Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-08 / 15. szám
15-ik szám Gyula, 1888. április 8-án VII. évfolyam. f-----------------1 Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 írta ki. Félévre ..............2 »50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes számára 10 kr. Társadalmi és közgazdászatd hetilap. MEGJELENIK MINDEZT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Bodossy Zoltán.. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nylltt.1 tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berlit fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon . Az árvízvédekezés után. Gyula, április 3-án. Amit már a Kettős-Körös balparti kiszakadás okozta óriási katasztrófa elleni védekezések alkalmával lapunk márczius 18- és 25-iki számában két ízben felvetettünk, nevezetesen megfelelő expediens, hogy ily végtelenül szomorú következményű óriási csapás emberi számítás szerint Gyulát, Csabát, Békést, de most már hozzáadhatjuk Mező-Berényt és Körös-Tárcsát is ne érje; ugyaneme kérdés foglalkoztatta márczius 27-én a Békés városi vészbizottságot és elöljáróságot a városháza termében tartott értekezleten, melynek tanácskozásáról s illetőleg resolutióiról a következő tudósítás fekszik előttünk: „Márczius 27-én délelőtt a vészbizottság összes tagjai az elöljárósággal egyetemben értekezletre gyűltek össze a városház nagy termében, melyen Irányi Dániel országgyűlési képviselő is megjelent, ki is mielőtt a fővárosba visszatérne, megtudni óhajtá Békés városának véleményét és óhajait a védelmi munka és egyéb ügyek tekintetében, hogy aztán, fent a kormányt kellően informálhassa. Észrevételeit a következő pontokban foglalá össze: Békés város biztonsága czéljából erősebb gátra és a körgát kiegészítésére van szüksége; szükséges továbbá a vashalmi kanyarban levő 3 sziget eltávolítása, melyek a folytonos iszapolás és jégtorlódás okozói. Ezek idézték most is a katasztrófát elő. Mindez kormányköltségen kell hogy eszközöltessék, mivel nem gázmunka, hanem mederigazítás, ami pedig a kormány dolga. Szükségesnek tartja továbbá a nagy hídnak czélszerübb igazítását, melynél sok a járom, melyek szintén feltartóztatják a jeget. A békés-földvári vasút restaurálása Békés város és gr. Wenckheim Frigyes, mint tulajdonosok feladata. Igen czélszerü lenne, hogy a restauráláskor a vonalon néhány áterest készíttessék, melyek lezárhatók lennének. Minthogy a lakosságnak vetése, szőlője s tanyái elpusztulása folytán óriási kára van, a vasút valamint a békés-gyulai országút kiépítése végett a megyéhez kell fordulni közmunka kirendelése végett. Az elöljáróságot fölkéri, hogy a város módosabb gazdáit figyelmeztesse, hogy jövőben szilárdabb anyagból építkezzen. Már az 1874-iki árvíz alkalmával figyelmezteté az elöljáróságot a hajók és csolnakok szaporítására, minthogy most is máshonnan kellett hajókat hozatni, s jelenleg is csak 30 van, ami katasztrófa beálltakor igen csekély mentőszer. Minthogy a küszöbön álló nagy munkálatok következtében a szegény nép is megkeresheti kenyerét és a módosabb gazdáknak elegendő vetőmagja van, e tekintetben szükségtelen a kormányhoz segélyért fordulni. Erre az értekezlet nevében Mezey Lajos főjegyző tette meg észrevételeit a következőkben : Gyula-Varsándtól 3 mérföldnyi hosszu csatorna egyenes irányban vezeti a vizet Békésföldbe, hol az hirtelen az u. n. vashalmi hármas kanyarban megtörik, folytonos iszap képződik, a mi rendkívüli hátrányára szolgál a szabályozásnak. A víz gyorsabb lefolyást nem nyer és a jég megtorlódik, minek folytán a csatorna partjának okvetlenül szakadnia kell valahol. De szűk is ez a meder a Fehér- és Fekete-Körös vizeinek levezetésére. A csatorna kellő hullámtérrel sem bír, kellőkép kiképezve nincs s évtizedek múlva sem lesz, daczára a többszöri kotrási munkálatoknak, mivel a medencze szűk és erősen iszapok Hogy Békés városa az árvíz ellen megvédessék, köröskörül körtöltéssel kell magát ellátnia, és pedig a csatorna felől téglából épitve, az élővizén két helyen, alól és felől zsilipeket kell épitnie. Ezen munkálat belekerül 80 — 100,000 frtba. Megengedjük, hogy a város ily módon a végpusztulás ellen védve lesz, de határa nem lesz biztosítva az árvíz ellen. Az ármentesitésnek alig veszi valami hasznát mindaddig, míg a gyulabékési nagy csatorna ki nem igazíttatik. Szakértők vannak arra hivatva, hogy elbírálhassák, mi módon lehetne ezen kiigazítást eszközölni és tudjuk, hogy mely tanulmány és alapos helyismeret szükségeltetik ehhez. Minket azonban a csatorna megásatása, vagyis 1857-ik év óta a tapasztalás tanított meg arra, hogy a Fehér- és Fekete- Körös vizét a gyula-békési nagy csatorna nem képes befogadni. Két módja van a megigazításnak. — Egyike lenne szerintünk a csatorna töltésének belyebbezése, hogy kellő hullámteret nyerjen, mint történt az 1881-ki katasztrófa után Békés alatt a Sebes-Körös betorkolatáig a Tisza-Körös-Maros-társulat rendezésénél. Az alkalom most kínálkozik, minthogy a gyula-békési csatorna balparti töltése rendkívül meglévén rongálva, azt majdnem újból kellene építeni. Másik mód lenne a Fekete-Körösnek Sarkad felett körül ledől a Malomfoknál a gyepes hosszu-foki csatornába vezetése, mely esetben nevezett folyó a békés herényi határnál a hosszufoki nagy zsilipnél, tehát jóval alatta Békésnek vezettetnék be a kettős Körösbe. Mi azt hisszük, hogy úgy egyik, mint másik mód nagyban javítaná viszonyainkat és kifejezést adunk abbeli nézetünknek, hogy a fekete Körös elvezetése sokkal inkább szolgálna városunk biztonságára, az alsó vidék pedig ez által semmikép nem jönne veszélyesebb helyzetbe, mint hogy vize nem szaporodnék, sem pedig oda gyorsabban nem vezettetnék. Legyen bármelyik, vagy talán egy harmadik megigazitási mód elfogadva, felkérjük a magas kormányt méltóztassék e csatorna megigazitásával komolyan foglalkozni és mielőtt a töltés építése megkezdetnék, fennebbiek irányában határozni, nehogy későbben még nagyobb csapások, talán Békés, Csaba és Gyula városok elpusztulása után kellessék a kiigazítás iránt sokkal nagyobb költséggel és áldozattal intézkedni. Felkérjük továbbá, hogy a vashalmi kanyar átmetszését még ez évben feltétlenül hajtsa végre, mert az idei jégtorlódás és bekövetkezett katasztrófa legnagyobb mérvben ennek tulajdonítható. Örömmel tapasztaljuk, hogy a vízi ügy erős kezekbe van letéve és hogy a közmunka és közlekedési miniszternél ügybuzgalom, jóakarat nem hiányzik, azért bizton reméljük, hogy igénytelen félszobásunkat nem fogja figyelmen kívül hagyni, és mindent el fog követni, ami egy vidék és a Körös mentén fekvő városok biztonsága érdekében feltétlenül és gyorsan szükségesek. Nem akarunk alap nélkül vádolni, s nem állítjuk, hogy a katasztrófa be nem áll, ha az Alsó-Körös társulat kötelességét pontosan teljesítette volna. 12-dikén a katasztrófa kitörése napján, a dobozi hídtól a Kovács őrházig, tehát 7 kilométernyi vonalon a Körös balpartján őrség, anyag, fogat sem futár nem volt. E tekintetben is Békés városa intézkedett, Gyulán a társulat meg se mocczant. Ha kellő őrködés lett volna, mint a hosszúfoki oldalon, valószínű, hogy a katasztrófa be nem áll. Az Alsó Körös társulat hanyagsága okoza a katasztrófát. Szigorú vizsgálatot és a bűnösök büntetését követeljük e tekintetben. Ilyen szervezés mellett töltésünk kellő biztonságban nem lehet, miért is jó volna vonalunkat a Tisza-Maros-Körösi társulatba kebelezni. Békés városa napokon át feltartván a vizet, miáltal M.-Berény s Tarcsa alkalmat nyertek biztos védelem kifejtésére, méltányos lenne, hogy a tiszai társulat is hozzájárulna a békés-földvári vasút költségei fedezéséhez. A porádi könyök is okvetlenül eltávolítandó. A szükséges restaurálás és állami segély eszközlése ügyében a városi képviselő testület által készített feliratot benyújtó küldöttséget annak idején Irányi Dániel fogja a miniszter elé vezetni." Eddig a néhány fővárosi napilapban is megjelent tudósítás, melyre kötelességünknek is merjük néhány reflexiót tenni. Mindenek előtt a súlyos csapás fölött érzett elkeseredésnek tudjuk be a tudósításban közölt vádat, mely szerint az Alsófehér-körös társulat hanyagsága okozta volna a katasztrófát. Azok után, amiket oly szemtanuktól hallottunk, akiknek elfogulatlanságáról tanúságot tesz ama körülmény, f> Békésvármegye a honvédelmi harczban. Az önkéntesek. (Folytatás.) Kedvezően hatott a vármegye közönségére a miniszterelnöknek azon rendelete, melyben — méltányolva a vármegye által felhozott fontos okokat — megengedi, hogy nemzetőreink a táborból felváltás nélkül hazatérhessenek. De aggodalmat keltett azon felhívás, hogy a vármegye önkéntes hadcsapatokat küldjön a harcztérre, mert a „tábori szolgálat miatt magát túlterheltnek s mintegy szándékosan nyomottnak hitte." Nem is késett a vármegye közönsége aggodalmainak kifejezést adni, s kérni a kormányt, hogy a hadi szolgálat terheit a méltányosság és igazság elveinek megfelelően ossza fel. — Sokkal nagyobb buzgalommal s készséggel vesz részt Békésvármegye közönsége a honvédelem terheiből, ha tapasztalja, hogy más vármegyék is hasonló mértékben teljesítendik hazafius kötelességeiket. A kormány, egyrészről a vármegye aggodalmai s kérelmére tekintettel, másrészről „miután a tapasztalás a nemzetőrseregek összes kimozditását czélszerütlennek mutatta, mert ez által nem csak hogy sok munkás kéz elvonatik szokott foglalatosságaitól, de számos családfő, beteges, gyenge egyén is jelen meg a csatatéren, kik részint viszonyaik, részint testalkotásuk miatt hosszasabb háborús szolgálatra alkalmatlanok, s a gyakortai felváltást épen akkor teszik szükségessé, mikor már a nagyobb rész a hosszabb toborzás által a hadi szolgálatra alkalmatos lett volna; ide járul még a tetemes költség, mely a felváltások véghezviteléhez szükséges, elhatározta, hogy ezentúl nem fogja a hatóságoktól a nemzetőrsereget minden egyéni kivétel nélkül kimozdítani; rendeli tehát, — tekintve hazánk vészteljes helyzetét, melynél fogva nagy haderőt a lehető legrövidebb idő alatt kifejteni múlhatlanul szükséges, hogy minden megyék, városok, kerületek, egyszóval minden törvényhatóságok mindjárt, amint ezen rendeletet veszik, vagy a „Közlöny", vagy más hűrlap útján olvassák, egy nemzetőrökből álló hadierőt teremtsenek, mely önkéntesen ajánlkozó, erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelezvék mindaddig, mig a harczart, vagy a haza szolgálatjukat igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezni magokat. A vármegye közönségére ezen kormányrendelet teljesen megnyugtatólag hatott, s a táborban levő nemzetőreink még vissza sem értek, már a legnagyobb buzgalommal igyekezett megfelelni azon feladatnak, melynek sikeres megoldását a kormány a nemzet honszeretetétől joggal várhatta. Augusztus 19-én összeült az állandó bizottmány, s az önkéntesek kiállítására következő határozatokat hozott: — — — Azon felhívást illetőleg, hogy e megyéből mintegy 1000 önkéntes nemzetőrökből álló zászlóalj alakitassék, mely minden további felváltás nélkül a harcz végéig szolgáljon — habár teljes meggyőződése is a bizottmánynak, miként Békésmegye tehetségéhez képest honpolgári kötelességének eddig is megfelelt — nehogy hazánk jelen aggasztó körülményei közt bármi tekintetben is mulasztás történjék legelső teendőjének ismeri mindent, mi a kívánt sikert bármi részben is biztosíthatná megkísérteni; minek folytán azon 1000 önkéntesnek kiállítása ezennel elrendeltetik, s hogy annál biztosabban megtörténhessék , az önkéntes ajánlkozásra nagyobb ösztönt adandó, a bizottmány eddig is már a megye részéről tett áldozatok mellett elhatározza: minden önkéntesnek a kincstár által rendesen fizetni szokott 8 ezüst krnyi napi dijt részéről kétszer annyival, vagyis 16 ezüst kírál pótolni. De hogy ezen határozat, s tekintőleg ezen ígéretet teljesíthesse, miután a megyei pénztárak mostani ereje ezen tetemes kiadást fedezni egyátalán nem képesek, egy uj kivetésnél pedig, mint az összeírás s fizetési kulcs kidolgozása, úgy a beszedés és egyéb tekintetek oly nehézségekkel s oly sok idővel vannak összekötve, hogy miattok az egész ügy kivitele hosszabb ideig függőben tartatnék, legczélszerübbnek látja hatos kamat mellett 12 ezer ezüst frtnyi kölcsön felvételét elhatározni, mines folytán a sovetsezők rendeltetnek. A) A kölcsönre nézve: 1. Békésmegye által hatos kamat mellett 12 ezer pengő frtnyi kölcsön lesz felveendő oly kötelezéssel, hogy azon összeg a jövő 1848—49. évi házi adó rovatába foglaltatni, s más a közteherviselés elvei szerint készült uj kulcs szerint kivettetvén, hova előbb beszedetni, s az illető hitelezőknek kamatostul visszafizettetni fog. 2. Megbizatik az alispáni hivatal és mindnyája szolgabirák, hogy azon összegnek, vagy amennyire egyesektől telik kisebb mennyiségeknek előlegezésére szólítsanak fel a fentebbiek értelmében minden tehetősebbeket, időt nem vesztve haladéktalanul, a siker esetében pedig tegyenek jelentést azonnal az alispáni hivatalnak, mint a megye főpénztárnokának is, ki 3. A kölcsönül ajánlott összegeknek felvételére, úgy az ezekről szóló ideiglenes kötelezvényeknek aláírására is ezennel felhatalmaztatik. Végre 4. Tudtul lesz adandó, hogy ezen kölcsönökről a kötelezvények megyei hiteles pecsét alatt fognak kiadatni s a főpénztárnok által adott ideiglenes nyugtatványok ezekkel felcseréltetni. B) Az önkéntesek kiállítását illetőleg: 1. A községek saját költségükön azonnal megindítandó toborzással siessenek a miniszteri rendeletnek minél fényesebb sikertesz-