Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-05 / 1. szám
r ■TV K üdvözletre vének egész negyei tisztikarnak, hogy esztendő kétszeresen fontc ez évben ült édes hazánk ezeré minél szebbé kiemelkedőbbé teendő , hogy Békésvármegye is kivegye ama részét. „Kiveszem én is a magam részét9 ull jrob..i •■imondotta a főispán, biztosította a megyei tisztikart, hogy valamint a múltban tette, úgy mindenkor a jövőben is támogatni fogja őket minden tevékenységükben. Végül meleg hangon kívánt úgy a jelenlevő tisztviselőknek, mint kedves családjuknak boldog újévet, s igazi magyar vendégszeretettel halmozta el a megjelenteket.* Gyula város tisztikara Dutkay Béla polgármesterrel élén tisztelgett a vármegye főispánjánál közvetlen a megyei tisztikar után. * Ugyancsak szívélyes és az ezredéves múlt s annak emlékére rendezendő jubiláns évről való megemlékezés közben történtek az újévi gratulácziók a törvényszék, pénzügyigazgatóság s a többi hivatalok kebelében is. 3410.-1895. Felhívás. Békés vármegyének a kihágásokról és azok büntetéséről szóló 14. bgy. 1884. sz. szabályrendelete 16. §-a szerint „ki a háza előtti járdáról a sarat, havat, szemetet el nem hányatja s járdáját tisztán nem tartja, 2 írttól 10 órtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 12 órától egy napig terjedhető elzárással büntetendő. Tekintve, hogy a járda tisztasága úgy közegészségügyi, mint általában a közlekedés könnyebbsége és biztonsága szempontjából is a téli évszak alatt felettébb érzett szükség; a fent hivatolt szabályrendelet pontos betartására kiváló figyelmet fordítok, s Gyula város közönségét szigorú miheztartás végett a következőkre hívom fel: A havazás vagy eső elálltával a járdán levő hó vagy sár azonnal elhányandó. fiainal L. órákban. Az esetben, ha a sár, vagy hó a járdán megfagy, a síkossá vált járda azonnal fürészpor vagy hamuval hintendő be; — mi azonban nem zárja ki annak megbüntetését kinek mulasztása idézte elő a hó vagy sárnak a járdához fagyását. A járda tisztaságáért a háztulajdonosokat a lakókkal egyetemleg fogom felelősségre vonni. Egy kevés csend. Más tehát, hogy érzi magát itt minálunk reményiem beletalálta magát e társadalomba. Oh igen rendkívüli kedves, — igazán szerretetre méltóak az emberek s a semmire való nem mondja meg, hogy legalább tíz helyen kileste mikor nincsennek ott, s csak a névjegyét hagyta az ajtó kilincsre csavarva. Még egy pár szó az időről, a bálákról, hangos versenyről kölcsönös hajlongások, kézcsók, kérem üdvözletem átadni a házi urnak. Nagyon fogja sajnálni, hogy nem találkozhatott, kissé gyöngélkedik. Pedig az öreg a czur bákot eszi oda benn. — Kilép az ajtón s ismét beveti magát a frakkerbe. Az öreg urat aztán a lányok nyolcz napig mézes búzával etetik, csak hogy visszaadja a visitet, leginkább azonban elfelejti vissza adni. No de ez csak egy faja a vizitnek s arra már nem vállalkozhatott, hogy mind elsoroljam alsóbb válfajait, mert nincs olyan kigondolható alkalom, amit a vizit okául fel ne lehetne hozni Épen olyan, mint az ivás, hogy minden ok alkalmas az ivásra, úgy a vizitre. Mihelyt valaki megszületik, a mama ösmerősei megvizitelik — keresztelés után vizit, fognövéskor vizit, első hajnyitás után vizit, lakodalom előtt, után, közbe vizit, ha valakit megsimit a guta visit, ha vissza simit vizit, ha ordót kap vizit, ha disznó torra hívnak előtte akkor és utánna vizit. Egy disznó torért három vizit. Szóval, ha jól megfontoljuk a dolgot, az ember élete csupa vizitből áll. Most ugyan Zichy gróf utazása alkalmával fedezett fel egy népet, ahol nincs vizit. — De ez a faj kihalóban van. Az ember aztán úgy távozik a vizitről, ahogy ott érezte magát, ha rosszul, úgy hidegen, mint egy valódi angol gentlemen, hajói úgy kézcsókja és hajlongásai között nem feledi bemondani lakczimét, hogy adandó alkalommal (például disznótor, lakodalom) reá találjanak s meghivják — visitbe. Í J téle , -ik a jele» felhívásban its teljesítését elmulasztják, ai_ Rendelet és §alapján minden tetes megintés, vagy ujabbi fel— .mellőzésével, szigorúan büntetni, s a járda tisztítási költségére hivatalból eszközöltetni fogom. Gyulán, 1895. deczember 27. Dr. Br. Drechsel Gyula, rkaptány. Ad 12,732.-1995. Hirdetmény. Az iparhatósági megbízottak választása folyó évi január hó 12-ik napjára ezennel kitüzetik s felhivatnak az összes gyulai kereskedők és iparosok, hogy 20 tag választása végett a jelzett napon és időben a városháza nagytermében megjelenni szíveskedjenek. Gyula, 1896. január 4. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Képviseleti közgyűlés. A városi képviselő testület a múlt szombaton közgyűlést tartott a városház nagytermében. A közgyűlésen Dutkay polgármester elnöklete alatt a város laktanya ügyben és egyéb közügyekben felvett kölcsöneinek convertálását tárgyalták. A városi adóságok convertálására 370.000 forint kölcsön felvétele tárgyában Dutkay polgármester jelentette a közgyűlésnek, miszerint a 37.000 frt kölcsön iránt Léderer Lajos és Lendvayi Mátyással együtt érintkezésbe lépett a különböző pénzintézetekkel, de mindenünnen kedvezőtlen ígéreteket nyert. A közgyűlés tudomásul veszi Dutkay válaszát s újból megbízza őt, hogy lehetőleg előnyös feltételek mellett, mely leginkább a magyar jelzálog hitelbanknál van kilátásban, eszközölje ki a kérdéses kölcsönt. A kölcsön felvétele iránt azonban a közgyűlés tagjai között ellentétes vélemények keletkezvén, szavazás alá bocsátották a converzionális kölcsön kérdését. A kölcsön mellett 67-en, ellene 9-en szavaztak, így tehát a városi adósságok konverziója elfogadtatott- A kölcsön kieszközlése esetére megállapittatott 8 pontban, hogy hova fordítsák, mely adósságokat töröljenek a kérdéses con miffe -kölcsönpénzzél Miután az így megállapáozott szoruflt.a laktanya építésre » magyar föld-hiteik'...fiSl .Miíett adósság teljesen törlesztetni fog, ez az adósságok közül törlendő “erapjj Ezután a felvett kölcsön feltétele állapíttatott meg s az évi annuitás 4.90y§-ban lett megállapítva. Vélgül a közgyűlés Dutkay polgármestert és dr. Zöldt Géza főügyészt bizza meg a kölcsön rendezésével! Tárgyalták még a Sánta János gyulai lakos kérelmét átadójának adótárgy hiányában való leírása iránt, de miután a megejtett vizsgálat az adótárgy létezését megállapította, adója törlése megengedhető nem volt. Egyéb tárgy hiányában a közgyűlés véget ért. Áthelyezés: A mérnöki kar egyik rokonszenves tagját tinta Lajost, ki a helybeli társadalomnak is köztiszteletben álló alakja volt, Gyuláról Szathmárra helyezték át. Mérnök választás Szarvason. Deczember 30-án a képviselő testület városi mérnöknek egyhangúlag Ribárszky Pál okleveles mérnököt választotta meg. Az orosházi járásban már három község megválasztotta az új elöljáróságot. Nagy-Szénáson bíró lett Dáni József, albíró Menyhárt, adószedő pénztárnok Ádám, pótadószedő Kovács István, esküdtek Barton Zsigmond, Cseh Lajos, Dénes János. A választást a szoczialisták, mert „elv"-társaik közül egyet sem bírtak bejuttatni, meg akarják felebbezni. — Sámsonban biró Ringelheim Gyula, albiró Bodzsár András, pénztárnok és közgyám Kovács János, esküdtek: Máté, Kis és Ligyért Imre. — Puszta Földváron : biró Nagy József, albiró — Baranyai Mihály, adószedő pénztárnok Pintér Ferencz, pénztárnok Balogh Pál, gazda Lővey Mihály, közgyám Valla István, esküdtek: Kardos H. Sándor és Kiss József. Dr. Deák Zsigmond helybeli fiatal gyakorló orvos, f. hó 4-én, 11 pályázó közül Kétegyháza község orvosának egyhangúlag megválasztatott. Kinevezés: A belügyminiszter Kéry Elek dobozi leköszönt anyakönyvvezető helyett Aszalay Gyulát nevezte ki dobozi anyakönyvvezetőnek. A millenium megkezdése. Gyula város közönségét az óév éjjelén egy szokatlan esemény lepte meg; midőn ugyanis az anyatemplom órája az éjféli tizenkettőt elütötte, az összes harangok a belvárosi, németvárosi és kápolna tornyokban egyszerre meghuzattak , ezen harangozás egy negyedórán át tartott, jelezve Magyarország első évezredének temetését, egyúttal a másodiknak születését. A harangozás a bibornok-püspök rendeletéből az egész egyházmegyében minden katolikus templomban megtörtént. Újév napján reggel a szentmise melyet Gróh Ferencz tartott, „Veni Saucte“-val kezdődött és a bibornok főpásztor által elrendelt milleniumi imádság elimádkozása mellett kitétetett az oltári szentség. A szenti mise után ünnepélyes szent beszédet mondott ugyancsak Gróh Ferencz és; a szent beszéd többi vonatkozásokban tárta fel a keresztény *ikug hitnek Magyarország történelmével és f^]lá9ával való ar0s kapcsolatát s azon áldásé, Irtózást, melyet a keresztény hit felvétele a vad, ^gány magyaroknál erkölcsileg előidézett. Az irpádokból, a keresztes háborúk és török háborúk korából vett dákkal vázolta a régi magyarok hitbuzgóságát, zászlóikon Magyarország párnájának képév' ajkaikon Jézus nevével szállottak síkra s v egy nagyszerű, fenséges érpe szolgálaté hozták a hazáért, mig most az első ezred az ezredév sírjánál azon egyház áll gyási mely nemzetünket dajkálta, tatár és török tagságban vele szenvedett^ örömet és b osztozott, mert az első ezredév utolsó évi erkölcsök megvetésével utat nyitott Krisztussának megtagadására és a teljes vallástalansági az egyház és Krisztus megalázására. Végül afagy ország Nagyasszonyának pártfogását kérte hazánk. A szent beszédet a hivek ezrei nagy áhitat étt rendkívüli figyelemmel hallgatták s ezen szent beszéd alakilag és tartalmilag egyiránt a szónok leg iemekebb prédikácziói egyikének ismertetett el. Az templom a szó szoros értelmében zsúfolásig tömve volt. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsi vasárnapi közgyűlésen tárgyaltatott és megállapitttatott az 1896. évre szóló költségvetés, mely főbb tételei a következők: Bevételek: párból 1800 pár után 3600 frt; hátralékok 1500 frt; egyebekből 1791 frt 76 kr, összesen 6891 frt ; Kiadások: Adókra: 1006 frt; személyes fizet 7568 frt; lakbérekre 400 frt; termények és fára 756 frt. Nyugdijakra: 306 frt;tűzbiztos 8747 frt; takarításra 296 frt. Adósság törisére 2210 frt; értesítők, irodai szerek és nyo"ványok ICO frt; adótörlésekre 650 frt; 1 sekre 800 frt. Különfélékre 150 frt; előre hatókra 662 frt 29 kr ;összesen a kiadás frt 76 kr. Eszerint fedezetlen hiány 8100 frt, 45000 frt állami egyenes adó után a folyó évre is — mint a múlt évben — adóforintouk 18 kijával lesz kivetendő és beszedendő. A gyulai anyakönyvi kerületben 1895. otóber 1-től 1895. deczember 31-ig történt rések : Születés rr.” Római katholikus . ■ Evangélikus ref. • Görög keleti . . . katholikus í. • Ágostai evangélikus . J Izraelita— '. . .fiú leá' 2.Nim 103 104 207 férfi DD 107— j— j Á 1 4167_ — KCázasságkötés 1895. okt. 1-től decz. 31-ig Születések, házasságok és halálozások száma. A gyulai r. k. plébánia területén a mult 1895. évben született 4S1 gyermek, melyből 219 fiú, 235 leány. Meghalt 355 egyén; a szaporodás tehát,9 lélek; esküdött 77 pár. A születések és halálozások számát egybevetve az 1894. esztendeivel, konstatálhatjuk, hogy az 1895. esztendőben 19 születéssel, 50 halálozással és 20 esküvéssel volt kevesebb, mint 1894. évben. A gyulai ev. ref. egyház kebelében a lefolyt 1895. év alatt született fi 129, nő 132, összesen 261, halva született 1, együtt 262. Esketteltek: 65 páron, ezekből tiszta ev. ref. vallásu 47 pár, vegyes házasságot kötött 18 pár. Elhaltak fi 115, no 81, összesen 196. A halottak számát levonva a szülből ^>enl Maradt lőttekéből, szaporulat az 1896-ik évre hatvanhat a legvidámabb . Az elhaltak között öt éven aluli 104, bizony ez ______ rettenetes nagy szám, vájjon nem a kisdedek gonfigen§__18[^^"étherüta"ét a következőleg hozásának felületességét világítja meg ? Az 5 éven BraJ hiányos névson Lászlóné, Szántó . 1 belüliek száma 92. Rétim Mórné, Sterfener Edéné, Wolf Zeig Az uj örökösödési eljárás. F. évi január 1 -énj Dr.Keilné, Löwy Sándorné, [lépett életbe az örökösödési eljárásról szólló uj tör l AdolPardo8 Arthunerné, Rosenzweig vény, mely hivatva van, az eddig fennállott ano-UuszTn^’ Huba Mis Gyuláné, Werthefi máliákat e téren megszüntetni s egyságes egyöntözv. lig Adolfné, Békenné, Deutsch Jaka tetűi eljárással a jogszolgáltatás menetét t jz irányban is biztosítani. Eddig, t. i. a hagyaté okát, részek, szint a városi, részint a megyei árvából k, a tr. törvényszék s a kir. járásbir’óa/i.gadisj át. Az törvény ezt megszünteti a §1 anyuén jezután kizálogh^^Br8^6*1] MemíJrólag a kir. járásbíróságok lesznek illetékesek a halózatfggyatékok átadására s az örökösödési eljárás kérésze kerül^^^^B. Sarkig túl vitelére, fondoskodik a törvény'arról is, hogy/t8gjanR^u|a*8a8<>tij Ott a hol inr í/aD (fekvő) vagyonok Ivánnak | ha.|volt az gyaték éveiig ^datlanul ne bírjon 4 jjgbidgoksik M ” hátrányára, hanem a hagyatékJUÍ f / ámulatai* I tonság nap MUMsIgu)“ Múlta iolfné, 1 l-l w“ • • w -|Mórn8ohwartz Her Jjpielmannéy pest)JródJ LuJ'za. m vánn J ®9^erm8nné. . j it. * érrényre juttatván,10 gyümrT és különösen m Gyulaváros vásárai, melyek forgalmának csaknem másodil városunkat, mely vásárokon felt az ország sertésáraira nézve, a kiváló figyelemben részesüljenek megye székhelyünk jogos érdeke vényre jussanak. A sertés telep dósét felesleges lenne ez alkaton ounk, mely kérdés megyénk és s szakalkotó vívmányaként lenne mi kiüthető. Az anketinnk országszerte .áiW SuiS féznick elébe gazdasági köröket Megnyílt a jégpálya. Halifax buzi, nem kis örömére az idő teljesen zordos. s a csaknem! Karácsony óta tartó szik jégmánczéllal 1 boritott be lomha Körö. jégpálya — mint máskor — most is a hid melletti terrénumon van b ünnepélyes utáni 3 órakori fog zeneszó mellett megnyit család-, személy- és al'kalomjegyek D'ilay könyvkereskedésében kaphatók. Családjegy 50 kr, személy 10 krajczár. A kereskt által rendez^ 1 frt 50 kr, egy délutáni idők és kereskedő ifjak tár Sylveszter-estély — mely ma jelekből is kivált sikerűnek ígérkezett, — megfelelt várakozásunknak. A „Király" ács csaknem zs^ningig megtelt publikummal. A programmjának első száma, az Oláh Győz. olvasása, a hivatalos ügyek miatt akadályos olvasó megi nem tendetése miatt elmarad csak a dr. 1 prany László megható, tragika felolvasásáig gyönyörködhetett az egybegy zönség, ellenben fiutál a következő táncz, senki, mint a program unitban tartott a legtt mulatságon jelenlevő szóig( apleyer Adolfné, BIeskolez), Sterger Le liszner Zsigáné, & Goldstein Etel, [aun nővérek, Rose p. E hó 28-án rendeztek a sarka mely mulatság mtott nagysikerű Igfesztelenebb, 1 .drtott. Jeleav : Római katholikus .v. J . Evangelikus reformátusz. Görög keled .... . katolikus . . . Ágostai evangelikus . . Izraelita......................... Ismeretlen..................... Születés volt Halálozás volt Szaporulat 43 28 ||g | 1 |g | 84 45 32 1 3 1 98 75 . 207— — 173 — 34 27Ii2 a.i3d.etés 1895. okt. 1 -től decz. 31-ig tiküld ■is al] }i jam atárid ■hajt