Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-30 / 26. szám
ról 36-ik szám. Gyula, 1889. juxitus 30-án. Szerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre ........... •• 2 „ 50 „ Évnegyedre .... I v 25 » Egyes számára. 10 kr. , Till. évfolyam r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDoTony János. Hirdetések felvételnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schollek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban, Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A laktanya építés kérdéséhez. ii. Múlt számunk hason czimli czikkének annyi eredménye volt, hogy a laktanya kérdésével a honvédség szaporodása folytán komolyan gondolkoznak; most már nem azt mondják, hogy nem kell laktanya, hanem hol lenne legczélszerűbb laktanyát építeni ? Már megmondtuk véleményünket, és ehez ma is a különféle kombinácziókkal szemben ragaszkodunk, annál is inkább mert a forgalomba hozott kombinácziók mind költségesebbek, mint az általunk ajánlott ; — pedig azt mindenki be fogja látni, hogy a mi viszonyaink között figyelembe véve városunk anyagi helyzetét, oda kell törekednünk, hogy' mentól' kevesebb befektetéssel, mentöl több jövedelmet produkáljunk, hisz az italmérés jövedelmének elvesztése oly érvágás,amely képtekintetben az anyagi tönk szélére juttat. A tervbe vett kombinácziókkal szívesen foglalkozunk. — Emlegetik az uradalmi „ Burbincz“ megvételét ; elismerjük, hogy e terület szép és nagy, és laktanyának nagyon is alkalmas; tíz évve .l ezelőtt megvételét a mainál olcsóbbak ajánlotta az akkori polgármester ; ezért volt a 101-ik gyalogezred befogadása és e czélból élt egy laktanya építése már akkor nem tisztán városi, hanem a törvény erejénél fogva megyei költségen erre; azt mondták: „nem kell több katona,ami van — az is sok.“ — Hát, ha nem Európában, nemzetiségi politikát űző apró és nagy államokban, hanem az éjszak amerikai köztársaság Uniójában élnénk én is azt mondanám, mert ott az ember nem nemzetiségi, hanem üzletképességi értéke szerint mérlegelik, minek következménye az, hogy a,,nagy amerikai Unió hadsereg létszáma kisebb egy harmadrendű európai, királyságénál; — de mert Magyarországon élünk, és mert a költő szavai „Teremt-e Isten több magyart, mig a világ, mig napja,,...tart , ha mi is elfogyánk“, szerint, „itt.? élnünk halnunk kell“, — hát bizony fennn kell tartanunk a költséges fegyveres békét — a meddig lehet. De a most kombináczióba vett „Furmincz“ vételéhez i?már azon oknál fogva sem járulhatunk, mert ez által anyagi képességünk költségei nagyobbodnának ; — mi pedig 30,000 forint befektetést mondtunk, és ezen túl menni hajlandók nem vagyunk. Kombináczióba van hozva az Oppenhauzer féle belső vásártéri épületnek megvétele és laktanyává átalakítása ; — erre kifogásunk a telek kicsinysége és az épületnek alkalmatlansága a szükséges további építkezésekre, ami elég indok arra, hogy ezzel bővebben ne foglalkozzunk. Harmadik kombináczió a nagy uradalmi magtár megvétele és ennek laktanyává átalakítása. Eltekintve attól, hogy az uradalmi nagy magtár az építkezési vonalon kivül áll, és hogy azon semmiféle változtatást vagy javítást szépészeti és rendészeti szempontból— épen magának a városnak melynek elsősorban kötelessége az ön alkotta építkezési szabályrendeletet megtartani, nem szabad, és így ott, a nagy magtár széthányandó anyagja mellett csak területet—de mindenesetre előnyös területet vásárolna, s így teljesen új építkezést kellene tennie.—kérdjük: Váljon a kombinátok számoltak-e az összeggel? A többi kisebb kombináczióba ezúttal nem bocsátkozunk, a mellékérdekekre nem reflektálunk, módunkban lesz észrevételeinket illetékes helyen megtenni s igyekezni nézetünknek érvényt szerezni. Eme nézetünk pedig az, hogy a magyar királyi honvédség szaporított létszámának megtartása mellett annak elhelyezése a 30,000 frtot nem igen haladja meg. A ki nézetünktől eltérő más megoldási módot ajánlani képes, — de ezen költség erejéig — mi készséggel támogatói leszünk. A csabai patronatus. A nagyváradi latin szertartású püspök kezdeményező folyamodványa folytán, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete következtében a vármegye közgyűlésének határozatából Feller Imre bizottsági tag és Oláh György m. főügyész kiküldettek a csabai rom. kath. egyház feletti kegyúri viszony mibenlétének, mérvének s a kegyurasági vagyon állagának tüzetes megállapithatása czéljából tárgyalásokat tartani azok eredményéről véleményes jelentést adni. A kiküldött bizottság megbizatásána eleget ten és Keller Imre küldöttségi elnök a napokban terjesztette be jelentését vármegye közgyűléséhez, mely jelentést mint igen szép munkálatot, de mint olyant is, mely szoros összefüggésben van a regál tulajdonjoga fölött Csaba városa s a közbirtokosság között felmerült differentiákkal, ama tudatban, hogy a kérdésnek minden irányban való megvilágitása is hozzájáruland a patronatus ügyének megoldásához, — egész terjedelmében közlünk. A küldöttségi jelentés — a bevezető sorok elhagyásáva! — következő : I. A csabai rói. kath. egyház feletti kegyúri jog vázlata. . Haruckkern János György cs. kir. kamarai tanácsos, az 1723-ik évben kiadott s 1736 ik évben megújított adománylevélben örököseire is átszállólag adományul kapja a békésmegyei fiskálisi jószágokat s ezek között: Csaba községét és határát is. Ezen adománya alapítja Csabán a rom. kath egyházat, adván telket templom és paplakra, ezeket fel is építvén, s dotálván az egyházat szükségeihez miérten s azon felül is bőkezűen. Ezen adományos jogutódai az időközben épen földesurai gondoskodása folytán vagyonosodó és erősödő Csaba községével s annak jobbágy lakosaival az 1840. 7. t.-cz. nyomán az 1845 évi október 24-én örökváltsági szerződésre lépnek, átbocsájtván amazok s ezek megváltván úrbéri telkeiket és felmentetvén Csaba községet földesúri joghatóság alól is. Ezen szerződésben egyúttal eladják az adományos jogutódai, s Csaba községe megveszi az összes kir. kissebb haszonvételi jogokat is, ugyanezen szerződésben tétezik intézkedés a kegyúri jogra nézve is. A m. kir. helytartótanács ezen, ekkér létrejött szerződést nem hagyta jóvá hanem kívánta, hogy a megváltakozás iránti megállapodás mely kormányszéki jóváhagyás feltétele külön okmányban foglaltassék, a kormányszéki jóváhagyást nem igénylő adásvételi ügylet pedig szintén külön okiratban az akkori törvényes sakszerűségeknek megfelelőig köttessék meg. így jött létre a nagyváradi latin szertartása püspök urnak a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz tett felterjesztéséhez •/. alatt hitelesített másolatban csatolt értékbevallási szerődés, melynek egyik példánya a nagyváradi lat., zert. káptalan, mint hiteles hely, másik példánya békés vármegye, harmadik példánya pedig Csaba község levéltárába helyeztetett el. Ezen okmány szavai szerint Csaba mezővárosa teljes földesurai „miután a nevezett városi község a végett több ízben hozzánk folyamodott, hogy őt úri törvényhatóságunk alól kivenni, felszabadítani és a benne lévő egész úrbéri s ezzel összeköttetésben mindazon többi birtok és tulajdonosi jussainkat, melyeket a nevezett városban s határában beszegelve birunk neki, örökösen megvenni engednénk, mi a folyamodó város kérelmét meghallgatván, mivel a városban volt minden úrbéri jogaink, haszonvételünk és beneficiumatnkat örökváltsági után immár a városnak külön szerződés mellett elengedtük és eladtuk,“ — átruházzák ezen örök bevallási szerződésben a városban és határában levő egyéb földesúri jogaikat és haszonélvezeteiket, és kifejezetten a kegyúri jogra nézve ekkép intézkedvén az okmány 8 ik szakaszának utolsó pontjában .Az egyházi pártfogói jog gyakorlásának átruházására nézve pedig azon alapítványokon kívül, melyek már eddigelé két száraz malmok, 3 holdnyi szőllőskert, teljes jó karban álló templom és papiak tekintetében az uraságok által tétettek, még 2000 ezüst forintok alapítványi pótlékul, a városnak akként fognak átadatni, s valamint a pártfogói jogok, úgy annak terhei is annak utánna a várost illessék.“ B. -Csalfa községe ezen szerződés értelmében az átruházott vagyonjogosítványok élvezetébe lépett, s a földesurak részére ezekért kötelezett ellenértéket pedig kezdetben jobbágy lakosaira jobbágy telki állományukhoz arányositva kivetette, s az igy beszedett, valamint később a megvett jogok hasznosításából s egyéb volt földesúri vagyonok kezelési módja, eladás, s lakositási dijakból kivetett jövedelmeket úgynevezett örökváltsági cassájában kezelte s a földes urakat ezen cassából kielégítette, sőt ezen cassából az egyes jobbágy lakosok által tett befizetések is visszatérítést nyertek, — a mint az a megyei levéltárban 333. bgy.—6321. ikt. 1883. sz alatt őrzött iratokhoz csatolt kimutatásból s a közbirtokosság vitairatához csatolt könyvecskéből is kiderül. Ugyancsak ezen cassába lett befizetve, de az 1846. márczius 28-án tartott községi tanács ülésnek 10. számú végzeménye szerint (lásd a város I-ső vitairatához a 6 [UNK]. alatt csatolt kiír czikket), különálló kezelésre beutalva a földesurak által a patronátusi terhek viselésének könnyítésére a hivatkozott szerződésben megajánlott 2000 ezüst forint. Ezen váltsági pénztár kezelése a község hatáskörében maradt még akkor is, amikor az örökváltsági ügyek vezetésére egy külön bizottmány lett megválasztva, mely bizottmányból nőtte Itt magát később a politikai viszonyok hatása folytán a mostani közbirtokossági testület első intézősége, amint az Csaba városa és a csabai közbirtokosság vitairataihoz csatoltakból kellő megvilágositást nyer. Nevezetesen 1858. évi márczius 14-én Csaba városa képviselő testülete tiltakozik ugyan a járási szolgabiró azon rendelete ellen, mely szerin az örökváltsági pénztár számadásai is a megyei számvevőséghez beterjesztessenek, mondván, hogy az örökváltsági ügyekben működő választmány az örökváltsági pénztárt az urbérességtől magát megváltott és a kir. kisebb haszonvételeket örök áron megvásárolt b.-csabai lakosok magántulajdonának tekinti — azonban még az 1861. évi ulius 29-ik napján tartott községi képviselőtesület és igy az örökváltsági, mint a patronátusi pénztár felett is intézkedik s intézkedik egészen ideig, mig az országos úrbéri kárpótlás az 1868. évi 33. t.-cz. értelmében kiosztatott, mikor az örökváltsági cassa a kir. kissebb haszonvételi jogosítványok kezelését s ezzel kapcsolatos ingatlanok birtoklását, melyek Csaba városa regale tulajdonaiul vannak telekkönyvezve, (lásd egyházi 11-ik vitairat mellékletét), minden felsőbb jóváhagyás nélkül a város hatósága alól egymagát kezdetben örökváltsági testületnek, később közbirtokossági testületnek czimező s a megváltakozott jobbágyok legitim és illegitim jogutódaiból alakult s a jövedelmekből ezek birtokaránya szerint osztozkodó alakulat vette át és vonta el. A kegyúri terhek viselése tekintetében a gyakorlat követi az örökváltsági pénztár sorsát. Egész 1867-ig a község utalványot a róm. kath. egyháznak az örökváltsági pénztárból azontúl az örökváltsági testület majd helytelenül közbirtokossági testületnek nevezett alakulat.. . rólag És pedig utalványoz 1848-tól 1854.-ig bezár 26 forintokat, 1855. és 56. években 31 frt 50 krt. 1857-ben 1627 frt 50 kr. 1858-ban 1627 frt 50 kr. 1859-ben 157 frt 50 kr. 1860- ban 1157 frt 50 kr. 1861-től 1867-ig bezárólag 126 frtot, 1871-ben 504 htot. 1878-ban 1793 frt 61 kr. 1879-ben 56 frt 72 kr. 1880-ban 85 frt 40 kr. 1881-ben 161 frt 30 kr. 1882-ben 82 frt 50 kr. 1883-ban 31 frt 50 kr. 1884-ben 121 frt 75 kr. 1885-ben 126 frt 55 kr. 1886-ban 31 frt 50 kr. 1887-ben 248 frt 20 kr. A patronátusi jogosultság egyik legtöbb , gyakorlatilag véve legfontosabb alkatelemének gyakorlására csak egy ízben nyílik alkalom, t. i. 1863-ban, a mikor a jus praesentandi az egyház második vitairatához 6‘. alatt csatolt okmányból kitüntetnie gyakoroltatik. Ezen időponttól kezdve mi változás sem történik a kegyúri jog tekintetében egészen 1888-ig, a mikor is Csaba városának és a csabai közbirtokosságnak magatartása folytán, melynek adatai a püspöki panaszban találhatók, szükségessé vált ezen ügynek végleges megoldása. Ezeknek előadása után megjegyzésével még annak, hogy a csabai rom. kath. egyházban legutolsó canonica visitatió 1829-ben ejtetett meg. a áttérhetünk immár az érdekeltek, névszerint az egyház, Csaba városa és a csabai közbirtokosság álláspontjának megvilágítására és mérlegelésére. II. 1. Az egyház álláspontja. Az érdekelt egyház előterjesztésében három kérdést állít fel : 1. Áll-e fenn a békés-csabai rom. kath. egyház és egy más jogalany között kegyúri viszony? 2. Mily mérvben áll fenn ezen kegyúri viszony? 3. Kicsoda az a másik, a kivel a csabai róm. kath. egyház kegyúri viszonyban van ? Az első kérdésre nézve az érdekelt egyház az apostoli magyar király legfőbb kegyúri jogából indul ki, a ki a korona ingatlanainak s ezzel összekötött kir. kissebb haszonvételeknek adományozásával adományozta e jószágokkal egyszersmind az elválhatlan kapcsolatban levő kegyúri jog és kötelezettségeket is, igy származtatván hazánkban a magánosok kegyuraságát, megszerzési módjául kizárólag a kir. adományozást, forrásául a magyar király legfőbb kegyúri joga jelölvén meg. Ekkép számlázottnak tartja a csabai kath. egyház feletti kegyúri viszonyt és kegyúri jogosítványt; a Haruckkern család vén meg akkor, a midőn kir. adományul kapta a békésmegyei birtokokat, ezek között Csaba községét és határát is. A feltett kérdés további feleletéül, hivatkozik az érdekelt egyház ez egyházlátogatási jegyőt könyvekre, melyeknek két oldalú szerződési mivoltát is vitatván — kétségtelenül begyőzi, hogy az adományos család építette a róm. kath.gyház templomát, a paplakot s az egyházat gyébként is dotálta — s mindezeknek fenntartását az adományos család mindenkor kötelességéül ösmerte. Az elősoroltak után azon következtetésre jut, hogy a csabai rom. kath. egyháznak van kegyura. rom. nyer-