Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-06 / 1. szám
honvéd lovasság leend elhelyezve s ott az állam által 1 század lovas részére istálló fog épitettni. — A polgármester kilátásba helyezte 1 zászlóal részére a Korona vendéglőnek laktanyává átalakítását a melynek tervét meg is tekintették s csekély átalakítással elfogadhatónak találták. A képviselőtestület fog határozni a felett, hogy a Korona vendéglő laktanyává átalakitassék és ily módon a város jövedelmei szaporitassanak a közönség pénzforgalma pedig növesztessék. Az arad-békésmegyei egyesített ármentesitő és belvizlevezető társulat folyó hó 10-ikén délelőtt 10 órakor Gyulán a városháza nagy termében közgyűlést tart. Tárgy : Ladics György s Hoffmann Mihály társulati kiküldöttek jelentése az aradmegyei és alsó-fehér-körösi öblözetek társulattá történt alakításáról. A békés megyei régész- és közművelődéstörténelmi társulat vasárnap délután tartotta Göndoes Benedek apát és lelkész elnöklete, s a helybeli tagok élénk érdeklődése mellett évi rendes közgyűlését. — Ott voltak Haan Lajos alelnök Jancsovics Pál alispán, Terényi Lajos m. főjegyző, Zsilinszky Mihály tb. tag, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Dobay János polgármester, Dr. Kovács István főorvos, id. Mogyoróssy János muzeumőr, Asbóth Kálmán segédőr, Kuy Antal békési lelkész, Keller Imre, Borza Béla pénztárnok stb. Az elnöki beszéd, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk, meglehetős sivár képet ad az egylet anyagi helyzetéről; nevezetesen kitűnik, hogy 11 alapítványt el kellett költeni az egyleti kiadások fedezésére 688 főt pártoló tagsági díjat le kell írni, de ezenkívül még van künn 2684 forint hátralék. Másrészről azonban constatálandó, hogy az új pénztárnok, Borza Béla a hátralékok behajtása s általában a vagyoni helyzet tisztázása körül nagy érdemeket szerzett magának, amiért nagyon megérdemelte a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét. A behajtandó tagdíjakból mindenek előtt az elköltött 1790 forint alapítvány fog pótoltatni. Dr. Karácsonyi János nagyváradi s. lelkész, az egylet főtitkára, az ünnepek miatt nem jöhetvén a közgyűlésre, igen ékes levélben mentette ki elmaradását, egyúttal jelezve, hogy a vatikáni levéltár tanulmányozása czéljából az örök városba utazik, hol huzamosabb ideig fog tartózkodni. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a főtitkárja kiküldetésében közvetve reá is háruló kitüntetést és távolléte tartamára dr. Zsilinszki Endrét bízta meg a főtitkári teendőkkel. A múzeum igazgatói jelentéséül szivesen közölnénk a múzeum gyarapodásáról szóló részt, de azt sajnosan nélkülöztük magában a jelentésben is. Az elnökséget interpelláljuk: gyarapszik e a múzeum, vagy évek óta nem került belé új tárgy? néhány évvel ezelőtt a múzeum ör hirlapilag szokta volt nyugtázni a múzeum részére tett adományokat, most az már régideje nem történik, (elég helytelenül) honnan tudjuk meg tehát mivel gyarapzszik a muzeum, ha még az évi jelentésbe sem foglaltatik? Közgyűlést követőleg Göndöcs Benedek apát és elnök megvendégelte a közgyűlésen volt notabilitásokat A lakomán, mely igen élénk hangulatban folyt le, számos sikerült és nem sikerült felköszöntőt mondottak. Renovált kávéház. Messinger Ignácz jó hirü kávéháztulajdonos, a városháza mellett fekvő házban lévő kávéházát a modern igényeknek megfelelően átalakította s berendezte. A tágas terem s a mellette levő csinosan berendezett külön szoba, a kitűnő kávéházi italokkal kellemes szórakozóhely. A nagyvárosi igényeknek is megfelelően berendezett helyiséget ajánljuk a közönségnek. Sylvester esti mulatság. A gyulai kör a minden évben megtartatni szokott Sylvesteresti mulatságot most is megtartotta s a mulatság ezúttal is szokás szerint kitűnőn sikerült, minek legnagyobb bizonyítéka, hogy a társaság reggeli 5 és 5 óráig maradt együtt fesztelen jó kedvvel tánczolva át az uj esztendőbe. — Ha oly víg lesz az uj esztendő, mint a kezdete volt, akkor azt hisszük, senkinek sem lehet ellene panasza. A tánczosnők között ott voltak Novák Iza, Kliment Margit és Gabriella, Szénássy Gizikó, Bombay Mariska, Hücke Mariska, Hajóssy Mariska, Nagy Ilon, Nagy Aranka, Szentmihályi Mariska kisasszonyok, továbbá Hücke Szeréna, Terényi Lajosné, Schröder Kornélné, Ambrus Sándorné úrnők. Az »alsó fehér-körösi ármentesitő társulat“ folyó hó 14-én d. e. 9 órakor Gyulán saját helyiségében választmányi ülést tart. Tárgyak : 1. Az alapszabályok 48-ik §-ban körülirt társulati tisztviselők megválasztása iránti intézkedés, esetleg azon állásoknak a 29. §. c) pontja értelmében választás utjáni betöltése. 2. A töltés belebbezés költségei hozzájárulási arányának megállapítása tárgyában a hosszufoki árm. társulat küldötteivel megtartott tárgyalás eredményérőli jelentés , és ezzel kapcsolatosan a belebbezési költségek mi módoni fedezése iránti intézkedés. 3. A közm. és közi. miniszernek m. é. 5752. sz. rendelete, mely szerint a 150,000 frt államkölcsönelőleg csak azon esetre fog végleg érvényesíttetni, ha a pesti magyar kereskedelmi bank a 160,000 frtra nézve elsőbbséget enged. 4. Mérnöki jelentés a m. évben teljesített munkálatokról, továbbá az árvédelmi anyagok beszerzése és elhelyezéséről. 5. Folyó ügyek, s időközben netán érkező tárgyak. A megyebál, mint sajnálattal értesülünk, ezúttal elmarad, s helyét egy más fényesnek ígérkező bál fogja elfoglalni; ugyanis a gyulai fiatalság igen helyesen viszonozni akarván »jó sziv“-nek Békés vármegye árvízkárosultjaiért a hozott tetemes áldozatát, február 2-án a váradi katonazenekar közreműködésével nagynagyszabású bálát akar rendezni, a „jó szivu javára s miután a nők mindannyian jó szivüek, reméljük hogy a bál fényesen fog sikerülni. A fiatalság ma, vasárnap délelőtt fél 12 órakor tart e tárgyban gyűlést az úri casinóban, ahol a bál mikénti rendezése s a lady patrocesse felkérése felett fognak tanácskozni. Úgy hisszük, jövő számunkban már részletesen írhatunk a bál felől, addig is azt tanácsoljuk a rendezőségnek, hogy ne sokat tanácskozzék, mert a sok tanácskozásnak halál szokott a vége lenni, mint a megye bál is tanúsítja . Mégis karácsony. Lapunk múlt heti számából térszűke miatt kimaradt azon lélekemelő ünnepély, mely az árvaházban lefolyt. Ezen alkalommal ő méltósága gróf Wenckheim Frigyesné ismert jótékonyságából az árvaházi növendékek részesültek a kis Jézus ajándékaiban. A nagyteremben a 25 szülőtlen gyermek örömkönnyel teli szemekkel jelent meg a díszes karácsonyfa előtt, s eljátszták gyermeki naivsággal a pásztorjátékot mit karácsonyi énekekkel fűszereztek, egy mindnyájuk nevében elmondá a kegyes gróf s néra s egész családjára az áldást, nemes szivek ezen ünnepélyét is megköszönve A jelenvaló hallgatóság csatlakozott a gyermekek ezen szónokához, kívánva a grófi családnak legnagyobb boldogságot s hosszantartó életet, hogy még sokáig lehessenek a szegények könyüinek felszánts. Kinevezés. A hivatalos lap szombati száma közli Urbán Adolfnak kir. táblai bíróvá történt kinevezését. Az uj királyi táblai bíró mint pótbiró távozott el körünkből, s a mennyire sajnáltuk eltávozását, annyira örülünk megérdemelt előléptetésének. Statistika a b.-gyulai ref. egyházban előfordult halálozásokról az 1888-ik évben. Elhaltak január hóban 29, februárban 17, márcziusban 20, áprilisban 20, máj. 26, jun. 28, júl. 24, aug. 19, szept. 24, okt. 16, nov. 18. decz. 12., összesen tehát 259. Ezek közül finomen 128, nőnemen 131, legtöbben haltak el jan. és jun. hóban, legkevesebben októberben. Az 5 éven aluli gyermekek elhaltak 183-an. Ami a betegséget illeti, görcsben elhaltak 46-an tüdővészben 27-en, bélhurutban 22-en, aszkórban 16-an, előfordult 41 betegségnem, halva született 4, gyermekágyi lázban 6 anya szenvedett ki. Ami az életévet illeti, 1 éven aluli elhalt 98, 2—5 évközt 45, 6—10 évközt 15, 11—15 évközt 6, 16—20 évközt 8, 21—30 évközt 18, 31—40 évközt 16, 41—50 között 16, 51—60 között 10, 61—70 között 10, 71—80 között 13, 81—90 között 3, 91—100 között 1. A legutóbbi 10 év alatt elhaltak 1987-en legtöbben haltak el 1887-ben 273, azután 1888. 259-en, 1881-ben 231-en, a tíz év alatt legkissebb volt a halálozás 1883-ban 151. Születtek 194-en A halottak közül leszámítva a kórházban elhaltakat mint vidékieket, kiknek számas szaporulat lesz 48. Esküdött 60 pár. Báli tollettek. A bekövetkezendő farsangi idény alkalmából, van szerencsénk nagykörű mélyen tisztelt vevőinket valamint az érdemes közönséget értesíteni, miszerint különlegességeink báli czikkekben dús választékban megérkeztek és kérjük ezekre szíves megbízásaikat idejekorán hozzánk származtatni, ne ogy a megrendelések kivitelének eszközlése, túlhalmozott teendők és munka következtében késést szenvedjenek. Toiletteink a múlt farsangban kivívott általános tetszés és kitüntetése remélnünk engedik, hogy mélyen tisztelt vevőink ö siker által vezérelve, rendeléseik és Toilette megrendeléseik özönével ezidén mint eddig is elárasztani fognak bennünket. Kegyes pártfogásáért esedezünk Rosenberg és Klein Aradon. 61—2 elbeszélését közli. Már a 14-ik füzet járja a melyben a szerzőnek: „Fényes házasság“ czimü hatásos és érdekfeszitő regényének folytatása olvasható. Eltekintve attól, hogy e becses irodalmi vállalat rendkívül értékes jutalmakat biztosít az előfizetőknek, oly olcsó füzetekben jelenik ma, amely páratlanul áll az országban. A „Magyar Világ rövid idő alatt egy egész kis könyvtárt fog képviselni. — Az uj megrendelők részére, kik t. i. újévkor lépnek be az előfizetők sorába, a kiadóhivatal egyszerre is megküldheti a már megjelent füzeteket, de intézkedett, hogy az első füzettől kezdve egyes füzetekben is kaphassák, ép úgy, mintha a vállalat csak ma venné kezdetét. — Előfizethetni postautalványon vagy bármely könyvkereskedő utján egész évre 7 frt 80 kr., félévre 3 frt 90 kr., negyedévre 1 irt 95 krért. Az előfizetési pénzek Vértesi Arnold nevére, vagy a „Magyar Világ“ kiadóhivatalához, Debreczenen küldendők. Községi rendőr czimen egy nyolczvan oldalra terjedő füzet hagyta el a napokban a „Corvina“ nyomdát; a könyv mely ez irányban úttörőnek tekinthető részletes utasítást ad a fennálló törvények és szabályrendelet alapján a rendőrségnek, hogy külömböző esetekben mi a teendője és kötelessége. A mű szerzője Chriszta Miklós árvaszéki t. ülnök és jegyző hasznos szolgálatot tett az anyag összegyűjtésével s a sok fáradsággal egybeállitott munka daczára a kezdet nehézségei által okozott egyes hibáknak, kívánatos, hogy minél inkább elterjedjen a községekben, mert abból sokat tanulhatnak az elöljárók s a rendőrség s megtalálják benne mindazt a mit különben csak fáradságos utánjárással találhatnának meg a törvénykönyvek és szabályrendeletekben a mit különben lapozgatni nem áll módjában egy rendőrnek mig ezt a kis füzetkét végig lapozhatja, s bizonyára hasznát vesz; a könyv tartalma a következő : Büntettek és vétségek. Kihágások. 1. Az elöljáróság kötelessége. 2. Tűzrendészet. 3. Állategészségügy. A rendőr kötelessége általában. A rendőr kötelessége közegészségi ügyben. A rendőr kötelessége állategészség ügyben. A rendőr kötelessége a tolonczozásnál. Utlevélügy. A rendőri kényszerről. A karhatalom kihágások. A hatóságok és a közcsend elleni kihágások A közbiztonság elleni kihágások. A közrend és közszemérem elleni kihágások. A közegészségi és a testi épség elleni kihágások. A tulajdon elleni kihágások. A vadászat. A tolvaj írásmód. Hamis kártyajáték. Tolvaj számok. A mü ára 1 írt, kapható a szerzőnél s Csabán a „Corvina“ nyomdában tudó ember, megolvasta a lapokból, hogy az állatkertben különféle szelíd és szelídítetten, hús és magevő állatok sorsoltatnak ki. Az a ragadozó természet, mely miatt az iskolából kibillentették, megint felébredett benne. Irt az állatkert igazgatóságának sorsjegyekért, természetesen küldték száz számra. Ámde midőn a 10 krokat követelték, akkor Osváth úr hallgatott. E miatt üldögélt ő a gyulai fogházban nyolcz hónapot; de még felét sem töltötte ki, nyomára jött szemfüles Mihaszna András, hogy nagyanyjától egy pápa szemet s egy vasalót emelt el. Miután az aszszony mindig hiú, s miután a jó öreg pápaszem nélkül kellő hatálylyal kacsintani, vasaló nélkül pedig a viganóját igézően rendbeszedni nem tudta, kedves unokáját a biróság elé hurczolta. De nem csak az nyomta lelkét Osváth Józsefnek. — Az állatkerti expeditio idejében fölcsapott „gőzhandténak“, — s Sámuel Pinkász szt.-andrási könyvkereskedő bizományosává szegődött. Harminczkét frt értékű ponyva termékkel megindult a szomszéd községbe. — Kelt „a szép Helena“, az „argyrus királyfi“, „a czinkotai nagy keze, vagy miként lesz a disznóból pap“, mintha ingyen adta volna. Mikor aztán üres lett a ponyva, — útra kelt jobb hazát keresni; Pinkászt pedig otthon hagyta „jobb jövő reményében.“ Ezen különféle vállalataiért Osváthot a törvényszék tizenhat hónapi fogházra ítélte, mely ítélet ellen felebbezett az ügyész s a vádlott. Irodalom. Az újév küszöbén ugyancsak ellepik az ország minden részében a nagyközönséget mindenféle előfizetési felhívásokkal, hogy az 1889-ik évre való olvasmányokat ajánljanak. A közönség bizonynyal tájékozva van már afelől, hogy mit kelljen bizalommal fogadnia s mit utasítson vissza. A füzetes irodalmi vállalatok közt a legmelegebb pártolást a Vértesi Arnold „Magyar Világ “-a érdemli meg, mely a nagynevű iró ezer *) Csak annyit jegyzőnk meg, hogy a bál napját fabruár 2-ika helyett más napra kellene tenni, mert ezt a napot az iparos ifjúsági egylet előzetesen lefoglalta volt tánczvigalmára amit ez a lapban közölve is lett. De különben a békési tombolabál is február 2-án lesz. Törvényszéki csarnok. Csalás. Lusztig Jakab, jóllehet az isten választott népéből való, mindazáltal egy alkalommal oroszláni bátorságra fortyant rettentő haraggal. A káplárja szörnyű antisemita volt, üldözte utánutfélen a jó Jakabot. Ez aztán a jámbor természetű Mars-fit vérszopó vadállattá tette. A káplár ur nyakig sárosan jővén haza a gyakorlatról, a szombati nap áhítatától áthatott Jakabot bakkancs-puczolásra kommandirozta. — Jámbor Jakab azonban nagy fanatismusában a bakkancs helyett a káplár ur fejét kefélte meg, amiért a hadbíróság „fegyelemsértés“ miatt öt hónapi fogházra ítélte. Alig került ki a sötét áristomból, a pókok társaságából, felcsapott pékinasnak s garasoB sípjával sivitozva, keservesen tudott annyit keresni, hogy gyomrának bőséges követeléseit lecsillapíthassa. Szerencsére eszébe jutott egyik zsebmetsző, börtönbeli kollegájának tanácsa, ki sok egyéb, hasznos, életbevágó útmutatás mellett, megtanította arra is, hogy miként lehet három kron rövid pár pillanat alatt 97 krt nyerni. Elment hát a legbambább kinézésű zöldségárulóhoz, Veres Józsefhez ; kire nézve az előzetesen megtartott szemle alkalmával megállapította, hogy a visszakapott pénzt olvasatlanul teszi kötényébe. — Vett hát három kr. áru petrezselymet s adott érte egy irtot, melyből a kofa-ember pontosan kiszolgáltatta a visszajáró 97 krt. Erre, — játsza a jólelküt — azt mondja Jákob : „Bácsi, szüksége lesz az aprópénzre, van krajczárom, adja vissza a frtot, itt a maga 3 pénze is“ ; — igen ám, de a fortélyos gézengúz nem 97 krt, hanem csak nehány rézpénzt dobott vissza a köténybe, így aztán volt nyereség szépen) — Miután bárgyú Veres József át nem látott a szitán, — a praktikus Jakab egy rövid óra alatt négyszer megrepetálta a dolgot, — de utolszor rajta vesztett. — Ezért a kenyérkeresetért csalás czimén kapott nyolcs hónapi fogházat. Az ítélet jogerős. a közgpa.zcS.a.sábg. A postatakarékpénztár 1887-ben (Baross miniszternek a törvényhozás elé terjesztett jelentéséből.) A magyar postatakarékpénztár, melyet a közmunka- s közlekedésügyi miniszter jelentésének utolsó fejezete tárgyal, bár kissé lassú, de jelentékeny és örvendetes fejlődést mutat. A múlt év elején 2000, ez év végén már 2990 hivatal szolgált ez intézet céljainak. Tiszta betétösszegeinek szaporulata 721000 frt s az intézet két évi működésének eredménye 2.141,318 frt tiszta betétösszeg. A betétösszeg tehát 1887-ben 50 ° C-kal emelkedett. Múlt évben 59 ezer darab betétkönyvecske adatott ki s igy összesen 144 ezer darab volt forgalomban. A betevők szaporodása 29% , de Ausztriában annak idején 21% volt s igy az arány kielégítő. A jelentéshez csatolt táblázatok: “csűri—& postatakarékpénztárt főleg az ifjúság és a nők veszik igénybe; legkevésbé azonban a gazdaközönség. Legtöbb betevő volt a budapesti kerületben s a soproni és pécsi kerületekben; kevesebb a kassai, nagyváradi és temesvári kerületekben; de legkevesebb Horvátországban és Erdélyben. .„ A kis betétek túlsúlyából a miniszter azt következteti, hogy a postatakarékpénztár nemcsak nem bénítja, hanem ellenkezőleg kiegészíti a magántakarékpénztárak működését. A postatakarékpénztár nyereség- s veszteségszámlája 1887-ben még 56,000 frt kezelési hiányt mutat, tehát 32 ezer forinttal kevesebbet önt 1886-ban ; pedig egy-egy kezelési művelet lagos költsége az előző évi 19 ®/,0 krról 1887- ig 177/fo krra szállott s külföldi hasonló intézetnél fennállásuk második évében e költség A ...ztriában 20'/„ kr, Franciaországban 29 kr, Angliában 28*/„ kr volt; csak Olaszországban volt kevesebb (16 kr.) Éhez képest a miniszter a postatakarékpénztár szervezetét mely 51 tisztviselőt és 18 bijnokot foglalkoztat, egyszerűnek és jutányosnak tartja s annak fejlődéséhez jó reményeket fűz. Jelentése végén elismerőleg kiemeli a miniszter a sajtó támogatását, mely kétségkívül lényegesen hozzájárult, hogy az intézmény ismertebb legyen és hazánkban is szilárd gyökeret verjen. Sikkasztás: Osváth József tudományos pályára készült; sikeresen, gyorsan el is készült a tudományokkal, mert ragadós ujjai miatt a negyedik év közepe táján „consilium abeundit“ kapott. Ezzel a passussal hóna alatt nyakába vette a világot Tavaly állott először a gyulai törvényszék előtt Segédjegyző volt valamelyik faluban, s mint Írás Hirdetmény. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy f. év január hó elsején a városi előfogatozást átvettem. Miután üzletemet jó lovakkal és kényelmes kocsikkal elláttam, abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a nálam kocsikat rendelő n. é. közönséget a legpontosabban és legjutányosabb árakban kiszolgálhatom. Megrendeléseket kérem nappal irodámban (Szálisz-féle ház) éjjel pedig a városházánál eszközölni. Magamat a mélyen tisztelt közönség további jóindulatába ajánlva, maradtam kiváló tisztelettel Bieter Elek, 1. 1—2 a gyulavárosi előfogat bérlője,