kerületi ülésig lefolyt tanácskozásokban nem vettek részt. Ekkor került szőnyegre a sz. kir. városok ügye, különösen a szavazatjog és közigazgatási rendezés elkülönzésének kezdése . Tormássy János a tanácskozásban következő szónoklattal tűnt ki: „Tudjuk — így szólt — hogy a kir. városi követek szavazata ellen több országgyűléseken az gördültetett elő főnehézségül, hogy ők nem a polgárok közönségét képviselik, hanem csak egy önmagát regeneráló, különben elzárt, és nagyrészint tisztviselőkből álló testületet. És éppen ezen oknál fogva, mivel nem tekinthetők úgy, mint az összes polgári egyetemek követei, hanem csak úgy, mint egyének, kiket a polgári közönségnek egy felette kis töredéke választott, szavazásaikat nem lehetett számítni mindaddig, míg magát az egész közönséget képviselni nem fogják, mert képviseleti joga csak annak van. És igy a polgári közönségek képviseltetésének eszközlése volt az eredeti föltétel, mihez a kir. városok követeinek valóságos szavazása köttetett s ebből ágazott fel aztán és terjedt el azon eszme, hogy a kir. városoknak egész belszerkezeta országgyűlésileg rendeztessék el, mert az mondatott, hogy az egész belszerkezetnek elrendezése nélkül magát az országgyűlési képviselet kérdését nem lehet elintézni, sőt ha lehetne is azt tenni, nem tanácsos, így hallánk ezt ismételtetni több országgyűlések által a megyei követek részéről; Így kapcsoltatott össze a képviselet kérdésével a coordinatió, és annál szorosabban, minél inkább kimutatták a városi követek több rendbeli különböző kérdéseknél, hogy ők a kir. városok hatóságát minden képen követni kívánják, de a coordinatiót épen nem tartják sürgetős dolognak. Voltak e miatt vitatkozások, gyakran keserűséggel keverve; positiv lépés azonban csak a múlt országgyűlés alkalmával történt, midőn a kir. városok ügye a fejedelmi előterjesztések által is kitűzített, s ennek következtében javaslat készíttetett az egész coordinatióra nézve. Az 1 feletti tanácskozások akkor siker nélkül maradtak, az országgyűlés vigasztalás nélkül oszlott el, — s ekként nekünk jutott a feladás, hogy a feszült várakozást kielégítsük, és a mi már kezdve volt, igyekezzünk azt be is fejezni. Ha már most közelebbi taglalat alá veszem az említett feltételt: előre kimondom, hogy amint felette fontosnak hiszem, hogy a kir. városok valódi szavazattal bírjanak, épen úgy távol van tőlem, hogy a szavazatok számítására nézve bármi kis változtatást is tegyek az eddigi gyakorlaton mindaddig, míg a kir. városoknak képviseleti kérdése, országgyűlésileg megállapítva nem lesz, míg tehát azt valódi polgári alakba nem öntjük, és el nem intéztük egyes részleteit is. Azonban, amint erre nézve magammal tökéletesen tisztában vagyok, úgy más részről meg kell vallanom, hogy én az egész belszerkezeti rendezést nem tartom conditio sine qua non gyanánt, s a mi nélkül a kir. városi követeknek valódi szavazatot nem adhatnánk; hogy igy addig, mig a kir. városoknak egész belszerkezetük rendezve nem lesz, a követek továbbá is mostani negatív állásukban maradjanak. Mert igaz ugyan, hogy az országgyűlési képviselet kérdése érintkezésben áll a belszerkezet elemeivel, de azért magában is egy külön egészet formál, vagy ennek magában is czélja, körét magában is érteni lehet, és a kir. városok országgyűlési képviseletének minőségére nézve semmi különbséget nem tesz az, hogy a képviseleti kérdés együtt tárgyaltatik-e az összes coordinatioval vagy sem ? midőn ellenkező esetben tagadni nem lehet, hogy, ha az országgyűlési képviselet kérdése az összes coordinatioból mintegy kiszakítva és amattól külön választva intéztetik el, ennek teljesülte után sokkal jobban és sokkal kevesebb nehézséggel lesznek elintézhetők mindazon kérdések, mik a coordinationális munkából még hátra maradtak. Különben, ha az országgyűlési képviselet kérdése összeköttetésben hagyatik az egész coordinationális munkálat elvégzésével, bekövetkezhetnék majd azon eset, hogy, ha közigazgatási egyes kérdéseknél nem lenne képes egyesülni a két tábla, vagy az országgyűlési képviselet kérdése egészen tisztára lenne is hozva, azért nem változnék az eddigi állapot és a kir. városi